Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

1993. június 24., csütörtök Aktualitások 9 Orvos-természetgyógyász szövetség a láthatáron Kevesebb gyomorrák, több tüdődaganatos megbetegedés Ki mint szavaz? A költségvetés mint vízválasztó Sokszorosan bebizonyoso­dott, hogy korunk rettegett betegsége, a rák, gyógyítható, ha megjelenését idejekorán felismerik. Ezt azonban saj­nos a hazai statisztikák egye­lőre nem igazolják vissza: évente mintegy 30 ezren hal­nak meg daganatos betegsé­gekben. A rák milyen formái terjednek, melyeknél tapasz­talható a csökkenés? - kérdez­tük dr. Kásler Miklóst, az Or­szágos Onkológiai Intézet fői­gazgatóját.- Az^utóbi évek halálozási statisztikáit a légcsőhurut és a tüdőrák vezeti. Biztonsággal ál­lítható, hogy ennek elsősorban a dohányzás és a portól, kipufogó gázoktól szennyezett levegő az oka. Tapasztalataink szerint ugyanakkor bizonyos mértékig visszavonulóban van a gyomor­rák: másfél évtized alatt min­tegy negyedével csökkent az e betegségben szenvedők aránya. Nagy valószínűséggel azért, mert - egyebek közt a hűtőszek­rények, a fagyasztók elterjedése Itt az iskolai kapuzárás, jó két hónapra kiszabadul a diákság a tankötelezettség fogságából. Csaknem 180 ezren azonban végleg búcsúznak az Alma Ma­tertől és új állampolgári stá­tuszba kerülnek: pályakezdőkké válnak. Minden kezdet nehéz? A foglalkoztatáspolitika szakemberei szerint a most vég­zettek kétharmadának van esé­lye az elhelyezkedésre, egy- harmadának azonban gyakorla­tilag semmi kilátása munkaalka­lomra. Mintegy 60 ezren olyan pá­lyakezdők, akik egyelőre nem kezdhetik meg a pályát. A jelenlegi, körülbelül 13 százalékos munkanélküliségi ráta tehát az év hátralevő részé­ben - a statisztika nyelvén szólva - egy-két százalékponttal alighanem romlik. A számszerűség persze nem tükrözi, hogy az új munkanél­küliek egy új generáció tagjai. Fiatalok, akiknek egész gon­dolkodásmódjára, társadalmi beilleszkedésére, jövőjére dön­tően kihatnak a nagybetűs Élet első tapasztalatai. Útkeresés vagy úttévesztés? A munkanélküliség zsákutcá­jába csöppenő fiúk, lányok per­sze keresik a kiutat. Kereshetik új szakma meg­ismerésében, önképzésben és egyéb hasznos elfoglaltságban. Az ágazat gondjainak átfogó rendezését célzó törvénycso­magot készítenek elő a szaktár­cánál - tájékoztatta az MTI-t Horváth Zoltán, a Földművelésügyi Miniszté­rium jogi főosztályának veze­tője. Az FM-ben jelenleg több mint egy tucat, az ágazat fonto­sabb problémáit rendező törvé­nyen dolgoznak. Többek között elkészült az ingatlan-nyilvántar­tási törvényerejű rendelet mó­dosítása, amelynek lényege, hogy a nyilvántartás a jövőben számítástechnikai alapokra épül. Már a parlament előtt van az élelmiszertörvény, s ugyan­csak jó ütemben halad a takar­mánytörvény előkészítése is. E két jogszabály ugyanazokra az alapelvekre épül, azaz minőségi garanciát kíván adni a fogyasz­tóknak, ami egyben az EK-hoz való csatlakozás egyik feltétele is. Különösen fontos az ál­lat-egészségügyi törvény, amelynek jelentőségét a közel­nyomán jó irányban változtak az étkezési szokások, s például tetemesen csökkent a nehezen emészthető füstölt húsok fo­gyasztása. Emelkedik viszont az emlő­rákosok száma, és 15 év alatt csaknem háromszorosra nőtt az ajkakon, illetve a szájüregben jelentkező rosszindulatú daga­natos betegségek aránya. Szinte ijesztően felszökött a 35-40 év közötti rákos férfiak halandó­sága. S noha ennek nyilván szerteágazó, nehezen tetten ér­hető okai vannak, megkockázta­tom, hogy közrejátszik benne a megélhetésért folyó hajsza, a munkanélküliségtől való fél­elem és a szinte állandósuló stressz. A rák elleni tudományos küzdelem részeseinek természe­tesen regisztrálniuk kell, hogy bizonyos eseteken teljesen re­ménytelennek hitt betegeknél eredményesnek bizonyultak természetgyósgyászati módsze­rek, például a lékúra vagy a hús­talan táplálkozás. Figyelnünk S kereshetik a társadalom számkivetettjeinek életvitelé­ben: a galerikban, az alkoholi­zálásban, a kábítószerezésben. Nem tudható, mennyien in­dulnak jó irányban, mennyien a lejtő felé. Vannak fogódzók? Igen, egyes önkormányzatok, érdek- képviseleti szervek póbálkoz- nak regionális munkahelybő­vítő akciókkal, fiatalok elhelye­zésével foglalkozó ügynöksé­gek létrehozásával, tanfolya­mok szervezésével. A munkanélküliség újoncai­nak számát tekintve azonban ez édeskevés, az érintettek csak egy töredékének Ígér érdemi segítséget. Továbbra is nyitott kérdés, mi lesz a többi, állásta- lanságra ítélt fiatallal. Intézmé­nyesen törődik-e velük valaki? Van-e külön keret, alap, szpon­zor, szervezet, amely ezt a tár­sadalmi méretű gondot enyhí­teni próbálná? A nemleges válaszhoz nyomban mellékelhető az öni­gazoló mondás: teher alatt nő a pálma..., vagyis boldoguljanak a pályakezdők, ahogy tudnak. De ki tudja, hogy mekkora a te­her, amelyet még elbír, amely alatt még nő, és mekkora, amelytől már megroppan a pálma? Bajnok Zsolt (Ferenczy Europress) múlt állat-egészségügyi gond­jait is alátámasztják. Felső szintű jogszabály születik, to­vábbá a hegyközségekről is, megadva ezzel a magyar minő­ségi bortermelés szervezeti ke­reteit. A hegyközségek ugyanis ellenőrzési és igazolási jogosít­ványokat is kapnak. A mező- gazdasági támogatási törvényt a tárca álláspontja szerint ugyan­csak meg kell alkotni. A haté­konyság érdekében is létre kell hozni ezt a jogszabályt, mivel a már meglévő, támogatásról szóló törvények - a földműve­lésügyi alapokról, illetve az ag­rárpiaci rendtartásról szóló jog­szabályokkal együtt - így al­kotnak egységes egészet. Émel- lett a Földművelésügyi Minisz­tériumban előkészítés alatt van: az állattenyésztési, az erdőbir­tokossági, az erdő-, a vadá­szati-, a föld-, a földművelésü­gyi alapokról szóló, továbbá a legeltetési társulatokról intéz­kedő törvény is. (MTI) kell minderre már csak azért is, mert az orvostudomány még mindig keveset tud a rákról. A hagyományos orvosi terápiák - az operáció, a sugár-, illetve gyógyszeres kezelés - mellett (tehát nem helyett!) jómagam egyáltalán nem vagyok a termé­szetes gyógymódok ellen. Végre is a természetgyógyászat azokra az ismeretekre támasz­kodik, amelyeket az emberiség több évezredes története során megtapasztalt. Elmondhatom: egyre több orvoskolléga ismeri fel, hogy például a különféle te­akúrák, diéták valóban lefékez­hetik, visszaszoríthatják a rákos folyamatokat. A daganatos betegségek ellen össze kell tehát fognunk. Erre int a rák áldozatainak nagy száma, ezt parancsolja a józan ész. Nem egymás ellen kell har­colnia az orvosnak és a termé­szetgyógyásznak, hanem az egészség első számú közellen­sége ellen - mondta befejezésül dr. Kásler Miklós. borgó (Ferenczy Europress) Soros, a „márkagyilkos” Soros György ismét a világ­sajtó címoldalára került: Né­metország pénzügyi politikájá­ról, a német márka szerinte túl­zott felértékeléséről vallott né­zete meglehetősen viharos visszhangot keltett. Volt, aki rokonszenvvel („végre egy rea­lista meágllapításl”), volt aki el­lenérzéssel („márkagyilkos­ságra tör!”) nyilatkozott, csak egyet nem lehetett tenni, fi­gyelmen kívül hagyni a buda­pesti születésű, hatvanhárom esztendős amerikai bankár vé­leményét. Hiszen a „devizapia­cok nagy mesterének” nevezett Soros 1987-ben egymilliárd dollárt vesztett akkori tőzsdei spekulációin, de tavaly ősszel már egymilliárdot nyert a brit valuta, a fontsterling értékvesz­tésén, nyolc hete pedig félmilli- árdot, mert az aranyár emelke­désére tett. A klasszikus vonalú, talán kicsit ódivatú Glencheck-zakó- kat és a széles Windsor-mintás nyakkendőket kedvelő pénz­ügyi szakember, aki - a dolgok fizikai oldalát tekintve - erősen rövidlátó, és jellegzetesen halk- szavú, nem valami titkos össze­esküvést szőtt a német márka el­len. A The Times közölte nyílt levelét, amelyben a tényekből, a német gazdaságot sújtó recesz- szióból, valamint a túlzott költ­ségvetési hiányból kiindulva, helytelenítette, hogy a Szövet­ségi Bank túl sokáig, túl maga­san tartotta a kamatszintet, s ki­hagyott minden olyan lehetősé­get, amikor ezt még viszonylag elfogadhatóbb következmé­nyekkel módosítani lehetett volna. Soros úgy véli, a késede­lem miatt nagyobb lesz a zuha­nás, és minél tovább halasztják, annál inkább visszaüt majd. Te­hát túlértékeltnek tartja a már­kát, s erőteljesebb kamatcsök­kenést valószínűsít. A DM helyzete következtében bizony­talannak tartja az EMS-t, az EK valutáris rendszerét, s állás­pontja szerint fel kell tárni a sú­lyos belső gyengeségeket, mert azok elleplezése vagy lekicsiny­lése csak árthat. A bankár igen kedvezően szólt Franciaországról, ahol szerinte alacsony az inflációs ráta, és sikerült kialakítani egy saját költségszerkezetet. A lon­doni lapban megjelent So­ros-levél nyomán a márka azonnal egy pfenninget veszített értékéből a dollárhoz képest (sok kicsi sokra ment), s a nem­zetközi pénzpiacokon megnőtt az érdeklődés a francia részvé­nyek iránt. A német Bild Zeitung viszont Sqtos képét hozta az első olda­lon: „Ő az, aki szét akarja rom­bolni a márkánkat.” Ferenczy Az Országgyűlés általános vitát kezdett a pénzügyminisz­ter által előterjesztett pótkölt­ségvetésről. A törvényjavaslat 38 milliárdos többletbevételt biztosítana a kincstárnak, azon az áron, hogy októbertől, eset­leg már augusztustól megszűn­tetné a maradék ÁFA-mentes- séget. Az áfa-törvény külön vita tárgya, mely a jövő héten veszi kezdetét, s szinte közömbös, melyik törvényjavaslat kerül el­sőként szavazásra: az a szava­zás az új magyar parlament tör­ténetének legnagyobb erőpró­bája lesz. A költségvetés-módosítás előterjesztői és hívei arra számí­tanak, hogy a háztartás ilymó- don való „kiegyensúlyozásá­val” (valójában csak a deficit némi csökkentéséről van szó) Magyarország eleget tenne a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank feltételeinek, s ezál­tal biztosítaná 1,5 milliárd újabb hitel felvételét az idei adóssággondok megoldásához. A pótköltségvetés ellenzői úgy vélik, hogy a nemzetközi pénzvilág, melynek sohasem édeke egy nemzetgazdaság csődbejuttatása, enélkül is foly­tatná a kölcsönök folyósítását, s a kormány szigorító intézkedé­seit inkább a gazdaság talpraál- lításának, az infláció kordában tartásának szándéka diktálja. Megint mások - a baloldalon - szociális értetlenséggel vádol­ják Antall József kormányát, s azt mondják, hogy a pótkölt­ségvetés célja a hatalmon lévők költséges félrefogásainak meg­fizettetése a bérből és fizetésből élőkkel. Ez a vita újfajta vízválasz­tóvá válik a magyar belpolitiká­ban, amelynek két oldalán nem a koalíció és az ellenzék, hanem a kormányhű és a kormányelle­nes erők sorakoznak fel. És most először megtörténhet, hogy a kormány kisebbségben marad egy nem kétharmados, hanem egyszerű szótöbbséggel elfogadtatható nagyhorderejű törvényjavaslat vitájában. A kisebbségben maradás azonban nem azonos a kormány Valamennyi országgyűlési képviselő előtt, az asztallapon két „műszer” kapott helyet. Az egyik a hangosító, a másik a szavazatszámláló berendezés­hez tartozik. A hangtechnikai egységen egy gomb és két - egy piros és egy zöld - lámpa van. Hozzá­szólásra jelentkezni - a házsza­bály előírásának megfelelően - az ülés kezdetéig a Ház elnöké­nél kell. A soronkívüli - két perces - hozzászólást vita közben a mik­rofongomb megnyomásával le­het jelezni, s ezt a piros gomb felvillanása nyugtázza. Ha a képviselő szót kapott, akkor a zöld lámpa kigyullad. Ekkor előkerül a fiókból csipesszel zakóhoz, inghez rögzíthető mikrofon. A szavazatszámláló berende­zésen három gomb van. Ezek­kel lehet igennel vagy nemmel szavazni, netán tartózkodni a szavazástól. A szavazatok leadására rend­szerint 10 másodperc áll a kép­viselők rendelkezésére. A szá­mítógép pillanatok alatt kiszá­mítja a végeredményt, ami az ülésterem két oldalán felfüg­gesztett kijelző táblán jelenik meg. Amikor a jelenlét ellenőrzése történik, akkor bármelyik gom­bot meg lehet nyomni, hiszen a gép nem a szavazatot, hanem a kezelő ottlétét regisztrálja. Szavazási időn kívül, amikor bukásával. Még Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője sze­rint sem. Kuncze megerősítette ugyan, hogy pártja a pótkölt­ségvetés ellen szavaz, de hozzá­tette: „ez nem vezet automati­kusan a kormány bukásához. Akkor van bukás, ha a kormány lemond, mert nem vállal ki­sebbségi kormányzást”. Nos, Antall József június 6-i tévényilatkozatában már tu­datta, hogy nem óhajt egy ki­sebbségi kormány élén ma­radni. Ezt a nyilatkozatot azon­ban legalább három okból nem szabad perdöntőnek tekinteni. Először: egy esetleges parla­menti vereség nem azonos a ki­sebbségi kormányzással. Má­sodszor: a miniszterelnök le­mondása nem azonos a kor­mány lemondásával. Harmad­szor: a miniszterelnököt mara­dásra kérhetik munkatársai, s ezért senki nem fogja követke­zetlenséggel vádolni. Más kérdés, hogy ez tör­ténne-e, ha Antall benyújtaná lemondását. Lezsák Sándor ér­zékelhető nyilvánosságkere­sése, Boross Péter belügymi­niszter belpolitikai szereplései­nek elszaporodása is arra vall, hogy a miniszterelnöki posztra lenne jelentkező korábban e poszt várományosának tekintett Für Lajoson kívül is. Gyakorlottabb demokráciák­ban, köztük az Egyesült Álla­mokban, mindenesetre köznapi dolognak számít, hogy egy-egy nagyfontosságú kérdésben a kormány nem tudja keresztül­vinni akaratát, vagy legalábbis nem azonnal. Ilyenkor a kor­mányfő vagy az elnök vétóval vagy új előterjesztéssel próbál­kozik. Ebben az értelemben a költségvetési vita szilárdság­próbája is Tesz az új politikai struktúrának, mely különösen a parlamenti pártok szempontjá­ból fontos. Ha a rendszer nem tud elviselni egy nehéz költség- vetési vitát, az leginkább a hat­párti struktúra létjogosultságát kérdőjelezné meg. Másként ér­tékelendő persze a kormány parlamenti veresége abban az esetben, ha egy ilyen vereség ismétlődővé és ezzel vissza­a vita folyik, a gép bármelyik gombjának megnyomásával - rosszullét esetén, vagy bármi más sürgős ügy miatt - a terem­ügyeletest hívhatja a képvi­selő. Ha legalább harminc honatya írásban kéri, akkor név szerint szavaznak a képviselők. Ilyen­kor a felszólításra felállva, han­gosan és egyértelműen kell ál­lást foglalni. Az e fajta szavazást nem rög­zíti a szavazatszámláló beren­dezés, hiszen az hangokra nem, csak gombnyomásra reagál. Ezért a név szerinti szavazás úgy történik, hogy egy kor­mánypárti és egy ellenzéki kép­viselő alfabetikus sorrendben hangosan szólítja a képviselő­ket. A két jegyző felváltva írja fel a szavazatokat. A 368 képviselő névsora 13 lapra fér rá, ahol a nevük mellett három rovat - igen% nem és tartózkodott szere­pel. A jegyző a válasznak meg­felelő helyet x-el jelöli, a távol­lévő képviselő sorát pedig ki­húzza. A kontrollt ezúttal a par­lamenti gyorsírók jelentik, akik most is, mint máskor, az ülésen elhangzó minden szót leírnak. A gyakorlat szerint a képviselők név szerinti szavazása 30-35 percig tart. Miután a nyugodt és megbíz­ható számlálás az elnöki pulpi­tuson nem végezhető el, ezért a jegyzők a jegyzői irodába men­nek, s ott oldalanként összead­vonhatatlanná válik. Ebben a je­lenlegi erőviszonyok alapján a Fidesz kivételével egyetlen párt sem érdekelt. A fiatal demokra­ták, a szocialisták és a szabad demokraták már bejelentették, hogy nemmel szavaznak az ÁFÁ-emelésre és a pótköltség­vetésre. Az ellenzék tehát ebben a kérdésben egységesnek lát­szik, míg a koalíciónak belső törésekkel kell számolnia. Csurka István és követői beje­lentették a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport (MINCS) parlamenti frakciójá­nak megalakulását, s azt is, hogy a csoport nem fogadja el a kormány gazdasági előterjesz­tését. Mint a Népszabadság szerkesztőségi kommentárjából kitűnik, mértékadó politikai megfigyelők úgy érzik, ez a frakcióalakítás nem tisztázta, hanem méginkább összezavarta a kártyákat. Ebben lehet igaz­ság, hiszen a MINCS a legelső hírekben hallott 29 helyett tíz taggal alakult, s vezetői legfel­jebb további négy-öt csatlako­zásra számítanak. Ott van még azonban a Torgyán által veze­tett FKgP hét embere, akik ta­valy szeptember óta váltak kü­lön, s bár frakciót alkotni már nem képesek, szavazatukat, mint bejelentették, a kormány ellen adják. És ott vannak a függetlenek, jelen pillanatban huszonegyen, mely egy or­szággyűlési bennfentes szerint „a világ legheterogénabb társa­sága”, az Agrárszövetségtől a Nyugdíjasok Pártjáig. A függet­lenek egy része az eddigi ta­pasztalatok szerint a kormányt támogatja a nagyobb erőpróbák alkalmával. A költségvetési vita kimene­tele az MDF-en belüli leszámo­lás végeztével teljesen nyílttá vált. A szavazás akár 2-3 vok- son is eldőlhet a kormány ja­vára, vagy ellenében. És az eredménytől függetlenül örven­detes, hogy ebben a vitában a pártpolitikai huzakodások mö­gül végre a gazdaság és a társa­dalom létkérdései kerülnek terí­tékre. Bokor Pál (Atlantic) ják a szavazatokat. Ezután a 13 oldalnyi szavazati jegyző­könyvben külön összeadják a páros és páratlan oldalakon sze­replő voksokat, majd a két eredmény összege adja a név­szerinti szavazás végeredmé­nyét, amit közölnek a számító- központtal is. így tehát, amikor az ülés el­nöke bejelenti a szavazás ered­ményét, az a kijelző táblán is megjelenik. Az értékelés nem tart tovább 10-15 percnél, a jegyzői irodáig oda-vissza megtett út pedig csaknem ugyanennyi időt vesz igénybe. Ezért kell az eredmény kihir­detésére fél órányit várni. Minden parlamenti szavazás nyilvános, ami azt jelenti, hogy azok eredménye évekre vissza­menően is megtekinthető. A Parlament irodaháza és a számí­tógéprendszer között közvetlen összeköttetés van, ezzel az egyes frakciók bármikor saját számítógépük monitorján „kér­hetik” az egyes szavazások részleteit. A régebbieket nemigen szok­ták kérni, a legfrissebbeket vi­szont mindig, mert minden frakciónak szavazatelemző rendszere van, kiértékelik, hogy az adott kérdésben mire voksol­tak a különböző pártok képvise­lői. (koós) Ferenczy Europress Minden (pálya)kezdet nehéz? Több mint egy tucat törvényen dolgoznak Jogszabály-előkészítés a Földművelésügyi Minisztériumban Parlamenti kulisszatitkok Milyen gombokat nyomnak a képviselők? >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents