Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-24 / 171. szám

1993. július 24., szombat Hazai tükör 3 Szolnokon a Széchenyi-lakótelepi 100-as ABC-ben Uncle tartottak. A frissen készült ízletes falatoknak nagy sikere pünkön az első vendégek kóstolják a finom ételt. Ben’s bemutatót és kóstolót volt a vásárlók körében. Ké- (Fotó: Novák) Kalászfonók Törökszentmiklóson Éledő néphagyomány A parasztember tenni akaró keze és fantáziájának szülemé­nye a kalászfonás. Talán az ara­tás szünetében, amikor az eső pihenőre kényszeritette a szán­tóvetőt, készülhettek az első aratólámpák és aratási koszurük a beásztatott búza szalmájából. Persze akkor még könnyebb dolga volt a parasztembernek vagy asszonynak, hiszen magas szárú növény kalászolt a földe­ken. Ma már néphagyomány a ka­lászfonás művészete, amelyet rohanó világunkban egyre ke­vesebben űznek, illetve dobják el kezdő próbálkozásukat a fia­talok, nincs türelmük pisz­mogni, és emiatt ez a népha­gyomány is kihalna, ha nem lennének megmentésére kez­deményezések.- Két évvel ezelőtt hirdettük meg az első kalászfonó alkotó­tábort - mondja Sülye Károlyné, a törökszentmiklósi művelődési központ igazgatónője. Sokak szerint az utolsó pillanatban, mert már lassan feledésbe me­rült ez a népművészeti hagyo­mány. Közben beérünk a helyi ál­lami gazdaság szenttamási kerü­lete központi épületének egyik termébe, az üzem ad otthont a tábornak, ahol idősek, és nem kis meglepetésemre fiatalok is, szorgalommal formázzák a szalmát.- Nemcsak Törökszentptikló- siak vannak itt. Jönnek az or­szág más részeiről is az érdek­lődök - magyarázza az igazga­tónő. A két évvel ezelőtti mun­kánkat bemutattuk az ország számos városában - egy évig volt úton az anyag - majd végső helyére a Néprajzi Múzeumba kerültek. A most készülő alko­tásokra pedig a Mezőgazdasági Múzeum számit.-Kik jöttek el a táborba?- Mindenki jelentkezését el­Sülye Károlyné büszke az itt készült munkákra fogadtuk. Van itt szolnoki anyuka a gyerekével, nagy­mama az unokájával..-Ki a mester aki tanítja az ér­deklődőket?- Egymást tanítják, és siker­rel, hiszen óriási az itt tényke­dők fejlődése két év alatt. De vannak itt virágkötők is, akik csokraik formagazdagságát bő­víthetik ezzel a módszerrel. A kalászfonó alkotótáborba legtávolabbról a 16 éves Ancz Péter érkezett, a Győr melletti Kónyból.- Péter, hogy keveredtél ide az ország távoli vidékére?- Két évvel ezelőtt - kezdi magyarázatát Péter - amikor ol­vastam a lehetőségről, küldtem anyagot a tábor szervezőinek és elhívtak. Tavaly, mivel biztos tetszettek a munkáim, meghív­tak Tiszavárkonyba is, ahová csak azok jöhette akik... - keresi a szavakat Péter...- A legtehetségesebbek- segí­tem ki látva zavarát.- Hát igen - hagyja rám. Ott­hon a barátaim nem is tudják, hogy ilyesmivel foglalkozom. Ha hazamegyek, csinálunk egy kiállítást az itt és az otthon ké­szült anyagokból. -span­Házi Jogtanácsadó A Házi Jogtanácsadó júliusi száma a megváltozott büntető­jogi szabályokat választotta fő témájául. Az új rendelkezések­kel kapcsolatban a kiadvány olyan kérdésekre ad választ, mint például: Mennyire válto­zott a Büntető törvénykönyv büntetési rendszere? Ki követi el a hatóság vagy hivatalos személy megsértését? Hogyan módosult az adócsalás törvényi tényállása? Fontos információk olvashatók a pénzkölcsönzés­ről: a kamatfizetés szabályairól, a kölcsönösszeg átadásának-át- vételének megtagadhatóságáról, a kölcsönszerződés felmondá­sáról. A kiadványban végül né­hány jogeseten keresztül isme­retek kaphatók a bírósági ítél­kezési gyakorlatról. (MTI) Csökkenő termelés és fogyasztás Parlandó A kunyhó és a bozót A kezdeteknél mindig meg­foghatatlanul ott settenkednek az ártó szellemek. Nyilván, jől tudják ők is, hogy ami új, friss és zsenge, az egyben sebezhe­tőbb, védtelenebb is. Nem vé­letlenül bízta az ókori Róma vallása a kezdetek felügyeletét Ianusra, a kétarcú istenre, aki két pár szemmel figyelhetett egyszerre előre, meg hátra is. Am Róma már e kintetben is kései fejlemény: növekedés­nek indult birodalom szerve­zői fantáziájából már futotta az efféle bürokratikus mun­kamegosztásra is. Az emberi­ség sokkal régebben beren­dezkedett esendő és kiszolgál­tatott újszülötteinek védel­mére. A gyengék, a kevesek, az önmagukra utaltak, szóval a jól szervezett fegyveres hata­lom nélküliek eszköze pedig a ravaszság. Túl kell járni az ártó szellemek eszén, ez a megoldás. így aztán minden nép, min­den közösség szokásvilágának igen fontos része a vajúdó asz- szony ágya és bölcső körüli mágikus szertartások, tilalmak és parancsolatok egész rend­szere. Minél kisebb egy kö­zösség, minél kevésbé áll ren­delkezésére a valós és racioná­lisan hatékony védelem lehe­tősége, minél kevésbé kapcso­lódott be abba, amit jobb híján a civilizáció vérkeringésének nevezünk, annál színesebb és érdekesebb az újszülött szemé­lyéhez kapcsolódó hiedelem- világa. A sokat tapasztalt fa­lusi öregasszonyok, ugyebár még minálunk is, még ma is nagyon jól tudják, hogy miért és mennyi ideig nem szabad a csecsemő körmét levágni, meg, hogy miként lehet őt a gyakori szemmelveréstől megóvni. S, hogy mennyi szi­gorú szabály köti némely el­dugott magyar faluban is a gyermekágyas kismamát a kezdet nehéz napjaiban. Ezen - a születendő újat megóvni hi­vatott - praktikák közül szá­momra a legbeszédesebb és legrokonszenvesebb az, ame­lyet az antropológusok kuva- dizmus névvel illetnek. Ezek szerint vannak afrikai törzsek, ahol, amidőn a várandós asz- szonynak eljön az ideje, a leg­nagyobb csendben, észrevét­lenül kioson a kunyhóból és beveszi magát a bozót sűrű­jébe. A leendő ifjú apa ebből a szótlan eltűnésből mindent megért és azonnal tudja a köte­lességét. Elrekeszti a kunyhó ajtaját, leveti magát az asszony fekhelyére és éktelen ordíto- zásba kezd. Vonaglik, sikolto­zik, jajveszékel, gondosan be­tartva a mind sűrűbben jelent­kező szülési fájdalmak üteméi, egyszóval: szabályszerűen el­játssza a vajúdó asszony sze­repét. Párja ezalatt a bozótban, távol a kunyhótól, egyetlen zokszó, egyetlen szisszenés nélkül, teljes magányában, emberfeletti fegyelemmel vi- lágrahozza gyermeküket. Az ártó szellemek, természetesen (mivel az ártó szellemek min­dig hatalmasak, s aki hatal­mas, az a dolgok természeté­ből fakadóan mindig korlátolt is) mind odacsődülnek a kunyhó köré, aztán behatolnak a nyílásokon és lesik, keresik a megszülető zsenge életet, hogy megronthassák. Keresik, lesik a bárgyú ártó szellemek és nem találják és nem értik a dolgot. Csak akkor esnek po­fára, amikor az asszonyka nagy, hűvös levelekbe csoma­golt, a veszélyes perceken túl­esett, erőteljesen és egyenle­tesen lélegző csecsemőjével hazaérkezik. Mindennapi és nagyon civi­lizált életünk apró játszmái között gyakran felismerhetjük a ravasz és célravezető kuva- dizmus alapötletét. Hány is­merősünk kétségbeesett jajve­székelését és panaszáradatát kellett végighallgatnunk mindaddig, amíg a fürdőme­dencés villa el nem készült, amíg a garázsba be nem set­tenkedett a nyugati autócsoda, amíg virágzásnak nem indult a kezdetben ártó szellemek fe­nyegette vállalkozás? „Vedd el, Uram, attól, aki panaszko­dik, s add odá annak, aki di­csekszik” - szól a régi magyar bölcsesség, jelezvén, hogy nem újkeletű nálunkfelé a gya­rapodni készülő ifjú apák üres kunyhóban való jajveszéke­lése. Ez engem néha derűlátásra hangol. Amikor a széles e ha­zában hömpölygő panaszára­datot hallgatom, s - tisztesség ne essék, szólván - összevetem a közelünkben, körben élők gyakran felbuzgó, igaz, inkább kincstári, keserves optimiz­musával és fel-feltörő dicsek­véshullámaival, gyanakvón fürkészek körül, s remény­kedve figyelem a hallgatag bozótot. Mert én kuvadizmussal gyanúsítom magát a történel­met is. Hányszor volt az, hogy a megújulásra áhítozó emberi­ség figyelmét nagy csinnad­rattával elterelte, s titokban, rejtett zugokban világra hozta az újszülött reményt? Ezért kezdő politizálok és haladó, edzett áhítozók fi­gyelmébe ajánlom most, hogy ismét tele. a kor lelke várako­zással: ha némely kunyhóból túlságosan nagy ordítozást. feltűnő ricsajt hallanak, fordít­sanak csak nyugodtan hátat annak. Nem ott, hanem vala­mely néma, eldugott, árnyas és hűvös bozótban születik éppen a még ismeretlen új. amelynek jöttére mindannyian várako­zunk. Éltető József A KSH most elkészült előze­tes számításai szerint 1992-ben Magyarország bruttó hazai ter­méke 1805 milliárd forint volt. Ez az összeg egy főre vetítve 270 ezer forintot, azaz az évi át­lagos hivatalos valutaárfolya­mon számítva 3400 USD-t je­lent. Reálértéken, az előző évi árakon számítva a nemzetgaz­daság teljesítménye 4,5 száza­lékkal csökkent. A gazdasági visszaesést magyarázza a keres­leti oldal szinte minden össze­tevőjének csökkenése. A végső fogyasztás 2 százalékkal mér­séklődött, ezen belül a közös­ségi fogyasztás valamivel ke­vésbé csökkent, mint a lakos­sági fogyasztás. Jelentős mér­tékben, több mint 6 százalékkal csökkentek a beruházások, bár a visszaesés mértéke lényegesen kisebb, mint 1991-ben volt. A keresleti tényezők közül egyedül az export esetén figyel­hető meg szerény mértékű nö­vekedés. A lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 4,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1991-ben. A lakosság fogyasztása ennél mérsékeltebben, mintegy 2 szá­zalékkal csökkent, ezen belül a vásárolt fogyasztás reálértékben alig változott, viszont több mint 8 százalékkal csökkent termé­szetbeni társadalmi juttatások reálértéke. Lakossági fogyasztás folyó áron 1991-ben 1605,4, 1992-ben 1940,9 milliárd forint volt. (Forrás: KSH ) Németország kérelmére az Európai Közösség Tanácsa ren­deletileg lehetővé tette, hogy a kelet-európai országokból az egykori NDK területére to­vábbra is vámmentesen lehes­sen azokat az agrártermékeket beszállítani, amelyek szerepel­tek az 1990. évi magyar-NDK árucsereforgalmi jegyzőkönyv­ben. A rendelet ez év január 1- jétől érvényes. Az EK rendelete alapján a Frankfurti Élelmezési és Szö­vetségi Hivatal június 30-án pá­lyázatot hirdetett azokra az ag­rártermékekre, amelyek 1993. december 31 -éig a kelet-európai országokból vámmentesen vi­hetők be az egykori NDK terü­letére. Hazánkból többek között ennek értelmében vámmentesen szállítható faiskolai termékek, dísznövények, vetőmagvak és növényi szaporító anyagok, tar­tós sütőipari termékek, pezsgő, valamint bor. Az említett áruk értéke, il­letve mennyisége meghatáro­zott. Fontos: a vámmentes behoza­tali engedélyeket közösségi székhellyel rendelkező impor­tőrnek kell kérnie. Egy pályázó a kiírt mennyiség, illetve értéke .legfeljebb 10 százalékára adhat be kérelmet. A vámmentesség nem vonat­kozik az egyéb importterhekre - például: lefölözés, hozzáadott vám - azokra továbbra is a kö­zös piaci agrárrendtartás előírá­sai az érvényesek. (MTI) Születendőben egy művészeti iskola Szolnokon Lenne ott színjátszás, grafika, szobrászat és minden más Az aratólámpa elkészítése türelemjáték Az értékdilemmák, érték- vesztés korában talán jobban szíven üt, ha azt halljuk: „Ezek a mai fiatalok!” Ilyenkor elő­fordul, hogy valós tartalmat nyer ez az egyébként generációs konfliktudnak értelmezett szte- rotípia. Feltámadnak a szülői félelmek: „Talán az én gyere­kem is ilyen lesz?” ím a példa: a kialakult pánikhelyzet nem mindig „végzetes” kimenetelű. A szülő- és pedagógustársada­lom ráébred, hogy változtatni kell. A szolnoki Fiumei Úti Álta­lános Iskola folyamatos és je­lenleg már igen előrehaladott újjászerveződése figyelemre méltó példa és egyben útmuta­tás valami más, valami igazán emberi felé. Román Béla - az iskola igaz­gatója - elmondta, hogy az in­tézmény elsődleges célja a meg­rendelők (szülők) igényeinek eleget tenni a kliensek (tanulók) figyelembevételével. Természe­tesen a fenntartó (önkormány­zat) megrendeléseihez is iga­zodva. Az igény pedig nem más, mint az általános iskolai évek után törés nélküli alkal­mazkodásra képes egyéniségek, a továbbtanuláshoz szükséges szellemi, és érzelmi, és erkölcsi felkészültséggel. A legfontosabb a tanár-diák viszony teljes minőségi átfor­málása, amely kölcsönös meg­értésre, bizalomra, jogokra és ésszerű követelményekre épül. Mindez új feladatok elé állítja a tanári testület tagjait. Más szemlélet, mélyebb pszicholó­giai ismeretek, valamint a tudá­sátadás új módszerének elsajátí­tását igényli. A Fiumei Úti Általános Isko­lában - az MTA Pszichológiai Intézetével kötött megállapodás alapján - a következő évtől kí­sérleti jelleggel beindul Az em­ber, a világ, az értékek világa címmel 5. és 7. osztályban egy értékorientációs vizsgálat, va­lamint ennek értékelése után ki­dolgozott helyi tanterv alapján hamissá vált erkölcsi értékek új­raértelmezése, gyakorlati meg­tapasztal tatása a gyerekekkel. Az elképzelés az osztályfőnöki órák reformjára épül. Á peda­gógus partner a megoldáskere­sésben és „orvosi titoktartás” kötelezi. Az intézmény erdei iskolája, szintén szolgálja a tanár-diák viszony újjáalakítását. A Bükk- ben egyelőre nyári (de a jövő évtől tanév közben is működő) erdei iskola természetes körül­mények között, új feltételekkel ad lehetőséget a gyermek belső világának megismerésére és gazdagítására. Mivel minden továbbfejleszthető, néhány szó a tervekről:- Művészeti iskola alakítását tervezem - mondta Román Béla. A városban általában minden iskola híres valamely képzőművészeti ágban végzett tevékenységéről. Úgy gondo­lom, érdemes lenne koncent­rálni az erőfeszítéseket és egy tanítási időn kívüli művészeti iskolát létrehozni, ahol lenne színjátszás, grafika, szobrászat, festészet és minden más, amire igény és lehetőség van. Elképze­lésem szerint az anyagiak már létező alapítványokból előte­remthetők, A különböző jelenlegi művé­szeti körök vezetői támogatják az elképzelést. A gyakorlati ki­munkálás van hátra. Báli Erzsébet Agrárexport a volt NDK-ba

Next

/
Thumbnails
Contents