Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

1993. május 24., hétfő Hazai tükör 5 ISO, tROÍÍXL6MSIERVE3SÖ AMkGYAIt NYELVÚJÍTÁS VEZÉRALAKJA TÖUBSZÖR MEGPIHENT E HAJLÉKBAN, AMELY MIKLÓS ÖCCSE ÉS FEUGKGE' BEÖTHY VIKTÓRIA OTTHONA VOLT Abony készül a városavatásra Zenélőóra a toronyban A református templom tornyá­ban elhelyezett új zenélőóra kö­szönti a városavatón Abony lakóit. Fábián Zoltán református lelkész azt mondja erről:- Tavaly ősszel jó reményeink voltak arra, hogy ha az Isten is úgy akarja, elnyerjük a városi rangot. A városavatást megelőlegeztük ma­gunknak, s a zenélőóra elkészítésé­vel készültünk az ünnepségre. Gondoltunk arra is, hogy szolgálja a missziót, az egyház szolgálatában álljon ez az óra is. Ezért számítógép és szintetizátor segítségével refor­mátus zsoltárokat, énekeket zenél ez a gép. Reggel hat órakor hálaadó harangszóval ébreszt bennünket. A harangszó az mindig hálaadás és mindig öröm, hogy megértük ezt a szép új napot is. Nyolc órakor a 356. dicséret „Felvirradt áldott szép napunk, ma teljes szívvel viga­dunk” - zenéli az óra. Tizenegy órakor pedig a XXV. zsoltár első, második versét „Szívemet hozzád emelem, s benned bízom Uram”. Délután kettőkor: „Fel barátim drága Jézus zászlaja alatt” hangzik el. Ez a 471. dicséret. Ezt követően Fábián Zoltán református lel­kész az új zenélőórát mutatja öt órakor „Maradj velem, mert­­mindjárt este ven”. Ez az 511. di­cséret. Az ökonomizmus szellemében gondoltunk a római katolikus test­vérgyülekezetre is, hiszen a zené­lőórát nemcsak mi hallgatjuk, ha­nem minden itt élő polgár, s ezért este hétkor Kodály dallamán „Ad­jon Isten jó éjszakát” három versét zenéli az óránk. Nagyon örülünk annak - Istennek legyen hála -, hogy közös összefo­gással valósulhatott meg tervünk. Hofman Imre, Szolnok megyei tűzoltóparancsnoknak külön hálá­val tartozom, mert a torony külső munkálataihoz szükséges, speciális létrás gépkocsit térítés nélkül bo­­csájtotta rendelkezésünkre. Az 1700-as években épült magtárból kialakított paraszt múzeum és gyűjteményének részletei A zenetanárokból alakult Wiliam Brade rézfúvós együttes rög­tönzött próbája a zeneiskola udvarán Nemzetközi mérkőzéseket is lehetővé tevő sportcsarnok épül 70 milliós költségelőirányzattal. Átadási határideje szeptember 1 A Kazinczy család emlékét őrző régi kúria dalmi, esztétikai társaságok mellett megannyi egyesület működött. Igen élénk társa­dalmi élet zajlott. A kultúra mindig központban volt, s most is az viseli el legkönnyebben a gazdasági recessziót. Sikert si­kere halmoz - gondoljunk pél­dául zenekarainkra. Rendelke­zünk azokkal az infrastrukturá­lis fejlettségi fokokkal, melyek szükségesek a városavatáshoz. Megnyugtató például úthálóza­tunk fejlettsége. A kiépített bel­területi utak aránya eléri a 95 százalékot. Ivóvízhálózatunk 120 kilométernyi. Minden igényt kielégít. A gázveték kié­pítettsége az idén eléri a 90 szá­zalékot. Legkésőbb 1994 első negyedévére kiépül négyezer te­lefonvonal. Pillanatnyilag ezer­­ötszázan nyújtottak be igényt a telefonbekötésére. A jövő év végére szennyvízcsatorna-háló­zatunk 40-50 kilométert ölel fel. Egyébként a teljesség igénye nélkül is bőven sorolhatnám azokat az eredményeket, me­lyeket az önkormányzat elért. Köztük például azt, hogy az ivóvíz mennyiségének és minő­ségének javítására közel 30 mil­lió forintot költöttünk. Két év alatt országos pályzatokon 56 millió forintot nyertünk. Lakos­sági összefogással 66 ezer négyzetméternyi utat portalaní­­tottunk. Valamennyi orvosi rendelőnket számítógéppel sze­reltük fel. így lehetne folytatni a sort. Azok a feltételek tehát, melyek a várossá válás első szakaszába juttatják Abonyt, adottak. Ám az is nyilvánvaló, hogy az avatási ünnepséggel nem befejezett tény a várossá válás. Ez csak egy folyamat egyik állomása, a fejlődés bizo­nyos foka. Remélhetően ered­ményesen tudunk innen tovább­lépni. Ha a törvény nem változik, 1994-től a személyi jövedele­madóból lényegesen több jut, mint nagyközségként. így az önkormányzatnak mintegy 20-25 millió forinttal több bevé­tele lehet. Elsősorban mégsem az anyagi haszonszerzésért szorgalmaztuk a várossá válást, hanem azért, hogy elégtételt kapjunk az elmúlt időszak hát­rányos megkülönböztetéséért. Május 29-én, szombaton tíz órakor dr. Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazga­tási államtitkára tart ünnepi be­szédet Abonyban, majd átadja a városalapító okiratot Gajdos István polgármesternek. Az ün­nepség gazdag programmal pá­rosul. Az előzményekről be­szélgetve azt kérdeztük Gajdos Istvántól: mi késztette őket arra, hogy kérjék a várossá avatást? A válasz így hangzott:- Az ötvenes évekig jelentős térségi szerepe volt Abonynak. 1941-ben például az abonyi já­ráshoz tartozott Jászkarajenő, Kocsér, Tószeg, Törtei, Újszász és Zagyvarékas. Az első ta­nácsválasztáskor közigazgatási szerepköre megcsorbult, mond­hatom, hogy a tizenhatezer la­kosú Abonyt faluvá fokozták le. Hosszú csend következett ez­után, majd a tanács is próbálko­zott a várossá nyilvánítással, de vezetői bátortalanok voltak, s talán azokkal a feltételekkel Kopogtatás vasvillával Történelem dióhéjban 1848-ban Kossuth Abonyban is tartott toborzó beszédet. So­kan álltak zászlaja alá. A sza­badságharc bukása után sok honvéd és tiszt talált menedéket a településen. Antos János kúri­ájában például közülük került ki az udvari lelkész, a kocsis és az inas is. Abban az udvarban mindenki bujdosó volt. Emlé­kezetüket becsülettel' őrzik a helybeliek. Az utóbbi évtizedekben a vá­ros 22 ezer holdas határában volt kétezer tanyából jó, ha százötven megmaradt. Ä szö­vetkezetek szervezése követ­keztében gyökeresen változott a lakosság életmódja. A régi gaz­dasági eszközök őrzésében ezért felbecsülhetetlen szerepe van a város paraszt múzeumának. Gajdos István polgármester sem rendelkeztek, melyek a mi rendelkezésünkre állnak. Ez volt számunkra az egyik hajtóerő. A másik pedig az a régi írásokból merített tapaszta­lat, miszerint minden pusztulás, minden nehéz időszak után a korábbinál erőteljesebben, gaz­dagabban, fejlettebben született újjá Abony. S a gazdasági fej­lődés magával hozta a szellemi gyarapodást. Századunk elején például napilap volt Abonyban. (Most csak hetilapra futja.) Iro­Azok a hajdani abonyi job­bágyok, akik 1450 és 1460 kö­zött „kellemetlenkedtek” az óbudai apácák ceglédi birtokán, bizonyára nem gondoltak arra, hogy a szombati városavatásra való készülődés során is szóba­­kerülnek, s hogy tettük óta tartja számon az abonyiak egy része településük létét. Az történt ugyanis, hogy mi­attuk Mátyás király 1466. ja­nuár 1-én kelt levelében egy kis fejmosásra udvarába idézte Abony földesurát, mert micsoda dolog az, hogy az abonyiak vasvillára hányják a szomszé­dokat. Ez az idézőlevél az egyik első hivatalos okmány a telepü­lés létezéséről. Egy 1332-1337-ből származó pápai tizedlajstromban szerepel egyébként először Aban néven a város. Bizonyára az említett eset előtt is népes hely lehetett Abony. Feltehetően a szolnoki vár egyik külső birtoka volt. Később, amikor Magyar Balázs - Mátyás király fekete seregé­nek híres vezére - a kor szokása szerint fiává fogadta Kinizsi Pált és leánya kezét is neki adományozta, Abony egy Nagyvázsonytól a tiszahátig ter­jedő hatalmas birtok része lett. A település 1700 körül telje­sen elpusztult. Sokan Nagykő­rösre futottak onnan. Galántai Balogh István és hozzátartozói szabad levél Ígéretével telepítet­ték őket vissza. Mária Terézia 1748-ban mezővárosi rangot adott Abonynak és évente há­rom vásár tartását engedélyezte. Ez volt a helység első számot­tevő lépése várossá válása út­ján. Abonyban sok földesúr tele­pedett le. Szép kúriákat emel­tek. Különösen a reformkorban épültek szép klasszicista épüle­tek. Sajnos, a történelem megti­zedelte azokat. Ami megmaradt közülük, közcélokat szolgál. Megmaradt például a régi öreg Sivó kúria, az Abonyi Lajos úton, amit a helybeliek Kostyán István kastély néven ismernek. Most iskola. Kostyán Andornak is megmaradt egy nagyon szép klasszicista kúriája. Orvosi ren­delő van benne. Az önkor­mányzat városi képtár létesíté­sét fontolgatja ebben a kúriá­ban. A Vigyázó kúriában - amely már inkább kastély - a Mechanikai Művek talált ott­honra. A híres Kazinczy-kuria a Nagykőrösi úton található. Szo­ciális otthon céljait szolgálja. Kazinczy Ferenc öccse, Miklós építette feleségével együtt. Ka­zinczy Ferenc is többször meg­fordult ott. Szobra a kúria park­jában áll. Győré Pál múzeum igazgató a király idézőlevelét mutatja H is«:: Az oldalt írta: Simon Béla Fotó: Korányi Éva Elégtétel a hátrányért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents