Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

1993. június 14., hétfő Sportextra 15 Évzáró a kéziseknél Túlteljesítették a terveket Hajnal Mihály szakosztályvezetőre nagy tárgyalások várnak, mellette az elnök, Lányi Tibor (Fotó: Novák) Megtartotta értékelő évadzáró összejöveteleit a Szolnoki Olajbányász SE kézi­labda-szakosztálya. Először az ifjúsági együttes kimagasló sze­replését méltatta Hajnal Mi­hály szakosztályvezető a Peli­kán Szálló éttermében. Kijárt a jó szó mindenkinek, hiszen a fi­atalok megduplázták az OIK-aranyat, a bajnokságban is az élen végeztek Nagy Károly és Szigeti Sándor vezetésével A felnőtteknél más volt a mérce, a „lécet” a nyolcadik hely „magasságában” helyezte el a főszponzor MÓL Rt., amely üzletről is lévén szó, igencsak elégedett lehet az ötö­dikként befutott gárdával. Ne­héz ősz és könnyebb tavasz - summázható a piros-feketék egész éves teljesítménye. Sike­rült kialakítani a csapatjátékot, mire a fokozott akarás és intel­ligencia volt a jellemző. Bár a téli álom a vártnál tovább tar­tott, s a Tromos elleni vereség után a közönség soraiból türel­metlen hangok is kiszivárogtak, a vezetés töretlenül bízott a szebb jövőben. Zsiga Gyula edző is ezt fo­galmazta meg kurta felszólalá­sában: - Köszönöm, hogy veze­tőink minden elképzelésemet támogatták, a játékosoknak pe­dig azt a partnerkapcsolatot, amellyel sikerül túlszárnyalni az elvárásokat. Legszebb álma­imban sem gondoltam arra, hogy. ilyen közösségben dolgoz­hatok első vezetőedzői felada­tom végzése közben. Külön megköszönöm közvetlen segí­tőm, Horváth József segítségét, akinek „hagyatéka” ez az együttes, hiszen sok évvel ko­rábban ő alapozta meg a szol­noki kézilabdát. Az edző rögtönzött értékelése során valamennyi játékost meg­említett, vigyázva arra, csak a jóra, szépre emlékezzen: Kle­mán jól döntött, mikor Szolno­kot választotta, Bendó Csabára ígéretes jövő vár, ha a szor­galma nem lankad. Külön ér­deme, hogy az egykori világvá­logatott Varga Istvánt szkan- derben „lenyomta”. Móré Misi hamar feltalálta magát ahhoz képest, hogy kezdetben csak az Abonyi úti benzinkúttól elin­dulva tudott közlekedni a vá­rosban. Szemenovról soha nem sikerült kideríteni, melyik ven­déglátó egység a törzshelye, Woth Peti tekintélyt parancsoló magatartása és véleménye sokat segített, Golovin a szezon vé­gén mutatta meg igazán mire képes, Molnár inkább az alap­szakaszban tett sokat új csapa­táért. Rigó és Grundmann a két százszázalékosan tréningező, az „Edző Alma” - cím jogos tulaj­donosai, Kötelesnek pedig leg­alább annyi energiát kellene fordítani a fejlődésére, mint amennyit önmenedzselésére. Erdélyi óriási tehetség, Harta Béla megjárta a mennyeket és a poklot, utóbbit sérüléseinek „köszönhetően”. Kotormán ki­vételes képességei birtokában beláthatatlan karrier előtt állhat, Kende igazi Fradi-szívvel küz­dött, Szép Kiss a leszerelés után meggyőzően bizonyította talen­tumát. Mindent összefoglalva Zsiga Gyula elmondta: mindennap úgy ment át a Tisza-hídon, mint élete választóvize fölött, ami nem túlzás, mert valóban olyan hatások érték az elröppent két eszendő alatt, amelyek nélkül szegényebbnek vallhatná ma­gát, s mint ötödik helyezett csa­pat edzőjének lenni, kimondot­tan jó érzés. Hogy mit hoz a jövő? Egye­lőre folynak a tárgyalások. El­sősorban a játékosokkal. Van­nak új kiszemeltek, lesznek tá­vozók, s az edző személye is ennek függvényében változik vagy marad. A szabadság július 20-ig tart, ám a fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fog­juk olvasóinkat. Szorítunk azért, hogy mint ez idáig, a ve­zetők találják meg a jövő csapa­tát és annak szakvezetőjét. Ha lehet, a „lécet” helyezzék még magasabbra az őszi szezon előtt, mint azt tették egy eszten­dővel korábban. (néder) Szép volt, lányok! A szolnoki Belvárosi Általá­nos Iskola röplabdás lányai öté­ves szívós munkával végre elér­ték, hogy a városi és megyei döntőn való sikeres helytállás után bejussanak a Salgótarján­ban megrendezett területi dön­tőbe. A lányok bizakodva indul­tak el a Karancs aljára, de vér- mesebb reményeik nem voltak. Legnehezebb ellenfélnek az Eger együttese bizonyult, de a szolnokiak maguk mögött hagy­ták az esélyes fővárosiakat, Edelényt, Salgótarjánt, Székes- fehérvárt is. Köszönhető a játé­kosok csapatszellemének, a má­sodik hely megszerzésével jo­got szereztek az országos dön­tőben való megméretésre. Mindez óriási meglepetés volt, mivel szolnoki lányok eddig még nem értek el hasonló eredményt. Következhetett hát Kalocsa. Június 4-én indultak neki, Magyamé Eszenyi Éva tanítvá­nyai e nehéz küzdelmeknek. A sorsolás igen kedvezően ala­kult, de itt is „vért izzadva” kel­lett kiharcolni a négyes döntőbe kerülést. Legkeményebb ellen­félnek Szeged bizonyult, mini- máis pontkülönbséggel, a rövi­dített szettben kapott ki az egy­üttes 15-13-ra. Á lányok szo­morúsága még a következő meccsen is érződött, mely az Eger győzelmével végződött. Másnap felfrissültén kezdték utolsó meccsüket, a tavalyi baj­nok a Nyíregyházi Sportula el­len. A tét a dobogó harmadik foka volt. A Magyamé-tanítvá- nyok minden igyekezte ellenére az első szett elúszott. Az edző buzdítására a szolnokiak össze­szedték magukat. Balázs Gabi és Hajnal Szilvi együttes sánc­munkájával megfogták az ellen­felet. Papp Anita ütéseivel, Szepesik Szilvi mezőnyözésé- vel és ejtéseivel, Oláh Zita nyi­tásaival, Benedek Lilla pontos feladásaival 2:l-re fordítottak a belvárosiak. A negyedik játék­ban a kissé „leendedtek” a lá­nyok, ami a Nyíregyháza előre­törését jelentette. Ekkor követ­kezett az ötödik játszma. A cse­repadról jónál, jobb tanácsok érkeztek a legnehezebb pillana­tokban és ezzel elérték, hogy ledolgozzák hátrányukat. A szabolcsiak ekkor hajrába kezd­tek, ami egyben az ő győzelmü­ket jelentette, a szolnokiak a negyedik helyet tudták megsze­rezni, ami óriási eredmény számukra, ami azonban nem ad okot a megelégedésre. A több­ség jövőre középiskolás lesz, és edző hiányában sajnos nem tud­ják folytatni önként választott és szeretett sportágukat. H-Sz A csapat tagjai, hátsó sor: Hajnal Enikő, Balázs Gabriella, Hajnal Szilvia, Zajzon Georgina, Magvarné Eszenyi Éva test­nevelő, középen: Szepesik Szilvia, Oláh Zita, Majdán Henrietta, Fekete Darinka, elől Papp Anita, Benedek Szilvia Régi idők focistája Munkaidő előtt, reggel ötkor tréningeztek PEPITA Párizs. A Nemzetközi Autó­sport Szövetség (FISA) nyilvá­nosságra hozta az 1994-es Forma-1-es autós gyorsasági vi­lágbajnokság tervezett verseny- naptárát. A műsor: március 13.: Dél-afrikai Nagydíj, Kyalami március 27.: Brazil Nagydíj, In­terlagos április 10. vagy 17.: Eu­rópa Nagydíj, Donington Park (Anglia) április 24.: Spanyol Nagydíj, Barcelona május 1.: San Marinó-i Nagydíj, Imola (Olaszország) május 15.: Mona­cói Nagydíj, Monte-Carlo június 12.: Kanadai Nagydíj, Montreal július 3.: Francia Nagydíj, Magny-Cours július 10.: Brit Nagydíj, Silverstone július 31.: Német Nagydíj, Hockenheim augusztus 14.: Magyar Nagydíj, Hungaroring augusztus . 28.: Belga Nagydíj, Spa-Francor- champs szeptember 11.: Olasz Nagydíj, Monza szeptember 25.: Portugál Nagydíj, Estoril október 23.: Japán Nagydíj, Suzuka no­vember 6.: Ausztrál Nagydíj, Adelaide Róma. A Milan, az olasz baj­nokcsapat jövőre holland játéko­sai nélkül marad. Frank Rijkaard már a bajnokság megnyerése napján közölte, hogy távozik a klubból, most Ruud Gullit is kö­zölte Silvio Berlusconival ha­sonló szándékát. Értesülések sze­rint az az együttes a Bayern München vagy a spanyol Valen­cia. Gullit évi 3 milliárd lírás szerződést szeretett volna kötni a Milánnál a júliusban lejáró ed­digi szerződés után, a klub veze­tői, azonban ennek csupán a felét voltak hajlandók fizetni. Gubá­nak nézeteltérései voltak az év folyamán Fabio Capello edzővel is, aki sokszor a kispadra ültette őt. Budapest. A barcelonai olim­pia több érmese is részt vesz a keddi nemzetközi atlétikai ver­senyen a Népstadionban. A leg­nagyobb sztár a tadzsik Andrej Abduvalijev, aki a katalán fővá­rosban megnyerte a kalapácsve­tést. Nagy név még Igor Asztap- kovics (kalapács) Fehéroroszor­szágból, Tatjana Dorovszkih (3000 m) Ukrajnából és William Mutwol (3000 m akadály) Ke­nyából, mindhárman dobogós helyen végeztek a legutóbbi öt­karikás játékokon. Nem szabad megfeledkezni a dél-afrikai Zola Budd-Pieterséről sem, aki két­szeres mezeifutó világbajnok. Schulek Ágoston, a szövetség elnöke a felhívta a figyelmet az elkövetkező években Magyaror­szágon több rangos viadalt ren­deznek a sportágban. Nem is rohan, egyenesen száguld az idő. Sándor Géza, egy­kori balhátvéd, aki csaknem a szolnoki labdarúgás születésénél bábáskodott, 85 éves. A régi időkre visszaemlékezve nem is jut eszébe valamennyi játékostársának a neve. De összeáll a kép, ahogy kialakultak az egyesületek, a csapatok, a pályák és kik voltak azok, akik sokat fáradoztak Szolnok labdarúgásának fel­lendítésén. Szolnokon 1922-ban ala­kult meg a MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület), amelynek csapatát a MÁV-ból és az MTE-ből ki­vált játékosok alkották. A Gó­lya kocsmán túli területen ál­latvásár tér volt, ott alakítot­tak ki egy salakos pályát, amelyet dróttal körülkerítet­tek. Sándor Géza ma már nem emlékszik milyen indokkal, de a MOVE átalakult és 1924-ben létrejött a Szolnoki Atlétikai Klub. Elnöke Tóth Tamás polgármester lett, segí­tői pedig dr. Várhelyi orvos, dr. Sebestyén ügyvéd és Varga gyógyszerész, akik ra­jongtak a sportért és anyagi­lag is támogatták városi csa­patot. A mai Mátyás király úti sporttelepet az ős szolnokiak még úgy emlegetik, hogy SZAK-pálya. Ott játszott az MTE is. Sándor az MTE-ből igazolt át 1925-ben. Akikre még emlékszik: Csonka, a két Herédi, Deme, Csabai, az Új­pestre került Schifhosser, és Varga (Purcli). Ifjúsági játé­kosként háromszor játszott a felnőttek között, aztán stabil csapattag lett. Nagy Z. - Binda, Balasics, Sándor, Hárshegyi, Polák, Kövesdi, Horváth Cs., Sztojanov J., Léderer, Bliczó, a két Sztipics alkotta az együttest, amelyhez csatlakozott később Varga, Csabai, a két Herédi. Éder Jó­zsef, a Tisza Szálló főpincére volt az intéző, Kelet-Magyar- ország I. osztályában játszot­tak.- Jánosi Béla volt az edző, aki a fővárosból járt le Szol­nokra. Később edzősködött Véber Lajos és Thoman is. Jánosi remek csapatot ková­csolt össze. Munkaidő előtt, már aki dolgozott, reggel öt­kor tartotta az edzést fél hétig. Két kimagasló eredményre emlékszem vissza. Az egyik, amikor a Magyar Kupában a legjobb nyolc közé jutottunk, de Szolnokon az Újpesttől ki­kaptunk 2-1-re. A játékunkat látták a Debreceni Bocskai vezetői is. Dániába készültek túrára, s mivel sérült volt a balhátvédjük, engem vittek volna kölcsönjátékosként, egyébként hívtak is oda. Visszamondtam, mert a Köz- tisztviselőknél kereskedőse­gédként jó fizetésem volt és nem akartam otthagyni. Ké­sőbb megbántam, mert Do­bozi kapus, aki a Kispesttel kölcsönkapusfcént Franciaor­szágban és Afrikában túrázott csaknem egy évig, csodálatos élménybeszámolót tartott - emlékezett vissza Sándor Géza. Ez még az 1927-28-as év­ben történt. Később Karcagra kerül boltvezetőnek, játszott a Nagykun Viadalon is, marasz­talták, jól keresett, de éde­sanyja halála miatt visszajött Szolnokra. A SZAK-pályát 1929-ben füvesítették, majd átszervezés után Közép-Ma- gyarország I. osztályába ke­rültek, amelyben olyan remek csapatok játszottak, mint a Tokod, a Dunakeszi Magyar­ság, Dorog, Monor, Vecsés vagy a három szolnoki, a MÁV, a SZAK és az MTE. Sándor 1930-ban játékvezetői vizsgát tett és a mai az NB II-nek megfelelő színvonalon bíráskodott. A sok régi emlék között megemlíti, hogy va­sárnap 10-ig voltak nyitva, utána az állomásra vitték a 10.10-kor induló gyorshoz. Mivel a vonat Rákospalotán, ahol játszottak, nem állt meg, leugrált. De csak egyszer esett térdre. Egy ízben pedig a ve­zetők játékosok tudta nélkül megállapodtak, hogy a baj­nokság megnyerése érdeké­ben a MÁV-nak átadják a két pontot. Ők azonban összeka­csintottak, nem mentek bele. A mérkőzés döntetlenül vég­ződött, de ez is elég volt a MÁV-nak a bajnokság meg­nyeréséhez.- A SZAK olyan volt, mint egy nagy család, összetartot­tunk. Később nálunk játszott Horváth Lajos és Dénes Mi­hály. Abban az időben a vá­rosrészek csapatából, mint a Tabán, a Pletykafalu, a Ci­gányváros, a Katonaváros, a Téglagyár vagy a Kisgyep, erősítettünk - mondta. Az aktív játékot 1938-ban hagyta abba. Jött a hadifog­ság, hazatérte után 1948-ban még egy évig bíráskodott, az­tán befejezte. Géza fia az MTE csapatában ígéretes csa­tárként kezdte, de fontosabb­nak tartota a tanulást, Szege­den elvégezte az egyetemet, ma a megyei bíróság elnökhe- lyetese. Nagyobbik unokája kerékpárversenyző, de lezárt helyről elllpták a 70 ezer fo­rint értékű versenygépet. így változik a világ. (pataki) Salgótarján. A közelmúltban hunyt el László Imre, aki 1921-ben alapító tagja volt a Salgótarjáni Bányász Torna Clubnak. Bár László Imre halott, máris legendák keringenek vég­rendeletéről. Jólértesültek tudni vélik, hogy milliókat hagyott az SBTC-re, ami az életben mara­dást jelentené a súlyos anyagi gondokkal küzdő klubnak. Dr. Duda Attila ügyvéd, hogy nincs felhatalmazása a végrendelet publikussá tételére, egyelőre annyit árulhat el, hogy László Imre a birtokában lévő minden sporttal kapcsolatos díjat, trófeát és kitüntetést az SBTC-re hagy. Az igazi értékeket képviselő va­gyontárgyak egyelőre a széfben lapulnak, valamint nem ismert még a devizaszámlák és az OTP-nél vezetett folyószámlák összege, és az ingatlanok sorsa. Párizs. Közös közgyűlésen szerveződött újjá az autósportot irányító két nemzetközi testület, a Nemzetközi Autósport Szövet­ség (FISA) és a Nemzetközi Au­tomobil Szövetség (FIA). A le­köszönő francia Jean-Marie Ba­lestre helyett október elsejétől a FISA eddigi vezetője, a brit Max Mosley lesz a FIA elnöke. A 125 küldött szavazásának végered­ményét egyébként a szakembe­rek előre megjósolták. A jövőben a FIA keretében külön testület irányítja majd az versenysportot és a hétköznapi „autósturiz­must”. Előbbinek a portugál Ce­sar Torres lesz a feje, utóbbit az amerikai Paul Verkuil felügyeli. A SZAK 1938-ban győztes csapata a Tokod ellen. Állnak, bal­ról: Nagy Béla intéző, Horváth L., Stojanov, Kövesdi, Pál, Dé- rics, Sztipics, Horváth L, dr. Várhelyi Béla elnök, elöl: Mészá­ros, Mák, Sándor, Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents