Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-17 / 165. szám
1993. július 17., szombat Hazai tükör 3 Nyugtaadás Miklóson Nyugodt kedélyek Nagy István: - Méltánytalanságnak tartják a kereskedők Az APEH régen kavarta fel úgy a lakossági kedélyeket, mint a nyugtaadási kötelezettség bevezetésével a piacokon. Az eladók adminisztrálnak, a vevők kínos mosollyal várakoznak. A törökszentmiklósi Akiknek nem kell számlát adniuk piaccsamok zöldségkereskedőjének, Vékony Józsefnek sem más a véleménye.- Ha meg kell csinálni, meg kell - mondja a zöldséges -, de azt nem értem, hogy egy egyforintos paprikáról miért kell egy 1.70-es nyugtát adni? Rögtön buktam az üzleten. Alsó határhoz kellene kötni a nyugtaadási kötelezettséget. A másik gondom az, hogy két vevővel tudok foglalkozni egyszerre, ha már négyen vannak, kettő elmegy oda, ahol akkor éppen nincs senki. Arról nem is beszélek, hogy míg én a nyugtát töltögetem, sajnos lopnak. A beszélgetés után kerestük fel Nagy Istvánt, a piac felügyelőjét.- Különösebb felindultság nem volt a kereskedők között, a vélemények azonban megoszlanak - jegyzi meg a felügyelő -, és nem kis méltánytalanságot feltételeznek az árusaink, hiszen a tőlük pár méterre áruló idegen állampolgároknak nem Vékony József: Alsó határt kellene szabni a nyugtaadásnál kell nyugtát adniuk. Ez már sérti a piacon a kereskedőinket, hiszen őket a fokozott adóellenőrzés sújtja a nyugtaadással. (Fotó: Novák) Az élelmiszeripar katasztrófája Az új áfa-törvény és a mezőgazdaság Az áron aluli privatizáció vagyonvesztésre kárhoztatja azokat a cégeket, amelyek valamely gyárukat, illetve gyáregységüket értékesítik, ez azzal magyarázható, hogy hazánkban a belső piac beszűkült, a lakossági vásárlások az elmúlt négy évben töredékére estek vissza a korábban megszokottnál. Ezért a vállalatok talpon maradásukért küzdenek, és így érthető, hogy a privatizációra jelentkező vásárló, mivel ő sem számolhat nagy nyereséggel, csak a tényleges érték feléért hajlandó megvenni egy-egy üzemet. A Szolnoktej Rt. például a tényleges könyv szerinti értékének feléért tudná csak eladni a perifériális üzemeit, mint például a kisújszállási vagy a karcagi sajt- és tejüzemet. A vállalatnak az elmúlt három évben lényegesen csökkentenie kellett tejfelvásárlásait, hiszen a korábbi európai normáknak megfelelő 200 liter/fő évenként tej- fogyasztásunk lassan alig haladja meg a száz litert. A most megszavazott áfa-törvény még tovább mérsékli majd a boltban kapható tejtermékek utáni igényt. Az élelmiszer-ipari kutatóintézet felmérései szerint ennek következménye lehet, hogy a lakossági élelmiszer-fogyasztás további 10 százalékkal csökken. Na, ez nem azt jelenti, hogy ennyivel fogunk kevesebbet enni, hanem áfát kikerülve a lakosság jó része közvetlenül a termelőtől fog vásárolni. Akkor pedig az amúgy is financiális gondokkal küzdő élelmiszer- gyártó üzemeink, főleg a megyében, ahol a lakosság jelentős része faluhoz kötődik, becsukhatják a kaput. Különösen érvényes ez a hústermelőkre, mert mint ahogy a Solami Rt. egyik vezetője fanyarul megjegyezte, „a budiajtón levágott disznó biztos hogy olcsóbb, mint a gyárban előállított termék.” Mert üzleteinkben a húskészítmények eladása is drasztikusan csökkent, és érdekesség, hogy az olcsó és a drága készítményeket keresik a vásárlók. A középső árkategóriába tartozó termények forgalma esett vissza a legjobban. Az élelmiszeriparban a belső piacot nem lehet pótolni. Főleg olyan gazdaságban nem, ahol nincs pénz az export finanszírozására. Ennek ellenére kormányzatunk gazdaságpolitikája még mindig ott tart, hogy az adóprés növekedésével próbálja meg költségvetési deficitjének mérséklését. A játék rendkívül veszélyes, hiszen ha nincs vásárlóerő, illetve az a második vagy nevezhetjük nyugodtan láthatatlan gazdaságba tolódik át, akkor az államháztartást még jobban terhelhetik a fenntartási, támogatási, illetve a szociális kiadások milliárdjai. Az is elképzelhető, hogy a mostani forgalmi adó növekedése bumerángként üt vissza az államháztartásra, hiszen a szociális kidásokkal együtt megszavazott törvény kiadási oldala érvényesülni fog, ugyanakkor a bevétel oldalon a csökkenő kereskedelmi helyen történő vásárlás a tervezett áfabevételek töredékét éri majd csak el. A pénztelenség tönkreteheti élelmiszer-ipari vállalatainkat is, hiszen az így is értékesítési gondokkal küzdő mezőgazdaság és feldolgozóipar helyzete csak még tovább romlik, mert egy-egy ágazat legfőbb támogatója a vásárló. A mezőgazdasági tárca sem gondolta át ennek a törvénynek a következményeit, hiszen várhatóan a 10 százalékos élelmiszer-áremelkedés nem teszi lehetővé a mezőgazdasági termények felvásárlási árának emelkedését, hiszen ebből az amúgy is pénztelenségük miatt is ideges emberek botrányt csinálnának, pedig a mezőgazdasági termények árnövekedése elkerülhetetlen, hiszen csak így lehet kompenzálni az ipari nyersanyagok, üzemanyag és öntözővíz többletköltségeit. Kormányzatunk és parlamentünk 54 százaléka - azt hiszem - saját magára mért huszonötöt, és dobott ki még egy lapát földet a romokban heverő gazdaságunk egyre mélyülő sírjából. -sMostanság Változó időben Az idő mibenlétét sok bölcselő próbálta meghatározni. Pontos és érthető magyarázat nincs, az idő elmúlik, és múlása nyomokat hagy az ember világában. Generációk váltják egymást, mindannyian megöregszünk, és azzal vigasztaljuk magunkat, hogy bölcsebbek lettünk. Az időt csak mérni tudjuk, gyorsítani vagy lassítani múlását nem vagyunk képesek. Mégis néha úgy tűnik, hogy tőlünk függetlenedő világunk dolgai manipulálni kezdték a mutatókat. Eleinte nap-, homok- és vízórákkal próbálkoztak a pontosságra törekvő elődök. A korai Róma fontos hivatalnoka volt a Clavi Figendi Causa Dictator - vagyis a szög beverés ügyét végző diktátor-, aki minden esztendőben bevert egy vasszöget a nagy évszámláló farönkbe. Aki kíváncsi volt, hányadik esztendő telt el a kezdetektől, megszámolta a rozsdás szögfejeket. Sajnos ezt az állami hivatalt már vagy kétezerötszáz éve nem töltik be, pedig némi gyakorlással magam is be tudnék verni évenként jó pénzért egy vassszöget. A középkori ember, főként a városi polgár már fogaskerekes órán figyelte, hogyan múlik az idő. Mérni kezdték az órákat és a perceket. Műszakbeosztások, munkarendek, menetrendek pontosan meghatározott időpontjai változtatták az újkor emberének életét lüktető városi nyüzsgésre. Később már idők szavát hirdették a bros- súrák, és mindenki azt mondta: eljött a mi időnk. Bekövetkezett a nagy közép-európai felismerés, beköszöntött a Tudományos Technikai Forradalom, röviden a TTF. Könyvsorozat indult Gyorsuló idő sorozat címmel. Gyorsul az idő, mert egyre több tudományos felfedezés segíti az emberi életet. A tudásanyag megsokszorozódik és jórészt kicserélődik. Egykor szerzett tudásuk néhány évtized alatt korszerűtlenné válik. A Tudományos Technikai Forradalom problematikáját gyorsan elkezdte feldolgozni a társadalomtudomány akkor divatossá váló területe, a szociológia. Az idő más léptéket öltött, nagy idők jöttek, gyorsan történt minden a politikában. Kizöldült a négy évtized alatt rózsaszínűre fakult nagy, vörös keleti világ. Ismét felgyorsultak az események. Az új világ új nulla kilométerköveket jelölt meg saját érték és mértékrendjének meghatározásához. Az átmeneti, mintegy tíz esztendeje zajló és egyre testközelibb gazdasági romlás új komponensekkel egészíti ki időképünket. Tovább gyorsul az idő, hiszen például gyorsabban elfogy a szolidan inflálódó, majdnem konvertibilisforintban kapott fizetésünk. Volt idő, mikor a tárgyhó 27-28-as sorszámú napjáig kihúztuk belőle. Mostanság már csak a hónap feléig tudjuk belőle finanszírozni háztartásunkat. Tehát 15-16-ig gyorsan múlik az idő, innen a következő fizetésig lassul. Ez az idő a holtidő, amikor ritkán kapaszkodunk kedvenc söröskorsónk fülébe, egyszerűen sovány a kutya. A sok szabadidő egykoron a kötetlen munkaidőben dolgozó, megbecsült értelmiségiek és anyagbeszerzők kiváltsága volt. Ők és a délutáni műszakba járók látogatták például a délelőtti mozielőadásokat. Az akkori tömegkommunikációs szakemberek sokat köszörülték a tollúkat és nyelvüket a ráérő embereken. Sőt a gyárkapukon belüli munka- nélküliség is örökzöld téma volt. A sűrű elfoglaltság napjainkban nagyon elegáns dolog. Ha valaki folyton ráér, könnyen kiderülhet róla, hogy nincs munkahelye és megingott az egzisztenciája. Ezért a munkahellyel még rendelkezők egyre elfoglaltabbak, minden gesztussal a lázas tevékenységet és a nélkülözhetetlenséget igyekszenek mímelni. Mindenki rohan, ideges és szitkozódik, ha valami nem menetrendszerűen alakúi A tömegközlekedés menetrendjéhez képest az érkezési idők éppen olyan hozzávetőlegesek, mint húsz esztendeje, de mindezt többszörös viteldíjért viseljük el. A tudomány és technika fejlődése által megbolygatott időfogalmunkat mindenestől átstrukturálta társadalmunk nagy részének elszegényedése. Bizonytalanul beállított kvarcórákkal a csuklónkon időzünk évek óta a létbizonytalanság peremén. Várjuk, hogy ugyanúgy működjön minden, mint tőlünk nyugatra, hisz már azonosak demokráciáink alapelvei. Egyetlen dologról feledkeztünk csak el: másik időzónában élünk. Gambrinus Bruttó hazai termék „A válaszadás nem kötelező” A Központi Statisztikai Hivatalban elkészültek a múlt évi bruttó hazai termékkel kapcsolatos számítások. Ennek megfelelően 1992-ben 2805 milliárd forint volt a bruttó hazai termék, szemben az előző évivel, amikor ez 2346 milliárd forintot tett ki. Kiszűrve az áremelkedéseket, megállapítható, hogy a GDP tavaly nem növekedett, hanem reálértékben 4,5 százalékkal csökkeni 1991-hez viszonyítva. A legnagyobb csökkenés a GDP termelésében a vállalatoknál következett be. Ez elérte a 6,9 százalékot. Ezzel szemben az egyéni vállalkozók jelentősen növelték hozzájárulásukat a bruttó hazai termékhez. 1991-ben 200,6 milliárd forintot állítottak elő, tavaly pedig produktumuk elérte a 290 milliárd forintot. (MTI) Országszerte több ezer munkanélkülinek visz ezekben a napokban kérdőívet a postás. A kísérőlevélben arra kérik a címzetteket, hogy a díjmentesített borítékokban kitöltve küldjék vissza a kérdőíveket. A kérdések arra vonatkoznak, milyen egzisztenciális háttérrel rendelkeznek a munkanélküli-járadék folyósításának lejárta után a rendszerből kikerülők. Találtak-e munkát, kaphatnak-e jövedelempótló támogatást stb. A megkérdezettek küzül sokan talán felteszik a kérdést, miért érdekli mindez a munkaügyi központokat, ha járadékot már nem folyósítanak. Többen talán nem is válaszolnak, hiszen a kérdőíven is feltüntették: „A válaszadás nem kötelező”. Talán így lehetett volna folytatni a mondatot: „... nem kötelező, de hasznos”. Hiszen a Munkaügyi Minisztérium és az Országos Munkaügyi Központ követéses vizsgálatának éppen az a célja, hogy a munkanélküli-járadékra vagy -segélyre már nem jogosultak sorsának további alakulását nyomon kövesse. A munkaügyi központok ugyanis fontos feladatuknak tartják, hogy a segélyezési időtartam lejárta után is biztosítsák mindazokat a mun- kaerőp-iaci szolgáltatásokat, amelyek segítségével javulhatnak az újrakezdés esélyei. Ehhez természetesen elengedhetetlen az elhelyezkedni kívánók együttműködése. Ami ezáltal e kérdőív pontos kitöltésében nyilvánulhat meg. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ IBUSZ-utazási ajánlatok Ősztől tavaszig külföldön-belföldön Megjelentek az IBUSZ Rt. őszi és jövő év tavaszi programfüzetei, már a turisztikai főszezon közepén tervezhetnek az egyedülállók és a családosok. Az ország legrégibb utazási irodája számottevő forgalomnövekedést ért el ’93 első felében - mondotta tegnap Tóth László megyei igazgató. Tavaly 14,5 millió forint értékű utat adtak el, idei bevételük meghaladta a 20 milliót. Az arányok jelzik, hogy korábbi utasaik továbbra is ragaszkodnak a céghez, sőt sikerült bővíteni az ügyfélkört. Tájékoztatóján Tóth László köszönetét fejezte ki a bizalomért. Elsőként az olasz, osztrák és horvát városlátogatási utakat emelte ki. Tavasz a télben programjaikkal a tehetősebb réteg érdeklődésére számítanak. Tetszés szerint választhatnak a Kanári-szigetek, Hawaii, a Maldive-szige- tek, esetleg Amerika között. Eddig is népszerűek voltak az általuk szervezett karácsonyok és szilveszterek. Tájékoztatójukban külön fejezetet szenteltek ezeknek. Unikumként szóltak egy hajóútjukról, melynek végállomása Miami és a Bahamák. A novemberi-decemberi bámulással kecsegtető út ára 150 ezer forint. Mivel az utóbbi években felerősödött az iskolai csoportok nyelvtanfolyamok iránti érdeklődése. az IBUSZ Angliába és Németországba szervez ki- lenc-tizennégy napos programokat. Az idősebb korosztálynak, a nyugdíjasoknak négynapos utakat ajánlanak. Gondoltak azokra, akik nem szeretnek csoportosan utazni. Az „Egyénileg, de nem egyedül” utazók nyolcvanöt ország, illetve város közül szemelhetik ki a legmegfelelőbbet. Az rt. szállást, ellátást, vásári belépőket biztosít. Éppen ezért a vállalkozóknak javasolják ezeket a megoldásokat. Belföldi áraik olykor-olykor olcsóbbak, mint amelyeket a szakszervezetek biztosítanak. Az érdeklődés növekedése itt is figyelemre méltó, hisz tavaly egész évben kétszázkilencven utat kötöttek le, idén már háromszáznegyvenet. A tapasztalatok szerint a Forma-l-re a futamok előtti utolsó héten ugrásszerűen megugrik az érdeklődés. Az IBUSZ még a rajt napján, augusztus I3-án is tud belépőket adni. A margitszigeti Atilla-koncert jegyei 700-1400 forintba kerülnek. Az augusztus 27-28-i előadásokra az irodáknál válthatók jegyek. A legkeresettebbek a spanyol, olasz és a horvát utak voltak. A balkáni háború miatt visszaesett a görög forgalom. Várható, hogy az ősszel olyan számítógépet telepítenek, amely a kapcsolatban áll a repülőgépjegyek eladását összehangoló és a világot behálózó rendszerrel. Miután beindul, Szolnokon közvetlenül lehet repülőjegyet váltani. Sz. Z.
