Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

1993. június 17., csütörtök Szolnoki Extra 7 Szolnoki agglomeráció Változások a társadalmi és gazdasági szférában A lassan véget érő sorozatban már csak a jövő néhány mozza­natának bemutatása maradt hátra. Ezúttal a társadalmi és a gazdasági szférára térünk ki, korántsem a teljesség igényé­vel. Kiindulópontunk, hogy a te­lepülésfejlesztés mindenkor csak annak tudatában folytat­ható, hogy bármely beavatkozás a kölcsönhatások tömegét indu­kálja és az egész működő rend­szerre kihat. Amikor a társa­dalmi széfát vizsgáljuk, akkor látható, hogy itt jelentős szere­pük van a spontán szerveződé­seknek, a politikai célokat föl­vállaló vagy éppen azoktól tar­tózkodó egyesüléseknek. Kívá­natos, hogy ezek úgy szerve­ződjenek, hogy bennük a város és az agglomerációhoz kötődő valamely település érdeke tük­röződjék. Nem vitás az sem, hogy a város és településcso­portja hosszabb távon azzal nyerhet a legtöbbet, ha a szel­lemi központjelleg minél telje­sebb kibontakozás felé mozdul el. Ma Szolnok országosan a 12. helyen áll a középiskolai okta­tási funkció volumene alapján. A felsőoktatás tekintetében a város pozíciója gyengébb, bár az intézmények vonzása regio­nális, illetve országos. A város szellemi központjellegének fon­tos elemei a múzeumok, a könyvtárak, a színház, az a tény, hogy rádióadással rendelkezik. Egészében véve azonban az ál­lapítható meg, hogy Szolnok még alföldi viszonylatban is csak az 5. legfontosabb szellemi központnak tekinthető. A fej­lesztés lehetőségei a város funkcionális súlypontjaihoz köthetők, így a közlekedéssel, szervezéssel, irányítással az al­földi régiót érintő terület- és te­lepülésfejlesztéssel kapcsolód­hatnak. A tercier és kvatemer funk­ciók egyébként is indokolt, és a város hosszú távú érdekeinek megfelelő fejlesztése az egyre növekvő munkanélküliségi problémákkal is összefüggésbe hozhatók. A munkanélküliség problémájának kezelésénél azt a stratégiát célszerű követni, hogy biztosítani kell az átkép­zés sokrétűségét olyan céllal, hogy a munkahelybővülés az új, inaktív jellegű iparágak terüle­tén és méginkább a tercier és leginkább a kvatemer szférák­ban valósulhasson meg. Ehhez mind a szakképző és átképző in­tézményrendszert modernizálni kell, mind pedig a felsőfokú ok­tatás jövőbeni szükségletekhez igazított skáláját bővíteni kell. A gazdasági szféra megfelelő alapot biztosít a város fejlődé­sének és mérete révén, működ­tetése alapján. A jövőben a haj­tóereje lesz az agglomerálódási folyamatnak. Ez volt a városnak az a szférája, amelyben az el­múlt évtizedek során nagyará­nyú változások zajlottak le, de ez az indukált fejlődés túl gyors volt, így egyrészt bizonyos aránytalanságok jöttek létre a szférán belül, másrészt a gazda­sági szféra mögött az infrastruk­túra látványos módon lemaradt, a társadalmi szférában bekövet­kező változások is csak külön­böző nagyságú késésekkel kö­vették a változásokat, míg a környezeti szféra is csak hiá­nyosságokkal, a meg- és túlter­helés látható jeleivel tudta elvi­selni a termelés bizonyos ágaza­tainak látványos felfutását. Bár az is igaz, hogy e nélkül Szol­nok nem lenne az, ami. A gazdasági szférában meg­lévő aránytalanságok és ellent­mondások az ipari szerkezetnek az innovatív jellegű ágazatok felé való elmozdulásával, az ag­rártermelés belterjes és fogyasz­tópiac-orientálttá tétetével szün­tethetők meg. Meg kell találni az agglomerációs övezet telepü­léseinek nagyobb arányú és ha­tékonyabb bekapcsolását, a te­lepüléscsoport egésze gazda­sági boldogulásának előmozdí­tásába. Ez mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén lehet­séges. Az ingázás mellett ke­resni kell a kooperációs kis­üzemek létesítésének lehetősé­geit, az agglomáerációs övezet­ben, illetve a bedolgozórend­szer elterjesztésének módoza­tait. Bizonyos tendenciák már ma is megfigyelhetők, bár né­hány folyamatot az elmúlt idők változásai széttörtek.-fe­Találja ki! Folytatódik játékunk, mely­ben kedves olvasóink faladatául szabtuk, találják ki, mely régi vagy valamikori épületet, épületegyüttest ábrázolnak a Kardos Tamás fotóművész gyűjteményéből származó fel­vételek. A legutóbbi feladvá­nyunkra nagyon sok helyes megfejtés érkezett. A képen a mai buszpályaudvar egykori te­rületét láthattuk. A helyes megfejtések közül az alábbi szerencsés nyertesek kapják meg a Szolnoki Mozaik kiadványt és a belevaló képecs- kéket: Csöndé Zsuzsa, Dobos Pálné, Kontra József, Nagy Ferenc szolnoki olvasóink, akik nyereményeiket szerkesztősé­günkben átvehetik, míg Faragó Hajnalka csataszögi lakosnak postán küldjük el. Kedves olvasóinktól pedig várjuk a következő megfejtést. Esti - mese? A televízió még ily nyáridő- ben is jelentős szerepet foglal el életünkben. Mind a felnőttek, mind a gyermekek esetében. Ez utóbbiaknál az esti mese a nap egyik fó „attrakciója”. Furcsa módon azonban az esti mese délutáni mesévé ala­kult. Hiába kapcsoljuk be a ké­szüléket a csemeténk kedvéért, mese helyet Miami Vice-t és ha­sonló „szuper” filmeket nézhet­nek meg. Csupa kedvességgel és némi vérrel. Ha aztán a gyerek éjjel nem alszik, magunk lehe­tünk hibásak, ha engedtük nézni a „mesét" lefekvés előtt. Leg­alábbis régi hagyományként : este nyolckor gyereknek ágyban a helye. így aztán esetleg azon sem csodálkozhatunk, hogy akár esti akár nem az a mese, Piroska és a farkas helyett G. I. Joe kom­mandót nézhet csemeténk. Dél­előttönként pedig egymáson próbálják ki legújabb hadi tu­dományukat. Ki többre viszi, felnőttként akár kitűnő bank­rabló is lehet. - ez ­A szolnoki Városi Művelődési Központ Balett Iskola növendékei és a Szolnoki Balett várako­zásnak megfelelően győzött az Országos Balett és Moderntánc Versenyen Debrecenben. A szol­noki közönség június 18-19-én tekintheti meg a nyertes produkciókat az évzáró balett koncerten. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán Rodeopálya Szolnokon Az egész napi megfeszített — avagy kevésbé megfeszített- munka után jól esik a pihe­nés, a kikapcsolódás. A nyári melegben az emeletes házak mindettől „mentesítik” az ott lakókat, így vágynak a sza­badba. Felnőtt, gyerek egy­aránt. Szolnokon van számos le­hetőség, de nézzük a legfrek­ventáltabb helyet, a Tisza- partot. Sokan sétálnak, fa­gyiznak a sétányon. Kisgye­rekek, fiatalok, idősek - nemre, korra tekintet nélkül. Friss levegőre, kikapcsoló­dásra vágynak. Bár mindenkié a közterület, de egymás semmibe vétele már túlmegy néha a tűrés ha­tárán. A kutyákat úgy-ahogy megszokta a közönség, és egyre kevesebb is van belőlük az „emberek számára kijelölt területen”. Van helyette más! A gyönyörűbbnél gyönyö­rűbb, a drágábbnál drágább kétkerekű szerkezetek sok mindenre képesek. Nem fo­gyasztanak benzint, nem szennyezik a levegőt, és szá­guldani is lehet velük. Sőt, rodeózni! Csak ott a gond, ha a sétáló embereket nézik egyesek a bójáknak. Ha pedig egyszer elvéti a „bóját” va­laki, belegondolni is rossz mi történik, főleg ha egy kisgye­rek szenvedi el a balesetet. A kutyák után talán a biciklisek számára - vagy a sétálók számára? - ki kellene jelölni egy területet. Esetleg a hivata­los közeg kemény fellépése szükségeltetne kora esténként a mindenki által közkedvelt területen. Ha már a fejekben nem történik semmi. Pedig tábla hirdeti : Kerék­pározni tilos! Ha gépkocsival követ el valaki szabálytalan­ságot, megbüntetik. Ha bicik­livel... -ez­Házasulandók Az ifjú, gazdag, diplomás férjjelölt, szóval egy jó parti, meg­lehetősen szorongott az ebédnél, a gyomra összezsugorodott, de azért gyűrte lefelé a csodálatos gombapörköltet, mert ha nem eszik férfiemberhez illően, még megsértődik. A szerényen, de ízlésesen megterített asztal körül a népes család, kínos csend, a mama belerúgott eladó leánya bokájába, ami azt jelentette, hogy fiam, ne csámcsogj. Jó, egy ideig nem csámcsogott a kisasszony, aki pedig városszerte nem arról volt híres, hogy mindig csukva tartja a száját, beszélt az akkor, ami­kor nem kellett volna, de most az illendőség kedvéért hallgatott. Aztán elfeledkezett magáról, és újra csámcsogott, kapott egy újabb bokánrúgást, és nem bírta tovább, belekiáltott a csendbe:- Jóvan!!! Kócos A város szégyene Megalakult a FILMOSZ Tékakesergő Panaszkodnak az ország videotékásai. Úgy érzik, szinte had­járat indult ellenük az utóbbi hetekben, s kiszolgáltatott helyze­tükben létüket érzik veszélyeztetve. Márpedig a filmbarátok nem örülnének annak, ha környékükön sorra bezárnának a vi­deokölcsönzők és egyben egy szolgáltatási ág is megtizedelődne. Szolnok lakóinak véleménye a városkép szempontjából elég sokrétű. Az emberi szem - „fur­csa módon” - a hibákat sokkal hamarabb felfedezi, mint a szépséget. A belváros egyik legszebb utcája a Mária út. Régebbi és újabb házak - némelyik igazán impozáns - állnak itt a zöld lombsátor mögött. Alatta végig parkoló autók. Sajnos néhány közülök az utca elején már évek óta - rohad. A tulajdonos nem kíván velük közlekedni többet? Vajon miért használja az utcát roncstelepként? Hiába írták az ócska ponyvára : Szégyen! A A környezetvédelem előtérbe kerülésével egyre több vállal­kozás jelenik meg hazánkban e területen. Régiónkban működik az AGRONETT Kft., mely elő- sorban a mezőgazdaságban je­lentkező problémák megoldá­sára helyezte a hangsúlyt. Az általuk kidolgozott eljárá­sokat licence által kínálják az üzemek, magánszemélyek ré­szére. Mindemellett rendelkez­nek saját fejlesztésű termékek­kel is. Köztük kiemelkedő az Unitiszt zsíroldószer, mely ki­válóan alkalmas mind az ipar­ban, mind a háztartásban. Pél­daként említve az utak olaj­szennyeződésének tisztítását, melyre a tűzoltóság használja a készítményt. Az ásványi olajokkal szeny- nyezett talajok és vizek ártal­matlanítására is rendelkeznek korszerű eljárással. Ez mikro­organizmusok bevetésével tör­város szégyene! - mintha senkit sem érdekelne. Talán a jobbik eset ez, mivel nem szétbontva, darabokban áll az autó az utcán. Ugyanis né­hány helyen ilyet sem nehéz fel­fedezni. Ha pedig elhagyjuk a nyüzsgő központot, és elindu­lunk a város külterületén sokkal több roncsot találunk. Akár a mentetlenen, akár a Zagyva partján. Pedig vannak roncstelepek a városban. Vajon miért nem oda kerül egy halálra ítélt autó? Vagy csak ennyire érdekel ben­nünket környezetünk és annak szépsége? - ez ­ténik, melyek szabályszerűen elfogyasztják a szénhidrogéne­ket, majd szervezetükben bont­ják azt le. A mezőgazdaságban haszno­sítható eljárásaik és termékiek közül a magángazdák által is használható fagyvédő anyag a hagyományos füstölést váltja ki. így az álló kultúráknál (szőlő, gyümölcs) a téli 18-20 C-fokos fagyok kárait hivatott megakadályozni.A talajban le­kötött foszfor mobilizálására is kínálnak megoldást. A növényvédelem miatt ke­letkező talajszennyeződést egy olyan eljárással lehet csökken­teni, mely például a gyomirtó szerek hatásidőtartamát növeli. A növényvédőszeres göngyöle­gek ártalmatlanítására is vállal­koznak. Az így megtisztított göngyölegből aglomerátum ké­szíthető, ami újra felhasznál­ható. - ez ­Május 15-én lépett hatályba a Btk. módosítása, mely börtön- büntetéssel fenyegeti a szerzői jogok megsértőit. Ha valaki szerzői jog védelme alá tartozó műsoros kazettát másol és azt árusítja, kölcsönzi, bűntettet követ el. Tény, hogy a video­kölcsönzők melegágyai voltak a feketekazetták készítésének és terjesztésének, ám korábban is túlzás volt azt állítani, hogy mindegyik tékában foglalkoz­nak fekete-kereskedelemmel. Ahogy utólag rekonstruálni le­het, az új törvény életbe lépését követő napokban a rendőrség, vélhetően legfelsőb parancsra, azonnal országos akcióba kez­dett. Sorra keresték fel falvak­ban, városokban a videoköl­csönzőket, s ellenőrizték a ka­zettákat. Ebben semmi kivetni való nincsen, hiszen a hatóság­nak bármikor joga ellenőrizni, hogy betartják-e a törvényeket. A gondot az jelentette, hogy a rendőröket kissé váratlanul érte az új feladat. Többnyire teljesen felkészületlenül kopogtattak be a videotékák ajtaján, nem tud­ván, hogy még a szakemberek számára is nehéz megkülönböz­tetni a hamis kazettát az eredeti­től. Nem csoda, hogy a videós szakma egyik napról a másikra felbolydult. A tapasztalatlan, hiányosan tájékoztatott rend­őrök eredeti kazetták tucatjait, százait emelték le a polcokról és gyűjtötték össze, csakhogy eredményt produkálhassanak. Az elkobzott kazeták miatt mind jelentősebb a tékások be­vétel kiesése, e miatt kevesebb új filmet tudnak vásárolni, s bi­zony jónéhányukat a csőd szé­lére sodorhatja a nem átgondolt ellenőrzés. Ezért gondolta úgy négyszáz videokölcsönző tulajdonosa, hogy a szolnoki székhelyű Filmterjesztők Országos Szö­vetsége (FILMOSZ) keretén be­lül megalakítják a videós szek­ciót, melynek célja a videotéká- sok szakmai érdekvédelme. Terveik között szerepel, hogy a rendőrség szakembereivel és a feketepiac ellen küzdő Ásva Alapítvány munkatársaival kö­zösen írásba foglalják, melyek a hatóság és a kölcsönzőtulajdo­nosok jogai és kötelezettségei az ellenőrzések során. Az új tömörülés felajánlja segítségét a rendőrségnek is, kész segítséget nyújtani a be­gyűjtött eredeti és hamis kazet­ták felismeréséhez. Mint Deme­ter István, a FILMOSZ elnöke hangsúlyozza, a videós szekció nem a rendőrség ellenében ala­kult, s nem az ellenőrzések el­len kíván fellépni, hanem szakmai segítséget kíván nyúj­tani, hiszen a legálisan tevé­kenykedő tékásoknak is érdeke, hogy visszaszoruljon a videó feketepiac, s a kölcsönzőkben csak legális műsoros kazettát lehessen forgalmazni. F.T. Mezőgazdasági környezetvédelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents