Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-12 / 135. szám
1993. június 12., szombat Hazai tükör 3 Idén is veszteséget termelt az aszály Bár tegnap végre megjött a régen várt eső, és legalábbis egy időre fellélegezhetnek a növények és a mezőgazdaság dolgozói, a hosszú aszály már nagy veszteségeket okozott a megyében, többek között Jászfényszarun is. Erről szól alábbi írásunk.- Az idei év legrosszabb beruházása szövetkezetünkben egy csapadékmérő berendezés vásárlása volt - mondta fanyarul Szabó Béla, a jászfényszarui Béke TSz főkönyvelője. Ez meglátszik a határon is, a korábbi évekhez képest - amikor 900-1000 vagon őszi kalászos termett - mintegy 300 vagonnal kevesebb búza. illetve árpa lesz. Várhatóan a tavalyi veszteséges évet, amikoris 70 millió kiesést okozott az aszálykár, csak megfejeli az idei év vízhiánya. A gazdaság a veszteséget termelésen kívüli gépek és berendezések értékesítésével, tartalékainak teljes felélésével, mintegy 10 millió forintnyi részvény eladásával próbálja pótolni, de szükség volt hitelek felvételére is, ami ma az egyik legnagyobb luxus a mezőgazda- sági termelőnek. Erre példa, hogy az első negyedévi banki költségek 4 millió forinttal terhelik a gazdaság pénztárcáját. Egyébként a gazdaság a jogosan visszaigényelt befizetett adóit, amely mintegy 4 és félmillió forint, sem kapta még meg, kintlévőségei pedig meghaladják a 6 millió forintot, amelyből a szövetkezet pénzforgalmát nézve csak 3 millió indokolt. A gazdaság legnagyobb melléküzemága a kalapkészítő üzem is vajúdik, mert a belső piac nem igényli a nyári, illetve téli fejfedőket, a korábbi fő vásárlója a Szovjetunió pedig lemondta rendeléseit. így a gazdaság néhány ezelőtti 350 fős dolgozói létszámát száznyolcvanra kellett csökkenteni. Dorogi brikettgyár Törökök vásárolták meg Törökországba szállítják a Dorogi Szénbányák Rt. két brikettgyárának teljes felszerelését. E két üzemben már 1991 vége óta szünetel a termelés. Miután az rt. vezetői reménytelennek látják a gyártás újrakezdését, egy török cégnek eladták a berendezéseket. A gépeket dorogi munkások szerelik fel a közeljövőben Izmir térségében. A Dorogon üresen maradó gyárépületeket lebontják, s így értékes építési terület szabadul fel a város központjában. A két brikettgyár végleges felszámolásával azonban nem szűnik meg a térségben a brikettgyártás. A harmadik, a To- kodi Brikettgyárban továbbra is termelnek. Ezt a gyárat a részvénytársaság eddig bérelte, de külföldi tőke bevonásával hamarosan közös vállalatot alapítanak működtetésére. Tapasztalok az Európa Közösségből Vidékfejlesztő egyetem Európa határán A közelmúltban befejeződött Vidékfejlesztő Európai Egyetem Portugáliában megtartott találkozóján hazánk egyik társadalmi szervezetének, az Agryá- nak Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete is képviseltette magát. Az Agrár- és Falusi Ifjúsági Körök Egyesületének megyei titkára. Báli István másodmagával képviselte hazánkat a dél-európai ország Evora nevű városában. A portugáliai konferencia előtti szaktalálkozók témakörei jól érzékeltetik, melyek azok az áttörési pontok, melyeken a - szervezők megítélése szerint - a legkönnyebb megpróbálni a vidéki települések megtartó erejét, fejlesztését. Az egyik ilyen a falusi turizmus. Nálunk még sok kihasználatlan lehetőség rejlik benne. Ehhez persze kedvezőbb gazdasági feltételek, környezeti adottságok kellenének. Egy másik témakör volt a faluházak szerepe. Vizsgálták a sport szerepét, a helyi kézművesipar hatását, a női munkák és a helyi kisgazdálkodás élénkítő erejét. Tanulmányozták, mit tehet az önkormányzat a falu fejlesztése érdekében. Ez utóbbi szaktanácskozást - közvetlenül az evorai egyetem kezdete előtt - Franciaország geometriai közepén található Vesdun faluban tartották. A település múltja tipikusnak mondható. Megszűnt az ipar, elköltözött az értelmiség, a lakosság elöregedett. A folyamatot a polgármester fordította meg - meséli az Ag- rya megyei tirkára, az önkormányzati szekció tagja. Miután a túristák megtudták,»hogy ott van az ország közepe, a falura irányult a figyelem. Először egy többnyire párizsikat fogadó nyugdíjasházat építettek, ahová a lakók elvihették saját bútoraikat, kedvenc háziállatukat. Miután jöttek a látogatók, kellett egy vendégfogadó is. Aztán húsbolt, pék fodrász, posta. Nemsokára egy vállalkozónak is megtetszett a hely, és egy kis üzemet hozott létre. Önmagát erősítette a folyamat, a falu életre kelt. Mint több résztvevő elmondta, ez a példa nem egyedi. Sok hasonló esetben sem a pénz volt a legfontosabb. Az ötleteknek, az emberi kapcsolatoknak köszönhették, hogy kikecmereghettek a kátyúból. Az eset azért is tanulságos, mert nem egy példát találni arra, amikor hajóállomást nyitnak, akkor a közeli épületből fogadó, a parlagon heverő telekből kemping lesz, aztán üdülőtelkeket vásárolnak. A szekciókban megfogalmazott gondolatokat az egyetemen tették közzé, hogy a résztvevők tapasztalataikat hazájukban is hasznosíthassák. Evórában a magyar küldöttek felvetették, hogy a következő egyetemnek szívesen adna otthont Magyar- ország, a Világkiállítás idején. Szurmay Az építőipar Nem számít keresletnövekedésre Az idén még nem számíthat keresletnövekedésre az építőipar - állapítja meg az Építőipari Információs és Marketing Iroda elemzése. Az előrejelzést a gazdaság teljesítőképességére alapozták, amely szerint az ipar, a mező- gazdaság, de még a kereskedelem és a szolgáltatások fellendülése is alatta marad annak, amire a korábbi jelek alapján számítani lehetett. Sajátságos helyzet azonban, hogy az ágazat nem verseny- képtelensége miatt került ebbe a helyzetbe. Sőt, éppen az építőipar az a terület, ahol mára gyakorlatilag befejeződött a szerkezetváltás, kialakult a piac- gazdasági viszonyok között helytállni képes struktúra, ahol mind a termék és a technológia, mind pedig a munkaerő szempontjából versenyképes cégek vannak jelen. Az építési kereslet visszaesésének alapvető oka, hogy leálltak a nagyipari fejlesztések, az állami lakásépítések és rendkívül korlátozottak a nem üzleti szolgáltatási szféra beruházási lehetőségei is. Sertésfelvásárlás A maximálisan 2,5 milliárd forint befektetést igénylő sertésfelvásárlási akció részleteiről tájékoztatta az MTI-t Botos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal elnökhelyettese. Elmondta: az akció keretében, a becslések szerint mintegy 200 ezer túlsúlyos vágósertést vásárol fel az állam annak érdekében, hogy ne csökkenjen to- vábbb a tenyésztési kedv. A hivatal olyan információkat is kapott, hogy már a felvásárlás hírére is mintegy 5 forinttal emelkedett az élő sertés kilogrammonkénti felvásárlási ára. Botos Károly elmondta azt is, hogy a felvásárlásban való részvételre a minisztérium pályázatot ír ki a vágóhidak számára, amelyek rendelkeznek a vágáshoz szükséges feltételekkel. Követelmény a megfelelő higiéniás színvonal, a minimálisan naponkénti 60 állat levágására alkalmas kapacitás, valamint a megfelelő hűtőtároló. A felvásárolt sertések súlyának meg kell haladnia a 120 kilót. Az állam az állatok után darabonként 12 forint bérvágási támogatást, a tárolásért kilogrammonként 4 forintot, egyszeri fagyasztási díjként pedig kilogrammonként 2 forintot fizet. A továbbfeldolgozás költségtérítésének kiszámítását jelenleg végzik a szakemberek. Az állam a túlsúlyos sertéseket legkésőbb augusztus 15-éig szeretné felvásárolni. A felvásárlási ár 78, illetve 68 forint lesz kilogrammonként a minőségtől függően. Akar Ön nyugati érdekeltségű vállalatnál dolgozni? Ragadja meg a lehetőséget! Az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársaság jogi- és személyzeti ügyeinek intézésére állam- és jogtudományi egyetemi végzettségű szakembert keres, aki lehet pályakezdő is,- fizetés megegyezés szerint,- gépkocsihasználat szükséges,- lakást szükség esetén biztosítunk. Németnyelvet beszélők előnyben. A jelentkezését írásban kérjük „jogi képviselet" jeligére. Címünk: 5435 Martfű, Pf.: 43. *28053/1H* Mostanság Kezdetben volt a kerti törpe Úgy tizenöt vagy húsz esztendeje, ha valamiről lesújtó véleménye volt a szép- és ízléstan tudósainak, gyakran kerti törpéhez hasonlították. A piros sapkás, lámpást tartó, gipszmanócska kedvesen egy- ügyü alakja bennem sohasem tudott igazi nagy ellenszenvet kiváltani. A törpeegyenruhát viselő kerti törpék nem ártottak igazán senkinek sem. A bájosan ízléstelen figurácskákon a kék-piros, esetleg zöld színek domináltak, apró, szorgos kezükkel lámpást vagy csákányt szorongattak. Sarlót, kalapácsot vagy más gyanús szerszámot sohasem láthatott náluk senki. A babaházak lakói közt új karakterek vették át a vezető szerepet. Alvós babák, Len- csibaba és sírós babák forgatták diszkréten a szemeiket. Megjelent a művészi kivitelű kerámia- és porcelánfejű figura, majd a kicsavarható végtagú, műanyag szörnyűségek. A Barbie-babák inváziója már szinte el is feledtette, hogy valaha volt Jancsi bohóc, gumiból Popey vagy Pinokkio, fából. A videón ocsúdott szellemű, nagycsoportos óvodások a Pinokkioban a Terminá- tor KGST-beli távoli fa elődjét sejtik. A Barbie mindent tud: korcsolyázik, kerékpározik pikni- kezik, világít a ruhájával és a hajával stb. A Miki egér hozzá képest már csak politológus lehet, pedig mind a ketten amerikai származásúak. Hozzájuk képest a közép-európai talajban fogant, gipszből készült kertitörpe teljesen tudatlan. Egykedvűen mosolyog, sematizált arcvonásai nyugodtak, tudomásul vette, hogy végképp kiment a divatból. Már mint a giccs iskolapéldája is teljesen hasznavehetetlen, egyetlen ajándékbolt kirakata több ízléstelen műanyagfigurát tartalmaz, mint egykoron a törpegyár raktára. A kerti törpe elvesztette fontosságtudatát, a szép- és ízléstan tanult tudósai már nem küzdenek ellene. Bizonyára ez okozta identitászavarát és fajának lassú, feltehetően kihaláshoz vezető agóniáját. A magunk és gyermekeink vizuális kultúrájának egészségén őrködő szakemberek a Barbie-jelenség kapcsán vizuális kultúránk „elbarbizáló- dásá”-ról beszélnek. Amíg a kerti törpe volt a ízléstelenség iskolapéldája, soha nem került szóba kultúránk egy részének eltörpülése. A hegyes sipkás, kis gipszfigura jelentéktelenebb volt ugyan, de nem volt kozmopolita. Hazai talajból készült. A horror- és akciófilmek rémalakjai között határozottan kedvesnek tűnik. Titokban reménykedem benne, hogy idős koromra még megérem a kerti törpe rehabilitációját, és végre elfoglalhatja méltó helyét a Pókember és Miki egér között. Gambrinus Orvosi egyetemre, felvételi nélkül A túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola 4. osztályos tanulójának, Sallai Lászlónak, aki szeptembertől a Szegedi Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója, sikerült, amiről sok diák csak álmodozik.- Hogyan lehet egyetemre felvételi vizsga nélkül hejutni?- Több olyan országos verseny van, amely felvételi kedvezménnyel jár.' Ilyen a nemzetközi diákolimpia és a középiskolai 3-4. osztályosoknak meghirdetett országos tanulmányi verseny. Az idén biológiából és fizikából negyedik helyezést értem el az OKTV-n, ezáltal hatvan ponthoz jutottam, középfokú német és orosz nyelvvizsgámmal plusz négy ponthoz. Iskolából vihető pontszámaim összege hatvan. Mivel a felvételihez 120 pont szükséges, és én 124 ponttal rendelkezem, nem kell felvételi vizsgát tennem.- Milyen szakra kíván specializálódni? Kutatóorvos szeretnék lenni. A határterületek, mint a biofizika és a biokémia érdekelnek.- Ezek szerint kutatásokkal is foglalkozik? Úgy tudom az idén a Siemens cég meghívására Münchenben járt, és a kutatólaboratóriumban töltött egy hetet.- Igen. A Siemens részvény- társaság egy mérnöki beállítottságú fizikaversenyt szervezett Magyarországon, ahol első helyezést értem el. Jutalmul egy hétig - fizikatanárommal, Simon Lászlóval - a vendégük voltam. Bemutatták a kutató- központot, a laboratóriumokat, a gyárakat és a várost is. Velük azóta is kapcsolatban állok.- Milyen témával nyerte meg a versenyt?- Pályamunkám lényege egy érdekes jelenség volt. Felmelegítettem üveget - forrásig - elhelyeztem benne két fémrudat és „lefagyasztottam”. Újra melegítés után, melynél az üveg szilárd maradt, a két fém elektród között aránylag nagy feszültségkülönbséget - 1 voltot is - tudtam mérni, ami igen érdekes, eddig még nem tapasztalt jelenség volt. Ezzel kapcsolatosan végeztem kutatásokat.- Említette a nemzetközi diákolimpiát. Ezen is részt vett?- Tagja voltam annak az öt fős magyar csapatnak, amely tavaly Moszkvában Magyarországot képviselte, és harmadik helyezett lett. Az idei nemzetközi versenyre június 18-án indulunk Moszkvába. Lászlóról még annyit tudni kell, hogy nyolcadikos kora óta vesz részt országos versenyeken. Biológiából, fizikából, kémiából, oroszból és német nyelvből kimagaslóak az eredményei. A nyolc érettségi tantárgy közül ötből - fizika, kémia, biológia, német és orosz - nem kell vizsgát tennie. Matematikából ötös eredményt ért el, és a június 14-15-i magyar-történelem érettségin is hasonló eredményre számítanak tanárai. Publikál a Természet Világa című újságban, illetve most készül megjelentetni - üvegkísérleteinek kutatási tapasztalatait - Aunge Wissenschaft című európai szaklapban. Czikkely Anna • • Üzenet Karcagra Szerdai lapunk 3. oldalán „A találkozó elmaradt” címmel kis cikket közöltünk arról, hogy író-olvasó találkozóra várták Karcagon Maczó Ágnest és G.Nagy Iliánt, akik azonban nem érkeztek meg, hiába várt rájuk hosszú ideig az érdeklődő közönség. Az alábbiakban a szerzőpáros válaszát adjuk közre. Tisztelt Karcagiak! Hétfőn parlamenti felszólalásom miatt csak 5 óra előtt néhány perccel tudtunk elindulni. Az érdeklődők láthatták, hogy nem akármilyen ügy miatt nem indulhattunk hamarabb. Ugyanis az újkori parlament történetében először sikerült elérnem, hogy vizsgáló bizottságot állítsanak fel az ismert ügyben. A munka befejezte után Wartburg gépkocsinkkal azonnal útnak indultunk. Minden igyekezet ellenére 7.50-kor érkeztünk Karcagra. Még Pestről telefonáltattunk a Parlamenti Titkárságról, hogy csak a felszólalás után tudunk indulni, ezért jobb lenne más időpontra halasztani az eseményt. Karcagról visszaszóltak, hogy várnak bennünket. Emberi számítás szerint Wartburggal Buda- pest-Karcag között az utat 2,5-3 óránál rövidebb idő alatt nem lehet megtenni. Teljesen érthető, hogy senkire nem lehet várni 3 óra hosszát. Ennek ellenére mi megpróbáltuk a lehetetlent. Azért is sajnáljuk a történteket, mert Karcagot - a kunok városát, lakóit, mestereit, művészeit nagyon szeretjük. A most megjelent könyvheti könyveinknek több karcagi vonatkozása is van: Gyöifi Lajos szobrászművész alkotásai díszítik, valamint Győrffy István néprajztudós portréja is megtalálható a Hogyan mentsük meg Magyarországot című könyvünkben. Úgyhogy Karcag számunkra olyan hely, ahonnan semmiképpen nem akartunk elkésni! Ezért az önhibánkon kívül elmaradt találkozóra egy későbbi időpontban bármikor sor kerülhet. Rajtunk nem múlik. Maczó Agnes - G. Nagy Ilián Sztrájk a Malévnál A Malév szakszervezetei által meghirdetett figyelmeztető sztrájk a Ferihegyi repülőtéren fél nyolctól negyed tízig tartott, 15 induló és három érkező járatot érintett. A dolgozók figyelmeztető akciója kizárólag a Malév saját járataira vonatkozott, a külföldi cégek gépeit a sztrájk tehát nem érintette. A repülőtér - mint a Maiévtől független intézmény - teljes mértékben ellátta feladatát. Kivételt ez alól csak azok a földi szolgáltatások képeztek - például utasinformáció -, melyeket Malév dolgozók látnak el. A munkabeszüntetés miatt egyetlen járatot sem töröltek, negyed tíz után valamennyi járat teljesítette útját. A sztrájk így anyagi kiesést most nem, ám komoly presztízsveszteséget jelent a részvénytársaságnak. Amennyiben a későbbiekben sem sikerül megállapodni, s a munkabeszüntetések folytatódnak, vezérigazgató szerint naponta mintegy 30 millió forinttal csökkenne a vállalat a kasz- szája.