Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10 / 159. szám

4 1993. július 10., szombat Hazai tükör — Hirdetés Mit mond a jog? A titok - nem titok Jászkunsági cellatitkok (9. rész) Szél ellen nem lehet, Habár törvény rendelkezik arról, hogy - meghatározott ki­vételektől eltekintve - sem személyi számunkat, sem sze­mélyi igazolványunk számát nem kérheti semmiféle szerve­zet, testület tőlünk, mégis gya­korlati tapasztalat: ezek nélkül az adatok nélkül számos ügyle­tet nem tudunk lebonyolítani, s jogaink jelentős részét nem tud­juk érvényesíteni. Mi hát a va­lódi helyzet? Mikor hozhatók nyilvánosságra a személyes adatok? Személyes adatokat nyilvánosságra lehet hozni, ha ahhoz az érintett személy hoz­zájárult. Különleges adatok ese­tében írásbeli hozzájárulás szükséges. Törvény közérdek­ből elrendelheti személyes ada­tok nyilvánosságra hozatalát. Ha nem dönthető el, hogy az érintett beleegyezését adta-e a nyilvánosságra hozatalhoz, vagy nincs törvényi szabályo­zás, akkor vélelmezni kell, hogy az érintett személy nem adta meg a hozzájárulását. Egy ilyen esetet maga a törvény is említ: a közszereplés során közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljá­ból átadott személyes adatok tekintetében az érintett személy hozzájárulását megadottnak kell tekinteni adatainak a keze­léséhez, illetve nyilvánosságra hozásához. Az adatkezelésekbe való be­leegyezéssel kapcsolatban maga az adatvédelmi törvény is megállapít egy vélelmet: az érintett személy kérelmére vé­lelmezni kell, hogy hozzájárult az adatai kezeléséhez. Ennek a vélelemnek az az alapja, hogy minden ügylet intézéséhez szükség van adatok kezelésére, és aki az ügyletet kívánja bo­nyolítani, tudja, hogy ehhez a szükséges adatokat meg kell adnia. Az adatvédelem legalapve­tőbb elve a célhoz kötöttség, azaz hogy az adatokat csak meghatározott célból szabad kezelni. Az adott személlyel mindig közölni kell, hogy mi a célja az adatai kezelésének. Az adatok másra, mint a felvétel célja, nem használhatók fel. Annak viszont nincs akadálya, hogy gazdaságossági szempon­tokból egy-egy adatfelvételnek több célja legyen. Ezeket azon­ban pontosan meg kell hatá­rozni, és erről az adatot szolgál­tató személyt tájékoztatni kell. A célhoz kötöttség elvéhez tar­tozik az is, hogy csak a lehető legszükségesebb adatokat sza­bad gyűjteni. Éppen csak any- nyit, amennyi az adott cél meg­valósulásához feltétlenül szük­séges, és csak annyi ideig, ameddig a cél meg nem valósul. A telefonkönyv megvalósu­lásához - ahhoz, hogy egy kö­zösség tagjai könnyen és gyor­san megtalálják egymást vagy valamely szakma képviselőjét - elég a név, lakcím, foglalkozás és a telefonszám. A kötelező adatszolgáltatások esetében a célnak mindig közérdekűnek kell lennie, az információs ön- rendelkezés jogát ugyanis csak a közösség érdekében lehet kor­látozni. Ilyen közérdekű cél például a bírósági eljárásnál a tanú adatainak felvétele, vagy a már említett lakcímbejelentés. Az adatok felvétele előtt az érintett személlyel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkén­tes-e vagy kötelező. Az utóbbi esetben a jogszabályt is meg kell nevezni. Az adatot szolgál­tató személyt az adatkezelés céljáról és az adatot kezelők személyéről tájékoztatni kell. Egy adatkezelés akkor tud a cél­jának legjobban megfelelni, ha a nyilvántartott adatok korrek­tek, hiánytalanok. Ezért a nyil­vántartásokat meghatározott időszakonként felül kell vizs­gálni, és a szükséges helyesbí­téseket, törléseket el kell vé­gezni. (MTI-Press) Igaz volt a XIX. század ele­jén is az, hogy „az alkalom szüli a tolvajt”, de nemcsak az. A leg­több esetben inkább a tudatos­ság játszott akkor is szerepet mások javainak elorzásában. Az elfogott zsiványokból igyekez­tek mindent kiszedni, - néha bi­zony a törvényes előírások fi­gyelmen kívül hagyásával. Ese­tenként a hatóságok is elismer­ték ezt. Egy 1816-ban kelt jegy­zőkönyvben olvashatjuk pél­dául a következőket: „Nádor Ispányi Tábla Bíró Vizy János és Latzka Ferenc Urak némelly Raboknak Jónás Sán­dor kisújszállási Nórárius ellen a’ vallatás közben vélek tett ke­ményebb bánásmód eránt be adott vádjaikra válaszollyák, hogy a panaszok nagyítva lévén azoknak valóságát sem az írott Nótárium el nem fogadgya, sem a panaszolok be nem bizonyít- hattyák, annyira ugyan azon ál­tal igaz, hogy némelly szemtelen hazudozókra, s vallásaikban nyilván csalfálkozókra egy vagy két ütés tétetett...” A Rabokat ítélő Törvény Szék más véleményen volt ugyan, s bár dörgedelmes sza­vakat hallatott, végeredmény­ben szemet hunyt, - ez derül ki a Jónás Sándorra kirótt szenten­ciából: ”...az érdeklett Nótárius a’ panaszkodókat vallatások al­kalmatosságával korbácsol- tatta, ezen töménytelen csele­kedete Jónás Sándornak repro- báltatik, s egyszersmind meg in­tetik, hogy mivel már ennek előtte is rendetlen Tettei miatt Eö. Cs. kir. Fő Herczegsége Nádor Ispány által is hivatala elvesztése alatt meg intetett, ha ezen túl a törvényes procedura ellen cselekszik, Fiskális Actió fog ellene rendeltetni.” Más példák is arra intettek, hogy nem sokat ér a hatalom túlkapásai miatti panasz. Erről is vall a Rabokat ítélő Törvény Szék 1822. március 13-i, Jász­berényben tartott üléséről ké­szült jegyzőkönyv: Temyák Já­nos juhász azon panaszára, hogy a halasi bíróság veréssel vallatta, Balajthy Imre „Nádor Ispányi Tábla Bíró” azt válasz­tolta, hogy a juhász ....több Magis traturális Tiszt Urak je­lenlétében ... magát ugyan illet­lenül viselte, és bátrabb kifeje­zésekkel élvén, meg eshetett, hogy azoknak elnézésével azon rendetlen cselekedete végett a’ hátára egy vagy két korbáts tsapatott légyen...” Az ügyben a következő ítélet született: „Helytelennek találtatván a pa­naszirodának elő adott panasza az félre tétetik." A fenyítés mértékét több he­lyen keveselték. Példaként íme egy 1820-beli kérelem a Rabo­kat ítélő Törvény Székhez: „Turkevi Városa, Bírája és Ta- náts azért esedezik, hogy a kö­zönségesen el áradott Tolvajsá- gok meggátlására és ne talán kiirthatására nézve a Fennyí- tekben a Bíróságnak nagyobb Activitás engedtessen." Az állásfoglalás: „Meg va­gyon a Bíróságnak hatalma ha­tározva, hogy a’ vétkeseket mi­ként büntesse: ha tehát az Ins- tans Tanátsnak Lakosai teteme­sebb Tolvajságokban és go­noszságokban keverednek; olly annyira, hogy nevezetesebb és súlyosabb büntetésre érdeme­sek, azok fenyítése nem a Taná­csot, hanem a Jurisdictiót il­leti.” Túrkeve elöljárói egyébként sem tartoztak a gyengekezűek közé - ez derül ki a Rabokat ítélő Törvény Szék megállapí­tásából: „Túrkeve Városa Ta- nátsa a Perbe idézett tolvaj és egyéb rossz tét tű embereket 29 páltza büntetésekkel fenyíteni szokta: azomban a helybeli Bí­róságoknak a’ köz hírré tett, és zsinór mértékül szolgáló Kerü­leti Határozatok szerént 25 páltza ütéseknél nagyobb testi büntetést ítélni nem szabad." A magasabb beosztásúak példája könnyen követőkre ta­lált. A Jászságban is ütötték-ve- rék a kézrekerült tolvajokat. Egy korabeli feljegyzés szeint: ....midőn Berentei Pál és Má­tyás meg kötöztetvén a Szent Andrási Csordához vitettek, és ott újra Szikra Mártony és Antal által keményen verettetvén Lóczi Mátyásiul intettek volna arra, hogy az illy törvénytelen s egyszersmind kemény veréstől állanának el, a Szent Andrási puszta gazda Dóka Mihály azt felelte: huntzfut az Apáthy em­ber, nem kár volna itt akasztófát csinálni, és mind felakasztani.” A z 1800-as évek eleje is bő­velkedett kisebb-nagyobb bűn­ügyekben. Olyanokban, melyek napjainkban is előfordulnak, csak másképpen büntetik azo­kat. Katonaszökevények rejte­getéséért például 1815-ben így döntött a Rabokat ítélő Törvény Szék: „A némely desertátoknak lappangtatásáért raboskodó Nyakó Susánna és Balogh Su- sannának kisded gyermekeik tartása végett elő adott környü- lállásainak méltó tekintetben vétet\’én, árestomi büntetések testi büntetésre változtatván je­lessen Nyakó Susánna 30. Ba­logh Susánna pedig 20. korbáts ütésekkel helyben fenyítettni rendeltetnek." A hamis tanúzást sem úszták meg könnyen. Z. Szabó Mihály túrkevei lakos azért „esedezett” a törvényszékhez, hogy „az együgyű gondatlanságból Veres Sándor sógora mellett tett ha­mis vétke vallásáért" kapott két hónapi árestomot és ötven bot ütést legalább annyival enyhít­sék, hogy „ a'még hátra lévő 25 páltzáknak pénzül leendő meg­váltása meg engedhessen." Megengedtetett. A tudatlanság azokban az időkben is könnyen bajba so­dorta az embert még akkor is, ha jót akart. A jász és kun kerü­letek büntetőpereiben erre is ta­lálunk példákat. Csősz József szabadszállási szűrszabó, Zaka­riás Zsuzsánna, Péter Sándomé és Péter Zsuzsánna Csősz Jó- zsefné ellen kuruzslásokkal gyermekhalált okozás miatt in­dítottak pert. Az előzmény az volt, hogy rokonságukból egy kisfiú „rüh nyavalyába esett”, s azt akartak gyógyítani. Annak testét saját készítményű ke­nőccsel bekenték, majd kenyér­sütés után a még mindig megle­hetősen meleg kemencébe tet­ték. Onnan való kivétele után a kisfiú rövidesen meghalt. Az el­sőrendű vádlott büntetése: egy hónap vasban és közmunkán, s valamennyiőjüknek szemé­lyenként 40 ezüst forint vérdíj. A kuruzslás nem volt ritka a XIX. század elején. A kun­szentmártoni Veres József és Késmárky (vagy Kotsis) János „ veszedelmes kuruzsló és csábí­tók ellen indított Fenyítő Pör- ben azon környüállás tapasztal- tatott, hogy némely kuruzslók Kunszent Mártony Városában veszedelmes orvoslásaikat gya- korollyák, és tudatlan tsábítá- sok által sok szerencsétlen tör­ténetekre szolgáltatnak alkal­matosságot. ” Arra, hogy Veres József és Késmárky János nem egyedül űzte a kuruzslást, bizonyíték a Rabokat ítélő Törvény Szék egyik ítélete: „Molnár Ist- vány...csépai lakos és a fent ne­vezettekkel a kuruzsló gyógyí­tásban hasonlóan vétkesnek ta­láltatván: az ezennel a Megyé­ből végképpen ki tiltatik, és ha ezentúl itt megjelenni és orvo­solni tapasztaltatna elfogatni, s’ a Jurisdictióhoz bé hozatni ren­deltetik.” (Következik: A meggyőzhetet- len gyűlő It ség kútfejéből) Simon Béla HOUAND-MAOYAR Kor. Rf. MUNKATÁRSAKAT kar«! ÖNÁLLÓ TERÜLETI _________ÉRTftCEStTtSRE Feltétel:- legalább középfokú végzettség- max. 30 éves életkor- jó szervező és kapcsolatteremtő készség- saját gépkocsi Előny:- szakmai gyakorlat- német, angolnyelv-tudás Pályázni lehet: 1993. július 20-ig Cím: 9002 Győr, Pf.: 57. ■-U A»*; ismufvumm Tájékoztató az LB-KNAUF NEMESVAKOLATOK-ról, hőszigetelő alapanyagokról! 5973 kőműves mesternek küldtük el a U dD %-os kedvezményre jogosító QMDODQOS-t, amely bárméfy LB-KNAUF gyári kereskedőnél beváltható 1993. 07. 01-től 1993. 08. 24-ig. 7 t, vagy nf felett (DtalLAN [KlÁSMŰBSSZMirÁS! Hog/az ön hálóra ti lákMOpn a kedvezménye« vakolat kére*» kófrúvw mecterónát. a gyárt képvMónól. vagy a LASSEISBERGER-KNAUF KFT. 8202 VMzpcém Házgyári út 9. _______________Tel: |88) 329-827. 324-024________________ S ZÍNES AZ UJSAGJA ? LEGYEN SZÍNES A TV-JE IS! 150 színes kép - 40 színes oldal az ORSZÁG EGYETLEN, egészében SZÍNES televízió-rádió . MŰSORMA GAZIN JA a Azok között, akik a mellékelt szelvényt, valamint a TVR-hét 39. oldalán lévő színes Pinocchio képet 1993. július 20-ig beküldik a szerkesztőségbe SZÍNES TV-t sorsolunk ki. “Néplap Új Néplap, HIRDETÉSI CSOPORT 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. *28451/4H* A Városi Művelődési Központ értesíti Szolnok város polgárait, hogy karbantartási munkálatok miatt 1993. július 19 - 30-ig technikai szünetet tart. Augusztus 2-től szeretettel várják a látogatókat! *29515/1H*-ZAKAR CEGLÉD Tisztelettel meghívjuk Ont, autószalonunk megnyitójára 1993. július 16-án (pénteken) de. 11 órára. Szalonunkban a MAZDA méltán világhírű személyautóit, haszongépjárműveit - zárt áruszállítóit, platós kisteherautóit - ajánljuk Önnek. Azon kedves vásárlónk, aki szalonunk nyitásának hónapjában gépkocsit vásárol nálunk óriási kedvezményre számíthat. Minőségi gépet, segítő társat kap, igen kedvező bevezető áron! Használt autóját az új gépkocsi vásárlásánál beszámítjuk, maximum 3 évre szóló részletfizetéssel, lízinggel állunk rendelkezésére. Minden új gépkocsira 3 év, vagy 100 ezer kilométer garanciát adunk, átrozsdásodásra pedig 6 évet. A garanciális szervizt és a gyári alkatrészellátást biztosítjuk. Jöjjön, győződjön meg, hogy a legjobbat kínáljuk Önnek! *29747/1H’ 4-es főút 69 km 53/313-133 iraTKrraewj A JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI CSALÁDVÉDELMI ÉS GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLAT IGAZGATÓJA logopédust és fejlesztő pedagógust keres. Jelentkezési cím: 5002 Szolnok, József Attila út 40. Pf.: 128. Telefon: 422-652. i®EcaiaaEcaai *29552/1 H*\ aeraal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents