Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
4 Gazdasági tájoló 1993. június 16., szerda Hétről hétre KSH: A keresetek alakulása A húsznál több alkalmazottat foglalkoztató ipari, kereskedelmi és szolgáltató cégeknél áprilisban a teljes munkaidős dolgozók havi bruttó átlagkeresete 26.669 forint volt, ami 26 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A fizikai dolgozók átlag- keresete 20.856 forint, míg a szellemieké eléri a 39.856 forintot. Csődök, felszámolások Ismét emelkedőben van a csődök és felszámolási eljárások száma a fővárosban. Az elmúlt hónapban 40 csőd iránti kérelem érkezett, melyből egy önkéntes, a többi kötelező beadvány volt. A kérelmek 60 százaléka kft.-kre vonatkozott, állami vállalat ellen nem érkezett egy sem - ennek köze van az átalakulások meggyorsulásához. Aktív memóriakártya a SZÁMALK-nál Az UNICARD Adathordozókártya Egyesülés egy hónappal ezelőtti megszűnése miatt a SZA- MALK Rendszerház Rt. vette át az aktív memóriakártyás rendszereket. Az úgynevezett smartcard-rendszerek jelenleg terjedőben vannak a fejlett ipari országokban is. Hazánkban elsősorban az egészségügyben, főként a társadalombiztosításnál, a kormányzati, vállalati adminisztrációban, a távközlésben mint telfonkártya alkalmazhatók ezek beépített processzorral, memóriával és a fejlettebb változatoknál már optikai tárolóval is rendelkező információhordozók. EK-hitelek Kelet-Európa atombiztonságáért Az Európai Közösség pénzügyminiszterei megállapodtak, közösségi hitelekkel segítik a nukleáris biztonságot Kelet-Európá- ban, különös tekintettel a reaktorok felszámolására. Az Euratom című kölcsönt Bulgária, magyarország, Litvánia, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Oroszország, Örményország és Ukrajna számára tennék hozzáférhetővé. Az EK Brüsszeli Bizottsága 1 milliárd ECU-ban rögzítette az erre szánt hitelek összegének felső határát, de ezt még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ötezer kilométeres gázvezeték A Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) azt tervezi, hogy mind a hat tagországát összekötő, több mint 5 ezer kilométeres gázvezeték-rendszert épít - jelentette be a szingapúri kereskedelmi és ipari minisztérium. A vezeték - a tervezők szándéka szerint - valamennyi létező gázmezőt összekötné a nyersanyag felvevő piacaival. Miként kerül kézbe a Tallér? Egy értékpapír bevezetésének gyakorlati végrehajtása Gyakran láthatjuk, hogy itt-ott hirdetik a részvények, kötvények, befektetési jegyek stb. értékesítését. Egy bevezetett értékpapír forgalmazó cégének egyik vezetőjétől megkérdeztük: hogyan zajlik ez a folyamat, milyen apparátus működik a háttérben. A riportalany Tatár Zoltán, a Questor Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság igazgatóhelyettese.- Mi is ez a Questor?- Cégünket a Questor Befektetési Kft. alakította, 100 százalékos tulajdont birtokol jelenleg is.- Mi volt a Tallér bevezetésének módja?- Társaságunk 1993. május 10-én hozta forgalomba a kérdéses értékpapírt. A szervező munka Jász-Nagykun-Szolnok megyében április 10-én indult. A debreceni igazgatóság a takarékszövetkezetekkel vette fel a kapcsolatot; egy helyi hálózat kiépítését kezdtük meg. A tizenhárom megyei szövetkezet közül hét vállalta a terjesztést. A budapesti központ kapcsolatba lépett az OTP-vel, aki május 21-től kezdte meg a forgalmazást. Ezen kívül részt vesz a terjesztésben a Magyar Külkereskedelmi Bank Szolnoki Igazgatósága és az Agrobank Szolnoki Fiókja, valamint az IBUSZ Bank Szolnoki Fiókja és Mezőtúri Fiókja.- Teljesen behálózták a megyét. Ez hány értékesítési pontot jelent?- Ez összesen 21 jegyzési és 32 befizetési helyet jelent a megyében, összesen 53 pénzintézetnél lehet tehát vásárolni.- Mi a különbség a jegyzési és befizetési hely között?- A befizetési helyek a takarékszövetkezetek kirendeltségeiben üzemelnek; a vásárló megkaphatja a tájékoztatót és befizetheti az összeget, átveheti a részvényjegyzési ívet. Itt nem kerülhet átadásra a befektetési jegy, csak a jegyzési helyeken. A jegyzési hely a felsorolt teljes szolgáltatást tudja nyújtani. Országos szinten 714 ilyen befizetési és jegyzési hely van. A megyében átlagon felüli ennek gyakorisága. Elmondhatjuk, hogy az eddigiekben ritka széles hálózatú konzorciumot tudtunk létrehozni.- Tudnak-e valami számszerű adatot mondani Jász-Nagykun-Szolnok megyéről, hogy áll jegyzés?- Erről nehéz volna nyilatkozni, az adatok mindig egy hetes késéssel állnak rendelkezésre. Három hét után elmondható, hogy mintegy tízmillió forint jegyzés történt meg. Tapasztalat az, hogy az időszak utolsó egy-két hetében nagyobb a kereslet. Az alap létrejöttét úgy engedélyezte az Értékpapír Felügyelet, hogy minimálisan 300 millió forintot kell jegyezni, bízunk benne, hogy ezt erősen túllépjük. A jegyzésnek felső korlátja nincs, vagyis minden igény kielégíthető. Általában Budapesten és dunántúli megyékben nagyobb a jegyzési arány.- A jegyzést követően kaphatunk-e adatot a jegyzés területi eloszlásáról, hogyan áll ehhez az új befektetési formához megyénk?- Természetesen tájékoztatjuk a lapot és örülünk, ha a tapasztalatot az olvasókkal, ügyfeleinkkel megoszthatjuk.- Köszönöm a beszélgetést. T. I. Az expo-ra lesz már videotelefon is Nem kell maid sorban állni a telefonért Nemrég adták át Szolnokon az új digitális telefonközpontot Ez év elejétől a Magyar Távközlési Részvénytársaság központjában is működik egy EXPO-iroda, melynek feladata a hazai telefónia korszerűsítése. Aligha keltené jó hírünket a világban, ha a ,Jíommunikáció egy jobb világért” jelszóval expo-t rendező országban nem, vagy csak olyan mértékben lehetne telefonálni, mint manapság.- Ezt mi is tudjuk - mondja Kéki Ervin, MATÁV Rt. irodavezetője -, ezért terveink szerint 1996-ra minden telefon- igényt szeretnénk kielégíteni. Csak azoknak kell majd várakozniuk, akiknél valamilyen bonyolult műszaki megoldásra is szükség van a telefonkérelem kielégítéséhez.- Mi az „ára” ennek a nagy ugrásnak?- Nagy hálózatot és korszerű központokat kell építeni. A hálózat gerincét az ország 56 telefonközpontja alkotja majd, amelyeket nagy kapacitású, automatikusan működő digitális berendezésekkel szerelünk fel. Digitális átviteli vonalakkal, esetleg száloptikás, üvegből készült fényvezető kábelekkel kötjük össze őket. S ezáltal a hálózat nagy kapacitású és üzembiztos lesz.- Mi várható 1996-ig Budapesten?- A közeljövőben átadjuk a Páva utcában az új István telefonközpontot, amely elsősorban Ferencvárost és környékét hivatott ellátni. A Fehérvári úton már épül egy digitális telefonközpont, amelyik 50 ezer vonalával már a világkiállítás területének igényeit elégíti ki. Ez lesz a „kísérleti központ”, amely ha beválik, hasonlók követik majd szerte az országban. Korszerűsítjük a főváros többi alközpontját is, így érezhetően jobb lesz a vonalak hangminősége, kevesebb lesz a téves kapcsolás, és könnyebb lesz vonalat kapni.- Javul a nemzetközi hívások minősége is?- Miután jól hívható külföldi vonalakra már az építőknek is szükségük lesz, e téren már most is előbbre vagyunk. A száloptikás kapcsolat kiépült Bécsig, ezt követi majd a többi szomszédos ország. Az év második felétől teljes kapacitással működik Taljándö- rögdön az a földi állomás, amelyik az Atlanti óceán és az Indiai óceán felett álló szatelite- ken keresztül bonyolítja le a telefonbeszélgetéseket. Itt épül egy olyan antennarendszer is, amelyen az európai beszélgetések zajlanak majd. Budapesten egy második, nagy kapacitású nemzetközi központot is tervezünk, amelynek belépésével jelentősen kibővül és felgyorsul telefonforgalom: az automatika a befutó, vagy kimenő hívásokat a két központ valamelyik szabad vonalára fogja terelni.- A kiállítók speciális műszaki kívánságait is ki tudják majd elégíteni?- Annak, aki kívánja, a legkorszerűbb berendezésekkel - akár videotelefonnal is - rendelkezésére tudunk állni. De nemcsak szolgáltatásainkkal szeretnénk ezen az expo-n jelen lenni, hanem kiállítóként is. Szeretnénk bemutatni, hogy a távközlési technika mit tehet az emberekért, kézzelfoghatóvá tenni mindenki számára a legkorszerűbb berendezések működési elvét és gyakorlatát. A távközlést illetően mindenképp közelebb akarunk jutni Európához. Koós (Ferenczy Europress) A HP bemutatja notebook-számítógépét A Hewlett-Packard és a Microsoft Corp. kifejlesztette a HP első notebook számítógépét. A 6.5 x 11 inch méretű „Omni- Book 300” a Microsoft Windows operációs rendszerével, szövegszerkesztő és táblázatkezelő szoftverével, a HP agenda, telefonkönyv és pénzügyi kalkulációs programjaival felszerelve értékesítik. A számítógép 386-os mikroprocesszorra épül és 40 MB-os hard-diskkel, valamint monochrome monitorral és beépített egérrel van ellátva. A HP infravörös technológiája lehetővé teszi, hogy a készülék egy méteren belül más számítógépekkel, irodai berendezésekkel kommunikáljon. Az oldalt szerkesztette: Túróczi Imre Pályázati tájékoztató Új műszaki kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítanak támogatása Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány előpályáza- tot hirdet új műszaki kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának támogatására. Az előpályázat meghirdetésének céija a műszaki kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítási igényének és a megvalósításukhoz tervezett pénzügyi forrásoknak a felmérése. Azok a pályázók, akiknek az előpályázatát a kuratórium elfogadja, ugyanebben a tárgykörben rövidesen meghívásos, zártkörű pályázaton vehetnek részt. A második fordulóban az alapítvány a pályázat kidolgozásához tájékoztatást és útmutatást ad. Az alapítványi támogatás célja: pénzügyi segítséget nyújtani olyan alkalmazott kutatás-fejlesztési eredmények ipari bevezetéséhez, amelyeket az ipari K+F intézetekben, egyetemi és egyéb kutatóhelyeken dolgoztak ki, vagy amelyek közvetlenül befejezés előtt állnak. A pályázati témák olyan ipari termékekre, technológiai eljárásokra, rendszerekre, szolgáltatásokra vonatkozhatnak, melyek gyártásba, illetőleg alkalmazásba vétele rövid idő alatt rentábilisan megvalósítható, azokra hazai és külföldi piacokon fizetőképes kereslet van. Kizárólag ipari kutatás- sal-fejlesztéssel foglalkozó társaságok, egyetemi vagy más kutatóhelyek pályázhatnak közösen a megvalósításba bevont vállalkozásokkal. Előnyben részesülnek a kis- és középvállalkozásokkal együttműködő kutatóhelyek. A projekt költségeinek maximum 50 százalékára lehet pályázni. A visszatérítés mértéke: az alapítványi forrás 100 százaléka és témaköröktől függően megállapított kedvezményes kamata. A kamatsáv 0 százaléktól mindenkor jegybanki alapkamatig terjed. Ä pályázóknak a visszterhes támogatás visszatérítésére garanciát kell adni. Az előpályázatot az alapítvány titkárságához 1993. június 30-ig lehet benyújtani. Az elő- pályázati űrlapok beszerezhetők az alapítvány titkárságán. A titkárság címe: 1026 Budapest, Hidász utca 2/b. Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 372, telefon: 1127-210-től 219-ig/212 mellék, tel./fax: 1761-527 Uj szakma születik Csődmenedzserek kerestetnek Az állami Vagyonügynökség megbízásából a PR1-MAN Kft. szervezésében már tavaly októberben megkezdődött a csődmenedzserképzés. 1992-ben majdnem hatvanak szereztek különleges ismereteket a tanfolyamokon. Az idén újabb jelentkezők kezdték meg tanulmányaikat, most májusban is végzett egy csoport, és továbbiak indulnak az év folyamán. A hallgatók közé nem könnyű bekerülni. Nagyon kemény szakmai és pszichológiai vizsgákon kell túljutnia annak, aki azt hiszi, hogy belőle eredményes csődmenedzser lehet. Pedig a jelentkezők amúgy sem kezdők a gazdasági életben. Rendszerint van már egy-két diplomájuk, beszélnek néhány világnyelvet és többnyire saját vállalatukat vagy másokét irányítják már egy ideje. A tavaly végzett hallgatókat 300 érdeklődőből választották ki. A felvételnél szempontnak tekintik a szakmai alapképzettség és a gazdasági életben való jártasság mellett, hogy az illető képviselje az Állami Vagyonügynökség privatizációs érdekeit, ráadásul képes legyen gyorsan dönteni akár súlyos válsághelyzetekben is, jó idegei legyenek a konfliktusok elviseléséhez, és olyan vezető egyéniség legyen, aki képes keresztülvinni szándékait. A tanfolyamokon főleg a gyakorlati élet helyzeteivel és teendőivel ismertethetik meg a résztvevőket a tapsztalt hazai és külföldi szakértők. Átfogó képet kapnak a privatizáció alapelveiről és módszereiről, a csődmenedzseléshez kapcsolódó jogi, közgazdasági, piaci és gazdálkodási tudnivalókról. Esetanulmá- nyokat folytatnak a jellegzetes veszély- és válsághelyzetekben való eligazodás készségének fejlesztéséhez. Nem kétséges, szükségünk van rá. Mert a csődmenedzsemek - akit hozzáértők szerint helyesebb lenne inkább válságmenedzsernek nevezni - a normálistól eltérő helyzetben kell megoldani a feladatokat. Ebben látják egyik döntő okát is annak, hogy miért nem a vállaltok eredeti vezetőire bízzák az esetek egy részében a csődmenedzselést. Pedig az tűnne logikusnak, hogy olyan ember vigye az ügyeket, aki a legjobban ismeri. Bár ez ellen gyakran érvelnek úgy, hogy miért bíznák pont azokra, akik csődbe vitték a céget, de azt azért egyre többször elismerik, hogy a csőd nem mindig az adott vállalat vezetésének rosszhiszeműsége vagy alkalmatlansága miatt következett be. Ami miatt csődmenedzserek úgy vélik, ők alkalmasabbak a vállalat ügyeinek rendezésére, az az, hogy speciális tudással rendelkeznek. Őket kifejezetten rendkívüli helyzetek megoldására képezték ki. Ma, ha egy csődmenedzser kézbe kap egy vállalatot, számtalan teendőt kell egyidejűleg és nagyon gyorsan elvégeznie. A folyamat a cég átvilágításával kezdődik, képet kell kapni a vállalat pénzügyi helyzetéről, adósságáról és hitelezőiről. Meg kell ismerni a cégen belüli viszonyokat és azt is, hogy a korábbi vezetők készek-e együttműködni a csődhelyzet megoldásában, az átalakulás és a privatizáció előkészítésében, és vannak-e olyan szakértők házon belül, akiknek a támogatására lehet számítani. Meg kell kezdeni a puhatolózást a hitelezők körében, hogy látni lehessen, milyen esélyek vannak az egyezségre. Mindemellett hozzá kell látni a vállalat átalakulásának előkészítéséhez és a privatizációs elképzelések kidolgozásához. Mindennek nagyjából egszerre kell megtörténni, méghozzá úgy, hogy közben a vállalat működni is tudjon és az emberek se veszítsék el reményüket és munkakedvüket.’ Nyilvánvalóan kemény tárgyalásokon kell megtalálni a megegyezés lehetőségeit a hitelezőkkel, és ha sikerül az egyezség, már „csak” meg kell valósítani. Hogy ez mennyire nem könnyű, azt jól érzékeltetik egyes szakértői vélemények, amelyek szerint a csődbejutott vállalatok 10 százalékánál sem biztos, hogy sikerül valóban kilábalni csődből, és amelyeknek sikerül is, azoknál sincs biztosíték arra hogy hosszabb távon is képesek fennmaradni. A válságmenedzser tehát egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben. Ő az, aki szembenáll a hitelezőkkel, rá van bízva a vállalat vagyona, amit - még ha lehet - gyarapítania is kellene, de a vagyonvesztést mindenképpen köteles megakadályozni. Működtetnie kell a céget, hangot kell találnia a vállalat dolgozóival, hogy együtt tudjanak működni, és utoljára, de nem utolsósorban, meg kell felelnie a tulajdonos, az állam kívánságainak. Ezek nemcsak nagyon nehéz, de Magyarországon meglehetősen új feladatok is. Ezért azok, akik már némi jártasságot szereztek, megalakították az Első Magyar Csodás Válságmenedzserek Egyesületét, amelyben gyakorló és kezdő válságmenedzserek cserélik ki tapasztalataikat. Peredi Ágnes Ferenczy Europress
