Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
1993. június 4., péntek Az Új Néplap Tiszaburán 7 Kacskó Sándor a burai téesz főkönyvelő-helyettese volt. Amikor lehetősége nyílt rá, édesapjával és nagybátyjával együtt elhatározta, hogy mező- gazdasági vállalkozásba kezd. Sajátságos helyzetben van, hiszen várnia kell a 93-as II. törvényre, mert csak ez után juthat hozzá 92 aranykorona értékű földjéhez. így most még édesapja és nagybátyja jóvoltából rajzolódtak ki a családi vállalkozás körvonalai. Az eddigi tevékenységhez ugyanis ők biztosították a földet, valamint a technikai hátteret. 40 hektár jelenti a „birodalmukat”. Ehhez jön még egy MTZ, egy pótkocsi, tárcsa, eke és egy növényvédőgép. Csak növénytermesztéssel foglalkoznak. Árpa, lucerna - lehetőleg magra - kukorica, napraforgó és cukorrépa terem majd a földjükön. Minden tavaszi munkával készen vannak. Kacskó Sándor még nem „effektiv” tulajdonos. Csak menedzselni tudja a vállalkozást. Éppen ezért nagyon érdekes, amit beszélgetésünk során említett: „Szeretnénk végre már tiszta képet látni. Ezt a tulajdonviszonyokra értem. Mi sem tudjuk még, hogy milyen minőségű földeken és hol tudunk majd gazdálkodni. Ez a bizonytalanság senkinek sem jó. Tervezni, beruházni így nagyon nehéz”. 9. stáció Orvos a lakosságért - lakosság az orvosért Pár héttel ezelőtt megígértem a Dankó utca lakóinak, hogy visszatérek az orvosi ellátás kérdésére. ígéretemet betartva, megpróbálom pár sorba összeszedni a választ. A gyermekorvosi ellátást az abádszalóki gyermekorvos biztosítja hetente két alkalommal. Tudom, hogy a problémát inkább a holtidő jelenti a nagyon sok „aprósággal” rendelkező cigány kisebbségnek. Tudom, hogy az nem éppen jó taktika, ha leírom, másutt sokszor még ez sem adatik meg. Jobban járható út, ha türelemre, megértőbb magatartásra buzdítok. Sürgős esetekben biztosított az ügyeleti ellátás. A türelmetlenség, a harag soha nem volt jó tanácsadó. Ugyanez vonatkozik a háziorvosi ellátásra. Az valóban igaz, hogy egy évig „vékony jégen” állt ez a kérdés. Most azonban Egercsehiből költözött orvos a szolgálati lakásba. Kicsit ironikusnak is tűnhet amit mondok: a lakosságon is múlik, hogy április elején elkezdett szolgálatát még sokáig tegye a falu érdekében. Ha kicsit megértőbbek, indu- latmentesebbek lesznek vele — főleg a vérmérsékletben, és elkeseredettségükben feszültebb Dankó-soriak -, akkor remélhetően egy év múlva megengedi, hogy fotót is készítsünk róla. Most még elzárkózott ez elől. Isten ments, hogy valaki azt feltételezze rólam, hogy negatív előjellel írom le ezt a tényt. Egyáltalán nem, mert tudom, hogy az állandó orvos Burán nagy kincs. még csak menedzsel 7. stáció Nekik sikerült... Bodó Robi tanulmányi átlaga 3,8 volt. Szülei mindketten dolgoznak. Egy testvére van. Otthon megbeszélték, hogy Robi megpróbálkozik a karcagi mezőgazdasági technikummal. El is küldte a felvételi lapját. Egy hét múlva jött a válasz: felvették. Be sem kellett mennie felvételiznie. Robi külön örül annak, hogy kollégiumot kapott. Arról nem is beszélve, hogy Karcagon hódolhat nagy szenvedélyének, a kosárlabdának. A focihoz sem akar azonban hűtlen lenni, mert Burán a DSE meghatározó játékosa volt. Különben a matematikát, fizikát és a történelmet szereti. Farkas Laci egy tizeddel megelőzi barátját, ami az értesítőt illeti. Kedvenc tantárgyai - érdekes módon - hasonlóak. Őt azonban inkább az informatika kerítette hatalmába. A burai szakkörben szerette meg a számítógépet. Azóta minden ezzel kapcsolatos dolgot elolvas. Talán ez az oka, hogy nem bizonyult „könnyűnek” a kisújszálási gimnázium felvételijén. Nagyon boldog volt, amikor értesítették. Neki egy nővére és egy húga van. Szüleivel mindent meg szokott beszélni, akik örülnek, hogy Lacinak a kollégiumban is jutott hely. 8. stáció 10. stáció Egy bátor ember... Velük mi lesz? Tyukodi Judit és Mónika nagyon elkeseredett. Szerettek volna háziasszonyképzőbe járni, de szüleiknek arra sem tellett, hogy beutazzanak velük a felvételire. A két kislány szerint kértek segélyt az utazásra, de nem kaptak. A teremben beszélgetésünket végighallgató cigány- szervezet képviselője megígérte, hogy utánanéz a dolognak. Ok kilencen vannak odahaza. Arra a kérdésemre, hogy mi lesz velük ezután, csak a vállukat vonogatták. Nem csak én aggódom értük... Túró Juli már eljutott Szolnokig. Igaz neki jobb is volt a tanulmányi eredménye. A szellemi teszt egy kicsit nehéz volt számára, de a gombot gyorsan Nagyon megvárakoztattam Kasza Gyula főtörzset. Végül azonban jutott idő a beszélgetésre. Mint leírtam. Bura nem éppen rendőrmarasztaló hely. A Tisza-tó környékén lezajló bűn- cselekmények nagy része Sza- lókon és Füreden történik. Utána, közvetlenül Bura jön a sorban. Gondolom ez volt az oka, hogy ’92-ben háromra nőtt itt a rend őreinek a száma. Mára azonban ismét csak a KMB-s maradt. A két „újonc” iskolán van. „Félek, hogy nem is jönnek vissza. Mennek majd tovább. Ha eljönne egyszer fizetésnapon, meg is értené, hogy miért. Egyre több ember került kilátástalan helyzete. Kimondom: lopni kényszerül. Sokszor a 24 órás szolgálat sem lenne elegendő. Mindenre egyedül nem jut idő. Nem panaszként mondom, de rám férne sokszor a segítség.”- Láttam, hogy „körbekapegy kicsit. Komoly esetekben mindig kapok segítséget, de elkelne itt még több egyenruha is. Eddig tartott a rövid beszélgetés. Én is siettem, és Kasza főtörzsnek is akadt dolga. Talán annak a 25 tyúknak eredt a nyomába, amit az éjjel loptak el. Ha nem lenne a cigányok 90 százaléka munkanélküli, lehet, hogy a szimpatikus fiatal rendőrnek is kevesebb dolga lenne. Most azonban még az sem tudja, hogy mikor tud elmenni szabadságra... 13. stáció A cigány is jó gazda, ha van földje lyenek az eddigi tapasztalatok?- Le a kalappal előttük - kezdi a választ Kacskó Sándor - , szépen dolgoznak. Meg lehet nézni a földet. Krumpli, kukorica van benne, de próbálkoznak paradicsommal, paprikával, és úgy értesültem, dinnyével is. Még egyszer mondom, semmi kifogás nem lehet a munkájukra.- Ragadós a jó példa?- Én először is a többi, földdel rendelkező magyar gazdát is akartam motiválni. Biztos vagyok benne, hogy ez a két család megbirkózik az egy holddal, de kisebb parcellákon még többen is próbálkozhatnának. Harminc családnak is jutna hely ekkora területen. Akik az én földemen dolgoznak, biztos, hogy nagyon jó példát mutatnak. Hogy ragadós lesz-e? Az már egészen más kérdés. 11. stáció A vállalkozó felvarrta a ruhára, és a „felvételi krumplit” is ügyesen megpucolta. Szeret otthon segíteni. Kell is, mert ők is sokan laknak egy fedél alatt. Ő elutasító választ kapott. Szülei azonban nem nyugodnak bele a döntésbe. Fellebbezni akarnak. A kislány is nagyon szeretné, ha mégis „háziasszony” lehetne. Arra a kérdésemre, hogy mi lesz, ha mégsem sikerül, így válaszolt:-,,Felmegyek Pestre”- És azután mi lesz veled? Kacskó Sándor is ott volt azon az önkormányzati ülésen, ahol földet kértek a cigányoknak. Ez nem is olyan egyszerű kérés volt, hiszen az önkormányzat semminemű földtulajdonnal nem rendelkezik Burán. Éppen ezért gondolta úgy Kacskó Sándor, hogy elől jár a jó példával. Egy holdat felajánlott művelésre. Csupán egy kikötése volt: ha nem lesz rá jelentkező, jogi tortúrák nélkül április 15-ig kapja vissza a területet. Szerencsére két cigány család azóta már műveli a földet. A történet hallatán motoszkált bennem a kisördög.- Hogy is mondják? „Nem szokta a cigány a szántást.” Mi14. stáció Avagy ki cipeli tovább a keresztet? Bura élni akar. Az önkormányzat is ezen munkálkodik. Azt azonban nem titkolják, hogy egyedül nem birkóznak meg a feladattal. A szociális gondok sok mindenkinek okoznak álmatlan éjszakákat errefelé. Amellett sem lehet elmenni szótlanul, hogy itt a kisebbségként nyilvántartott cigánylakosság a többséget jelenti. Előítéletek nélkül, súlyuknak megfelelően kell kezelni gondjaikat. Mert helyzetük csak rosszabbodhat. Legalább az esélyt kapják meg a túlélésre. 12. stáció Az értelmiségnek itt kell maradnia!... megoldani. A szálak, hol gyengébb, hol erősebb kötődéssel mind a szociális helyzetre vezetnek bennünket vissza. Mi persze azon vagyunk, hogy enyhítsük ezeket a problémákat, mert ez a község még nagyon sokáig lakóhelye kell hogy legyen az itteni embereknek. Cigánynak, magyarnak egyaránt.- Itt nem népszerű dolog orvosnak, pedagógusnak, agrárszakembernek, rendőrnek lenni. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy ők itt maradjanak. Nélkülük ez a község igazi külterület lesz. Ezek a dolgok, a korábban említettekkel együtt olyan problémák, melyeket nem tud az önkormányzat saját erővel ták” a Dankó utcában. Néha nem fél? Hát bizony, ha néha alkalmam van találkozni megyei kollégákkal, és megtudják, hogy hol dolgozom, elég furcsán néznek rám. Én burai vayok. Úgy érzem, hogy ismernek is itt jól. Kell is a hely- és az emberismeret. Én nem félek, inkább a családom aggódik. Az tény, hogy a bűnelkövetők zöme cigány, de hálisten- nek nem annyira agresszívek. Fizetésnapon hangosabbak
