Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

1993. június 21., hétfő Megyei tükör 3 Gyakorlatról éles helyzetbe A tűzoltóknál Mezőtúron és a Tiszaligetben Templomi hangversenyek Finn-magyar zenészbarátság Afféle se hideg, se meleg, se tavaszi, se nyári ez a hét végi nap. Lóg az eső lába, fekete fel­hők hajkurásszák egymást az egek országútjain, de viz helyett csak szelet hoznak magukkal. Hol kisebbet, hol nagyobbat, alaposan zavarva Mezőtúron, a katonai laktanya szomszédsá­gában szorgoskodó kis csapatot. A társaság tizenegy megyénk- beli és ugyanannyi Csongrád megyei tűzoltóból, illetve a kí­séretükből áll. A reggel már kinn találja őket ezen a terepen, majd a gyors ebéd után rövid pihenő, és minden folytatódik tovább az estéli harangszóig. Este azután ringatni senkit nem szükséges, hiszen kemény a ki­képzés, jobban mondva a készü­lődés' a gróf Széchenyi Ödön nevunemzetközi tűzoltókupára, yersenyre, amelyet június 24-26. között Egerben tartanak. Miközben a pályákon a két megyei csapat méri össze felké­szültségét, tudását, dr. Hock Ernő őrnagytól, mezőtúri tűzol­tóparancsnoktól érdeklődöm ar­ról: tulajdonképpen mi ennek a rendezvénynek a lényege, célja?- Ez egy tíznapos felkészü­lés, edzőtábor, ahol a megyei csapat naponta edz itt Mezőtú­ron, ezen a volt katonai rutinpá­lyán. Ezen kívül, hogy élesebb­nek hasson az egész, felmérő versenyeket is szervezünk: ma például a Csongrád, hétfőn pe­dig a Pest megyeiekkel.- Hány tagú a csapat?- A tartalékokkal együtt ti­zenegy. A gerince herényi, on­nan négy versenyzőnk érkezett, három helybeli, mezőtúri, kettő tiszafüredi, egy-egy pedig kar­cagi és szolnoki. Két versenyszám között a csapat tagjai közül szót váltok néhánnyal. Közéjük tartozik a 32 éves jászberényi Matók Ta­más.-Hogy mik a terveink? Rop­pant erős az országos mezőny, és ott néha már másodpercek, centiméterek döntenek. Jó lenne azért bekerülni az első hatba. Nekem a horoglétra a kedven­cem. Ennek az a lényege, hogy a mászóházig harminc méter tá­volságról kell rohanni, majd a nyolckilós létrán felmászni, és azt mindig egy szinttel feljebb rakni, és újra mászni. Ez a ház tizenhárom méter magas, és a tetejébe harminc .méter távol­ságról 17-18 másodperc alatt ju­tok fel.- Hány országos döntőben indult már?- Azt hiszem, hétben. Voltam már harmadik, de az első tízbe mindig bekerültem.- Mi kell ehhez a verseny- számhoz?- Temérdek edzés, sprint. Erős karizom, lábizom, szédülni meg tilos. Társa Györgyfy Károly 28 éves és szintén jászberényi.- Nekem a százméteres aka­dályfutás az erősségem, és ezt 18 másodperc alatt teljesítem. Mégpedig úgy, hogy közben egy palánkon is átvetem ma­gam, azután felkapom a tömlőt, és vele együtt kilenc méter hosszúságú gerendán átroha­nok. Utána kigurítom a tömlőt, középen összekapcsolom őket, az úgy nevezett osztóra kapcso­lom, majd a sugárcsőre és így futok be.- Száz síkon mennyit tud?- Tizenkettő alatt. Hm ... ez nem rossz ered­mény. Szükség is lesz a gyorsa­ságra, mert az itt vendégeskedő csapatban, a Csongrád megyei­eknél is akadnak titkos favori­tok. Mint például a makói Ta­kács György.- Nekem az összetett verseny az erősségem, de ha valamit ki lehet emelni, az a mászóház, a horoglétra. A legjobb időm 16,2 másodperc, négyszeres megyei bajnok vagyok, és az országos döntőben a 4-13. helyek vala­melyikén szoktam végezni. Közben azért figyeljük a ve­télkedő, illetve a felkészülés nem mindig könnyű perceit is. A dicséreteken kívül olykor korholó szó is elhangzik, főleg ha az illető ugyanazt a hibát már másodszor követi el. Hogy mi­lyen helyezéssel lenne elége­dett, erről a kérdésről Hoffmann Imre őrnagyot, megyei tűzoltó- parancsnokot faggatom.- Volt a csapat már tizenhe­tedik, de harmadik is. Most azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy 24 ezer pontot kellene tel­jesíteni. Hogy ez mire, milyen helyezésre lesz elég, ez június 26-ra kiderül. Azt hiszem, egy a lényeg: a tisztességes helytállás. Egyúttal köszönöm az Uj Nép­ilap érdeklődését. ............. Ámbár időközben már húz­zák a levesnótát, és mi is útnak eredünk, a versenyzők még gyakorolnak. Főleg a 100 méte­res akadályfutást, meg a horog­létra használatát, mivel a 4x 100-as váltó, továbbá a kis- motorfecskendő-szerelés már a délelőtti órákban befejeződött. Hazafelé haladva alig hagy­juk el Törökszentmiklóst, ami­kor égig érő füst lebeg előttünk Szolnok irányában. Kiderült, a tűzoltóság mezőtúri gyakorla­tából hamarosan éles helyzetbe kerülünk. Itt már oltani kell. Nem másért, mert az egyenru­hások a Tiszaligetben birkóznak a lángokkal, a géppuskatűzzaj- jal égő házmaradványokkal. Megtudtuk, a Szolnoki Szabad­idő és Testedző Egyesület fa­háza befejezte földi pályafutá­sát. Állítólag gyúlékony anyagot melegítettek odabenn, és a szá­raz falétesítmény lángra kapott. De ez már egy másik téma ... D. Szabó Miklós Pénteken este a törökszent­miklósi református templom­ban, szombaton pedig a szol­noki Belvárosi Nagytemplom­ban lehettek szép hangverseny részesei a zenekedvelők. Mindkét koncert műsorán ugyanazok a művek szerepel­tek. Elsőként J. S. Bach talán legnépszerűbb darabjai egyike, a D-dúr szvit tételei hangzottak el, majd pedig egy méltatlanul ritkán hallható kompozíció: a Nelson mise - J. Haydn műve - került előadásra. Ez a mise an­nak a grandiózus sorozatnak harmadik darabja, melyet 1706 és 1802 között komponált az idős mester. A szájhagyomány útján fennmaradt elnevezést el­sősorban a Bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzött eredeti, kéziratos partitúrán olvasható dátum erősíti meg: a Benedic- tusban felharsanó fanfár hihetp- leg Nelson admirális 1798. au­gusztus 1—3-ig Abukirban ara­tott győzelmét hirdeti. A száj- hagyományt erősíti továbbá az a tény is, hogy Nelson 1800 szep­temberi, Eisenstadtban tett lá­togatása alkalmából, tiszteletére ezt a misét adták elő Eszterházy herceg muzsikusai. A d-moll alaphangnemű mise - máskép­pen a „Missa in anqustiis” (Szo- rongattatásokban) - a liturgikus szöveg hat nagy tételét tizenkét zenei tételben dolgozza fel. Az emlékezetesen szép hangverseny hallgatóinak han­gulatát Bach csodálatos zenéjé­Ezzel a címmel mutatta be műsorát péntek este a Morotva népzenei együttes. Az elmúlt években több nemzetközi si­kert: több holland rádiós és te­levíziós felvételt, dél-koreai folklór világfesztivál fesztivál- díját, egyiptomi nívódíjat elérő népzenészek, akik a füredi ze­neiskola tanárai, korábbi rádió- felvételeik anyagaiból válogat­tak, amely várhatóan lemez formájában is hallható lesz a közeljövőben. A másfél órás műsorban fellépett a Füredi Néptáncegyüttes. A szép számú nek: az Air-tételnek nemes egy­szerűséggel megszólaltatott hangjai alapozták meg. Az elő­adók: a Szolnoki Szimfonikus Zenekar muzsikusai és a kar­mester, Matti Oikarinen igazi gyönyörűséget szereztek kö­zönségüknek a szokványostól esetenként eltérő tempóikkal és nem utolsó sorban az egészsé­gesen szárnyaló dallamhordozó szólamok mellett a középső és a basszus-stimmek kidolgozott­ságával. A Nelson mise előadó appa­rátusában csupán a szolnoki szimfonikusok képviselték a hazai színeket: a Magnificat kó­rus, az énekszólisták közül Le- ena Kosola, Annika Ollinkari és .matti Nikunen, valamint a kar­mester, Matti Oikarinen Finnor­szágból érkeztek. A negyedik szólista, a jászladányi születésű Tálas Ernő - a Svéd Királyi Opera magánénekese - már régi „ismerőse” a közönségnek. A szolnoki hangverseny vé­gén felcsattanó - a Belvárosi Nagytemplom falai között iga­zán ritkán hallható - ütemes taps a jelenlévők őszinte tetszé­sét fejezte ki, mely egyaránt szólt a Magnificat kórus iránti barátság jegyében buzgalom­mal muzsikáló zenekarnak, a kis létszámú, de a képzettségé­nél fogva kifogástalanul helyt­álló kórusnak, a négy remek szólistának és a kitűnő diri­gensnek: Matti Oikarinennek. Szathmáry Judit közönség, köztük sok Füreden nyaraló külföldi turista, nagyon jól szórakozott. A Morotva együttes július 5-e és 12-e kö­zött nemzetközi népzenei tábort szervez és rendez, majd egy ba­latoni koncertsorozat után, a Hajdú Néptáncegyüttes kísérő- jeként Japánba utazik. A füredi táncosok első sorban a Ki mit tud?-ra készülnek, júliusban a programjukban török út szere­pel. Nyáron azonban még sok közös műsorral szórakoztatják az érdeklődőket. P. M. HÍREK Tiszabura Soron kívüli ülésén 1993. június 22-én - foglal állást a képviselő-testület a település vezetékes gázzal és szennyvízcsatornával való ellátásának tanul­mánytervét illetően. Ezen az ülésen hívja össze a testület az előző tervek megvitatására a fa­lugyűlést. * * * Továbbra is gond a köz­rend, közbiztonság ka­tasztrofális helyzete. A so­rozatos betörések, mezei lopások a végletekig feszí­tik az emberek idegeit. . Ezen a helyzeten lakos­sági összefogással, a Pol­gárőrséghez való csatlako­zással, ötven-hatvan fővel folyamatos figyelőszolgá­lattal lehetne javítani. Sajnos jelenleg mind­össze tíz-tizenöt személy az, akire folyamatosan le­het számítani a figyelő- szolgálatban. * * * Sajnos tapasztalható a településen, hogy a nehéz szociális körülmények kö­zött élők helyzetével visz- szaélve egyes személyek - saját egzisztenciájuk biz­tosítására - valótlan in­formációkat terjesztenek, fokozva a jelenleg meg­lévő feszültségeket. Ezek a személyek a képviselő-testület és a pol­gármesteri hivatal lejáratá­sára törekszenek. A polgármesteri hivatal pontos információkkal mindenki rendelkezésére áll. * * * Továbbra is dolgoznak a nyomor vámszedői. Visz- szaélve a szegények hely­zetével, hetven-száz száza­lékos kamatra adnak köl­csönt. Ez főleg a munkanélkü­liekre nézve nagyon elke­serítő, hiszen ők - munka­hely hiányában nem tud­nak kölcsönt kérni más­honnan. \ * * * A mezőgazdásági szö­vetkezet gyümölcsösében naponta négyszáz-négy­százötven fő dolgozik. Eb­ből közel százan jövede­lempótló támogatásban ré­szesülnek. Jászladány A polgármesteri hivatal húsz főt foglalkoztat köz­munkásként. Az ő felada­tuk a közterület-fenntartás, így például a parkgondo­zás is. * * * Az Amerikából érkezett menedzser a múlt héten töltött két napot Jászladá- nyon. Tanácsokkal segíti a községek gondjainak megoldását. így például Ladányban a szeméttelep problémájá­val kapcsolatban ígért hat­hatós segítséget, azonban ennek mibenlétét nem részletezte látogatása al­kalmával. A községben ugyanis a szeméttelep közvetlenül az egyik utca mellett fekszik, a védőtá­volság - melynek ezer mé­ternek kell lennie - egyál­talán nincs meg, hiszen még a tíz métert sem éri el a község lakóházainak so­rától. Nem felel meg sem az egészségügyi, sem a hi­giéniai elvárásoknak. A község önkormányzatának nincs anyagi lehetősége a probléma megoldására, hi­szen még egy új lerakó­hely sem orvosolná végér­vényesen a szemételhelye­zési gondokat. MAR CSAK 10 HÉT ÉS 4 NAPRA MEGVÁLTOZIK SZOLNOK A belvárosban kezdetét veszi az I. SZOLNOKI NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 1993. AUGUSZTUS 26-29. KÖZÖTT Tízezrek keresik fel a pavilonokat, új üzletek köttetnek. Innen tudósít a televízió és a napilapok. HA MOST JÓL DÖNT, AZ ÖN CÉGE IS A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBA KERÜLHET! A GAZDASÁG MINDEN TERÜLETÉRŐL VÁRJUK A KIÁLLÍTÓK JELENTKEZÉSÉT! SZOLNOK PROJEKT RT. 5000 Szolnok, Mária u. 10. Telefon: 06-56-423-250,421-255. Telefon/fax: 06-56-423-260 A kiállítással és vásárral kapcsolatos kérdéseivel is a fenti címen forduljon hozzánk. *27159/1H* KATICA NÉNI „ELBALLAGOTT”. Rendhagyó évzáró ün­nepségen vettünk részt szombaton a kötelki általános is­kolában. A ballagó nyolcadikos diákokkal búcsúzott el az aktív tanítástól Lovász Tiborné (Bárány! Katalin) igazga­tóhelyettes, aki 37 évig egyfolytában tanította és nevelte a nebulókat. Részese volt mindannak, ami a faluban tör­tént, segítette a közművelődést, részt vett az ifjúsági mozgalomban, a Vöröskereszt munkájában és még so­rolhatnánk tovább. Szombaton a tantestület egyhangú szavazata alapján a „Kőteleki Iskoláért” emlékpiakettet adományozták neki. Nagy Zsolt Morotvarázs Tiszafüreden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents