Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 121. szám

1993. május 26., szerda Hazai tükör 3 ÚJ GÉPEKKEL. Befejeződött a korszerűsítés a Karcag és Vidéke Afész Hypóüzemében. Prarom tárolásra alkalmas tartályt és két töltőgépet állítottak üzembe. Megszűnt a kézi töltés, kartonozás. Zsugorfóliázóval csomagolják a flakonokat. Jelenleg folyamatos megrendelésük van, Igény szerint nyújtott műszakban is dolgoznak. (Fotó: Korényi) Levizsgáztak a gazdák A napokban a bizonyítványok kiosztásával ért véget az a gazda-továbbképző tanfolyam, melyet a Népfőiskola keretében szervezett a Mezőgazdasági Kistermelők Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Szövet­sége. A képzés a tervezett tematika szerint valósult meg, és az in­duló 42 főből 38 végzett siker­rel. A foglalkozásokon a látoga­tottság 80-85 százalékos volt, amit jónak lehet tekinteni. A szakmai anyag elsajátításához sikerült jól felkészült oktatókat, szakembereket megnyerni, s szemléltető eszközök is segítet­ték a munkát. Egy-egy, az érdeklődésre le­ginkább számot tartó témakör­ből fórumot is szerveztek, ahol az illetékes termeltető, forgal­mazó cégek képviselői válaszol­tak a hallgatók kérdéseire. Ki­helyezett foglalkozás volt pél­dául a Szolnoki Agroker Rt.-nél, ahol a mezőgazdasági termelőszövetkezetek széles skáláját tekintették meg a gaz­dajelöltek, de a hallgatók ellá­togattak Grazba is, ahol az oszt­rák farmergazdálkodást tanul­mányozták. A gazda-továbbképzés ta­pasztalatait összegezve Bindics István, a tanfolyam vezetője elmondta, hogy a foglalkozáso­kon felszínre kerültek mindazok a problémák, melyek nehezítik az egyéni gazdálkodást, a me­zőgazdasági termelést. A résztvevők szerint a legna­gyobb gond még mindig a hitel­­felvétel túl bonyolult feltétel­­rendszere, a magas kamatok, és a termelési bizonytalanság. A piac még nem működik, a régi felvásárlási rendszer pedig már nem funkcionál. A gazdák ezért nem tudják felmérni, mit és mennyit termeljenek. L.Z. A külkereskedelem negyedéve Az import az első negyedév­ben 215,2 milliárd forintot tett ki, 4,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban - állapít­ható meg a KSH kimutatásából. Ugyanebben az időszakban az export 154,4 milliárd forint volt, 21,9 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Dollárban kife­jezve az import értéke 2,5 milli­árd, az exporté pedig 2,8 milli­árd volt, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva min­tegy 5 százalékos import-, il­letve 28,7 százalékos export­­csökkenést jelent. A behozatal és a kivitel egyenlegeként - a tavalyi első negyedévi 8,6 milliárd forinttal szemben - idén 60,8 milliárd fo­rint összegű behozatali többlet képződött, gyakorlatilag teljes egészében konvertibilis elszá­molásokban. A passzívum több mint 600 millió dollárral ha­ladja meg az elmúlt év első 3 hónapjában kimuttott értéket. Az első negyedévi forgalom nagyjából egynegyed-három­negyed részben oszlott meg a volt szocialista és a piacgazdál­kodást folytató országok között. Az utóbbi csoporton belül az importban 42 százalék volt az EGK és 20 százalék az EFTA, az exportban 47 százalék az EGK, és 14 százalék az EFTA részesedése. (MTI) Már az ókorban is megünnepelték Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje Szép hagyomány született Népdalénekesek Mezőtúron A Mezőtúri Móricz Zsig­­mond Könyvtár és Közösségi Ház adott otthont a hét végén annak a népdaléneklő verseny­nek, melyet a házigazda intéz­mény és a „Kvalitás” Pedagó­giai BT hirdetett meg. A ver­seny immár másodszor került megrendezésre; az elsőt egy év­vel korábban tartották. A népdaléneklésnek Mezőtú­ron komoly hagyománya van; egyebek mellett a zeneiskola gyakorta rendezett növendékei részvételével versenyeket. Ör­vendetes, hogy ez a szép ha­gyomány a vetélkedő meghirde­tőinek jóvoltából tovább élhet és virágozhat. A pénteki vetélkedőn a mező­túri diákokkal versenyre keltek a Kisújszállás, Szolnok és Ti­­szaföldvár iskoláit képviselő legjobb népdalénekesek is. A nemes vetélkedőn - melyen csaknem ötvenen mutatták be két népdalból álló műsorukat, az alábbi eredmények születtek: Az alsótagozatosok korcso­portjában 1. díjat kapott Nemes ágnes, 2. Pusztai Melinda, 3. Kelemen Mariann és Kálnai Ka­talin kapott. Árvái Olivér dicsé­retben részesült. A felsőtagozatos diákok kö­zül Szilágyi Emese lett az első helyezett;, 2. díjat Polgár Er­zsébet és Mihály Mária kapott, a 3. helyezett Török Anikó. A zsűri dicséretben részesítette Nagy Máriát, Khirer Karinát, Szűcs Orsolyát és Kötél Móni­kát. A középiskolások korcso­portjában Monoki Mariann nyerte el az 1. helyezést, 2. Bak­­tani Szeréna, 3. Abonyi Beáta. Dicséretben részesült Mucza Krisztián és Tóth Vera. Szathmáry Judit Jézus még halála előtt meg­ígérte tanítványainak, hogy ha­lála után elküldi a vigasztalót, aki majd mintegy betetőzi taní­tását. Az apostolok húsvét után 50 nappal tapasztalták meg az ígé­ret teljesülését, így pünkösd napja a keresztény egyházak mindegyikében fontos ünnep. Nevét is a görög „ötvenedik” - pentakosztész - szóból kapta. Már az ókori Izraelben is - igaz, más tartalommal megün­nepelték ezt a napot, a húsvét utáni ötvenediket: az első ter­més betakarításának napját. A szétszóratásban élő zsidóság pünkösdje, a Sávout azonban már a Tízparancsolat adomá­nyozásának napja. A pünkösd gazdag európai hagyományvilága olyan szertar­tásokból áll, amelyek egyszerre fejezik ki a tavasz örömét, és próbálják a jó termést, a szapo­rodást akár varázslatokkal is biztosítani. Hazánkban két szo­kástípus mondható jellemző­nek. Egyrészt az ügyességi játé­kokkal egybekötött „pünkösdi király” - választás, másrészt a gyereknép adománykérő ün­nepköszöntője, a pünkösdölés. Főleg a keleti szlávoknál jel­lemző még a nálunk is szórvá­nyosan előforduló rituális tisz­tálkodás a gonosz szellemek el­űzésére. Szegeden még a múlt században is lejárt a város ap­­raja-nagyja a Tiszához megmo­sakodni, így tartva távol beteg­ségeket. Nem véletlenül Pün­kösd táján nyitják meg kapuikat a nyilvános fürdők. Ä Dunántúlon a lóverseny keretében került sor a pünkösdi király megválasztására. Ki-ki a saját lován, kengyel és nyereg nélkül versengett. A győztest számos kedvezmény illette meg egész évben. Tilosba tévedt jó­szága után büntetés^ nem fize­tett, engedélye nélkül táncmu­latságot nem rendezhettek és kocsmaszámláit a község egyenlítette ki egész álló éven át. A szokás bizonyos formái a katonai életből eredeztethetőek, amit jeleznek a forrásaink is: a XVIII. században is még „hu­szárkirályt” választottak egyes ezredeknél. Az alföldi „pünkösdölés” szereplői számos helyen az es­küvői menet mintájára kialakí­tott csoportban jártak verssel, tánccal köszönteni, adományo­kat gyűjteni. Az ünnepi köszöntők gazdag anyagából álljon itt végezetül néhány sor: „Légyen földeteken gyümölcs, bor és búza, Az új Messiásnak kibimbódzott ága, Júda nemzetségnek királyi pálcája...”-rémi-Ferenczy Europress T­Vasúti tűz Alig két nappal a Keleti pá­lyaudvari személyvagon-gyúj­togatások után a keddre virradó éjszaka újra garázdálkodtak a gyújtogatók. A pályaudvar Ver­seny utcai oldalán a külső vágá­nyokon egy első osztályú sze­mélyvagon mintegy 60 száza­lékban, nem messze tőle pedig egy légkondicionált vasúti kocsi 50 százalékban kiégett. A tűzol­tók hat járművel vonultak ki a helyszínre. Alighogy eloltották az égő vagonokat a pályaudvar Kerepesi úti oldalán álló vonat­­szerelvény utolsó kocsijának közepén gyulladt ki egy fülke. A nagycsaládokat segíti Tiszakürti „kincses” asszony „Tudom, hogy bűnös vagyok” A kisújszállási, tizennyolc éves Varga Attila ezen a tava­szon egy késő esti órában, két társával együtt rabolt Szolno­kon, a víztorony közelében. Nem először.- De hogyan tötént az első?- Közös megyegyezéssel tet­tük a dolgokat, előre meg volt beszélve. Előre megállapodást kötöttünk, hogy megpróbáljuk ezt megcsinálni, aztán kisült az a dolog belőle, hogy rablás lett.- Te erre rá voltál kénysze­rülve?- Nem, egyáltalán nem, meg­volt mindenem.- Te találtad ki?- Nem, csak úgy egyszerűen jött. Felhozta valamelyikünk hülyeségből, csak röhögtünk rajta először, aztán kisült ez be­lőle.- Fegyvert használtatok?- Igen, volt egy gázpiszto­lyunk és sokszor nálam volt, de amikor raboltunk, akkor nem.- Mit szól egy ember, amikor ráfogják a fegyvert?- En is úgy viselkednék, mint ők, megijednék első benyo­másra, annyira, hogy segítségért se tudnék kiabálni. Aztán kö­vetkezőleg az volt a tény, hogy eladjuk pisztolyt.- Mire kellett volna a pénz?- Inni.- Hogy tanultál a suliban?- Nem éppen megfelelően. Megbuktam, aztán ott kellett hagynom.- Mi lehettél volna?- Géplakatosnak tanultam, de nem valami jó szakma, nem le­het benne elhelyezkedni.- Testvéred van?- Igen, egy bátyám.- Az ő szavára hallgatsz?- Viszonyunk elég jó, de vi­ták vannak.- Most, hogy már fenn laksz a kapitányság legfelső emeletén, édesanyádra szoktál gondolni?- Igen, általában mindig.- Szerinted mit gondol rólad?- Nem tudom, de talán úgy gondolja, hogy énbelőlem már nem lehet rendes ember. De úgy vagyok vele, ha ki­szabadulok, új életet akarok kezdeni, nem akarom ezt to­vább folytatni. Van egy barát­nőm, nem tudom, hogy vele mi lesz.- Talán nem múlik el nyomta­lanul ez a dolog.- Nem, mert a testi fájdalom meszűnik, de a lelki örökre nyomot hagy az emberben. Tu­dom, hogy bűnös vagyok, amit tettem, azt vállalom.- Hogyan, mikor fogod leve­zekelni?- Semmiképpen nem a bör­tönben, mert így nem lehet megtörni, az ember a börtönben csak tanul, s nem feltétlenül jót. Van itt egy srác, aki kocsifeltö­résért van benn, sokmindent elmondott, mit, hogyan kell csi­nálni, de én nem akarok ilyene­ket hallani. B.G. Szalai Sándorné nyugdíjas óvónő juniálist szervez. Négy gyermeket nevelt fel egyedül, óvónői fizetésből a ti­szakürti Szalai Sándorné. A fiú elektroműszerész - pillanatnyi­lag munkanélküli -, a három lány közül kettő tanító, egy or­vos lett. Olyan érték ez egy nagy családban, ami sok le­mondás és nagyon tervszerű életvitel mellett valósulhatott csak meg.- Lakásom se lenne, ha nem örököltem volna a szüleim há­zát - közli tényszerűen Szalainé. A hatvan éves, nyugdíjas asszony láthatóan nagyon sze­rényen él, mégis elégedett az életével.- Nekem ők a kincseim, a négy gyerekem és az öt unokám - mondja. Január óta próbálkozik a he­lyi nagycsaládos egyesület újjá­szervezésével. Jogi tanácsot, hogy törvénytelenséget ne csi­náljon, a szomszédos község­ben, Tiszainokán kapott, ahol önálló egyesület működik. Egyenlőre a szolnoki szervezet tagegyesületeként, később önál­lóan szeretnének működni. Mintegy 1300 lélek lakja Kür­töt, sok a nagycsaládos köztük, Nagyrévről is van már érdek­lődő. Több mint húsz család csatlakozott eddig. Megnyerte pártoló tagnak az óvoda vezetőjét és a szociális bizottság egyik tagját. Kell is a helyi segítség minden botla­dozó, alakuló civil szervező­déshez. A jövő hónapban juniá­list szerveznek. Addig is, aki csatlakozni akar az egyesület­hez, keresse csak nyugodtan Szalai Sándomét. Faluszéli há­zának ajtaja minden jószán­dékú, a közösségért, egymásért tenni akaró ember előtt nyitva áll. -scsj-Fegyvernek A legutóbbi testületi ülé­sen megtárgyalták a képvi­selők Fegyvernek nagyköz­ség szociális helyzetét is. A 7460 lakosból az 55 éven felüliek aránya 21,5, a mun­kaképesek aránya 51,8 szá­zalék. Jelenleg 917 munka­­nélküli van, akiket a tsz-ből, a gépgyárból, a konzerv­üzemből küldtek el. Munka­helyteremtésre egyelőre nincs lehetőség, a kritikus helyzet megelőzését tűzték ki célul a képviselők. * A községben jelenleg két fogorvos, három családi or­vos, egy családi gyermekor­vos, egy szakorvos és három védőnő gondoskodik a bete­gekről. Most írtak ki pályá­zatot a családi gyermekor­vosi állásra. * Az idén is folytatódik a la­kossági önerős úthálózat-épí­tés. Az összberuházás értéke 10 millió 676 ezer forint, plusz áfa. Ebből a lakossági teher 2 millió 850 ezer forint; ezt a pénzt a kommunális adóalapba beszámítják a ma­gánszemélyeknek. A beruhá­zás 16 utcát érint. * Hét végén két járdaszakasz is elkészült. A betont, homo­kot, a kiszállítást a polgármes­teri hivatal biztosítja, a lako­sok pedig elkészítik a járdát. * Elkelt a 836 telefonvonal, így Fegyvernek is bekapcso­lódik a távhívásba. Június első napjaiban kezdődik a ki­vitelezés, a tervek most ké­szülnek. November 30-ra le­het, hogy már csörögnek is a telefonok; ez függ attól, hogy addigra elkészül-e a Szol­­nok-Karcag közötti üvegszál­vezeték, s a központ. Ha ez nem épül meg, akkor csak 1994. április 30-án fejeződik be a beruházás. Ezt a lakosok is tudják, s reménykednek ab­ban, hogy nem kell olyan so­káig várniuk. * A Fegyvemeki Építőipari és Szolgáltató Kft. végzi a vízműberuházást. Idén az ed­dig ivóvízzel ellátatlan terüle­tek is vizet kapnak. Jövőre az egész települést jó minőségi ivóvízzel látják el, és végle­gesen megoldódik a víz vasta­­lanítási problémája is. A be­ruházás értéke 40 millió fo­rint. * A Dózsa György úti általá­nos iskolában negyvenkettő elsőosztályos kezdi meg a ta­nulást szeptemberben. A spe­ciális, háztartási ismereteket adó szakiskolába eddig tizen­hatan jelentkeztek, de ez a szám nőni fog. Akit a harma­dik helyre sem vettek fel, még ide jelentkezhet. A szakisko­lában közismereti és gyakor­lati tárgyakat tanulnak a lá­nyok. * Befejeződött a nagyközség első privatizációja. A fegy­vemeki Sütő Kft.-t Dóka Gá­bor vásárolta meg az ÁVÜ-től. Modernebb gépek, újabb technológia, bővebb vá­laszték és jobb minőség sze­repel a tervei között. Az üzemben tizennyolcán dol­goznak. * A községszépítő egyesület összegyűjtötte a helytörténeti kiállítás anyagát, amit április óta a könyvtárban tekinthet­nek meg az érdeklődők. Párat­lan héten szerdán 11-12 óráig, páros héten 16.30-17.30 óráig tekinthető meg a kiállítás. * Június 7-én és 14-én dr.Sár László személyiségfejlesztő tréninget tart a művelődési házban.

Next

/
Thumbnails
Contents