Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

1993. június 4., péntek Az Új Néplap Tiszaburán 7 Kacskó Sándor a burai téesz főkönyvelő-helyettese volt. Amikor lehetősége nyílt rá, édesapjával és nagybátyjával együtt elhatározta, hogy mező- gazdasági vállalkozásba kezd. Sajátságos helyzetben van, hi­szen várnia kell a 93-as II. tör­vényre, mert csak ez után juthat hozzá 92 aranykorona értékű földjéhez. így most még éde­sapja és nagybátyja jóvoltából rajzolódtak ki a családi vállal­kozás körvonalai. Az eddigi te­vékenységhez ugyanis ők bizto­sították a földet, valamint a technikai hátteret. 40 hektár je­lenti a „birodalmukat”. Ehhez jön még egy MTZ, egy pótko­csi, tárcsa, eke és egy növény­védőgép. Csak növénytermesz­téssel foglalkoznak. Árpa, lu­cerna - lehetőleg magra - kuko­rica, napraforgó és cukorrépa terem majd a földjükön. Min­den tavaszi munkával készen vannak. Kacskó Sándor még nem „effektiv” tulajdonos. Csak menedzselni tudja a vállalko­zást. Éppen ezért nagyon érde­kes, amit beszélgetésünk során említett: „Szeretnénk végre már tiszta képet látni. Ezt a tulajdonviszo­nyokra értem. Mi sem tudjuk még, hogy milyen minőségű földeken és hol tudunk majd gazdálkodni. Ez a bizonytalan­ság senkinek sem jó. Tervezni, beruházni így nagyon nehéz”. 9. stáció Orvos a lakosságért - lakosság az orvosért Pár héttel ezelőtt megígértem a Dankó utca lakóinak, hogy visszatérek az orvosi ellátás kérdésére. ígéretemet betartva, megpróbálom pár sorba össze­szedni a választ. A gyermekor­vosi ellátást az abádszalóki gyermekorvos biztosítja hetente két alkalommal. Tudom, hogy a problémát inkább a holtidő je­lenti a nagyon sok „aprósággal” rendelkező cigány kisebbség­nek. Tudom, hogy az nem éppen jó taktika, ha leírom, másutt sokszor még ez sem adatik meg. Jobban járható út, ha türelemre, megértőbb magatartásra buzdí­tok. Sürgős esetekben biztosí­tott az ügyeleti ellátás. A türel­metlenség, a harag soha nem volt jó tanácsadó. Ugyanez vo­natkozik a háziorvosi ellátásra. Az valóban igaz, hogy egy évig „vékony jégen” állt ez a kérdés. Most azonban Egercsehiből köl­tözött orvos a szolgálati la­kásba. Kicsit ironikusnak is tűnhet amit mondok: a lakosságon is múlik, hogy április elején el­kezdett szolgálatát még so­káig tegye a falu érdekében. Ha kicsit megértőbbek, indu- latmentesebbek lesznek vele — főleg a vérmérsékletben, és elkeseredettségükben feszül­tebb Dankó-soriak -, akkor remélhetően egy év múlva megengedi, hogy fotót is ké­szítsünk róla. Most még el­zárkózott ez elől. Isten ments, hogy valaki azt feltételezze rólam, hogy negatív előjellel írom le ezt a tényt. Egyáltalán nem, mert tudom, hogy az ál­landó orvos Burán nagy kincs. még csak menedzsel 7. stáció Nekik sikerült... Bodó Robi tanulmányi átlaga 3,8 volt. Szülei mindketten dol­goznak. Egy testvére van. Ott­hon megbeszélték, hogy Robi megpróbálkozik a karcagi me­zőgazdasági technikummal. El is küldte a felvételi lapját. Egy hét múlva jött a válasz: felvet­ték. Be sem kellett mennie fel­vételiznie. Robi külön örül an­nak, hogy kollégiumot kapott. Arról nem is beszélve, hogy Karcagon hódolhat nagy szen­vedélyének, a kosárlabdának. A focihoz sem akar azonban hűt­len lenni, mert Burán a DSE meghatározó játékosa volt. Kü­lönben a matematikát, fizikát és a történelmet szereti. Farkas Laci egy tizeddel megelőzi barátját, ami az értesí­tőt illeti. Kedvenc tantárgyai - érdekes módon - hasonlóak. Őt azonban inkább az informatika kerítette hatalmába. A burai szakkörben szerette meg a szá­mítógépet. Azóta minden ezzel kapcso­latos dolgot elolvas. Talán ez az oka, hogy nem bizonyult „könnyűnek” a kisújszálási gimnázium felvételijén. Na­gyon boldog volt, amikor értesí­tették. Neki egy nővére és egy húga van. Szüleivel mindent meg szokott beszélni, akik örülnek, hogy Lacinak a kollé­giumban is jutott hely. 8. stáció 10. stáció Egy bátor ember... Velük mi lesz? Tyukodi Judit és Mónika nagyon elkeseredett. Szeret­tek volna háziasszonykép­zőbe járni, de szüleiknek arra sem tellett, hogy beutazza­nak velük a felvételire. A két kislány szerint kértek segélyt az utazásra, de nem kaptak. A teremben beszélgeté­sünket végighallgató cigány- szervezet képviselője meg­ígérte, hogy utánanéz a do­lognak. Ok kilencen vannak odahaza. Arra a kérdésemre, hogy mi lesz velük ezután, csak a vállukat vonogatták. Nem csak én aggódom ér­tük... Túró Juli már eljutott Szol­nokig. Igaz neki jobb is volt a tanulmányi eredménye. A szel­lemi teszt egy kicsit nehéz volt számára, de a gombot gyorsan Nagyon megvárakoztattam Kasza Gyula főtörzset. Végül azonban jutott idő a beszélge­tésre. Mint leírtam. Bura nem éppen rendőrmarasztaló hely. A Tisza-tó környékén lezajló bűn- cselekmények nagy része Sza- lókon és Füreden történik. Utána, közvetlenül Bura jön a sorban. Gondolom ez volt az oka, hogy ’92-ben háromra nőtt itt a rend őreinek a száma. Mára azonban ismét csak a KMB-s maradt. A két „újonc” iskolán van. „Félek, hogy nem is jön­nek vissza. Mennek majd tovább. Ha eljönne egyszer fizetésnapon, meg is értené, hogy miért. Egyre több em­ber került kilátástalan hely­zete. Kimondom: lopni kényszerül. Sokszor a 24 órás szolgálat sem lenne elegendő. Mindenre egyedül nem jut idő. Nem panasz­ként mondom, de rám férne sokszor a segítség.”- Láttam, hogy „körbekap­egy kicsit. Komoly esetekben mindig kapok segítséget, de elkelne itt még több egyen­ruha is. Eddig tartott a rövid beszélge­tés. Én is siettem, és Kasza fő­törzsnek is akadt dolga. Talán annak a 25 tyúknak eredt a nyomába, amit az éjjel loptak el. Ha nem lenne a cigányok 90 százaléka munkanélküli, lehet, hogy a szimpatikus fiatal rendőr­nek is kevesebb dolga lenne. Most azonban még az sem tudja, hogy mikor tud elmenni szabad­ságra... 13. stáció A cigány is jó gazda, ha van földje lyenek az eddigi tapasztalatok?- Le a kalappal előttük - kezdi a választ Kacskó Sándor - , szépen dolgoznak. Meg lehet nézni a földet. Krumpli, kuko­rica van benne, de próbálkoz­nak paradicsommal, paprikával, és úgy értesültem, dinnyével is. Még egyszer mondom, semmi kifogás nem lehet a munká­jukra.- Ragadós a jó példa?- Én először is a többi, föl­ddel rendelkező magyar gazdát is akartam motiválni. Biztos vagyok benne, hogy ez a két család megbirkózik az egy holddal, de kisebb parcellákon még többen is próbálkozhatná­nak. Harminc családnak is jutna hely ekkora területen. Akik az én földemen dolgoznak, biztos, hogy nagyon jó példát mutat­nak. Hogy ragadós lesz-e? Az már egészen más kérdés. 11. stáció A vállalkozó felvarrta a ruhára, és a „felvételi krumplit” is ügyesen megpu­colta. Szeret otthon segíteni. Kell is, mert ők is sokan laknak egy fedél alatt. Ő elutasító vá­laszt kapott. Szülei azonban nem nyugodnak bele a dön­tésbe. Fellebbezni akarnak. A kislány is nagyon szeretné, ha mégis „háziasszony” lehetne. Arra a kérdésemre, hogy mi lesz, ha mégsem sikerül, így vá­laszolt:-,,Felmegyek Pestre”- És azután mi lesz veled? Kacskó Sándor is ott volt azon az önkormányzati ülésen, ahol földet kértek a cigányok­nak. Ez nem is olyan egyszerű kérés volt, hiszen az önkor­mányzat semminemű földtulaj­donnal nem rendelkezik Burán. Éppen ezért gondolta úgy Kacskó Sándor, hogy elől jár a jó példával. Egy holdat felajánlott műve­lésre. Csupán egy kikötése volt: ha nem lesz rá jelentkező, jogi tortúrák nélkül április 15-ig kapja vissza a területet. Szeren­csére két cigány család azóta már műveli a földet. A történet hallatán motoszkált bennem a kisördög.- Hogy is mondják? „Nem szokta a cigány a szántást.” Mi­14. stáció Avagy ki cipeli tovább a keresztet? Bura élni akar. Az önkor­mányzat is ezen munkálkodik. Azt azonban nem titkolják, hogy egyedül nem birkóznak meg a feladattal. A szociális gondok sok mindenkinek okoznak álmatlan éjszakákat errefelé. Amellett sem lehet elmenni szótlanul, hogy itt a kisebbségként nyilvántartott cigánylakosság a többséget je­lenti. Előítéletek nélkül, sú­lyuknak megfelelően kell ke­zelni gondjaikat. Mert helyze­tük csak rosszabbodhat. Leg­alább az esélyt kapják meg a túlélésre. 12. stáció Az értelmiségnek itt kell maradnia!... megoldani. A szálak, hol gyen­gébb, hol erősebb kötődéssel mind a szociális helyzetre ve­zetnek bennünket vissza. Mi persze azon vagyunk, hogy enyhítsük ezeket a problémákat, mert ez a község még nagyon sokáig lakóhelye kell hogy le­gyen az itteni embereknek. Ci­gánynak, magyarnak egyaránt.- Itt nem népszerű dolog or­vosnak, pedagógusnak, agrár­szakembernek, rendőrnek lenni. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy ők itt maradjanak. Nélkü­lük ez a község igazi külterület lesz. Ezek a dolgok, a korábban említettekkel együtt olyan prob­lémák, melyeket nem tud az önkormányzat saját erővel ták” a Dankó utcában. Néha nem fél? Hát bizony, ha néha alkal­mam van találkozni megyei kollégákkal, és megtudják, hogy hol dolgozom, elég fur­csán néznek rám. Én burai vayok. Úgy érzem, hogy is­mernek is itt jól. Kell is a hely- és az emberismeret. Én nem félek, inkább a családom aggódik. Az tény, hogy a bűnelköve­tők zöme cigány, de hálisten- nek nem annyira agresszívek. Fizetésnapon hangosabbak

Next

/
Thumbnails
Contents