Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

1993. június 22., kedd 11 Ha újra születne, egyáltalán nem elölről kezdené Van-e olyan sportszerető olvasónk, aki előtt ismeretlen a Bá- torfi név? Nem hisszük, főleg nem, ha az asztaliteniszre kicsit is kíváncsi valaki. A hétvégi egészségügyi dolgozók asztalitenisz találkozóján Szolnokon, Bátorfí István is a versenyzők között szerepelt. Az, aki a sportági szövetséggel örök ellentétben áll, s a szakági vezetők szemében a „vörös posztó”. Akinek gyermekei Csilla és Zoltán sorozatos örömet szereznek a sportág nézőinek. A család és a sport kapcsolatáról kérdeztük az edző-mene- dzser-orvos édesapát.- Miért indult ezen a verse­nyen?- Nagyon régen kezdtem a rendszeres sportolást, gyermek­ként fociban a megyei váloga­tottságig is eljutottam. Az egye­temen végleg döntenem kellett a foci és a pingpong között. Gyermekorvosként doktoráltam Pécsen, így az egyetemi NB I-es asztalitenisz csapatban kö­töttem ki. Az egészségügyi dol­gozók találkozóján - ha jól em­lékszem a mostani a 18. alka­lom -, megalakulása óta indu­lok. Kellemes és hangulatos rendezvény, évről évre barátok­kal randevúzhatok.- A munka, a család és a sport mennyire összeegyeztethető?- Nagyon jól, mert az egyik leg­hatásosabb nevelési eszköznek tartom a sportot. Mai napig minden reggel megbeszéljük a családban, mikor fogunk tré­ningezni, mert én jelenleg is ak­tívan dolgozom. Családunk működőképességét feleségem­nek köszönhetjük, hiszen ő biz­tosítja a hátteret, a nyugodt munka lehetőségét számunkra. Csilla a nemzetközileg is­mertebb versenyző. Gyakorlati­lag ő viszi egyedül a női asztali- teniszt. Mennyire tudja elviselni ezt a terhet, szüksége van-e csa­ládi segítségre?- Ez a fajta teher nagyon ne­hezen viselhető el. Csilla most már ugyan önálló, de minden versenye előtt megpróbáljuk lelkileg tehermentesíteni. Ilyen szempontból nagy a felelőssé­günk. A család az a bizonyos szelep, melyen a feszültséget le lehet és le kell engedni. Régeb­ben otthon nagyon teljesít­mény-orientáltak voltunk, de ma már nem ez a fontos, mert ami elérhető ebben a sportág­ban, azt mi már elértük. Példá­nak említhetnénk Wirth Gabit, akinek nem volt meg az a bizo­nyos szelep, ezért valószínűleg már ketté tört a karrierje. Ha újra születnék valamilyen csoda folytán, nem így építeném fel családi életemet. Sőt így egyál­talán el sem kezdeném, de nem is ajánlanám senkinek. Gyakor­latilag az én munkámból mások nagyon jól megélnek, mivel a szövetségbe^ nemkívánatos személyként vagyok elköny­velve. A keserűség beszél belő­lem, mert már hosszú évek óta zajlik köztünk a háború, pedig komoly edzői múltam és az eredményeim feltételezik a hozzáértésemet. Nem fogadom el azt a menedzselési progra­mot, amit a szövetség és sze­mély szerint Juhos József foly­tat, mert a versenyzők, szinte rabszolgái néhány vezetőségi tagnak.- Merre halad az asztalitenisz sport?- Mivel az új szabályokat a televíziós közvetítések alakít­ják, nem sok jövőt látok a spor­tág fejlődésére. Ha engedünk a törekvéseknek, meghal a ping­pong. Belátható időn belül mi nem érjük utol Európát, mert rossz'a sportolók menedzselése. Minden játékos menekül kül­földre, profi szerződésért. Az én gyerekeim is az országhatáron túl játszanak, alig vannak itt­Az orvos-menedzser-apa hon. A húzóemberek, akik már sokat adtak ennek a sportágnak, akik már letették névjegyüket, folyamatos ellentámadással ta­lálkoznak, kiközösítik őket az edzői karból. Gondolok itt Klampár Józsefre vagy akár jómagámra is. Ezzel a háttérrel nemhogy Európát nem érjük utol, de a kontinens középme­zőnyében sem tudunk megma­radni.- Visszatérve a családra, ha­gyományos értelemben véve, szoktak önök együtt nyaralni?- Talán mikor Csilla 7-8 éves lehetett, akkor nyaraltunk utol­jára közösen. Azóta külön-kü- lön járunk a világban, ahogy a versenynaptár engedi. Hiány­zik, persze, hogy hiányzik a két hét semmittevés, de ahogy is­merem magunkat, egy-két nap­nál tovább nem tudnánk nyu­godtan a hasunkat süttetni vala­hol a tengerparton. Úgy érzem, gyerekeink ki­magasló sportteljesítményt kie­gyensúlyozott családi háttér nélkül nem tudnak elérni. Ha a magyar sportmozgalom tovább akar lépni, akkor a műhely­munkát kell előtérbe helyezni, melynek fontos szereplője a család. Sz. L. Öröm a köbön Füreden Igazi fiesta volt Tiszafüreden az utolsó bajnoki mérkőzésen vasárnap a Kisújszállás ellen, minden egyes hozzátartozó kel­lékével. „Manolo” ütemesen verte a dobot, a B-közép ügyes rigmu­sokat gyártva, profi módon her­gelte az ellenfelet. A ,Jász-Nagykunban Füred a ki­rály”-! még tűrték is az ellenfél szakvezetői, de a „Túl az Ópe- rencián” sajátságos operett fel­dolgozására már igencsak ösz- szehúzták szemöldöküket. Ám mostanság ez is hozzátartozik labdarúgóink segítségével úgy leáprehendált nemzeti spor­tunkhoz, mely Tiszafüreden napjainkban reneszánszát éli. A városban elhelyezett transzpa­rensekről minden látogató meg­tudta, hogy bajnokcsapatát ün­nepelte a település, hiszen az „aranylábúak” utcabosszal le­hengerelték a megyei I. osztály mezőnyét. Köszönet nekik érte, no meg azoknak, akik sokéves, következetes munkájukkal segí­tették az i-re feltenni a pontot. Szakvezetők, szimpatizán­sok, szponzorok végeláthatatlan sora. Nem folytatom, mert en­gem a nagy kritikus, az „Ezer­fejű Cézár” érdekel, akik több mint kétezren jöttek ki a Kisúj­szállás elleni mérkőzésre. Kö­zük volt nekik is a sikerhez. Naná, hogy igen! Be is kasszí­rozták jutalmukat. Énekeltek, táncoltak, ünnepeltek. Öröm volt a köbön: birkapörköltöstől, babgulyásostól, pacalostól, habzó seritalostól. A rendezők igazi fiestát varázsoltak a vá­rosba. Kadlot Karcsi húzta a talpalávalót, a fiatalok digitális rockzenére múlatták a napot, az idősebbek a néptáncosok és ka- ratékák bemutatójában gyö­nyörködhettek. És még ki tudja, mi minden volt még. Az NB III-as bajnoki nyitá­nyig konzerválva van az elége­dettség, melyet az sem kisebbít, hogy Kisúj 0-2-ről döntetlenre mentette a derbit. Ám ekkor már dolgoztak a régi beidegző­dések. A meccset vezető neves FIFA-bíró rokonságában sokan nyúltak ebben az időben csuklá­selhárítás céljából vizespohá­rért. Ezért írom le most a követ­kezőt: Nagyon is kell konzerválni ebből az elégedettségből, mert ősztől lehet, hogy az öröm hat­ványai redukálódnak majd. A türelem és kitartás próbája is lesz az NB III. A futószalagon gyártott sikerek után egy- szer-kétszer bekopogtat majd a kudarc is. Az lesz az „Ezerfejű” igazi próbája. Ám én bízok bennük és a focistákban is; mert valóban szép volt fiúk! És azt kívánom, hogy szép is legyen: öröm a köbön! P. M. Szerkesztőségünk tagjai szintén gratulálnak a megala­kulásuk nyolcvanadik évét bajnoki arannyal koronázó füredi focistáknak. Akiktől azt reméljük, az öröm órái­ban sem feledkeznek meg ar­ról, hogy ősztől valamivel ne­hezebb feladatok várnak rá­juk. De távolról sem akkorák, amelyek kifoghatnak rajtuk, hiszen már eddig is többször bizonyították: ahol a szív és az értelem párosul, az eredmény nem marad el. (a szerk.) Labdarúgás A forduló megyei válogatottja Az első csapat: Rézsó (Új­szász) - Buchnicz (Tószeg), Földvári (Tiszafüred), Viola (Újszász), Hellenpach (Martfű) - Hídvégi (Kisújszál­lás), Rózsavölgyi (Tószeg), Berényi (Besenyszög), Király (Tiszafüred) - Ficsór (Beseny­szög), Szász (Kunhegyes). A második csapat: Farkas (Szászberek) - Gál B. (Tisza­füred), Pálinkás (Kunszent­mártoni TE), Horváth' A. (Martfű), Oláh (Mezőtúr) - Horváth (Besenyszög), Szabó P. (Kunhegyes), Határ (Kun­szentmártoni TE), Závoda (Mezőtúr) - Kondria (Tiszafü­red), Honti (Martfű). A forduló játékosa: Rézsó Péter (Újszász) A forduló játékvezetője: Varga Sándor (Tiszafüred - Kisújszállás) Rézsó Péter (Újszász) Kispályás labdarúgás t Bajnokavatás Szolnokon Kosárlabda Mint tegnapi számunkban már beszámoltunk róla, Mező­túron befejeződött a diákolim­pia negyedik korcsoportosainak kosárlabda küzdelmei. A dön­tők eredményeiről ugyan be­számoltunk, de helyhiány miatt a teljes tabellát, illetve az all-star ötösök névsorát nem tudtuk leközölni. Az 1992/93. évi diákolimpia végeredménye - fiúk: 1. Árpád Gimnázium (Budapest), 2. Gép­ipari SZKI (Eger), 3. Trefort Gim. {Budapest), 4. Illyés Gy. Gim. (Dombóvár), 5. Eötvös J. Gim. (Budapest), 6. Bolyai Gim. (Kecskemét), 7. Toldi M. Gim. (Kaposvár), 8. Tóth Á. Gim. (Debrecen). Lányok: 1. Arany J. Gim. (Nagykőrös), 2. Kaffka M. Gim. (Budapest), 3. Bolyai Gim (Kecsemét), 4. Vak Bottyán (Paks), 5. Kilián Gim. (Miskolc), 6. Vajda Gim. (Szarvas), 7. dr. Mező F. Gim. (Nagykanizsa), 8. Kanizsai D. Gim. (Szombathely). All-star csapatok - Fiúk: Sebők (Árpád), Moldován (Eger), Údvarhelyi (Trefort), Krasznai (Dombóvár), Szabó (Eötvös). Lányok: Herbster (Kaffka), Orbán (Nagykőrös), Koncz (Miskolc), Bujdosó (Kaffka), Jager (Paks). A ziccert itt is be kell dobni Valamennyi osztályában be­fejeződött a szolnoki kispályás labdarúgó idény. Az elsőosztály bajnoka négypontos előnnyel a NEFAG SE lett. Az erdőgazda­ság csapata már az őszi szezon végén listavezetőként fordult, majd egy-két kisiklástól elte­kintve, de a legegységesebb gárda benyomását keltve, bizto­san hódította el az aranyérmet. A második helyre a tavasszal remekelő Kórház III. futott be, míg a harmadik hely sorsa csak az utolsó fordulóban dőlt el. Az eredmények úgy alakultak, hogy a bajnokság végére jelen­tősen megerősödött Pannon Petrol csapata állhatott fel a do­bogó harmadik fokára. A II. osztályban rajt-cél győ­zelmet aratva győzött a Pizza- kert-Konstrukció Kft., amely húsz mérkőzésén 114 gólt rú­gott és mindössze 35-öt kapott. Az ezüstéremért nagy csata folyt a Tódi SE és a Tisza Taxi között, végül az előbbi csapat javára dőlt el a harc. A harmadik liga végjátéka alakult a legizgalmasabban. Itt a Halak gárdája utolsó forduló­beli veresége miatt csak jobb gólkülönbségével előzte meg a Szolnoki Sólymokat. Négy pontra leszakadva a Vízmű II. szerezte meg a harmadik helye­zést. Az utolsó forduló eredmé­nyei: ‘ I. osztály: ÉPVILLSZER Kft.-Kórház III. 4-3, Pannon Petrol-AC/DC 3-1, Thermo- technik-Kilián I. 7-3, Centrum Étterem-Járműjavító 0-6, FC Aréna-Bercsényi SE 2-2, Nyomda-NEFAG SE 0-2. Végeredmény: 1. NEFAG SE 32, 2. Kórház III. 28, 3. Pannon Petrol 28, 4. Bercsényi SE 27, 5. ÉPVILLSZER Kft. 26, 6. ÉC Aréna 25, 7. Centrum Étterem 22, 8. Thermotechnik 21, 9. Járműjavító 17,10. Kilián I 15, 11. Nyomda 15, 12. AC/DC 8 pont. II. osztály: Kórház I.-Tódi SE 2-4, 2. sz. Posta-Geodézia 5-9, Szilikát-Pizzakert 4-10, MÁV Állomás-Kilián II. 0-6, Lakóterület-Tisza Taxi 3-3, szabadnapos: Vízmű Központ. Végeredmény: 1. Pizzakert 36, 2. Tódi SE 31, 3. Tisza Taxi 28,4. Geodézia 20, 5. Kórház I. 18,6. Vízmű Központ 18,7. Ki­lián II. 16, 8. MÁV Állomás 16, 9. Lakóterület 14, 10. Szilikát 12, 11. 2. sz. Posta 9 ponttal. III. osztály: Elegant-Vízmű II. 2-1. Skála-Kórház II. 5-4, Halak-FC Rió 2-3, MRFK-Rot Blan 90 2-3, Bútorgyár-Sz. Sólymok 1-2, Dinamó Le- gyek-Vídia Rt. 1-2. Végeredmény: 1. Halak 30, 2. Szolnoki Sólymok 30, 3. Vízmű II 26, 4. FC Rió 24, 5. MRFK 23, 7. Skála 22, 8. Bú­torgyár 22, 9. Dinamó Legyek 21, 10. Elegant 18, 11. Rot Blau ’90 13, 12. Kórház II 12 ponttal. Kiesés, feljutás Alaposan kicserélődnek őszre a labdarúgó megyei I. osztály résztvevői. Három együttes visz- szatér az NB III-ból - Rákóczi, Jászapáti, Törökszentmiklós -, helyükre Tiszafüred lép, három együttes kiesett a csoportból, s még kérdéses, hogy Tószegnek kell-e osztályozót játszania. A bajnokság végeredménye 1. Tiszafüred 2. Kisújszállás 3. Martfű 4. KUTE 5. Vegyiművek 6. Jánoshida 7. Újszász 8. Mezőtúr 9. Jasztgyörgy 10. Szászberek 11. Kunhegyes 12. Jászkisér 13. Tószeg 14. Szajol 15. Besenyszög 16. Tiszajenő 30 23 6 1 88- 28 52 30 17 6 7 64- 27 40 30 15 7 8 62- 35 37 30 15 7 8 48- 38 37 30 15 6 9 61- 39 36 30 16 2 12 74- 52 34 30 12 10 8 53- 37 34 30 12 6 12 51- 35 30 30 12 5 13 62- 57 29 30 11 5 14 35- 36 27 30 10 7 13 47- 58 27 30 8 7 15 39- 63 2J 30 8 7 15 38- 63 23 30 8 7 15 39- 65 23 30 9 5 16 33- 59 23 30 2 1 27 16-118 5 Boldogházi válasz Alattyánnak Amint az várható volt, a lab­darúgó megyei másodosztály Jászsági-csoportjának élén vég­zett jászboldogházi egyesület sem hagyta szó nélkül a Varga László átigazolása körül kiala­kult bonyodalmakat. Igaz, kicsit megkésve, de olyan ténnyel áll­tak elő ezúttal, amelyek új megvilágításba helyezik az ügyet. Levelüket nemcsak a szövetségbe, de hozzánk is el­juttatták. „Az 1992-93. évi versenykií­rás szabályzata szerint a megyei II. osztályú bajnokság két cso­portban került lebonyolításra. Ennek értelmezése szerint a megyei II. osztály bajnoka a két csoport első helyezettjei között lejátszott két forduló után dől el. Mivel a versenyszabályzat kiírja a két csapat oda-vissza- vágó mérkőzését, így ezt a baj­nokság részeként értelmezzük. Varga László igazolása tehát még május 14-i dátummal is ér­vényes lenne, hiszen hat mékő­zés volt még hátra a helyosztók­kal együtt. Ennek ellenére haj­landóak vagyunk június 30-ig újra játszani a Jászboldogháza- Alattyán mérkőzést (ezt köve­tően szabadságra mennek a já­tékosok), de csupán a május ki­lencediked, hiszen az őszi talál­kozónak ehhez az ügyhöz semmi köze. Természetesen csak azok szerepelhetnének a boldogházi összecsapáson, akik a május 9-i jegyzőkönyvben is fel lettek tün­tetve. Nagy László, SE elnök" Egyre inkább tengeri kígyóvá válik az ügy, jó lenne tehát, ha a megyei szövetség mihamarabb döntést hozna, hiszen a két csa­pat közül az egyiknek még Ti- szaföldvárral is meg kell mér­kőznie a bajnoki címért. Úgy tűnik, a versenykiírásban nem elég egyértelműen fogalmazták meg az átigazolás határidejét, tehát egyik egyesületet sem szabad hátrányos helyzetbe hozni emiatt. (G.J.) Új úton a labdarúgó edzők Hétfőn délelőtt Szolnokra volt hivatalos tíz megye labda­rúgó szövetségének főtitkára és edzői testületének vezetője. A meghívottak közül csak hat me­gye képviselője jelent meg az értekezleten. Áz ülésen előadó­ként megjelent Baróti Lajos, a magyar edzői kar korelnöke, Palicskó Tibor és Tornyi Bar­nabás is. Először Tornyi értékelte önk­ritikusan az edzői gárda eddig elvégzett munkáját. Kemény hangon ostorozta az anyagiak hiányát, az MLSZ nem megfe­lelő hozzáállását és a hazai tré­nerek passzivitását. Szükség lenne a testületen belüli össze­tartásra, a szakanyagok és az in­formációk folyamatos áramlá­sának biztosítására. Másodikként Baróti Lajos beszélt a szakmai munka ha­nyatlásának okairól. Ezek pe­dig: az utóbbi tíz-tizenkét évben nem volt olyan konferencia, ahol a labdarúgást értékelték volna, illetve a működő edzői kar morális hanyatlása. Palicskó Tibor az edzők eti­kai, jogi kérdéseivel foglalko­zott. Az országos edzői testü­letnek a szakmát kell megvéde­nie, a szakmai irányítást kell végeznie - mondotta. A szakemberek szeretnének a megyei edzői ’‘estületekre tá­maszkodva, nagyobb teret sze­rezni a labdarúgó életben. Úgy . gondolják, hogy a jelenlegi vál­ságból csak a „mesterek” össze­tartásával lehet kilépni. Ezért a hét végén tartandó MLSZ köz­gyűlésen el akarják érni, hogy a megválasztandó elnökségben az edzőknek is legyen hivatalos képviselője. Sz.L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents