Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

Testvér városunk: Nagybánya 1993. június 3., csütörtök Szolnoki Extra 7 Politikusi igen a polgári kezdeményezésre Cristian Anghel, Nagybánya polgármestere és Fodor Tamás or­szággyűlési képviselő Zsitnyár Erzsébet (OPUS): Kék Madonna kívül a közember is kedvesen és szíve­sen fogadta a Magyarországról érke­zőket, akik apró ajándékokon kívül, melynek gesztusértéke van, magukkal vitték könnyű- és komolyzenei, kép­zőművészeti, színészi és labdarugó tu­dásukat, minden fórumon sikert aratva. A három nap nem telt el élmények nél­kül, ebből adunk most néhány szeletet. A kezdeményezés annál ér­tékesebb, minél inkább alul­ról jön, és nem felülről. Mert ez legalább őszinte és nem diplomatikus - mondta Fodor Tamás országgyűlési képvi­selő (SZDSZ) a Magyar-Ro­mán Baráti Társaság által, a nagybányai Szolnoki Napok alkalmából tartott beszélgeté­sen, ahol a két nemzet ismét barátian és kölcsönösen kezet nyújtott egymásnak. Nem először jártak szolno­kiak a romániai városban. A Nyugdíjas Pedagógusok Kultu­rális Egyesülete is már néhány éve tartja a kapcsolatot az otta­niakkal. A viszony őszinte és baráti - mondta Ferenc Tiborné, az egyesület elnöke. Sokuk le­velezésben áll a nagybányai pe­dagógusokkal, akik a szolno­kiak tapasztalatai szerint nehe­zen tudják elveszíteni a Ceau- cescu-diktatűra szörnyű élmé­nyeit, s a nyugdíjuk nekik sem több. A szolnokiak ottjártukkor a nagybányaiakkal közösen vé­gigsétáltak a városon, ellátogat­tak Kohóra és a közeli he­gyekbe, megszemlélték a kultu­rális és festeni való természeti értékeket. Fodor Tamás találkozott Nagybánya liberális polgármes­A fiúk az autóbusz hátuljába felpakolták a cuccot: dobokat, dobverőket, jólhangzó basszus- és ritmus gitárokat és útban Nagybánya felé öblögették a torkukat, nehogy berekedjenek. Az utolsó estére tervezett Rock-Maraton elnevezésű kon­certet több fejezetben elmosta az eső. Az égből először csak három lavórnyi érkezett, aztán végre elkezdődhetett a zene-bona, a Magvető együttes (a név alatt nemcsak a földmű­vest kell érteni) által produkált hangzásra a romániai rockerek igen jól érezték magukat, a színpadra is fel akartak mászni, egyikőjük, zenétől vagy egye­bektől származó extázisában sörrel locsolta meg azt a mű­szaki egységet, melytől Holló János gitárja nem akart rende­sen szólni. Aztán két román ze­nekar következett, szakértők szerint nem túl jól játszottak. Őket azonban végképp letakarí­totta az eső a szabadtéri szín­padról, így aztán, aki nem akart teljesen elázni és tüdőgyuszit kapni, beköltözött az autó­buszba és hazament. A fiúk pengetői és dobverői terével, Cristian Anghellel is, aki anekdotaként elmesélte a következő történetet. A válasz­tás előtt a helybéli elit rendezett egy fogadást, amelyre meghív­ták az összes jelöltet, kivéve őt. Azóta ő a polgármester. Fodor Tamás a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy több­ször esett szó már a határok megnyitásáról, de ennek érde­kében még nagyon keveset tet­tünk. És azért örülök, hogy itt lehetek, mert minden ismeret­ség egy kihúzott szeg a sorom­póból. Cristian Anghel szor­galmazta a liberális pártok kö­azonban nem nyughattak, ezért az olykor osztályfőnökként kénytelen dirigáló Kovács Feri (JAM) elintézte, hogy a szál­loda kistermében koncert lehes­sen. Szavai szerint ez körülbelül olyan engedmény, mintha öt évvel ezelőtt a pártház parkoló­jában düböröghettek volna haj­nalig sorjában a bandák. Min­denesetre tény, hogy aznap éjjel szinte senki nem aludt a szállo­dában. De aludni bűn lett volna, véletlenül a kiscsoportos kon­zötti kapcsolatfelvételt és re­ménykedésének adott hangot abban a tekintetben, hogy a leg­közelebbi találkozón is ő üdvö­zölheti a Magyarországról ére­zőket, ugyanis Nagybányán a polgármesterek sűrűn váltogat­ják egymást. Nagybánya polgármesterével találkoztot dr. Lengyel Györgyi alpolgármester-asszony is, a mintegy három órás megbeszé­lésen szó esett a két város hasz­nán alapuló kapcsolatok kiépí­téséről és arról, hogy Várhegyi Attila a közeljövőben ellátogat testvérvárosunkba. certen mindenki jól szórakozott és igazi csemege volt, amit im­provizáltak a zömmel hosszú­hajú fiatalemberek. A záróbuli egyik érdekes­sége, hogy Müller Zsolt, a Mystic énekese utoljára sze­repelt együtt zenekarával, a fővárosi Jesabelben fogja to­vább csillogtatni tudását. Másik érdekessége, hogy erre az alkalomra összeállt az AN-2 legendás banda, akinek produkciója felülmúlta a tu­dósító eddigi zenei élményeit. Tavaly a Nagybányai Mü- vésztelep volt az OPUS Művé­szeti Egyesület vendége Szol­nokon a Szolnokért Fesztivá­lon, a május 24-i ünnepélyes megnyitóval viszonozták a ki­állítást, ahol jelen volt - nem túlzás azt állítani - rengeteg nagybányai polgár és a Ro­mán Televízió is. Katona Jó­zsef festőművész megnyitó be­szédében reményét fejezte ki abban a tekintetben, hogy a kapcsolatok intézményesül­nek, és a hagyományok felele­venítésével megteremtődnek egy közvetlenebb műhely­munka alapjai. Katona Jó­zsef, az OPUS Művészeti Egyesület tagja ideje nagy ré­szét a Szolnoki Napokon a nagybányai művésztelepen töltötte. Ott szerzett tapaszta­latairól kérdeztük.- Nehéz körülmények között dolgoznak, mert egyrészt az al­kotáshoz szükséges anyagokat nehezen tudják beszerezni, másrészt nagyon drágák. A szobrászatban egyszerűbb a helyzet, mert kő, fa és egyéb anyagok kaphatók. Sajnos ott is a műtermek nincsenek igazán jó állapotban, és kevés, tizenvala- hány terem van, ahol tudnak dolgozni, tudtommal körülbelül hetven képzőművész él Nagy­bányán, akik a Képzőművészeti Únióhoz tartoznak. Nálunk tel­jesen más a képzőművészeti rendszer felépítése, sokkal na­gyobb lehetőség van bejutni egy-egy művészkörbe.- Ez hogyan történhet meg?- Ez úgy történik, hogy valaki elvégzi a kolozsvári főiskolát vagy bármelyiket, automatikusan alap­taggá válik és három év munkával lesz szövetségi tag. Nálunk mind­ehhez ajánlók kellenek.- Melyik a rugalmasabb?- Egyik sem. Ezért én magam is kíváncsi vagyok. Hogyan fog alakulni ez a dolog.- Hogyan lenne szép és jó?- Rengeteg variáció van, egy Az oldalt írta, összeállította és a fotókat készítette: Blahó Gabriella Találja ki! Folytatódik játékunk, mely­ben kedves olvasóink feladatául szabtuk, hogy találják ki, mely régi vagy valamikori épületet, épületegyüttest ábrázolnok a Kardos Tamás fotóművész gyű- teményéből származó felvéte­lek. Múlt heit feladványunk he­lyes megfejtése a kép jobb felső sarkában látható. Az 1944. jú­nius 2-i bombázás utáni mentési munkálatokat végeztek a Baross utcán, háttérben az egykori vas­útállomás épülete volt látható, a kép jobb szélén pedig a Mátyás Király utca saroképülete. Összesen négy helyes meg­fejtés érkezett: Kézér Gyula, Strojánné Gömöri Éva, Ábel Ferenc, Urbán József. A nekik szóló ajándékokat, a Szolnoki Mozaik című kiadványt és a be­levaló képecskéket szerkesztő­ségünkben átvehetik, kedves olyasóinktól pedig várjuk a kö­vetkező megfejtést. biztos, bizonyos fokú autonó­miát biztosítani kell. A bürokra­tikus keretek közé szorított dol­gok nem igazán mobilak. Az alaptagság még nem biztosíték az értékre.- Milyennek látja a nagybá­nyai képzőművészetet?- Nagy értékzavar van. Annyi féle külső hatás érte őket a for­radalom után, hirtelen nagy lett a nyitás, felborultak a régi ér­tékrendszerek. Egy-egy művész munkáján is megfigyelhető ez, a nagyon értékes munka mellett ott az áruszerű. Hiányoznak a visszaigazolások, ahhoz nyitot­tabb kapcsolatok, nagyobb kul­A rendezvények között kivé­teles csemegének ígérkezett a kispályás futballmérkőzés a szolnoki Felszíni Vízmű (Piszt­rángok) és a nagybányai újságí­rók válogatottja (Cápák) között, ahol a balhátvéd maga a pol­gármester, Cristian Anghel volt, akinek arca emlékeztet egy ró­mai császáréra és aki talán a vá­rosházán jobban tudja vezetni csapatát: 3-2-re nyertünk. Á kézilabda mérkőzés előtt a román edző, Románia második legjobb csapatának edzője úgy nyilatkozott, nem számítanak komoly összecsapásra, nekik ez egy edzőmérkőzés lesz. A Mi- naur Baia Maré csapatában há­turális cserék kellenének, kül­földi kiállítások, hogy kialakul­jon egy olyan kulturális, kép­zőművészeti mozgás, ami az ér­téket garantálja.- Az OPUS vagy személy sze­rint ön, mit tud ajánlani a nagy­bányaiaknak?- Személyes meghívást tu­dunk néhány embernek nyúj­tani, de egy fecske még nem csinál nyarát, talán másfajta, in­tézményes megoldást kellene találni. Felvetődött a szolnoki Művésztelep átszerveződése, ta­lán létre lehetne hozni egy ala­pítványt, amelynek pénzéből alkotókat el lehetne hívni. rom válogatott is játszott, akik nem hazudtolták meg pozíció­jukat: 30-18-ra verték a Szol­noki Olajbányászt.. Ám a fiúk tehetségükhöz és tudásukhoz képest így is derekasan helytáll­tak. A szolnoki szurkolótábor ki­csi volt, helyenként viszont na­gyon hangos, nevén szólítva biztatta a szolnoki játékosokat. Cristian Anghel pedig reméli, hogy diplomáciai szempontból egyszer sikerül egyenrangú fut- ballmértkőzést tartani Nagybá­nya és Szolnok között, neveze­tesen, kívánsága szerint Várhe­gyi Attila is legyen a labdát kergetők között. Amit nem kellett volna Nagybányán jártamban láthattam, hallhattam, mit tud csinálni a szolnoki fiatalság egy része könnyűzeneileg. Mondhatom, pompásat. Nos, néhányon közülük egy éjjel, amikor már nem voltak túl szomjasak, ezért kissé hamisan, de énekeltek és fölverték a tér házainak lakóit (így en­gem és a szobatársamat is). A tér egyik oldalán a szálodánk, másikon a nagybányai prefektúra... szóval egyikőjük azt dalolta önfeledten: „Régi má­niám, tankkal végigmenni ....-n." Tudhatta volna a szentem, hogy nem ezért m entünk Romániába, éppen ellenkezőleg. Nem tudom, melyikőjük követte el ezt a baklövést, de szívesen meghuzigálnám az orrát. Kócos Zenekarosdi A koncert megismételhetetlenül jó volt Egy komoly társasági pillanat vacsora után a Hotel Kárpátjá­ban. Az asztalnál Spanyiel Péter, Tóth Péter, Dián Róbert, Se­res László, Holló János. Fotó: Varga Ervin. Fociban mi voltunk a jobbak - kézilabdában ők A művészet sem akarja ismerni a határokat Szolnoki Napok Nagybányán Három autóbuszra való szolnoki, sokrétű összetételű csoport május 24-én reggel elutazott Nagybányára, a Magyarország határain kívül eső vá­rosba, ahol a polgárok körülbelül har­minc százaléka magyar. A prefektúrán (a magyar köztársasági megbízotti hi­vatalnak megfelelő intézmény) és a nagybányai polgármesteri hivatalon

Next

/
Thumbnails
Contents