Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

1993. május 6., csütörtök Hazai tükör 3 A kispénzű magyar turistákra számít Hajózik, mellette kempinget üzemeltet Rákóczifalváról indultak Európa-túra két keréken A Holt-Tisza partján találja meg a vendég Tiszafüreden a Tisza-parti kempinget. Üzemel­tetője, Bakos László hajósból lett vállalkozó. A füredi kem­pingek közül ez a legegysze­rűbb. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy éppen egy­szerűségében rejlik a „nagysze­rűsége”. Természetes zöld környezet­ben, és a víz is alig 40 méterre van a kempinghatárt jelző kerí­téstől. Már egy-két lakókocsi jelzi, hogy közeleg a turistasze­zon. Bakos László május else­jén nyitotta meg a kemping ka­puját.- Hogyan lesz egy hajósból vállalkozó?- Már 14 éve hajózom. Beval­lom, egy kicsit bele is fáradtam már a sok utazásba. Ezért három éve úgy gondoltam, hogy meg­próbálkozom a kemping bérbe­vételével. így legalább nyáron itthon lehetek a családommal. Persze ez nem jelenti azt, hogy szakítottam volna a MA­PI ART-tal. Továbbra is ott dol­gozom. Minden vállalkozás je­lent egy bizonyos kockázatot. A hajózás jelenti számomra to­vábbra is az anyagi biztonságot.- Lehet, hogy túl korai még a kérdés: megérte vállalkozni?- Ez tényleg nem egy egy­szerű kérdés. Sarkosan nem is lehet igennel vagy nemmel megválaszolni. 1990-ben vi­szonylag kedvező feltételek mellett vehettem bérbe az ön­­kormányzattól a területet. Azóta a költségeim, „hála” az infláci­ónak, jelentősen emelkedtek. Ez egy nagyon egyszerű kemping. Araink is ehhez igazodnak. Egy büfést, egy takarítót és két éjje­liőrt alkalmazok. Tudom, hogy sokan megmosolyognak a kö­vetkező kijelentésemért: olyan nagy haszon nincs ebben az üz­letben. A két év mérlege „null­­szaldó” körül mozog. Hosszú távon én mégis látok benne fan­táziát. Felvételi nélkül a Tiszapartiból Irány az orvosi egyetem! Úgy borult Bozsó Tünde nyakába az egész család, ami­kor a kerti kapuban megállva végre hazaérkezett, hogy sze­gény alig állt a lábán. Az örömre megvolt az ok, hiszen Tünde az egészségügyi szakmai és tanulmányi országos verse­nyen hetedik helyezést ért el, vagyis egyenes az út az orvos­­tudományi egyetemek valame­lyikére. Az egyetlen, amiből még bizonyítania kell a felvéte­lin, a fizika, de ha megnézzük a bizonyítványát és végigsétálunk az ötösök tengerén, nem ma­radhat kétségünk afelől, hogy bizony ez is sikerülni fog. B. Tóthné Kordély Ilona tanárnő­höz járt előkészítőre, az utóbbi időben már csak evésre volt ideje. Köszönetét mond dr. Pa­taki Mihálynak, a Tisza-parti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatójának is, aki egy hétre megengedte Tündének, hogy lógjon. Ne tes­sék félreérteni, csak a hajrá ide­jére, s az elmaradt tanulnivaló­­kat így is pótolnia kell. A suliban is gratuláció és pu­szi fogadta, dr. Olexik László igazgatóhelyettes kísérte őt há­rom évfolyamtársával Sop­ronba, ahol mindannyian na­gyon izgultak, de ez már a múlté. Tündének maradt a siker, s már azt is eldöntötte, melyik egyetemre akar menni: a szege­dire. Mert Szeged kisebb város, mint a főváros, és a fiataloké. Több beutazó, kevesebb kiutazó Az év első negyedévében 6 millió 190 ezer külföldi látoga­tott az országba, s 2 millió 213 ezer magyar állampolgár utazott külföldre - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összefog­laló adataiból. A kereskedelmi szálláshe­lyeket 609 ezren vették igénybe, a vendégéjszakák száma meghaladta az 1,8 mil­liót. A szállodai szobák kihasz­náltsága 36,2 százalékos volt. Az előző év azonos időszaká­hoz képest az év első negyedé­ben a külföldi látogatók száma 18,6 százalékkal nőtt, a Ma­gyarországról kiutazóké 9,3 százalékkal csökkent. Az ér­kező vendégek 6,8 százalékkal többen voltak ugyan, mint egy évvel korábban, a vendégéjsza­kák száma viszont 4,3 száza­lékkal kevesebb. (MTI)- Ez nem kis pénzbe kerül. Nem fél beruházni, ha nem tu­lajdonos?- Mindenképpen az lenne a legjobb megoldás, ha tulajdo­nos lennék. Egyelőre azonban ez még csak álom, mert nincs meg a rávaló. Csupán az elektromos kor­szerűsítés és szennyvíz több mint kétmilliós beruházást je­lent. Azon is tömöm kell a fe­jem, hogy azt miből fogom fi­nanszírozni.- Ennek az egyik fedezete le­hetne az idelátogató vendég. Adódik a kérdés: milyen sze­zonra számít?- Én optimista ember vagyok. A tavalyi év sem volt olyan „hejde” rossz. Talán még job­ban is zárhattuk volna, ha az új­ságok nem fújják fel annyira a tiszai fertőzés ügyét. Optimiz­musom alapja az, hogy vendé­geim zöme visszajáró. Mi a kis­pénzű magyar turistákra alapo­zunk. -p­* Társastánc­bajnokság Békéscsabán május nyolca­­dikán, szombaton rendezik meg az idei országos társastánc-baj­nokságot az „A” osztályú - legmagasabb nemzeti kategóri­ájú - táncospárok számára. A vetélkedőn huszonnyolc pár in­dul. A legjobb hazai „A” osztályú társastáncosok, akik Szombat­helytől Budapesten át Szegedig az ország legeredményesebb táncköreinek a versenyzői, a hagyományos európai és a la­tin-amerikai társastáncokban versengenek. (MTI) Nem akármilyen útra vállal­kozott május 1-jén Szabó Árpád és Lévai Csaba Rákóczifalvá­ról. Úgy döntöttek, hogy körbe­­kerékpározzák Európát. Reggel 9 órakor a falu nevében Bodács István polgármester búcsúztatta el a bátor fiatalokat, s magyar, német, angol nyelvű videoka­zettát adott át nekik, hogy vi­gyék el Rákóczifalva hírét, amerre csak járnak. Az indulás előtti izgatott per­cekben sikerült beszélnem ve­lük.- Hogyan jött az ötlet ehhez a túrához?- Régebben hárman voltunk. A harmadik srác és Csaba ter­vezték el. De végül csak ketten megyünk.- Mi az útvonal? Merre men­tek?- Ausztria, Olaszország, Mo­naco, Spanyolország, Gibraltár, Portugália, Franciaország, Lu­xemburg, Németország, Auszt­ria és onnan haza. Körülbelül 9000 kilométert teszünk meg négy hónap alatt.- Milyen és mennyi edzés szükséges egy ilyen túra előtt?- Rengeteget mentünk — a szélrózsa minden irányába. Az volt a lényeg, hogy menjünk. A nehezebb terepet a Mátrában gyakoroltuk.- Sikerült-e szponzorokat ta­lálni? r ■ — Én Pesten dolgozom - mondja Árpád -, ott sikerült. A Pharmavit cég Sport Plussz tab­lettákat adott és anyagi támoga­tást. A Dodo Autóügynökség és az ÖKO Rt. anyagilag segített. A TKD Elektronik cég tizen­négy nyelvű szótárgépet adott, és nagyon készséges volt a Ma­gyar Kerékpáros Túrázók Szö­vetsége.- Kísér-e benneteket valaki?- Nos, én Csabát, Csaba meg engem. Teljesen egymásra le­szünk utalva.- Mikorra várható az érkezé­setek?- Augusztus második felében már itthon is leszünk.- Jó utat és sok szerencsét! A fiúk tettek egy tiszteletkört a focipálya körül, majd elindul­tak Szolnok irányába. A kabala víziló vidáman zötyögött a tás­kára akasztva - remélem, vi­gyáz rájuk. Csáti Réka SZOLNOKON JÁRT AZ EDDA. A Széchenyi István Gimnázium meghívására kedden Szolnokra látogatott a népszerű rockegyüttes, az Edda. Délben kispályás focimérközéseket játszottak az is­kola tanulóival, este pedig koncertet adtak. Képünkön a focimérkőzés. (-nzs-) Vonzerőink: kulturális kínálatunk, ételeink, művészeti életünk Expo előtt ■ egy rendhagyó turisztikai konferencia (3. rész) Marad a kétszázas Nem vonja ki a forgalomból a Magyar Nemzeti Bank a ta­valy kibocsátott 200 forintos pénzérméket - mondta Zádori János, az MNB szóvivője. Kü­lönféle híresztelések láttak nap­világot az esetleges kivonással kapcsolatban. Leszögezte, hogy ezek a híresztelések minden alapot nélkülöznek. A 200 fo­rintos törvényes fizetőeszköz, azt fizetéseknél mindenki köte­les elfogadni. Találgatásokra feltehetően az adott okot, hogy a közelmúltban az MNB emelte a nemesfémek árfolyamát, s így drágult az ezüst is. A 200 forintos érmék 50 százalékban ezüstöt is tar­talmaznak. Mindezt figyelembe véve egy darab 200 forintos pénzérme előállítása jelenleg megközelítőleg 120 forintba ke­rül. (MTI) Magyarország vonzerőténye­zői között a legfontosabb 3 elem: a kulturális kínálatunk, ét­termeink és ételeink és művé­szeti életünk. Az utóbbin belül különösképp a gazdag folk­lór-népművészet vezet. Más ol­dalról nézve, taszítja az ideláto­gató külföldi turistákat: közbiz­tonságunk, a hivatali packázá­­sok, elmaradott infrastruktú­ránk, az érzékelhető környezet­szennyezettség, az idegeny­­nyelv-ismeret hiánya. Előadónk szerint a világkiál­­lítááf nem elsősorban üzletnek, hanem a leghatékonyabb turiz­mus-politikai, idegenforgalmi eszköznek kell tekinteni, amelyhez történelmünk, tudo­mányunk, művészetünk meg­ismertetése kitűnő alkalom. A vásár a külföldiek becsalogatá­sának (is) a leghatékonyabb eszköze, és ehhez nagyon fon­tos az előtte időben megalapo­zott személyes kapcsolat. Az üzletet nem a vásáron kell meg­kötni, hiszen a személyes kap­csolatfelvétel után az is termé­szetszerűleg jön. A kínálati piac fontos eleme egyebek közt a propagálandó térség ismeretsége. Az előadás­ban ismét elhangzott, hogy pél­dául a Tisza-tóról sokan azt sem tudják hol van és mit lehet ott csinálni. És végül jöttek a konkrétu­mok, a Szervezés-Vezetéstu­domány i Tásaság Idegenfor­galmi Tagozata legfrissebb tá­jékoztatása alapján. Tehát: a vá­sár a tervek szerint 1996. május 11-től október 4-ig tart. „Kerí­tésen belül” - ez feltehetően a fővárosi helyszínt jelenti - ma­gyar cégek építik. Hivatalosan 40-50 ország részvételével számolunk, 11 dollárra tervezik a belépőt, körülbelül 3 millióval több turistával számolnak, mint manapság (ma 15 millió az éves turistaforgalom/beutazó tu­rista). Tizennégy szakon lesz rendezvénypályázat, 8 régióban most gyűjtik össze a tendereket. Érdekes, hogy konkrét kulturá­lis rendezvényekről még nem szóltak, pedig tudjuk, hogy mindenütt folyik a készülődés. (Félő, hogy a helyi-regionális tervek ismeretében sok párhu­zamosság, illetve átfedés okoz majd kellemetlen meglepetése­ket.) S hogy a pénzről is essék szó, a kerítésen belül 17 milli­árd dollár teljes bevétel mellett, 600 millió dollár tiszta bevétel­lel számolnak. Szép tervek, re­méljük, megalapozottak! Most talán ezzel, ha így teljesülne, mindannyian kiegyeznénk. S hogy mi lesz, mi marad „keríté­sen kívül” - kérdésemre már kevesebb konkrét választ kap­tam, de reménykedjünk „a vi­dék szerepe is fontos lesz, külö­nösen, hogy Bécs kilépett” - hangzott a válasz. Talán jövőre e téren is többet megtudunk majd, itt újra, Szol­nokon, áprilisban. Alapítvá­nyunk, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat és a Kereske­delmi és Vendéglátó-ipari, Ide­genforgalmi Főiskola ugyanis újra felajánlotta, hogy Szolno­kon megrendezi a konferenciát. S addig is, nem az expoesé­­lyeinken kell elsősorban lamen­tálnunk, hanem turisztikai fo­gadóképességünk érdekében „benn kell rendet csinálni, itt­hon”, s ebben egyre meghatáro­zóbb szerepet kell kapjon a szakképzés, a turizmus és kör­nyezeti kultúrája, valamint azok a vendégmarasztaló kulturális - művészeti - szabadidős vonz­erőtényezők, amelyek az idelá­togató turistát később is vissza­csalogatják. (Vége.) Dr. Horváth Attila | ■ IIN fl HÍREK Tiszabő Váljék végre a falu vál­ságövezetté! - szorgalmazza a polgármester már jó ideje. Alapos oka van rá: óriási a szegénység, a falu többségé­nek nincs munkája. Hogy több pénzt kaphassanak, fel kellene figyelnie a kormány­zatnak erre a térségre is. Hogy ez így legyen, már tett lépéseket a régió köztársa­sági megbízottja, dr. Skul­­téty Sándor. * Befejezéséhez közeledik a húsüzem építése a faluban, azt előreláthatóan június 15-én átadhatják. Az önkor­mányzat 25 millió forintos beruházásaként megvalósult üzemben 3000 sertést dol­gozhatnak fel évente. Az új munkahely 12 embernek ad kenyérkereseti lehetőséget. Az állatokat leginkább hely­ből vásárolják fel. * Túl van a csődeljáráson a Petőfi Szövetkezet, úgy néz ki, hogy fenn is marad. Kell is a léte, mert munkahelyet ad a falunak. Ezenkívül már csak a polgármesteri hivatal tudja foglalkoztatni az embe­reket közhasznú munkás­ként. Nyolcvanan „élvezhe­tik” ennek előnyeit. Aki ezt a lehetőséget megkapta, ré­szére az önkormányzat ház­táji földet biztosított, és 150 mázsa vetőmagkrumplit is kapott még. Összesen 40 hektáron gazdálkodhatnak így a közhasznú munkások. * Nem pénzben, hanem természetben fizeti ki az ön­­kormányzat a különböző se­gélyeket. Az intézkedést azért kellett megtenni, hogy ne a kocsmába kerüljön a támpgatás. Az éves segély­keret Í0 millió forint, és ezt nevelési segélyként, ösztön­díjként osztják ki, valamint szalmabrikettet, vetőmagot adnak a rászorulóknak. * Hatszázötven a részarány­­föld-tulajdonosok száma a településen. Van, aki maga műveli, van, aki benthagyja, és van, aki az önkormány­zatnak adja át földrészét. A földhelyzet az aratás után lesz rendezve, a jogszabá­lyoknak megfelelően. * Az átalakult megyei víz­műben marad a vízműtelep, nem érte volna meg kilépni belőle. Ez így megfelelő az önkormányzatnak, hiszen drága a víz előállítása. Egy köbméter 70 forintba kerül, de így, hogy bentmaradtak, csak 37-et kell fizetniük. * Csődöt jelentett a brikett­üzem. A 98 százalékban ön­­kormányzati tulajdonban levő gazdálkodóegységben tavaly 4 ezer tonna szalmát akartak feldolgozni, de csak ezret tudtak. Az ok: a hat gé­pegységből álló brikettáló vonal valamelyike mindig rossz volt. Pedig a 20 millió forintba került gépek mind eredeti német gyártmányúak, de az állandó alkatrészgon­dok miatt túlnyomó részt ki­használatlanul állnak. így, hogy a termeléscsökkenés miatt kevesebb lett az árbe­vétel, csődöt kellett jelente­niük. Folyik is a per a gépek forgalmazójával, amely a gyártóra terheli a hibát. A korábban három műszakban termelő gyár terméke iránt óriási az érdeklődés. Kétezer tonnát a faluban kötöttek le, míg a másik részt a környék­belieknek szállították ki. A szalmabrikettel ugyanis nem sok a gond, könnyű kezelni, a hagyományos tüzelőberen­dezésekben kiválóan ég, és ráadásul olcsó is. A 14 dol­gozót foglalkoztató üzem je­lenleg csak egy műszakban termel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents