Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

Gyógyíthatók-e a hiánybetegségek? A termesztett növények csak abban az esetben adnak biztos és jó minőségű terményt, ha igényeiket kielégítjük. Ezt ne­vezzük összefoglalóan a ter­mesztés feltételeinek. A 6 fő té­nyező az alábbi: talaj és műve­lése, fajta, öntözés, tápanyagel­látás, ápolás, növényvédelem. Ezek közül bármelyik hiányzik, a termés jelentősen lecsökken­het. E cikkben a növényi táp­anyag hiánybetegségekre térek ki. A termés kialakításához és beérleléséhez tápanyagra van szüksége a növénynek. A szakmai irodalom szerint 16-21 elemnek van jelentősége a ter­més kialakításában. A gyakorlat azonban „megelégszik” 10 elem biztosításával is. A szerves anyag alapelemei (szén, oxigén, hidrogén) mellett a növények­nek nagy mennyiségben van szükségük a makroelemekre (nitrogén, foszfor, kálium), ki­sebb dózisban igénylik a mezo- elemeket (kalcium, kén, mag­nézium), és egészen kis meny- nyiségben használják fel a mik­roelemeket (például réz, vas, mangán, cink, bór, molibdén, alumínium, szilícium, kobalt, vanádium). A gyakorló gazda számára az a fontos, hogy az elérhető ter­méshez a növény kapja meg a szükséges tápanyagot. A ko­rábbi évtizedekben a tápanyag fő forrása, a műtrágyák sokféle­sége adott. Ez esetekben csak a fő tápelemeket biztosítottuk, és különféle levél- és lombtrá­gyákkal egészítettük ki. Szak­mailag a leghelyesebb, ha a gazdaságban keletkező, jól ke­zelt szervestrágyát hasznosítjuk tápanyagforrásként. Ez esetben a növény minden számára fon­tos tápelemekhez hozzájut. Ha valamely tápelemből hiány van, a növény jelez. A levél színe el­változik, a fejlődés lelassul, a termés csökken. Nem egy eset­ben egyes csonthéjasok (cse­resznye, kajszi) apróbb levelei jelzik egy bizonyos tápelem hi­ányát. Az ember vagy állat beteg­sége gyógyszeres kezeléssel többnyire gyógyítható. A nö­vény esetében a hirtelen fellépő tápanyaghiányt nehéz gyógyí­tani főként az egynyári kultú­ráknál. A gyógyító eljárás csak az esetben lehet eredményes, ha a tüneteket a gazda időben ész­leli, és még fiatalkori fejlődési stádiumban vannak a növények. Ezért is indokolt a növényeket állandóan szemmel tartani és nem hetekig, hónapokig ma­gukra hagyni. Az álló kultúrák­nál a helyzet könnyebb, mert több éven át van módunk fi­gyelni a növény fejlődését. A rendellenes jelek a lombozaton számunkra értékes információt jelenthetnek. Amennyiben a gazda a tünetek alapján nem ismeri fel a „betegséget”, úgy indokolt tömeges fellépéskor (több fa, egész ültetvény) levél­vizsgálatot végeztetni szakla­borban. A gyakorlatban az alábbi tápelemek hiánya okoz­hat gondot. Nitrogénhiány: Tünetei ko­rán és egyértelműen jelentkez­nek. Törpenövés a jellemző. „Merev” tartás a leveleken és a száron egyaránt előfordul. A hajtásnövekedés lecsökken, a sápadtság jele mutatkozik. A termés bármely növény eseté­ben erősen károsodik vagy tel­jesen elmarad. Foszforhiány: A levelek sö­tét vagy kékeszöld színűek, kü­lönösen a hiány kezdeti szaka­szában. A tünetek először csak idősebb leveleken jelentkeznek. A növény csak apró, deformált virágot fejleszt. A gyümölcs­fáknál idő előtti gyümölcshullás következik be. A gabonafélék és gyümölcsültetvények télálló­sága csökken. Káliumhiány: Száraz, meleg időben a tünetek hamar jelent­keznek, a levelek „kókadnak”, növény zömök marad, az ízkö­zök kevésbé nyúlnak meg. Néha fémes, bronzos árnyalatok is megfigyelhetők a leveleken. A levéllemez csésze vagy ka­nálszerűén besodródik, később hullámossá válik. Gyümölcsfá­kon a levéllemez felfelé besod­ródik (őszibarack, kajszi, cse­resznye). A gyümölcs nem éri el rendes nagyságát, korábban beérik, színe azonban fakóbb. Szőlőkulturánál a kálium hiá­nya csökkenti a cukorképződést és növeli a fagyérzékenységet. Kalciumhiány: A növény növekedése gátolt. A fiatalabb leveleken jelentkezik a tünet, kisebbek, deformáltak, a csú­csuk és szélük kanalasan fel- kunkorodnak. A levelek úgyne­vezett klorotikus tarkázottsá- gúak lesznek. Az erek a levélen mindig sötétebb zöld színűek mint a levéllemez. Jellegzetes tünet, hogy a fejlődésben lema­radt levelek szélei, csúcsai kampószerűen lehajlanak, fo­kozatosan elhalnak. Magnéziumhiány: Tünete nagyon jellegzetes. Az idősebb leveleken a klorofillpusztulás következtében a szín halvá­nyabb lesz, egy zöld szegély marad. Ez a szegély szétterpesz­tett ujjú kézhez hasonlít vagy fenyőfához hasonló mintázatot mutat. A károsodott levelek idő előtt lehullanak, a gyümölcsfák felkopaszodnak, a hosszú hajtá­soknak csak a csúcsán, rozetta- szerűen marad meg néhány le­vél. (Őszibarack, Golden Deli­cious). A szőlő levelein először érközi klorotikus foltok jelent­keznek, ezek összefolynak és végül kialakul az érmintázat fe­nyőfaszerű alakja. A vesszők nem érnek be, fagyérzékenyek lesznek, vagy az érés vontatott lesz, kevesebb cukor képződik. Vashiány: Annak ellenére, hogy több speciális készítmény kapható, a legnehezebben gyó­gyítható betegség. A tünetek a fiatal leveleken jelentkeznek. A klorotikus elváltozások az egész levéllemezet „befedik”. Nagy­mérvű hiány esetén kibonta­kozó fiatal levelek sárgásfehé­rek vagy majdnem fehérek lesznek. „Sárgalevelűségnek” is nevezik ezért. Következmény: korai lombhullás, ágak elhalása. A következő tavaszon a fák, a szőlő gyengén hajtanak ki, a termőképesség erősen lecsök­ken. A hiánybetegségek legol­csóbb gyógyító eljárása a meg­előzés. Ezért növényeink kon­dícióját úgy őrizhetjük meg, ha 3-4 évente a szervestrágyázást biztosítjuk. Amennyiben szervestrágya nem áll rendelkezésre, úgy ké­miai készítményekkel segíthe­tünk! A sokféle lCvcltrágya kö­zül kettő alkalmazását ajánlom gyökér- és lombkezelésre. Sú­lyosabb esetekben gyökér és le­vélkezelés adhat eredményes gyógyulást, a Volldünger 0,5-0,8 százalékos oldata siker­rel alkalmazható. Tartalmazza mindazokat a tápelemeket, me­lyek szükségesek a növény számára. A Wuxal 9-9-7 ugyancsak jó késztmény a hiánybetegség gyógyítására. Mindkét szer ese­tében a növény számára köny- nyen felvehető alakban „kínál­juk” fel a tápelemeket. A fák és növények gyógyítá­sát segítjük elő azzal, ha nem csak a jószágot, de őket is ál­landóan „szemmel” tartjuk. így a betegség kezdetén segíthetünk már. B.I. Időszerű teendők a kertben Zöldségesben: A borsót jobb reggel és estefelé szedni, ugyanis a növények napközben erősen felmelegszenek, és a borsóhüvelyekben túlsúlyba ke­rülhetnek bizonyos erjedési fo­lyamatok. Ha így konzerváljuk, télire könnyebben erjedésnek indulhat. Az uborka keseredése meg­előzhető. Ne szedjük nagy me­legben és a termést ne öntözzük meleg időben hideg vízzel, fő­ként a lombot ne érje víz. A rendszeres öntözés viszont, (mint más növényeknél is ebben az aszályos időszakban), na­gyon lényeges, mert a hosszú, víz nélküli szakasz keseredést idéz elő. A termést óvatosan szedjük, ne ütődjön, törődjön. Csak a száránál fogjuk lehető­leg, így a megnyomódást elke­rüljük. Szellős ládában, nem vastag rétegben, hűvös helyen tároljuk feldolgozásig. Az érett szamócát a csészele­vél alatt körömmel csípjük el, vagy ollóval vágjuk el a ko­csányi. Előfordul, hogy szüret­kor már az indák is megjelen­nek. Ezeket le kell szedni, mert a tápanyagot elvonják a kis gyökerező növények az anya­növénytől, így a termés, a ké­sőbben érők apróbbak marad­nak. Ajánlatos azonban a jól termő, szép gyümölcsöt adó tö­veket kis pálcával megjelölni és erről szedni szaporító indákat. A teljes szüret után jól beöntöz­zük, így kifejlődnek a szaporí­tásra alkalmas indák. A zöldhagyma nyáron is szedhető, ha folyamatosan, sza­kaszosan ültetjük. A kelési idő jelentősen lerövidül, ha dugga- tás előtt beáztatjuk. A fejes salátát további levél­képződésre késztetjük, ha sze­déskor az alsó levélrózsát a tö- vön hagyjuk. A szárcsonkból újabb szedésre alkalmas levelek fejlődnek. Ezzel a módszerrel meghosszabbíthatjuk azonos te­rületen a salátaszüret idejét. A hangyák elűzése, és nem az elpusztításuk a fontos. Főként száraz, meleg időben „látogat­ják” a palántáinkat és bizony je­lentős kárt is okozhatnak. A pa­lánta nem fejlődik, a talajszint­nél elvékonyodik és kidől. A szorgos rovarok távol tartása aránylag egyszerű. Erős illatú, a hangyák által nem kedvelt nö­vényeket helyezünk a járatba. Erre a célra a kakukkfű, leven­dula, majoránna megfelelő. Az illat hatására a hangyák a kerten kívül, esetleg éppen a szom­szédnál keresnek menedéket. Kapával tartsuk a frontot. Április, május hónapban nem pihenhet ez a szerszám. Ahol sokat pihen a kapa, ott baj van a kertész szorgalmával. Csak biz­tatásul mondom, június köze­péig kell „melegen” tartani a kapát a gyomok ellen. Később jelentősen csökken támadásuk. A kapálás akkor sikeres, ha a gyomok 8-10 centiméteres ma­gasságot nem haladták meg és főként, ha még magkötés előtt vannak. A szőlőben nagyon fontos a hajtások rendszeres kötözése. A viharos szelek nagy kárt tehet­nek a hosszúra nőtt, fürttel teli hajtások letörésével. A talaj­munka, a növényápolás és az eredményes növényvédelem lé­nyegesen nehezebb a kötetlen szőlőben. Bindics István Milyen kártevőkre, betegségekre számíthatunk? Aktuális növényvédelem Sűrűsödnek a növényvé­delmi munkák a házikertben. Egyre több károsítónak jelenik meg különböző fejlődési alakja, amelyek a kártételt okozzák. Többször szóltunk már, hogy megjelentek a kü­lönböző gyümölcsmolyok. Akkor is leírtuk, ahogy nem a kis molylepkék ellen kell vé­dekezni, hanem a lárva ellen. Megfigyeléseink alapján meg­állapítható, hogy ezeknek a lárváknak a kelése megkezdő­dött. így a kertekben az őszi­barackfákon megtalálható a keleti gyümölcsmoly lárvája, mely a fiatal hajtásokat káro­sítja. A kártétel következtében a hajtásvég hervad, majd el­szárad. A lárva kifurakodásá- nak helyén mézgacsepp lát­ható. A későbbiekben a lárvák nemcsak a hajtásvégeket, ha­nem a gyümölcsöt is károsít­ják. Az almamoly lárvakelése is megkezdődött. Jelenleg a kis fiatal lárvák megkezdték a gyümölcsbe furakodást. A vé­dekezés egyik leghatékonyabb időpontja a mostani. Folyamatos a szilvamoly rajzása is. Ennek a kártevőnek is megtalálhatók a lárvái. Ugyanúgy, mint az almamoly­nál, itt is a lárvák a fiatal gyü­mölcsöt károsítják rágásukkal. Mindkét kártevőnél felhívjuk a figyelmet, hogy a kártételü­ket nem szabad összetévesz­teni a poloskaszagú darazsak kártételével. Ez utóbbiak már kirágták a kis gyümölcs magT házát, a kártétel következtében a gyürpplcspjf, lehiillottak, míg a gyümöícsmolyok a kártételt most kezdik. Ez utóbbiak ellen felhasználható az Unifosz 50 EC, Fendona 10 EC, Decis 2,5 EC, Dimilin 25 WP, Zolone 35 EC, Karate 5 EC valame­lyike. Kezelésnél figyelemmel kell lenni az ültetvényekben az egyéb károsítókra is. Az alma­fákon továbbra is védekezni kell, különösen a fogékony faj­tákon a lisztharmat ellen, ugyanakkor a varasodás ellen is. A helyi esők, a párás mik­roklíma hatására elszórtan en­nek a betegségnek is megje­lentek a tünetei. Az elmúlt hétvége esős időjárása csök­kentette a levéltetvek egyed- számát, ennek ellenére még mindig jelentős a fertőzöttség. Több növényen (szilva, cse­resznye, meggy) védekezést igénylő egyedszámban vannak jelen. Irtásukra a Pirimor használható fel. A szőlőültetvények vé­delme szintén nagyon fontos. Tovább kell folytatni a liszt­harmat elleni kezelést, ugyan­akkor el kell végezni a pero- noszpóra és a szőlőmoly elleni védekezést is. Megjelent a pe- ronoszpóra tünete is, s meg­kezdődött a szőlőmolyok lár­vakelése. Ez utóbbiak ellen felhasználható az Unifosz 50 EC, Decis 2,5 EC, Zolone 35 EC, Fendona 10 EC, Bancol 50 WP, Chinmix 5 EC, Karate 5 EC valamelyike. Peronosz- póra ellen az Orthocid 50WP, Dithane M-45, Ridomil 50 WP, míg lisztharmat ellen a Karathane FN-57, Rubigan 12 EC, Tiovit valamelyike hasz­nálható fel. Többek jelezték, hogy a burgonyabogár elleni védeke­zésnél egyes szerek nem értek el megfelelő hatékonyságot. Ennek több oka lehet. 1. A károsítóban kialakulhat részleges ellenállóképesség egy meghatározott növényvé­dőszer iránt. Ebben az esetben az eddig alkalmazott szert egy másikkal fel kell váltani. 2. Megkésett védekezés, eb­ben az esetben az idősebb lár­vák ellenállóbbak a vegysze­rekkel szemben és így a haté­konyság is rossz lesz. 3. Esetleg lejárt szavatos­ságú szer alkalmazása. Vásárláskor minden esetben meg kell nézni a szer szavatos­sági idejét. Ha lejárt, akkor kérni kell a szer bevizsgálási eredményét, mert előfordul­hat, hogy az előírt dózisnál többet kell használni. A'kezelések végrehajtásánál gondot kell fordítani a külön­böző várakozási idők betartá­sára. Van olyan gyümölcs, amely betakarítása megkezdő­dött vagy a köztesként termelt különböző növények, amelyek fogyasztása folyamatos. Ez utóbbiakra is ugyanúgy vonat­kozik a várakozási idők betar­tása, mint a kezelt növényekre. Felhívjuk a figyelmet, hogy az értékesítésre szánt termé­keken végrehajtott növényvé­dőszeres kezeléseket permete­zési naplóban folyamatosan vezetni kell, azt az ellenőrző szerveknek kérésükre be kell mutatni. Kasza Imre Megyei NTÁ Farmershow 1993 Tegnap ért véget az immár hagyományossá vált, kétnapos farmershow Zagyvarékason. A színvonalas mezőgazdasági termelőeszköz-parádén a házikertekben, kisgazdaságokban, va­lamint nagyüzemekben alkalmazható gépek és berendezések százait mutatták be a külföldi és hazai kiállítók. A rendezvény legfontosabb tanulsága: szinte minden igényt kielégítő a kíná­lat, már „csak” a tömeges vásárláshoz szükséges, az ágazat jö­vedelmezőségi viszonyait messzemenően figyelembe vevő, könnyen hozzáférhető hitelkonstrukciókra kell várni, talán már nem sokáig. Fotó: Mészáros János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents