Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

1993. június 22., kedd Hazai tükör 9 Évente 42 ezer gépkocsi Műszaki vizsga Szolnokon A lélek helyett földi javakért... Beszélgetés Hetényi Adorján besenyszögi kanonokkal Várakozó ügyfelek az utcán sorakozó gépkocsikban és gép­kocsik mellett, ügyfelek az iroda előtt. Több jelzés is érke­gosnak tartja-e a panaszokat, és terveznek-e valamit a helyzet javítására.- A sorbanállás egyik oka, gyarországon viszont igen, ezért jó néhány vámpapírról hi­ányzik a motorszám. Ókét szin­tén el kell utasítanunk, s a dolog ■i Várakozók az utcán, várakozók az irodánál... Vannak tervek a helyzet javítására zett szerkesztőségünkhöz, hogy időnként túl sokat kell vára­kozni a szolnoki Közlekedési Felügyeletnél. Alig múlt 9 óra, amikor az udvaron műszaki vizsgára váró gépkocsik veze­tőit faggattam.- Ont időre rendelik ide,, hogy gépkocsiját műszaki vizs­gáztassák - szólítottam meg egy kék, 1300-as Lada gépkocsi tu­lajdonosát. - Hányra rendelték ide?- Fél 9-re, de később értem ide - válaszolt a sorbanálló. Egy drapp színű Barkas veze­tőjének tettem fel ugyenezt a kérdést, akiről kiderült, hogy autó-motorszerelő, és munkája mellett vállalja a gondjaira bí­zott gépkocsik vizsgáztatását is.- Nekem fél 11-re szól az „idézésem”, de idejöttem ko­rábban, hogy minél hamarább végezzek. Nem a műszaki vizs­gára kell sokat várni, hanem az adminisztráció elintézésére. Az egyszerű honpolgár azt hiszi, ha valahova meghatáro­zott időpontra hívják, akkor nem kell több órás várakozással „bűnhődnie” azért, hogy sze­mélygépkocsival rendelkezik. A félreértések elkerülése miatt kerestem fel Kádár Györgyöt, a közlekedési felügyelet igazga­tóját, hogy megkérdezzem, jo­amit Ön is említett, az időrend be nem tartása. Ezenkívül a vá­rakozási időt nyújtja - magya­rázza az igazgató -, hogy az ügyfelek egy része nem rendel­kezik a szükséges papírokkal, ami általában már a műszaki vizsgálat után derül ki. A legy- gyakoribb hiányosság, hogy nincs például megkötve a köte­lező biztosítás, vagy hiányzik a „zöldkártya”. Ilyenkor az ügy­felet el kell küldenünk, hogy pótolja a hiányzó dokumentu­mokat, és ez újabb sorbanállást eredményez, ami mások idejét is rabolja.- A műszaki vizsgára várók nem is annyira a tényleges, vizs­gálat idejét, illetve az ottani vá­rakozást sokallják, hanem az adminisztráció elhúzódását. . .- Az ügyfélfogadó irodában többféle okból torlódnak össze ügyfeleink. Például itt fogadjuk azokat, akik rendesen jelentkez­tek műszaki vizsgára, de a sor­ban állók idejét rabolják azok is, akik például tudják, hogy gépkocsijaikat nem tudják kija­víttatni időre, és halasztást kér­nek. A vámszabályok nem is­merete szintén adminisztrációs időhúzással jár, ugyanis a nyu­gatról behozott személygépko­csik motorszámának nyilvántar­tása kint nem kötelező, Ma­pikantériája az, hogy a vámke­zelés Kecskeméten van. A sorbanállást mi is szertet- nénk megszüntetni, éppen ezért rövid időn belül duplájára nö­veljük a jelenlegi áteresztőké­pességet, naponta mintegy 150-170 kocsi műszaki átvizs­gálását tervezzük. Az ügyfélfo­gadókban a zsúfoltság várha­tóan szintén csökkenni fog jö­vőre, mert az 1991-ben beállí­tott számítógépek feltöltése jövő év végére befejeződik.- A magyarországi műszaki vizsgáztatás mennyire kor­szerű?- Hát, az európai korszerű­ségtől elmaradunk, de ennek infrastrukturális, illetve anyagi háttere van. Nálunk nem javító­bázisokat bíznak meg a gépko­csi-tulajdonosok a műszaki vizsga előtti javításokra, hanem olykor sufnikban készítik fel a járműveket az alkalmassági vizsgálatra. Ez okozza például azt, hogy a vizsgára küldött ko­csik hét százalékát „meg kell buktatni.”- A legfontosabb: emelke­dik-e a műszaki vizsga ára?- Várhatóan nem - válaszolta Kádár György igazgató, azután hozzátette: - tudomásom sze­rint.-span­Gyógyfürdők Egy tollvonással „gyógyított” az egészségügy Több támogatást kér a Magyar Fürdőszövetség Az év elején bevezetett gyógyfürdő-rendelet módosítá­sát, a tb-támogatás 50 százalé­kos növelését igényli az ország 46 gyógyfürdőjét tömörítő Ma­gyar Fürdőszövetség - tájékoz­tatta Horváth Gábor az MTI-t. A szövetség elnöke hozzá­tette: a rendelet miatt felborult az élet, s végveszélybe kerültek a fürdők. Ugyanis a tb által erre az évre biztosított 950 millió fo­rint - ugyanannyi mint tavaly - támogatás még a gyógyfürdők vegetálásához is alig elegendő. Horváth Gábor, mint a 22 fő­városi, többségében gyógyfür­dőt üzemeltető vállalat igazga­tója nem vitatva a rendelet kor­szerűségét. Úgy véli, hogy an­nak megalkotói kifelejtették a jogszabályból a gyógyfürdőket. Hiányolta, hogy a rendelet elő­készítésébe nem vonták be a fürdők üzemeltetőit, illetve ér­dekképviseleti szervezetüket. A márciustól életbe léptetett sza­bályozás egyébként - Horváth Gábor szerint - jelentős egész­ségügyi sikerként könyvelheti el, hogy a korábbi betegek 75 százalékát egy tollvonással „meggyógyította”. A tb-támo­gatás hiányában ugyanis a bete­gek jelentős része immár csak kívülről szemlélheti a gyógy­fürdőket. Elgondolkodtató az is, hogy a rászorultak és a fürdők számára egyaránt rossz rendelet következtében néhány hónap alatt 40-50 százalékkal csök­kent orrszágosan a gyógyfürdők látogatottsága. Az abszurd helyzetre jel­lemző, hogy a fürdőknek már­ciustól nincs is szerződése a tb- vel. Emiatt a fürdők mintegy „hozómra,, dolgoznak. Ezt a terhet azonban már nem képe­sek tovább viselni. Ezért azt fontolgatják, hogy nem fogad­nak tb-beutaltakat, mivel a gyógyfürdő-rendelet rögzíti, hogy szerződés hiányában nem lehet igénybe venni a fürdőket. Horváth Gábor azt sem tartja kizártnak, hogy rövidesen bezár majd néhány kisebb fürdő. Az egyre növekvő veszteségeiket ugyanis nem kívánják tovább halmozni. így várhatóan már jú­liustól szünetel majd az újpesti gyógyfürdő működése, s azt is tervezik, hogy átmenetileg be­zárják a Dandár-fürdőt, amely egyébként már most is csak egyműszakos. Azért, hogy ez a végső lépés elkerülhető legyen a fürdők is mindent elkövetnek: egyebek között a nyugdíjasok már a gyógyfürdőkben is ked­vezményt kapnak.(MTI) Veszteglő hajók Romániában Egyelőre nem folytathatja út­ját az ENSZ-embargó szigorí­tása miatt a romániai kikötők­ben rekedt öt magyar vonatató- hajó. A Mahart ugyan már megkapta az engedélyeket a to­vább haladáshoz, a román ható­ságok azonban erről még nem kaptak hivatalos ENSZ-értesí- tést. Remélhetően azonban hama­rosan ez az akadály is elhárul a több hete veszteglő hajók indu­lása elől - nyilatkozta Koszo- nics László, a Mahart Folyam- hajózási Főosztályának veze­tője hétfőn az MTI-nek. Fáy Andrásnak, a Mahart vezéri­gazgatójának korábbi tájékozta­tása szerint az embargó miatti forgalomkorlátozás az év első öt hónapjában 645 millió forin­tos fuvardíjkiesést okozott a tár­saságnak.(MTI) Hetényi Adorján kanonok 1959 óta Besenyszög lelki- pásztora, s 1990-ben ünne­pelte pappá szentelésének öt­venedik évfordulóját. Fel­nőttként, papként élt meg olyan eseményeket, amelyek­ről az ifjabb nemzedék csak könyvekből, idősebbek elbe­széléséből tudhat.- Kanonok úr, jellemezné a vallás, az egyház helyzetét, vál­tozásait a második világháború­tól az 1956-os forradalomig?- Ötven-hatvan évvel ezelőtt csodálatosan a hit alakította az ország népét, és igazán keresz­tény Magyarországon élhet­tünk. A vasárnap volt a hét kö­zéppontja; minden elemi és kö­zépiskolában minden tanuló heti két hittanórán vett részt. A háború nagy megpróbáltatásai Istenhez sodorták az embereket. Kellett is ez a lelki erő, mert már '46-ban megkezdődött a kíméletlen küzdelem az ifjúságért. Államosították az egyházi iskolákat, a hitoktatás fakultatív lett; megtiltották, hogy a vezető állásban lévők, a pedagógusok templomba járja­nak... Sorozatosan indított kon­cepciós perek, internáló táborok áldozatává vált sok pap és civil. Ennek ellenére sokan jártak templomba, viszont mi, papok is csak a templomon belül hir­dethettük Krisztust - ugyanis nem volt szabad híveket láto­gatni, családokkal találkozni. Az ’56-os forradalom lelkese­dése új reményt öntött a szí­vünkbe, ám a megtorlás súlyos terhét kaptuk... Pedig mennyire reménykedtünk a vallásos élet megújulásában!- Megosztaná velünk ezzel kapcsolatos személyes élmé­nyeit is?- Nyíregyházán éltem akkor. Egy középiskolában megkezd­tem a hitoktatást, de 1957 elején egy évre ezért „enyhe” bünte­tést kaptam: rendőri felügyele­tet. Idegőrlő év volt! Nemcsak a korlátozó intézkedések miatt... Minden héten három-négy éj­szaka - úgy éjféltájt - jött a rendőr ellenőrizni: otthon va­gyok-e, aztán leült, és két órán keresztül beszélt nekem a kommunista tanokról...- Szeretnék szülőfalumról, Besenyszögről is érdeklődni. Milyennek találta a hitéletet idejöttekor?- 1959. december 15-én veze­tett a gondviselés Beseny- szögre. Itt nagyon szép vallásos buzgóságot találtam. A vasár­napi nyolc órai szentmisén a padokat megtöltöttk az iskolás gyermekek és a felnőttek. Min­den vasárnap az áldoztatórács és a padok között is álltak. Káp­lán paptársammal közel kétszáz gyermeket oktattunk hittanra az iskolában... Közülük sokan mi- nistráltak és - hála Istennek - hárman megkapták a papi hiva­tás kegyelmét is... azóta is buz­gón dolgoznak a lelkek meg­szentelésén. 1970-ben már csak száz hittanos tanuló volt., két-három év alatt az iskolai igazgatóság teljesen leapasz­totta számukat. 1975-ig alig marad megszületett gyermek keresztség nélkül, a jegyesek jöttek templomi esküvőre... Mi­után meghaltak a vallásos szü­lők, nagyszülők, a család is el­maradt a templomból. így elma­radt több megszületett gyermek keresztelése, elsőáldozása. Akadtak akik titokban, idegen helyen kötöttek egyházi házas­ságot, kereszteltették meg gyermeküket.- Ekkoriban már tárgyalások zajlottak az egyházi és állami képviselők között... azt hiszem, a vártnál kisebb eredménnyel.- Az úgynevzett „kis lépések politikájának” jelentősége az volt, hogy élhettünk. Néhány új épület, templom és szociális in­tézmény létesült, ám a hitokta­tás terén engedményt nem kap­tunk, s ugyanúgy a gyakorlati hitéletben sem. Községünkben még általában kívánták - az előbb elmondottak, a nehézsé­gek ellenére is - az egyházi ál­dást a halottak temetésénél, kér­tek szentmisét is az elszállt lé­lek üdvözítésére. Ilyen nagy fájdalomban, amikor valakit el­veszítettek, érezték meg, hogy Istenhez mindig fordulhatnak.- Hogyan vélekedik kanonok úr: milyen mértékben magya­rázható a vallástalansággal a mai ember önpusztító léte?- Sajnos negyven év propa­gandájának hatására rendkívül sokan veszítették el hitüket... vagy pedig közönyössé váltak a vallás tekintetében. Sokan még vasárnap is dolgoznak, a földi javakért - holott lelkűkkel is tö­rődni kellene. Mennyien en­gednek az ösztön uralmának - családok ezrei hullanak szét, gyermekek kallódnak, kerülnek állami gondozásba... Sokan nem is gondolnak arra, mi az élet igazi tartalma és értéke.- A nyugati társadalmakban is megfigyelhetőek ezek a prob­lémák. Ott mi lehet az ok?- A földi jólét elkápráztatja az embert: csak testet szolgálják, és elfelejtik a lelket, csak a föl­dieket nézik, és nem tekintenek az égre... többek között ezek miatt sem valósul meg Nyuga­ton sem a krisztusi keresztény­ség. S nálunk is: fontosabb a A virág ünnepe Szirákon Vissza a természetbe! - a vi­rágkötészetben is ez lett a divat. Mint azt a sziráki Kastély Szál­lóban tegnap kezdődött virágkö­tészeti találkozón elmondták, igazi virágkötő ma nem az agyonnemesített növényekhez nyúl, hanem az egyszerű kerti virágokból készít csokrot ­mégpedig az azonos élőhelyről valókat, illetve az azonos sze­zonban nyílókat köti bokrétába. Az Interflóra Hungária Kft. és a sziráki Kastély Szálló rendez­vényén 25 magyar, lengyel és osztrák virágkötő svájci oktató segítségével iparkodik eljutni a porfizmus magasabb szintjére. Kárpótlási földárverések a 25. héten Az elmúlt héten összesen 188 kárpótlási földárverést tartottak országszerte - tájékoztatta az MTI-t hétfőn az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal. Az adatok szerint a 25. héten egyetlen meghirdetett árverés sem maradt el, s csupán 18 volt eredménytelen. Összesen 353.770 aranyko­rona értékű földet vertek dobra, melyből 4.817 aranykoronának megfelelő volt az erdő. Az árve­rések során 3.695-en jutottak földtulajdonhoz. Árverésen kí­vül a héten 51 esetben sikerült megegyezésre jutni. A legma­gasabb licitár Veszprém me­gyében alakult ki, itt 200.400 forintot is megadtak egy arany­korona értékű földért. Á legala­csonyabb ár 500 forint/aranyko- rona volt. Az elmúlt heti eredmények­kel együtt ez idáig összesen 5.784 árverést tartottak meg, s ezeken 9.959.592 aranykorona értékű földet osztottak szét. Földtulajdonhoz 108 066-an ju­tottak. A legmagasabb licitár a kár­pótlás történetében szintén Veszprém megyében volt: egyes területeket 950.100 forin­tért lehetett megvásárolni aranykoronánként.(MTI) gyermekeknek a családi légkör miatt a televízió, mint az imád­ság, a templom... A szülőkön is múlna gyermekük istenszerete- tének, vallási öntudatának fej­lődése: ám sokan engedik, hogy gyermekeik vasárnapi mise he­lyett a televízió meséit nézzék, sőt .. fél éjszakákat hagyják őket a tévé előtt ülni. Holott egy 10-11 éves gyerek nem tanul semmi jót egyes műsorokból, a krimifilmek egészen aljas vá­gyakat ébreszthetnek bennük - a kisebbek el sem tudják különí­teni a fikciót a valóságtól.- II. János Pál 1991 nyarán látogatott hazánkba. Jelentő­sége a vallási megújulásban önmagáért beszél. Hogyan em­lékszik ezekre a napokra?- 1991. augusztus 16-án ér­kezett II. János Pál pápa Ma­gyarországra. Célja az volt, hogy megerősítse testvéreit hi­tükben, s minden magyar előtt feltárja a keresztény világszem­léletet. „A vallásos életérzést tá­rom elétek, mert csak ez lehet hatékony elindítója hazátok új­jászületésének.” Ezt tette au­gusztus 20-a délutánig, amikor elbúcsúzott tőlünk; nagy törté­nelmi eseményt éltünk meg! Krisztus helytartója magyar földön járt!- A vallásszabadság ma már nem vágyálom. Mégis gyakran halljuk egyházi méltóságok nyi­latkozataiban, hogy a fejlődés nem olyan gyors, mint várták.- Sok gátló tényező játszik közre ebben. Az egyházellenes propaganda utóhatásai mellett a fásultság és közönyösség miatt igen sok katolikus csak anya­könyviig az. Sokan csak em­beri szempont miatt nem jönnek templomba: eddig nem jártam, ha most elkezdem, mit szólnak hozzá?- Azt hiszem ez gyenge kifo­gásnak minősül a vallásgyakor­lók szemében...- Igaznak tűnik a régi latin mondás: Ignoti nulla Cupido. Azaz: amit nem ismertünk, az­után nem is vágyódunk. Ezért kellene lehetőséget teremteni mindenkinek - elsősorban az if­júságnak -, s ezt a lehetőséget nekik ki kellene használniuk. Gondolok itt a médiák, katoli­kus sajtó és a könyvek, világi apostolok segítésére. A katoli­kus egyház a magyar társada­lom ezer éves történetében igen fontos feladatot látott el. Össze­fogó ereje ma is igen nagy. Bár többen is felismernék, hogy az evangélium örömhír... S belát­nák Kis Szent Teréz szavainak értelmét: „A mi Istenünk a Béke Istene, az Öröm Istene!” Csajbók Éva Kevesebb a terhesség­megszakítás Módosította az abortuszok számának alakulását a magazati élet védelméről szóló ez év ja­nuár 1-jén hatályba lépett tör­vény, amely újólag szabályozta a terhesség megszakításának feltételeit - tájékoztatta a Köz­ponti Statisztikai Hivatal az MTI-t. Az adatok tanúsága szerint az év első negyedében az ország­ban csaknem 19 ezer terhessé­get szakítottak meg, ám ez 22 százalékkal kevesebb volt, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A havonkénti adatok azon­ban azt mutatják, hogy míg ja­nuárban több mint egyharmados csökkenés volt tapasztalható, márciusban már csak 9 száza­lékkal kevesebb abortusz tör­tént, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Az áprilisi adatok ismét jelentősebb - 17 százalé­kos - visszaesést jeleznek.’ Életkorra való tekintet nélkül valamennyi korcsoportban csökkent a terhességmegszakí­tások száma, a 30 év feletti nőknél azonban a visszaesés je­lentősebb volt, mint a fiatalabb korosztályoknál. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents