Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
1993. május 5., szerda Kultúra 5 A tévé képernyője előtt Egy este a Collegium Hungaricumban Kiállítás és koncert a horvát menekültek javára Tóvári Tóth István önarcképe A televízióban - úgy tűnik - alakulnak, alakulgatnak a dolgok azaz a programok, amit régóta kívánunk. Persze gyökeres változásokról azért nincsen szó, de egyben-másban panaszolkodásunk mégsem volt hiábavaló: a sokakat régóta bosszantó Közjáték végre „méltó” helyére került, már nem tolakodik főműsoridőben élőnkbe, elkerült a késő esti órákba, sőt van úgy, hogy már az éjfélt is elüti, amikor a képernyőn megjelenhetik. A televízió vezetői végre megértették, hogy e különösen sajátos képzettársításokra épülő, vaskos bölcsességekkel bennünket nyakon öntő mutatvány, egy-egy rendező önkényes játéka nem millióknak való. Bosszankodnivalónk azért még bőven akad, főleg beszéd dolgában avagy helyesírási problémák miatt. Két feltűnően furcsa esetet említenék bizonyításul az elmúlt napok műsorából. „Döbütálni” ? Az egyiket a sport magazinjában hallottam, s Kopeczky Lajos követte el, mulatságos hibát ejtett, valakire azt mondván, aki kezdőként mutatkozott be sportágában, hogy: döbütál! Nem az a baj, hogy jó magyar kifejezés helyett a műsorvezető idegen szót használ, sajnos eléggé gyakori ez is a televízióban, hanem az eközben megmutatkozó finomkodás., Riporterünk olyan elegánsan akar franciás lenni, hogy már ott is ö-zik, ahol az eredetiben a francia sem ejt ö-hangot. Ott ugyanis csak egy débuter létezik, így, é-vel, akár csak a magyar és-ben, de a döbütál sohasem fordul elő. Ennyit azért egy műsorvezetőnek illenék tudni. Minthogy rökamiét ejteni is - ezt mástól hallhattuk - nyelvi botorság, hiszen akiről e derék fekhelyet elnevezték, őt is csak Récamier asszonynak nevezték. A másik, amiről szót ejtek, a rendszeresen jelentkező Szerencsekerékben történt: rosszul, helytelenül közölték a megfejtendő nevet a hatalmas táblán, egy közismert zenés játék címét, kötőjelet biggyesztve oda is, ahová nem kelletik, ahol sohasem szerepel. Ugyanis, mióta írják a Csárdáskirálynőt két szóban, csárdásra és királynőre választván kötőjellel? Miféle szabály kötelezne bárkit is erre az írásmódra? Kicsinység, mondhatná valaki, mire jó a kákán is csomót keresni. Igen. válaszolom, az volna talán, ha ez a kötőjel nem akadályozta volna meg, hogy a név megfejtőjének jó úton indulhasson el a képzelete, hogy helyes irányban működjenek a gondolatai. így azonban félrevezették, sőt megtévesztettek bennünket is, akik a képernyő előtt igyekeztünk rálelni a jó megfejtésre. A játékos így vélhetően egy nyereménytől esett el, mi pedig a sikeres megfejtés örömétől. Több komolyságot, pontoságot a játékba, kedves Szerencsekerék, ha már arra a sorsra rendeltettél, hogy visszatérő vendégünk légy a képernyőn, aki egyébként is csupán szegényes másolata vagy a hasonló német játéknak, főképp nyeremények kínálatában. De a nyelvi modorosság sem válik dicséretedre. Mint ahogy egy-egy úgynevezett beszélőműsomak az, ha a műsorvezető hadar vagy pedig körülményes, ha túlbonyolítja a legegyszerűbbet is, miként az Aktuális hétfő esti adásában esett meg Lantos Gabriellával, aki a lakásgazdálkodás jelenlegi gondjairól, a bérlakások sorsáról szóló beszélgetésben nem tudott igazán világos képet rajzolni, világos válaszokat kicsikarni beszélőtársaitól, a túlzott szakszerűség, a fontoskodó bürokratikus nyelvezet kedvünket szegte, lelohasztotta a tárgy iránti érdeklődésünket. Sajnos, ez sem egyedi, korántsem fehér holló az ilyen típusú stúdióprogramok sorában.. A fentiek után egészen másról: arról, ami szép, kellemes, akár szóban, akár más formában jelenik meg a képernyőn. A legszebb asszony Mert ilyen pillanatok, percek, sőt félórák is adódtak. Azt hiszem, sokáig emlékezhetünk például a Csengey Dénes emlékére rendezett szavalóverseny (döntő vasárnap este) győztesére, a Vajdaságból érkezett zentai Domány Zoltánra, aki döbbenetes erővel szólaltatta meg a szerbiai magyar kisebbség keserűségét és fájdalmát, de talán dühét is és sorsüldözöttségét, férfias keménységgel, megragadó őszinteséggel és szépen zengő magyar nyelven. A szép szavakból, a költői szavakból ezen a vasárnapon egyébként a legszebbeket az édesanyák kapták. Több verses-zenés műsorral köszöntötte a televízió őket az anyák hagyományos napján. Elég, ha utalok a 2-es csatorna esti programjára, A legszebb szó .. ,-ra. De említhetem Csoóri Sándor talán legismertebb költeményét, az Anyám fekete rózsát, amely Funtek Frigyes előadásában hangzott el a Kedves versem sorozatban. Az anyák iránti tisztelet testesült meg abban a versenyben is, amelynek tárgya a női szépség, s résztvevői kivétel nélkül gyermekes édesanyák, túl a harmincon, sőt a negyvenen is, s akár három gyermekkel is a „tarsolyban”. Milyen kedves, lelket melengető pillanat volt, amikor a döntő végeztével a színre léptek, anyjukhoz rohantak a kicsinyek, s ölbe kapva anyjukhoz simultak, s boldog mosolyban olvadt egybe anya és gyermek öröme. Ez a kép számomra a termékeny szépséget jelképezte meghatóan. Tizenöt érdekes, csinos, vonzó asszony a képernyőn, aki eljutott a versengés során a csúcsra, s Bogyay Katalin mikrofonja előtt ki bátrabban, ki elfogódottabban szóban is bemutatkozott. Tizenöt kiválasztott, akik igazi művészek, legalábbis a költő zsűrielnök, Páskándi Géza szerint, aki meg is fogalmazta: könnyű szép lánynak születni, de nehéz szép asszonynak maradni. Ez utóbbi, ha sikerül, igazi művészet. Érdekes az is, miért is vállalkoztak ezek az asszonyok a nyilvános megmérettetésre. Nem a túlzott hiúság hajthatta őket, volt, akit kollégái, kolléganői bátorítottak erre a lépésre, volt, akit egyenesen férje ösztönzött, s akadt, akit édesanyja nevezett be a Magyarország legszebb asszonya címért folyó versengésbe. Végül is az elsőséget egy móri tanárnő, Valter Tünde, egy ifjú mama szerezte meg, az érte, illetve vele járó koronát az ő fejére illesztették, és ő kapta a 100 ezer forintos fődíjat is. De bőven jutott ajándékokból a társaknak is, és ez így volt emberi, ezt a humánus hangulatot erősítette a nők dícséretét zengő Páskándi-himnusz, vagy a szellem gyönyörűségét kifejező tánckettős. Ez a verseny pompásan érvelt amellett, hogy a szépség igenis megőrizhető. Miként a családi szeretet is, amire péntek este Vitray Tamás vetélkedője, az Ideális család mutatott játékosan példát; szépség és szeretet egy családi berekben - maga a boldogság. Röviden Szombat este láthattuk Gaál István „elfelejtett” filmjét, a Sodrásban című alkotást, amely harminc esztendeje készült, és annakidején friss szellemiségével, rendkívül gazdag képi világával igazi mozisikert aratott. Hogy mi okból került most elő évtizedek múltán és miért sugározta a televízió a második csatorna műsorában? Az alkalmat nem árulták el nekünk, de igazi érték esetében kell-e valamiféle időszerősítő ok a sugárzásra? Semmiképpen nem. Igazi felüdülés volt ez a magyar film a képernyőn. Gaál Istvánról keveset hallani, nem lenne jó látni, legalább java filmjeit? Valkó Mihály Bevallom, hogy találomra ütöttem fel a bécsi telefonönyvet, amikor rátaláltam a Magyar Kulturális Intézet telefonszámára. A 24-05-81-es számon, tárcsázás után egy kedves női hang közölte velem, hogy március 25-én este 18 órától Tóvári Tóth István, Munkácsy díjas festőművész kiállítása és Polgár Magdaléna koncertje lesz az intézetben. Nem volt más dolgom, mint hogy „engedélyt” kérjek az in-Portré a kolléganőről, Sajó Zsúról Új bélyegek A Magyar Posta Vállalat ma „Európai kortárs művészek” elnevezéssel 17 forintos és 45 forintos címletű bélyegsorozatot hoz forgalomba. A 17 forintos címletű bélyegen a paksi római katolikus templom belső képe, a 45 forintoson a Sevilla ,92 világkiállítás magyar pavilonjának képe, Makovecz Imre építészeti alkotásai láthatók. Az Állami Nyomdában több színű ofszetnyomással összesen 400 ezer fogazott példány készült. Ugyancsak szerdán jelenik meg a lengyel bélyeggyűjtési mozgalom centenáriumának alkalmából a Polska '93 Kopernikusz elnevezésű bélyeg kisív, amelyen nyolc 17 forintos névértékű postabélyeg és négy szelvény található. A 17 forintos postabélyegen a heliocentrikus világkép korabeli ábrázolása látható. A kisív szélét egyebek között stilizált csillagképek szegélyezik. A kisív 110 ezer fogazott példányban kerül forgalomba. Az idén harmadik alkalommal rendeznek rangos motocross versenyt a cserénfai crosscenterben s ennek alkalmából a posta megjelenteti a 17 forintos címletű „Moto-cross VB Cserénfa” elnevezésű bélyegét 450 ezer fogazott példányban. Az új bélyegeket a megjelenés napján az első napi bélyegzőt használó postahivatalok a gyűjtők kívánságára lepecsételik. " (MTI) Megjelent a Cégkatalógus Megjelent a több mint 100 ezer budapesti és vidéki cég alapadatait tartalmazó új Cégkatalógus. A regiszter a cégbíróságokon bejegyzett, a Cégközlönyben már megjelent adatokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A Cégközlöny és a Company Data Informatikai Szolgáltató Kft. vezetői elmondták: számítógép és telefonvonal segítségével a cégek adatai a kívánt rendszerben lekérhetők a Company Data által működtetett, folyamatosan aktualizált adatbanktól. (MTI) tézet vezetőjétől az esemény megtekintésére. „Mindig örömmel vesszük, ha hír van rólunk a világban. Éppen ezért szívesen látjuk csütörtökön este. Jöjjön egész nyugodtan!” - hangzott a szívélyes invitálás, aminek örömmel tettem eleget. Kezdés előtt már 10 perccel ott voltam. A galériában egyre több magyar szót hallottam. Gyülekeztek az érdeklődők: Bécsben élő magyarok, meghívott vendégek, a magyar kultúra osztrák barátai. Az intézet igazgatójának, dr. Balázs Bélának köszöntő szavait már vagy nyolcvanan hallgattuk. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Ungár Dénes, bécsi magyar nagykövet, a megnyitó beszédet pedig dr. Losonci Miklós művészettörténész professzor tartotta. Meleg szavakkal mutatta be az 1909-ben Pressburgban született mestert. A 85-ik évében járó művész szuverén egyéniségét tükrözik alkotásai. „Képteremtményei nem szimpla tájak, nem portrék, hanem vallomások” - írta a kiállítás beharangozójában a Kisalföld című újság. Valóban! A kék, sárga, zöld, rozsda-vörösbe hajló „vastag” színvilág a születéstől az elmúlásig elkísér bennünket, mely utazás során végig velünk tart az ember. Tóvári mester élete összefonódott Győrrel, ahol ma is él. „Város és a művész egymásra talált, ami elősegítette ezen nagyszerű alkotások létrejöttét” - említette dr. Losonci Miklós. Ennek megbecsülése-Úgy tűnik: Szolnok zenekedvelő lakossága igazán szereti az opera- és operettslágereket, hiszen a mostanában több ízben megrendezett, e műfajok legszebb dallamait, részleteit felvonultató koncertek minden alkalommal táblás házat vonzanak. így volt ez vasárnap este is: alig lehetett látni gazdátlanul maradt székeket; a Lovas Károly által összeállított műsor és a neves előadógárda tartalmas szórakozást, szép élményt ígért az azt meghallgatni kívánónak. A színpadon elfoglalta helyét a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és Báli József vezényletével máris felcsendült a koncert első darabja: Rossini „Olasz nő Algírban” című nyitánya. Báli József az eredeti tervek szerint megosztva vezényelt volna Wilfried Koch-hal - azonban a német vendégkarmester sajnálatos módon megbetegedett, s így a csaknem három óra hosszat tartó hangversenyt mindvégig a ként lett Tóvári Tóth István Győr díszpolgára, aki Bécsben is a magyar kultúra reprezentáns nagykövete vojt. A program Polgár Magdaléna, pulai születésű előadóművész hegedűkoncertjével folytatódott. A fiatal, igen tehetséges szólista játéka. Sara Bryans-Cox, az 1975-ös salzbugi zongoraverseny nívódíjasának kíséretével, valóban zenekar karnagya dirigálta. A koncert programján sorra hangzottak el Bizet, Csajkovszkij, Erkel, Gluck, Gounod, Mascagni. Ponchielli. Puccini, Rossini, Saint-Saens és Verdi operáinak talán legszebb részletei. Az áriák és zenekari részletek között a nagyszerű B aranyi Ferenc sok érdekes ismeretet hordozó, sziporkázóan szellemes konferanszát élvezhette az operaest közönsége. A nagy sikert aratott hangversenyen az opera talán legfényesebb ifjú csillagai léptek színpadra. Hogy kinek melyik ária nyerte el tetszését - nos, ez igazán ízlés dolga. E sorok írója megkísérel ugyan rangsorolni, bár bevallja: nagyon nehéz a dolga, hiszen a műsor szinte minden darabja élményt nyújtóelőadásban hangzott el. A szolnoki szimfonikusok tolmácsolásában Mascagni: Éarasztbecsület című megkoronázta a szép estét. Mozart. Beethoven, Schubert, Pejacevic és Bartók Béla műveit hallgatták a jelenlévők, akik önkéntes adományaikat a zágrábi segélyszervezetnek utalták át, a horvát menekültek - főleg gyermekek - megsegítésére. Jó volt velük együtt lenni ezen az estén a Bécsi Collegium Hungaricumban. operájának Intermezzoja; a nagyszerű drámai szoprán. Szilfai Márta előadásában Santuzza áriája - ugyancsak a Parasztbecsület részlete; Szonda Éva, a szolnoki közönség kedvence előadásában Saint-Saens Sámson és Delila című operájából a híres Csók-ária ragadta meg leginkább a kisebb malőr dacára is. A férfi-énekesekre térve, Réti Attila ezúttal Bizet Carmenjének torreádorjaként aratta a legtöbb tapsot. A megnyerőén sokoldalú Bátor Tamás ifjú kora ellenére kitűnő Fülöp királynak bizonyult (Verdi: Don Carlos); Daróczi Tamás pedig az áriák áriája: a „Nessun dorma” technikailag és zeneileg kifogástalan előadásával lopta magát leginkább a közönség szívébe. Az operaest minden előadónak megérdemelt sikert - az azt hallgatónak feledhetetlen szórakozást hozott. Szathmáry Judit P. M. Nagy siker volt Operaest a Szigligeti Színházban A Rágalom-ária Bátor Tamás-módra
