Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-18 / 140. szám
Óh, nagymami, drága nagymami... Hemek Zoltán, Krisztina és Tamara leveléből idézünk: „Szeretnénk, ha mind a két mamát láthatnánk egymás mellett, mert mi mindkettőt nagyon szeretjük. Üzenjük, hogy legyenek mindig ilyen jók és vígkedélyűek, mint most.” Szűcs Zsuzsanna, Judit és Éva írják: „Nagyon örültünk mikor az újságban megláttuk a Szupemagyi pályázatot. Mi is szeretnénk nagymamánk, Szűcs Károlyné fényképét viszontlátni. Ezzel a képpel szeretnénk megköszönni a sok jót, gondoskodást, szeretetek amit tőle kaptunk. Nekünk a nagymamánk nagyon sokat jelent, szeretnénk, ha még nagyon sokáig egészségben élne velünk.” Kállai Miklósné Jászberényből ezt írja: „Szeretném nagymamámat viszontlátni az újságban, és ezzel meglepetést szerezni neki. A mi Kovács mamánk 79 éves és népes család veszi körül. Hét gyermeket nevelt fel egyedül, 16 unokája és 10 dédunokája van. Nyugdíjas napjaiban fáradhatatlanul tesz-vesz, nem egyszer veszi nyakába a várost, vásárol, unokáit látogatja. Gyaloglásban még ma sem tudom fölvenni vele a versenyt. Ezúton szeretném köszönteni családom tagjai nevében is, sok örömet, jó egészséget kívánunk neki a sok szeretetért, amit máig is kapunk tőle.” A három Molnár unoka írja Radics Istvánnéról: „A mi mamánknak egy lánya, három fia, tizenegy unokája és egy dédikéje van. Közelgő születésnapjára sok boldogságot és még hosszú életet kívánunk neki a papával együtt. Köszönjük, amit értünk tett. A palacsintája mindig szuper!” Pál Ferenc üzeni Kertesi Istvánnénak: „Az Önök újságján keresztül szeretnénk megköszönni neki, hogy pici gyermekkorunktól kezdve felnevelt, tanított bennünket, ugyanis szüléink elváltak. Nővérem akkor 8 éves, bátyám 5, és én 1 éves voltam.” Juhász Éva írja Zakar Györgynéről: „Nagyon örültem, hogy van egy ilyen fotópályázat, melyben viszontlátni a Szupemagyikat. Az én mamám nagyon jóságos, és igen sok mindenen keresztülment az életben. Négy gyermeket nevelt fel, 7 unokája és egy dédunokája van. Ahogy tudja, segíti a gyerekeit, unokáit. Kívánom mindenkinek, ilyen mamája legyen, mint az enyém.” Tóth Imrénének üzeni lánya, Edit: „Anyu! Te vagy a világ legjobb anyukája és a legdrágább mamája!” Következő levelünk írója Aranyos Tímea Tószegről: „Nagyon örültem, hogy nemcsak a gyerekekről, a szép nőkről, hanem a nagymamákról is megemlékeznek. Tizenkilenc éves vagyok. A nagypapám sajnos tavaly augusztusban meghalt, én azóta a nagyival élek. Születésemtől fogva nagyon sok időt töltöttem a nagyszü- leimmel, sok szép és jó emlék fűződik hozzájuk. Amire leginkább büszke vagyok, az az, hogy nagyon fiatalos, és az utcában ő süt-főz a legjobban. Ezzel a Szupemagyi pályázattal szeretnék kedveskedni a nagyinak közelgő 60. születésnapja alkalmából. Rodóczi Béla írja: „Kérem közöljék édesanyám fényképét, aki három gyermek édesanyja, hat unoka boldog mamája. Reméljük, ezzel örömet szerzünk neki.” Kállai Krisztián és Tivadar is beküldték nagymamájuk, Nagy Lajosné fényképét. „Nekünk ő nagyon fontos” - írják, majd így folytatják: „Szinte pótédesanyát jelentett nekünk _ az elmúlt évek alatt. Édesanyánk egyedül nevelt bennünket, 3 műszakos nővérként dolgozott, így gyakran volt velünk a nagymamánk, vigyázott ránk. Betegségünk esetén is sokszor ő állt ágyunk mellett, gyakran mesélt nekünk, játszott velünk, és mindig nagyon finomakat főzött. Húsz éven át a jászalsószentgyör- gyi bölcsődében dolgozott, ahol nagyon sok kisgyermek pótanyukája volt. Ma már nyugdíjas, megérdemelt pihenését tölti. En és a testvérem mindennap elmegyünk hozzá, hiszen nála van a második otthonunk.” Kun Irén írja: „Kérem, tegyék be az újságba az én drága nagymamám fényképét. Ezzel is megpróbálom kifejezni azt a hálát és szere- tetet, amit érzek iránta. Kun Ferencnének hívják, Tisza- földváron él. Mindig a család volt a legszentebb dolog számára, odaadó és óvó szeretettel fordult mind a hét unokájához. Rá nem igazán helytálló a név: Szupemagyi, mert ő még ennél is több, ő egy igazi Tündér!” Bubori Melinda írja: „Ez a fénykép, amit elküldök Önöknek, nagymamám kedvence. Nehezen adta nekem, de azt nem ámltam el, hogy mi célból van rá szükségem.” ifj. Sáros Csaba: „Örülök, hogy a nagymamákra is gondoltak. Én is elküldöm aranyos jó mamikám, Pozderka Istvánná fényképét. Mamikám áprilisban volt 67 éves, kissé beteges, de erején felül vállalta, ha megnősülök, ő fogja a süteményeket megsütni. Ez így is volt, 120 ember számára sütötte a finomabbnál finomabb édességeket. így szeretném meghálálni és büszkélkedni a mi Szupemagyinkkal, hogy aki olvassa, mindenki megtudja, ő milyen jóságos.” ... aki csak jót és szépet 153. Hernek Jánosné, Rákóczifalva 154. Pesti Józsefné, Rákócziújfalu 155. Balogh Istvánná, Kengyel 156. Szűcs Károlyné, Kisújszállás 157. Andrási Kálmánná, Kunszentmárton 158. Kovács Lászlóné, Jászberény 163. Tóth Imréné, Szolnok 159. Radics Istvánná, Túrkeve 164. Özv. Nagy Mihályné, Tószeg 167. Widuchowski Imréné, Szolnok 160. Kertesi Istvánná, Törökszentmiklós 161. Zakar Györgyné, Csataszög 165. Rodóczi Béláné, Besenyszög 166. Nagy Lajosné, Jászberény 162. Fábiánná Nagy Ilona, Mezőtúr 168. Kun Ferencné, Tiszaföldvár 169. Bubori Józsefné, Abony 170. Sebők Miklósné, Kétpó 171. Pozderka Istvánná, Törökszentmiklós Szupernagyi Mint már ismertettük, a május 20-ig beérkezett fotókat folyamatosan, beérkezési sorrendben közöljük. Tisztelt Olvasóink türelmét kérjük. A pályázat végén a fotók beküldői között értékes ajándéktárgyakat sorsolunk ki. A szolnoki Stílus Férfi-Női Divatáru Jókai, Baross úti üzlete 5.000 forintos vásárlási utalványt ajánlott fel. További felajánlásokat is várunk, köszönettel elfogadunk.
