Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

1993. június 24., csütörtök Hazai körkép 5 Kedvezmények - otthont teremtöknek Mérföldkő Szolnok zenei életében Az egész országban mintegy 180 ezer lakásigénylést tartanak nyilván az önkormányzatok, de becsült adatok szerint legalább ugyanennyi, köztük sok rossz állapotban lévő, komfort nélküli lakás áll üresen. Évente mint­egy 40 ezer új otthon kialakí­tása lenne indokolt, ezzel szem­ben 1993 első negyedében a több mint 3000 képviselő-testü­let összesen 3743 építési enge­délyt adott ki, vagyis a települé­senkénti átlagos építkezések száma alig haladja meg az egyet. A megyék között Nógrádban (44) és Tolnában (53) a legked­vezőtlenebb a helyzet, míg a la­kásépítési listát - immáron évek óta - a fővárost körülölelő Pest megye vezeti, ahol az idei év első három hónapjában 635-en láttak neki új otthon kialakítá­sának. Bács-Kiskunban 133, Békés­ben 80, Hevesben 75, Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben 93, Komárom-Esztergom- ban 63, Somogybán 213 és Za­lában 108 volt a kérelmezők száma. Mint ismeretes, úgyne­vezett szociális lakások - pénz hiányában - nem épülnek, a magánerős otthonteremtés is a rossz gazdasági helyzet miatt torpant meg ilyen rémisztőén. A csökkenés nem újkeletű. Míg 1987-ben több mint 57 ezer, addig 1991-ben már csak 33 ezer új otthont építettek egy év alatt. Ilyen előzmények után hozott határozatot a kormány a lakás- gazdálkodásról, amelynek egyik igen fontos eleme a tá­mogatási rendszer megváltozta­tása. Ennek lényegéről kérdez­tük dr. Pusztai Erzsébetet, a Népjóléti Minisztérium állam­titkárát.- Az embereknek nincs ele­gendő pénzük lakásépítésre. Akik mégis belevágnak, azok az elviselhetetlenül magas hitel- törlesztésre panaszkodnak. Ezért vette tervbe a kormány, hogy a jelenlegi törlesztési rendszer helyett bevezeti az úgynevezett halasztott kamatfi­zetést. Ez annyit jelentene, hogy a hiteligénylők éppen a kezdet kezdetén, amikor a legtöbb a kiadásuk, mentesülnének a ka­matfizetéstől. A be nem fizetett kamatokat hozzáadnák a köl­csön összegéhez, és így azt csak késleltetve kellene visszafi­zetni. Ez a lehetőség a jelenlegi több mint 30 százalékos kamat mellett nagy segítséget jelen­tene, főleg kispénzű fiatalok­nak. Az intézkedéssel azt is el szeretnénk érni, hogy a család jövedelmének 25 százalékánál többet ne kelljen törlesztésre fi­zetni.- Változik-e a gyerekek után Arc a televízióból Bogyay Kati Bogyay Katalin nemcsak ri­porternek jó. Abszolút profi ak­kor is, ha ő maga az interjú- alany. A tévé aulájában találkozunk, és felkészülten érkezik, hozza magával gépelt szakmai önélet­rajzát, életútja adataira tehát már nem kell rákérdeznem, leg­feljebb ebből kérdezgetem. Amikor például azt olvasom ebben az önéletrajzban, hogy kereken tíz esztendeje munka­társa a televíziónak, s hogy ebbe az évtizedbe olyan riport­alanyok is belefértek, mint Margaret Thatcher, Chaim Her­zog izraeli államelnök, II. János Pál pápa, Lady Diana meg II. Erzsébet, akiket Budapesten kí­sért, vagy Göncz Árpád, akivel Dániában és Nagy-Britanniában járt, akkor nem tudom nem megkérdezni, hogy e káprázatos névsorból ki szerezte számára a legnagyobb riporteri és emberi élményt.- A pápa - feleli -, aki köz­tudottan a világ legjobban őr­zött embere, mégis újra meg újra megkerüli a protokoll szi­gorú előírásait. Igazi méltósága abból áll, hogy nincs benne semmi külső- ségesen méltóságteljes, hogy legtermészetesebben árad be­lőle az emberség, bárkivel be­szél is, akár egy magamfajta egyszerű tévériporterrel. És be­szélget velem, velünk, minden­kivel, aki a közelébe kerül, nem érdekli, hogy az illető benne van-e éppen a számára szerví­rozott protokollban.- És II. Erzsébet?- Hozzá valóban csak azok jutnak el, akiket előzetesen ösz- szeírtak a számára, de ezek kö­zött szerencsére szerepelt né­hány újságíró is, köztük jóma­gam. O is közvetlen és kellemes ember. Hogy én lehettem magyaror­szági látogatásának tévéközve­títője, abban bizonyára az is szerepet játszott, hogy három évvel ezelőtt ösztöndíjasként tanultam a BBC-nél (pályázaton nyertem el az ösztöndíjat). Ősz­szel ismét megyek Londonba, „A média kultúrdiplomáciában” című anyag tanulmányozására, ezúttal egyéves ösztöndíjjal, amit a brit kormánytól kaptam.- Akkor mondhatni, és gon­dolom, vállalja is, Kati, hogy maga anglomán?- Vállalom, hozzátéve egy jelzőt: hálás anglomán vagyok. Hálás, mert a BBC-nél igazán rengeteget tanultam: hogyan kell egy témát kiválasztani, mi­ként kell körüljárni, felkészülni belőle, hogyan lehet két-három percbe sűríteni, ha csupán hír­adós eseményről van szó, úgy, hogy a nézőben rögződjék a tar­talma is meg a képszerűsége is. Fantasztikusan értik ott ezt a dolgot, és látszólagos könnyed­ségük mögött igen komoly, ala­pos munka van. Magam is azt a munkát szere­tem a legjobban, amelyet előző­leg alaposan tanulmányozhatok, amelyből felkészülhetek, amellyel tudásban, gyakorlat­ban magam is előreléphetek.- Például?- Sok példát mondhatok. Az egyik legutóbbi: Jehudi Menu­hin. Mielőtt interjút készítettem vele, alaposan felkészültem egész életéből és műveiből, gondos válogatás után válasz­tottam ki megfelelő helyszínt beszélgetésünkre, előre leleve­leztem vele a dolgot, hogy ő is átgondolhassa előzetesen, miről fogunk beszélgetni és így to­vább. A néző pedig egy-egy riport után, gondolom és remélem, sokáig emlékszik a riportalany­nak nemcsak a szövegére, de egy-egy mosolyára, gesztusára is.- Az nem került a képer­nyőre, amikor II. Erzsébettel beszélgetett. Árulja el most az olvasónak, miről csevegtek?- Elő volt írva, hogy csak ő kérdezhetet, mi csupán vála­szolhatunk. Engem arról faggatott, hogy mennyien néznek nálunk televí­ziót, és hogy itt milyen közvet­len és közvetett hatást gyakorol a televízió az emberekre. Barabás Tamás Kocsis Zoltán zongorahangversenye adható szociálpolitikai kedvez­mény mértéke?- Igen, és éppen ezzel az új hitelkonstrukcióval összefüg­gésben. A gyermektelen fiatal házasok, amennyiben a hiteltör­lesztés első 8 évében gyermeket vagy gyermekeket vállalnak, azok megszületése után tartozá­suk összegéből levonhatják a szociálpolitikai kedvezményt. Egy gyermek után 50, kettőnél 200, háromnál 600, minden to­vábbi gyermek esetén pedig to­vábbi. 100 ezer forint lenne a szociálpolitikai kedvezmény. Ebben a magánerős építkezők és azok részesülhetnének, akik kimondottan eladásra épített la­kást vásárolnak. A lakásbőví­tésre vállalkozók az új otthon­hoz adható kedvezmények felét kaphatják meg.- Mikortól lép életbe az új szabályozás?- Várhatóan 1994-ben. Az elkövetkező hónapokban az érintett minisztériumokkal foly­tatjuk a szakmai egyeztetést. Áz új támogatási rendszer elfoga­dása azt jelentené, hogy a jelen­leg átlagosan felvehető 720-850 ezer forint helyett, a 8 ezer fo­rintos havonként törlesztést vál­laló családok 1,8 millió forint erejéig kapnának hitelt. sz. m. (Ferenczy Europress) Nemzetközi borverseny A szombahelyi Vásárcent­rum Kft., a szlovéniai kiállítá­sok és vásárok kizárólagos ma­gyarországi vezérképviselete felhívja a figyelmet az alábbi szakmába vágó rendezvényre. Ljubljanában immáron 39. alkalommal rendezik meg 1993. auguszus 30,-szeptember 4. kö­zött a Vino ’93 elnevezésű nemzetközi bor- és borászati ki­állítást. A Vino ’93-hoz kapcsolódó másik fontos esemény az 1993. július 5-11. közötti nemzetközi borverseny és minősítés. Úgy tűnik: valóban nem álom, hogy a megyeszékhely zenei élete pezsdülőben van. Ehhez természetesen minden eseménynél három tényezőnek kell együtt lennie: vonzó kon­certprogramnak, kitűnő elő­adóművészeknek és érdeklődő, zeneszerető közönségnek. így volt ez hétfőn este, ami­kor is a Szigligeti Színházban Debussy- és Liszt-művekkel műsorán, hangversenyt adott Kocsis Zoltán, Kossuth-díjas zongoraművész. A jegyek már jóval korábban az utolsó szálig gazdára találtak. így azután a színház nézőterén valóben egy gombostűt sem lehetett volna elejteni. Kocsis Zoltán hosszú évek után lépett fel újra Szolnokon, így hát mindazok, akik szeretik figyelemmel kísérni egy-egy előadóművész életútját, fejlődé­sét, fokozott érdeklődéssel vár­ták ezt a koncertet. A pianista műsorának első részében Debussy hat zongora- darabját játszotta. Kocsis Zoltán pályafutása során mindvég.g szívesen tűzte műsorára a fran­cia impresszionizmus kiemel­kedő mesterének zongorára ál­modott festményeit. Interpretá­cióiban képesnek bizonyul megvalósítani a csodát: azt a képet, azokat az érzéseket tárni a hallgató elé, melyet a termé­szet jelenségei vagy az emberi kéz készítette alkotások a zene­szerzőben ébresztettek. A világ szinte minden jelentősnek szá­mító koncertpódiumán meg­csodált technikai tudását kizáró­lagosan zenei kifejezőeszközei­ként használja. Bámulatra méltó reflexekkel vált karaktert a má­sodperc tört része alatt, szinte elképzelhetetlen színeket, hanghatásokat képes a zongora - e szerinte „mindig kopogós” hangszer - segítségével életre hívni. E sorok írójára nagy ha­tást gyakorolt (no.l.) kifogásta­lan tolmácsolása, eszébe jut­tatva tanulóévet - és a koncert minden hallgatójával egyetem­ben - rabul ejtette a L’oissons d’or (Images, 2. kötet) varázsla­tos szépségű interpretációja. A zongoraművész műsorá­nak második részében Liszt Fe­renc négy nagylélegzetű darab­ját adta elő. Nem tudni, mivel ragadtatta inkább fergeteges tapsra a közönségét: a „Les jeux d’eau de la Villa d’Este” szi- porkázásával, a „Sunt lacrimae rerum” tolmácsolásával, mely­ben egyaránt hangot kapott a szelíd fájdalom és a vad szen­vedélykitörés. Minden hallgtóját „elbű­völte” a súlyos földi lét felett lebegő extatikus áhítata, és minden bizonnyal a kétségkívül a koncert csúcspontját jelentő, hátborzongató „Csárdás ma­cabre”. Egy bizonyos: ez a kon­cert a közönség tapsa által ki­követelt, nem szokványos rá­adással együtt (Schubert: Esz-dúr zongoradarab) mér­földkőként marad emlékezetes a szolnoki hangversenyélet törté­netében. És még inkább az marad a mozgássérültek számára, akik javára Kocsis Zoltán a koncert tekintélyes bevételét nagylel­kűen felajánlotta. Szathmáry Judit Júliustól kényszerátalakulás Az önkormányzatok jelentős bevételektől eshetnek el a kény­szerátalakulás szabályainak ér­vénybe lépésével, mivel ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy az átalakuló cég vagyonát átér­tékelje. Ez azt jelenti, hogy a vállalat könyveiben szereplő belterületi föld értéke változat­lanul nulla marad, ennek követ­kezményeként pedig az önkor­mányzatok nem részesülnek a privatizációs bevételből. Az ÁVÜ tájékoztatása szerint az 1992. évi 54. törvény 61-65. paragrafusai alapján történik meg a kötelező átalakulás. Az érintett cégek a törvény erejénél fogva kerülnek államigazgatási felügyelet alá. Ezekben az ese­tekben tehát nem történik va­gyonértékelés. A jelenlegi gya­korlat szerint - mint ismeretes -, amennyiben az állami vállalat bejelenti, hogy gazdasági társa­sággá kíván alakulni, vagyonát fel kell értékeltetnie, amit aztán az ÁVÜ jóváhagy. E vagyon ré­szét képezi a belterületi ingatla­nok értéke. Ezen érték alapján az önkormányzatok korábban résztulajdonhoz jutottak. Újab­ban részesülnek a privatizációs bevételekből, mégpedig a belte­rületi föld értékének megfelelő mértékben. Tallér Alap Több mint kétszeresen túlje­gyezték a Tallér Értékpapírokba Befektető Alapot, és ezzel telje­sültek az alapkezelők várakozá­sai - tájékoztatta az MTI-t ked­den az alapot indító Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft. munkatársa. Equissimus Várhatóan egy év múlva, 1994 nyarának elején Budapes­ten választják meg először a vi­lág legszebb lovát, egy külön e célra szervezett rendezvényso­rozat keretében. A szervező cég, a Carino Kft. így kívánja reflektorfénybe állítani az em­ber és a ló kapcsolatát, különös tekintettel a magyar hagyomá­nyokra. A háromnapos program keretében nemcsak a világ leg­szebb lova címet ítéli majd oda - négy kategóriában - a neves nemzetközi politikai, társadalmi és kulturális személyiségekből álló zsűri, hanem különböző kí­sérő rendezvényekre is sor ke­rül. így többek között: várják a valamilyen szempontból világ- viszonylatban is rendkívülinek tekinthető lovak és lovasok je­lentkezését, emellett tervek sze­rint bemutatják a világ leg­eredményesebb versenylovait, valamint a rendezvénnyel pár­huzamosan vásárt is rendeznek. Ezen az érdeklődő cégek lehe­tőséget kapnak termékeik be­mutatására. A rendezvényen lesz még ezenkívül kiállítás a ló fejlődéstörténetéről, és bemutat­ják az eddig legeredményesebb galoppló, a magyar tenyésztésű Kincsem életének dokumentu­mait is. (MTI) A kunhegyesi Kunság Népe Tsz 40 hektáros lucernatábláján forgatják a szénát. (Fotó: N. Zs.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents