Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-07 / 105. szám
6 Az IJj Néplap a Tiszazugban 1993. május 7., péntek Ki rándulás hívoga tó Lombfakadástól lombhullásig A tavasz beköszöntével mindenki vágyik a szabadba, a csendes, autózúgástól mentes üdítő környezetbe. Ki a hobbikertjében, ki a kirándulásban, országnézésben találja meg a kikapcsolódást. Megyénk a Tisza adta lehetőségekkel mindezt biztosítani tudja. A Tiszazug leghíresebb nevezetessége a tiszakürti arborétum. Az előbb említett kikapcsolódásra kiválóan alkalmas, jó levegőjével, szépségével. Vajon mennyien veszik igénybe?- Nagyon sokan jönnek, főleg hétvégeken - válaszolja az arborétum portása, Keresztes Lászlóné. - Hét közben szinte senki nincs. Biztos dolgoznak, el vannak foglalva. A helyiek meg sokallják a harmincforintos belépőt, ők szinte alig járnak ki néhányan. Főleg az iskolából jönnek át a gyerekek. Persze iskolakezdés és -vég-Tavasszal virágba borulnak a fák, köztük a magnólia hatalmas virágaival szemet gyönyörködtető látvány. Kis képünkön a levél nélküli ágakon a hatalmas virága látható. külföldi diákok is. Egyébként - a külföldiek közül - főleg németek fordulnak meg sokan. Még üdülni is szoktak itt. Aztán nemrég jártak itt a valamikori alapítók leszármazottai. Megnézték ők is parkot, de azt mondták nem kell nekik.- Mikor tartanak nyitva ?- December elsejétől március elsejéig vagyunk zárva. Ezt a három hónapot otthon töltjük. Egyébként május elsejétől szeptember elsejéig reggel hét órától este hét óráig vagyunk nyitva.- Árulnak facsemetéket is ugye? Elég sok helyen látni a környéken az arborétum hatását.- Igen, árulunk elég sokfélét. De ezt csak lombhullástól lombfakadásig - kivéve a téli időszakot. Ugyanis a facsemete nyáron, a meleg időben nem marad meg, hiába veszik meg drága pénzért.- Sokat áldoznak a parkra ?- Hát nem. Csak néhány ember van. Biztos kevés a pénz rá. Nagyon öregszenek a fák, rengeteg kiszáradt közülük. Tavasszal meg ősszel nem győzik kivagdosni őket. De ettől függetlenül nagyon szép a kert. Most virágzik a magnólia, gyönyörű nagy tölcséres virágai vannak. Nagyon szép minden, érdemes megnézni. zés táján buszok állnak sorba az úton. Sokfelől hozzák ide a gyerekeket, de nyáron ugye ők nem jönnek. Meg a nyugdíjasok szoktak jönni, ők aztán elég nagy számban. Szegedéből járnak még ide diákok, ők ilyen kertészeti tanulók. A múltkor is jöttek nagy, emeletes busszal A park kellemes környezete a felinőttek pihenése mellett a gyerekeknek is számos meglepetéssel, játékkal szolgál. Jó a Tisza, de ... Bekerítve, komp nélkül nehéz A Tiszazug községeit szinte körbeveszi a Tisza, átkelni rajta csak Tiszaugnál vagy Szolnoknál lehet. Nagy gond ez az itt élőknek, hiszen aki Tiszainokán lakik, kerülővel tud átjutni a túlsó partra.- Nincs már komp egy jó ideje, körülbelül tíz éve, hogy megszűnt - kezdi válaszát Kapás Andrásné érdeklődésemre. - Pedig nagyon jó lenne.- Miért lenne szüksége rá?- A szüleim Tiszakécskén laknak. Ha meg akarjuk látogatni őket körbe kell mennünk. Amíg volt autónk, ez hetven kilométer többletet jelentett odavissza. Ez nem mindegy. A munkahelyem is ott van, nem tudom, hogyan fogok átjárni, ha lejár a gyes. Igaz, addig még másfél év hátravan.- A környéken nem tud elhelyezkedni ?- Sajnos nem, nagyon rossz a munkalehetőség. Sokan vannak a faluban munka nélkül, nem akarok közéjük tartozni. Úgy döntöttem tanulni fogok, dajka leszek. Talán akkor sikerül valahol elhelyezkednem. Esetleg a szomszéd községben, Nagyréven, ott most épül új iskola. Férjem kőműves kisiparos, de a faluban már régóta nincs munkája. Kunszentmártonba járt busszal, ott úgy-ahogy talált munkát. De most ő is itthon van, betegállományban.- Az itt lakók mivel foglalkoznak ?- Sokan járnak napszámba. Most, hogy jó néhány embernek lett földje, azt művelik. De ezt én nem kívánom csinálni, elég megalázó. Sajnos semmi lehetőség. Ha a komp üzemelne, a szomszéd megyében könnyebb lenne az elhelyezkedés. Van, "akinek" nem okoz gondot a Tiszai átkelés Házak a csillagok között Tiszaug - ahogy a polgármester asszony, Hegedűs Jánosáé fogalamazott - még az „erdőben jár”. Előttük van a földárverés, a részarány-tulajdonosok földkiadásának ügye. A munkanélküliség megoldása sincs a láthatáron, bár erre történtek lépések. Minden mozdul előre, de elég döcögve. Egy dolog azonban folyamatos, évek óta, és egyáltalán nem lanyhul: az elvándorlás. A község a városi emberek között felkapott üdülőhellyé változott. Főleg a fővárosból, de más városokból is jönnek a pihenésre, kikapcsolódásra vágyók. Mennyien? Télen a falu lakossága ezer körül van, míg nyáron 2-3 ezer! Vonzza a víz - az élő és a holt Tisza, egy-egy szabad stranddal - a fürödni, horgászni szeretőket. Van ebben jó és rossz is, de a községet a rossz érinti érzékenyen. Az ingatlanok árai az égbe szöktek - 2-3 millió forintot is elkérnek egy-egy közepes családi házért. Ennyi pénzért pedig már városon - előnyben részesül Lakitelek és Kecskemét - lakást lehet kapni. Mára a 400 lakóházból több mint hat-Az üdülők szépen sorakoznak a Holt-Tisza partján vanat használnak üdülőként. Az önkormányzat tehetetlen a folyamattal szemben. Belterületen építési telket nem tud osztani, a község területét nem tudja növelni. Igaz, van a felszámolás alatt álló téesz tulajdonában 36 hektár állami föld, azonban ehhez nem nyúlhat, még nincs rendezve az ügy. Mindezekhez járul a költségvetési támogatás : az állandó lakosok számának megfelelően kapják a pénzt. A kiutat keresik, azonban a megoldás nem lesz könnyű feladat. Versenyre kelni a városi infrastruktúrával, elhelyezkedési lehetőségekkel. „A fák között még nem látjuk az utat.” A vevőre váró - több mint 3 millió forintot kóstáló épületegyüttes Mit mondanak a fiatalok? Innen el kell menni V Kiváló eredmény Tiszaugon több mint egy éve cselgáncsedzésre járhatnak a gyerekek. Heti egy alkalommal ifj. Horváth István kecskeméti lakos edzi, oktatja az érdeklődőket. Az eredmény sem marad el, színvonalas bemutatót tartottak a falunapon. A versenyeken való részvétel kiváló, hiszen Trencsényi István Németországba is eljutott. Az elmúlt napokban pedig a fővárosban rendezett versenyen Trencsényi István első, Horváth István pedig második helyezést ért el. Szociális gondok Tiszainoka ném tartozik a nagy települések sorába. Lélekszáma alig haladja meg a 450- et. Ettől azonban még nem jelentkeznének azok a problémák, melyek a községet erőteljesen érintik. Azonban a fent említett összlakosságból az inaktív emberek száma igen magas. A statisztika ezt hűen érzékelteti. Az iskolás korú gyerekek száma száz, a nyugdíjasoké 160 felett van. így már több mint a fél falu eltartottként jön számításba. A munkát vállalni tudók közül majd nyolcvan munkanélküli, még esélye sincs az elhelyezkedésre a környék - Tiszazug - elmaradottsága miatt. Mindehhez járul a nehéz gazdasági helyzet. Ezt érzékelik a polgármesteri hivatalban, hiszen egyre többen jönnek segélyért. A jelentkezők körülményei olyanok, hogy a folyósítást nem lehet megtagadni. Ha ez a folyamat folytatódik . . . A déli verőfényben igen megszomjaztam. Tiszakürtön betértem a főúton egy presszóba hűsítőért. Vendég alig volt, ők is gyorsan távoztak dolgukra. Egyedül maradtunk a kiszolgálóval, fiatal srác volt.- Hogyan került a pult másik ' oldalára, vagy szakmája is ez?- Nem, karosszérialakatosként végeztem. A katonaság letöltése után munkanélküli lettem. Hallottam, csapost keresnek ide, így jelentkeztem. Fel is vettek, azóta itt dolgozom - válaszol Kovács Sándor.- Az egész falu megfordul itt. A fiatalok hogyan vélekednek helyzetükről?- Elkeserítőnek tartják. Sem kulturális, sem elhelyezkedési lehetőség nincs. Nagyon rossz az infrastruktúra, nincs telefon, alacsony a bolti ellátás színvonala. Az nem állapot, hogy reggel nyolc órakor már nincs kenyér, ezért fél hétkor sorba kell állni, hogy jusson. Azt mondják, azért nem rendelnek többet, hogy ne száradjon meg. De attól még el lehetne adni takarmánynak! Sorolhatnám tovább, mi az, ami bennünket, így engem is bánt. Az, hogy ilyen a helyzet, azt eredményezi: innen el kell menni.- Ön is így tervezi ?- Más megoldás nincs. Ezt nem nyugdíjas állásnak képzelem, változtatni csak úgy tudok, ha városba költözöm. Szegedre gondoltam. Egyébként a jövőt, majdani gyermekeim jövőjét is néznem kell. Ha itt nő fel, felsőfokú iskolába soha nem mehet. Az a véleményem, hogy nagyon rossz itt a tanulási lehetőség. A gyerekek közül csak néhány megy az általános iskolából szakközépiskolába, a többiek szakmunkások lesznek. De mit kezdenek a szakmájukkal? És a mezőgazdaság? Van önöknek földjük?- Van a szüleimnek, de csak azért, hogy legyen. Nem tervezünk vele semmi különöset, abból nem lehet megélni. Szüleim egyébként nyugdíjasok, így csak azzal foglalkoznak, jövedelemkiegészítésképpen. Különben is ráfizetéses a termelés, az állattenyésztés is. Csak akkor lehet megélni belőle, ha fóliáznánk. De ahhoz pénz kell! A fiataloknak vannak elképzeléseik?- Elképzeléseink vannak, de a pénz hiányzik ehhez is. Pedig itt nagyon jó lehetőséget ad a turizmusra a Tisza. Nem a külföldire, hanem a belföldire gondolok. Van szabad strand Inokán, kellene egyet itt Kürtön is csinálni. A másik az arborétum. Igazán ki kellene használnálni azokat, amink megvan. Úgy tudom, indul majd sétehajó Szeged és Szolnok között. Például kiköthetne itt, fürödhetnének az utasok. Megnéznék az arborétumot, ha lenne egy szabadidőpark jó felszereléssel . . . Beszélgettünk is erről többet, de sajnos csak elképzelések maradnak.- A művelődés, szórakozás? Látom, itt szokott diszkó lenni.- Igen, minden pénteken van. Ez az egyetlen hely, ahol szórakozni lehet. Van ugyan faluház, de nincs kihasználva. Csak akkor működik, ha gyűlést rendeznek. Semmi program, semmi szervezett műsor. Most ifjúsági klubot szeretnénk létrehozni, úgy néz ki, sikerülni fog. Beszéltünk erről a polgármesterrel is, ő támogatja elképzelésünket. Még ha mi nem is élvezzük majd előnyeit, az utánunk jövő generációnak legalább megteremtjük.
