Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
4 Gazdaság 1993. július 14., szerda Van-e megállás az agrárlejtőn? (4.) A mezőgazdasági szövetkezeteket sem kerülte el az ismert csődhullám, ennek következtében az elmúlt évben mintegy 141 csődegyezség született. Az eljárás 88 esetben zárult felszámolás megindításával. A szövetkezeti átalakítások előtt 1.385 mezőgazdasági szövetkezet létezett, ehhez az adathoz viszonyítva 25,3 százalék áll vagy állt csőd, felszámolás illetve végelszámolás alatt. Hétről hétre Növekvő államadósság Az év végére az államadósság eléri a 2840 milliárd forintot. A belföldi államadósság 1992-ben és 1993-ban gyorsuló ütemben növekedett. A legnagyobb tétel a központi költségvetés adóssága, amely eléri az 1741 milliárd forintot. Új, rendszeres repülőjárat Ukrajnába Új légijáratot indított a budaörsi Air Service az ukrajnai Ivaon Frankovsz- kába. Ezzel Ungvár után második ukrán várossal is kiépült a légihíd. Hetente háromszor repülhetnek üzletemberek, turisták a Kárpátokon túli településre. Ivaon Frankovszkában ugyanis sorra alakulnak a különféle veges vállalatok, amelyeknek képviselői rendszeres utasai lehetnek a 14 üléses cseh gyártmányú LET 410 típusú gépeknek. Megbírságolták a MA V-ot Egy-egy millió forintra bírságolta a Magyar Államvasutakat és az általa létrehozott Resti Kft.-t a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa. A döntés szerint a két cég megsértette a verseny szabadságát. A MÁV ugyanis korában árusítási lehetőséget biztosított más vállalkozóknak a pályaudvarokon. Később létrehozta a Resti Kft.-t, amely kizárólagossági jogra hivatkozva profilkorlátozást kért a többi vállalkozó számára, sőt kilátásba helyezte a szerződések felbontását. A versenyhivatal a két céget a jogsérelem megszüntetésére kötelezte. Lecserélik a rubel bankjegyeket Az orosz bankjegyekről is eltűnik a Szovjetunió alapítójának, Vlagyimir Iljics Leninnek arcképe. Az új orosz rubeleseken Lenin helyett az orosz Fehér Ház, azaz a köztársasági parlament épülete látható. Kelet-Európa fő baja a telefonhiány A kelet-európai és az orosz vállalatok a telefonhiányt tartják az exportot akadályozó fő infrastrukturális problémának - ez derült ki az OECD felméréséből. Nyolcszáz vállalatnál érdeklődtek Oroszországban, Litvániában, magyar- országon, Lengyelországban valamint Lettországban, és kiderült: a cégek többet panaszkodnak a rossz távközlésre mint a közlekedésre,- a nehézkes határátkelésre, az átváltási árfolyamokra vagy a pénzügyi szabályozásra. Előrejelzések az orosz gabonatermésről Oroszország gabonatermése meghaladja a tavalyi 106,18 millió tonnát, s elérheti a 108,5 millió tonnát is. Az ország meteorológiai szolgálatának optimista pronózisát arra alapozzák, hogy számításaik szerint a száraz májust kompenzálta az aránylag esős június. Mondhatjuk, hogy ez természetes, hiszen a gazdaság szerkezetátalakítási folyamatát éljük. A mezőgazdasági termelők a privatizációs folyamatba sem tudtak bekapcsolódni, ezt az átmeneti jogszabályok végrehajtásával történő lekötöttség és a privatizációs folyamatok egyidőben zajló beindítása okozhatta. Természetsen a szövetkezetek csődhelyzete, a kárpótlási jegyek késedelmes átadása is szerepet játszott. Tény, hogy a termelők a privatizációs folyamatokból sok esetben kimaradtak. Jelenleg az állami vagyon privatizációja során az élelmiszeripar privatizációs aránya meghaladja más ágazatokét. A kedvező piaci helyzetben lévő cégek lényegében elkeltek (édesipar, dohányipar, növényolajipar. cukoripar, szeszipar). A termelők a felsorolt iparágakkal kapcsolatban függőségi helyzetbe kerültek. Gyakorlatilag eddig is ebben voltak, de most sok esetben nem magyar érdekeltségű csoport dönt a termelési feltételekről. Úgy gondolom, érthető ha elsősorban nem a magyar termelők érdekeit tartja szem előtt. Az élelmiszer kiskereskedelem esetében is megfigyelhetünk hasonló jelenséget (például Csemege, Fővárosi Közért Vállalat). A jó minőségű nyugati termékek elárasztották Magyarországot, saját pályán vesztett piaci részarányából a magyar élelmiszeripar. Vitathatatlan, hogy ezzel egyidőben a termékválaszték és minőség hatalmas emelkedésen ment át. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar ve- renyhelyzetben van, de nem várható tőle, hogy minden területen állni tudja a versenyt, hiszen hatalmas a lépéshátránya. Ezen hivatott segíteni a külföldi tőke, de az erősen válogat és a jó cégekbe hajlandó beszállni. Vannak, akik ezen a téren is eleve vesztes pozícióba kerülnek. A termelőknek privatizációra a kevésbé jövedelmező, csődközeli helyzet- A betétbiztosítás új feltételei minden bizonnyal javítják a befektetési alapok piaci helyzetét. A befektetési jegyek ugyanis az új helyzetben biztonsági szempontból is felveszik a versenyt a bankok által ajánlott befektetési konstruciók nagy részével - mondta az MTI-nek Vavra László, a Buda Portfolió Befektetési Alapkezelő Kft. igazgatója. Július 1-től a névre szóló bankbetétekre és folyószámlákra egymillió forint értékig vállal garanciát az Országos BeAz általános forgalmi adóról szóló törvényt a parlament módosította, ez a változás azonban nem szolgálhat örömünkre. A kedvezményes kulcs 6-ról 10 százalékra emelkedik. A háztartási villamosenergia adóterhe is 10 százalék lesz, a gyógyszertermékek áfá-ja továbbra is 0 százalék. Napvilágot látott számítások szerint ezek inflációs hatása 1,8-4,2 százalék között várható. A változás nagyrészt az élelmiszeben lévő tej-, hús- és gabonaipar maradt. Ezekben az iparágakban sokkal inkább a termékpiacon és nem a tőkepiacon igyekszik a nyugati tőke betömi. A kialakult helyzetben jelentős munkanélküliség jelent meg. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet számításai szerint 1992 végén a mezőgazdasági munkanélküliek száma 140-150 ezer fő között volt. A még foglalkoztatásban állók 60 százalékának keresete az országos átlag alatt van, fele a hivatalos létminimumot sem keresi meg. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelésben nagy részarányt képviselő megyénk adatai is lesújtóak. Nem szabad megfeledkeznünk a falusi lakosság jövedelemkiegészítő, sok eseten megélhetést biztosító háztáji és kisegítő gazdaságairól. Folyamatosan csútétbiztosítási Alap. miközben az állami garancia megszűnik az újonnan elhelyezett betétekre. A nem betét-jellegű értékpapírokat nem érinti ez a változás, hiszen korábban sem részesültek állami garanciában az ilyen megtakarítások. A nem névre szóló befektetési formákkal és az egymillió forintnál nagyobb banki befektetésekkel a befektetési alapok is felveszik a versenyt a biztonság tekintetében, sőt általában kevésbé kockázatosak. A magyar bankok nyújtotta reket, néhány iparcikket, energiaszolgáltatást, lap- és könyvkiadást, szállítást és távközlést terheli. Az ilyen jellegű szolgáltatást végzők terheiket természetesen igyekeznek áthárítani, így áttételesen bár, de mindent a végső fogyasztó fog megfizetni, valamilyen formában. Az állami költségvetés ettől a lépétől 11 milliárd bevételre számít az idén, jövőre 38 milliárdot. Kompenzációra - jelenleg ismert adatok szerint - csak szik ki alóluk a talaj. Emlékszünk rá és jelenleg is tapasztalhatjuk a sertésfelvásárlás körüli problémákat. Ha elvitték is végre a jószágot, később fizettek és keveset. A felvásárlási ár jelenleg 35-40 forinttal kevesebb, mint a néhány hónappal ezelőtti. Ilyen felvásárlási bizonytalanságot és áringadozást nem tudnak elviselni a tartalékkal nemigen rendelkező gazdák. A tej körüli árviták szintén ismertek. Leszögezhető, hogy a falun élők ilyen jövedelemforrása nagyon bizonytalanná vált. Tisztelt Olvasó! Rövid cikksorozatommal egy kialakult helyzetet próbál- tam'vázolni, a leírtak tények. A jelenlegi állapotot egyrészről természeti tényezők idézték elő, másrészről egy társadalmi átalakulási folyamat kisérő jelensége. Egy tulajdonosi szerkezetváltás szétzúzza a régit és ez átmenetileg károkat okoz. Úgy gondolom, nagyobb odafigyelést és támogatást igényel ez a gazdasági ág, hiszen hely- zéte több mint aggasztó. Túróczi Imre biztonsággal szemben a befektetési alapok helyzetét kedvezővé teszi, hogy portfoliójuk többfajta értékpapírból áll ösz- sze, tehát kisebb a bukás veszélye. Az eddigi gyakorlat szerint vagyonuk nagy hányadát fordítják biztonságos állampapírok vásárlására (melyek mögött állami garancia van). így a zárt végű alapok a több éves, nyílt végű, néhány hónapos lekötésű banki befektetési formáknak jelentenek mind inkább növekvő konkurenciát- mondta Vavra László. (MTI) egy összegben számíthatunk augusztus hónap folyamán. Az ellentételezés nagyon szerény, a többgyermekesek és az alacsony jövedelműek kapják, adómentes és TB-járulékra sem kötelezett. Felkészülhetünk arra is, hogy a boltok leltározni fognak, ugyanis a kiskereskedelemben leltárt kell készíteni arról, hogy az átsorolás alá eső termékekből mennyi a készlete.-tiÉn tartom el a gazdit - vagy a gazdi engem? Nem csak a betét biztonságos Nő a befektetési alapok szerepe Még egyszer az áfa-törvényről Augusztus l-től változások Működik az agrárpiaci rendtartás Rendet és pénzt is tart Amezőgazdaság pénzügyi nehézségeit előre nem látható események is növelik. Sertéshús-stop után itt az aszály, sáskajárással súlyosbítva. Az agrár rendtartásnak milyen pénzügyi forrásai vannak, amelyekből válságos helyzetben ki tudják segíteni a termelőket? - kérdezte a Falutévé Rieger Lászlót, az FM Agrárrendtartási Hivatal vezetőjét.- Ahhoz, hogy az agrárrendtartás működni tudjon, pénzre van szükség. Ehhez a munkához természetesen a rendtartás meg is kapta a különféle pénzügyi alapjait. Két nagy pénzügyi alapról lehet beszélni. Az egyik: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exporttámogatását szolgáló alap, amely elsősorban a termékek külpiacra jutását segíti elő. Ez ^körülbelül 26 milliárd forint nagyságrendű. A második nagyon fontos alap, az agrárpiaci támogatások alapja, amelynek a célja az, hogy a belföldi felvásárlásokat segítse elő piaci zavarok esetén. Vannak egyéb alapok is. Ilyen például, amelyik az agrárpiaci rendtartás eszközeinek a működtetéséből keletkezik. Ezt a földművelésügyi miniszter alapszerűen kezeli és ide folynak be a különféle lefölözések, illetőleg letéti díjak. Van egy további alap is, ami még igazából nem alakult ki, hiszen a terméktanácsi rendszer még nem működik, - ez pedig a terméktanácsok által képezhető alap. Azért fontos, mert ezzel a terméktanács önmaga képezhet saját magának egy olyan pénzügyi forrást, amivel a különféle piaci zavarokat saját maga le tudja vezetni. (MTI-Press) Dunántúlon aktívan készülnek Expo Regionális Tanács burgenlandi részvétellel- Az Expo Regionális Tanács munkacsoportja Szombathelyen azzal a céllal alakult meg, hogy koordinálja a nyugati országrész és az osztrák határmenti területek javaslatait, terveit a budapesti világkiállításra. A munkacsoportban a burgenlandi tartományi kormány s Győr-Mo- son-Sopron és Vas megye ön- kormányzati hivatalainak képviselői tevékenykednek. Már az alakuló ülésen több figyelemre méltó javaslat hangzott el. Sopronban kisvasutat építenének az egykori műszaki határzár vonalán, Szombathelyen, az egykori szovjet laktanya helyén Pannon Vásárt szerveznének és üzletközpontot építenének ki. A határközeli burgenlandi Lutzmannsburgban két új szálloda és termálfürő épülne. Az érdekelt területek együttműködnek a kulturális programok szervezésében is. Beszédes grafikon 210— A nettó átlagkeresetek és a fogyasztói árszínvonal alakulása (%) Kárpótlási jegy: a nagy csattanás Privatizáció és vagyonvesztés Amikor nagyjaink kézfel- nyújtással szentesítették a kár- rendezési és kárpótlási törvényt, leglidércesebb álmaikban sem jutott eszükbe, hogy a magyar gazdasági élet egyik legvitatottabb értékpapírját hozták létre. Ugyanis ma a kárpótlási jegyek a tőzsdén negatív rekordokat döntögetnek, ez nemcsak a kárpótlást igénylők, illetve a kárpótlást kapók kedvét veszik el, hanem zavart okoznak a gazdálkodó szervezetek decentralizált privatizációjában is. Példaként említem a törökszentmiklósi GMV értékesítését, amelyben a jeggyel rendelkezők bizonyos határig felhasználhatják értékpapírjukat. A vállalat üzemeit így is vagyonértékük alatt tudja csak eladni, az értük kapott kárpótlási jegyet viszont csak a tőzsdén értékesítheti - mai árfolyama 52 százalék -, így köny- nyen kiszámítható, hogy ténylegesen egy-egy üzemét körülbelül a nyilvántartott vagyonértéknek mintegy feléért vásárolják meg az új tulajdonosok. így könnyen kiszámítható, hogy a frissen alakult részvénytársaság első tranzitüzlete azonnali vagyonvesztéssel jár. Ilyen hátránnyal egyébként nemcsak a gabonaforgalmi indul új privatizált pályáján, hanem elmondható szinte valamennyi élelmiszeripari vállalatra is. Az oldalt szerkesztette: Túróczi Imre
