Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-22 / 118. szám

8 1993. május 22., szombat Kulturális panoráma A népi barokk a Néprajzi Múzeumban Barokk módon képekkel, szobrokkal, tárgyakkal zsúfolt képkiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban. Abból az alka­lomból, hogy a barokk stílus, ez a tevékeny, történelmi, művé­szeti stílus, amely valamennyi európai országban rangos emlé­keket hagyott, most kiemelten szerepel kontinensünk művé­szeti programjában. Lévén, hogy 1993-at a barokk éveként ünnepli Európa. Szokatlan azonban, egy népművészettel foglalkozó in­tézmény a „magas” stílusok je­gyeit keresse működési terüle­tén. Ezért a Barokk a magyar népművészetben című kiállítás arra is választ keres, vajon be­­szélhetünk-e barokk vonásokról a népművészetünkben. A válasz figyelemre méltó, mert e külsődleges szempont szerinti válogatás gazdagíthatja emlékeink művészeti, történeti megítélését, s olyan tárgyakat is az érdeklődés középpontjába ál­líthat, amelyeket nem tartott számon a népművészet. - Ba­rokk korszakot nehéz lenne föl­állítani a népművészet emlék­anyagában - véli Szacsvay Éva, kiállítás rendezője. - Ám barokk vonásokat mutató emlékeink számmal vannak. Időben a XVIII. század elejétől a XIX. század végéig születnek ilyen alkotások. Céh- és kelengyeládákkal, tükrösökkel, dúsfaragású karos­székekkel, festett, kazettás templom mennyezetekkel, szí­nes, díszített kancsókkal, figu­rás szerszámokkal, aranyozott Mária-szobrokkal, gazdagon hímzett térítőkkel, ragyogó, fes­tett üvegablakokkal zsúfolt a kiállítás, barokk mód rendezve. Széktámlák 1781 Szentes, Csongrád megye és 1770 Györ-Moson-Sopron megye Karcagtól a Szomszédokig Gyula, a műgyűjtő Horváth Gyulát évtizedek óta ismeri és - hitem szerint - sze­reti a közönség jórésze. Dehát az igazi népszerűség csak né­hány éve érte utol, amikor már közel járt hatvanadik életévé­hez. A Szomszédok, a véget nem érő, folytatásos teleregény, amely olyan közismertséget és népszerűséget biztosít a szí­nésznek, mint senki és semmi más. Ha színész vagy, lehetsz minden idők legkiválóbb Ham­­letje vagy Ádámja, akkor is sokkal kevesebben fognak is­merni, mintha Gyula vagy, a Szomszédok régiségkeres­kedő-műgyűjtője. Horváth Gyula számára azért is testhez álló ez a figura, mert őmaga az ország egyik leglelke­sebb amatőr műgyűjtője. Aki, mint e sorok írója, abban a meg­tiszteltetésben részesül, hogy el­látogathat a Várba, a színész la­kásába, az kicsit úgy érzi magát, mint egy kiállításon, annyi kép, szobor, kisplasztika és egyéb csemege látható itt. Egy élet kemény munkájával hozta össze. És ez az élet nem simán haladt előre, buktatói is voltak. Ifjúkorában például bör­tönlakó is volt, mert „disszidá­­lási kísérleten” - hogy az akkori jogi terminológiát használjam - csípték rajta. (Külföldön élő édesanyjához akart menni). Ké­sőbb, már majdnem középko­­rúan pedig egy ideig majdhogy nem az autójában lakott, mert A színész - otthonában egy rosszul végződött házasság és egy válás után szinte minde­néből kifosztották. Szóval hosszú, göröngyös életút, a karcagi születésű Hor­váth Gyuláé - aki színészként a Szigligeti Színházban is ját­szott. Sikerei mellett arra is büszke, hogy osztályfőnöke a főiskolán, Básti Lajos éppen őt szemelte ki arra, hogy segítsen a magánkönyvtárát rendezni. Napokon, heteken át hosszú órákat töltött el Básti Pasaréti úti lakásában, ott ismerkedett meg a színész akkori feleségé­vel, a Nemzeti Színház akkori üdvöskéjével, Ferrari Violettá­val. És ott, a könyvek rendezése közben, meséli Horváth Gyula, többet tanult Bástitól, mint a Főiskolán. Mert az intézmény­ben ugyan a Színészi mesterség alapelemeit elsajátította, ami nélkül nehéz megélni a színpa­don. A Básti-lakásban azonban, könyvek között, az irodalomról és az életről tanult sokat, ami nélkül az életben is, meg a szín­padon is nehéz megélni. Az iro­dalomra mindig is fogékony volt, Básti mellett, könyvrende­zése közben szinte egymással versengve mondtak fel verse­ket, leginkább Adyt, aki öröktől fogva mindmáig Horváth Gyula kedvenc költője. Gyula a Szomszédokban mendzseli-forgalmazza a Szik­­szai művésznő, vagyis Etus ke­rámiáit. Horváth Gyula az élet­ben rendezett már kiállítást ma­gángyűjteményéből, nem is olyan régen. Szebbnél szebb festményeket mutatott be. Talán ugyanúgy szereti azokat is, mint az irodalmat meg a színházat.-BT­A tévé háza tájáról Értesítő - tanároknak, szülőknek A TV 2 csatorna ismeretter­jesztő programjairól dr. Kele­men Endrével beszélgettünk annak kapcsán, hogy szerkesz­tésében új sorozat indult.- Több évtizedes tévés múltja alatt nagyon sok pedagógiai műsornak volt gazdája: Peda­gógusok Fóruma, Szülők-ne­­velők egymás közt, Csengetés, í ki ne hagyjam a legnépsze­rűbbet, a Családi Kört. Ez a legújabb, az Értesítő mennyi­ben hasonlít és mennyiben kü­lönbözik tőlük?- Havonta az erre a célra en­gedélyezett huszonöt percben információt szeretnénk nyújtani az iskoláról. Sok a megválaszo­latlan kérdés. Készül az új okta­tási törvény, új tantervek szü­letnek, ehhez új tankönyvek kellenek. Változik az oktatási struktúra, a tankötelezettség tíz évre szól, a pedagógusok meg­növekedett tanszabadsága is azt eredményezi, hogy iskolánként jelentősek lesznek a különbsé­gek az oktatás módszerében és formájában. A középiskolák közül lesz négy, hat és nyolc osztályos. A szülők számára tehát elen­gedhetetlen, hogy tudják, me­lyik forma mit jelent, mi az al­ternatív iskola, mit jelent egy-egy névvel jelölt módszer. Elsősorban számukra segítséget kívánunk tehát nyújtani. Infor­mációt adunk a különféle té­mákban: mi újság az iskolai ét­keztetés terén, milyen kedvez­mények illetik meg a gyereke­ket, a szülők hogyan szólhatnak bele az iskola életébe, s mi az iskolaszék. Be szeretnénk mu­tatni olyan iskolákat, ahol anyagi gondokkal küzdenek, s ezeknek az ellenkezőjét, az ugyancsak szaporodó számú elit iskolákat is. A műsorvezető, Dombóváry Gábor segítségével rendszeresen tájékoztatunk egy-egy fontos társadalmi kér­désről.- A hajdanvolt iskolatelevízi­óból egy műsor maradt, a Hármas csatorna. Örökre el­búcsúztunk tőle? Ismeretter­jesztő programokban mire szá­míthatunk?- Jelentős részük megmaradt, s szaporodtak a környezetvéde­lemmel, a természetvédelem­mel foglalkozó műsorok. Szép nézői számot vonz a Kisfilmek a nagyvilágból sorozatunk. Há­rom nagy ismeretterjesztő soro­zatot tudunk vásárolni. A nézők örömére megvettük az Atten­­borough-trilógiát. Sikeres mű­soraink a Zöld posta, a Zöld pont. a Gondolkodó, a Tudo­mány határain... A nemzeti te­levíziónak az is dolga, hogy se­gítse a középfokú oktatást. Elő­készítettünk egy spanyol nyelv­lecke-sorozatot, amelynek vé­gén nyelvvizsgát lehet tenni. A televízió több eszközös ta­nulási módszer egyik eleme. Csak a tévéből önmagában nem lehet tanulni. Magyarországon a televízión kívül eléggé fellen­dült a távoktatás. Ebben nem veszik igénybe a televíziót, nem is tudják, mert nagyon kevés a műsoridő. De a televíziót okta­tásra fel lehet, és fel is kell használni. Nagyon eredményes példákat mondhatok. így a Gazdaképző, a PC ABC, s terveink között szerepel egy háziasszonyképző is. Az Open University kereté­ben a BBC anyagait tudnánk felhasználni. Már készítettünk tervezetet arról, hogy milyen alapozó kurzusokat, milyen fa­kultásokat lehetne beindítani. J.Á. A könyv ünnepére készül az ország, a megye Gazdag kínálat, sok értékes munka Május vége, június első nap­jai hagyományosan a magyar könyv ünnepét jelentik szerte az országban, s természetesen a megyében is. Bár az elmúlt időben egyre több panaszt hallhattunk a könyvkiadás nehézségeiről, ki­adók váltak, válnak működés­­képtelenné, most, az ünnepre megjelenő könyvek hosszú lis­tája ellene mond a már-már álta­lánosnak tekinthető panaszol­­kodásnak. Mind mennyiségét tekintve, mind a szerzőket számba véve - több mint 80 kiadvány, klasszi­kusoktól, a mai írók legjobbjai­­tól verseskönyv, regény, esszé­kötet, napló, hogy csak a legjel­lemzőbb műfajokat említsük, lát napvilágot e nyáreleji könyvseregszemlére. Ha pedig magukat, a műveket vesszük, klasszikusok kötetei épp úgy megtalálhatóak közöttük, mint a legjobb, legközismertebb mai szerzők munkái. Imponáló lista ez: Ottlik Géza Buda című könyvétől Má­­rai Sándor újabb kötetén át, Ju­hász Ferenc verseskönyvéig, sok-sok érték, igazi irodalom. Ami azért is fontos, mert az üz­leti érdekből megjelentetett fü­zetek, szórakoztató könyvecs­kék, híg olvasmányok az utóbbi időben tapasztalhatóan ellepték a piacot, háttérbe szorítván mind a külföldi, mind a hazai szépirodalmat. Ä költők közül a már említett Juhász Ferencen túl Pákolitz István, a pannonlírikus, Ágh István, Nagy Gáspár, Görgey Gábor, Király László, Kántor Zsolt jelentkezik egy-egy köny­vével. A megjelenő munkák közül külön is kiemelhetjük azokat, melyeknek szerzői me­gyénkben vendégeskednek a könyvnapok rendezvényein, akikkel személyesen is talál­kozhatnak majd az olvasók. Békés Pálnak, aki Tiszapüspöki és Tószeg íróvendége lesz, A bogárnak mindegy címmel jele­nik meg könyve, a Cselédfalvi Kiadó jóvoltából. Szolnokon és Kenderesen az a Cseres Tibor lép olvasói elé, akinek az ün­nepi alkalomra Kentaurok és kentaumők című kötete lát nap­világot; ugyancsak könyve jele­nik meg a Szolnokon szereplő Cs. Gyimesi Évának (Molnár H. Lajos mutatja majd be a szerzőt, vele beszélgetve) , címe: Hon­vágy a hazában. Mezőtúron pedig arról a Má­­rai Sándorról hangzik el em­lékműsor Márai Enikő előadá­sában, akinek újabb könyvét vehetjük kezünkbe, az egyre tel­jesebbé váló életműkiadás kere­tében; az emigrációban elhunyt Márai minden újabb kötete a felfedezés erejével hat. A Mag­vető Kiadó pedig ismét megje­lenttel az elbeszélés-irodalom legújabb termését reprezentáló kötetét, a Körkép ’93-at, vala­mint a Szép versek ’93-at, amelyben mai költők versei so­rakoznak, igényes válogatás­ban. A kínálatban mindenki ta­lálhat magának valót; aki a his­tóriához vonzódik például, az örömmel veheti majd kézbe Féja Géza Dózsa Györgyét, aki a bővérű reneszánsz irodalmat szereti, az olvashatja Rabelais Pantagrueljét Faludi György remek fordításában. Alighanem hiányt pótol Sinka István összegyűjtött ver­seinek két kötete, hisz a háború előtti népi irodalom sajátos hangú poétájának versei csak nagyon elvétve jelenhettek meg az elmúlt évtizedekben, sőt volt idő, amikor tiltott gyümölcsnek minősítették. Értékes darabja lehet a családi könyvtárnak Pi­linszky János három kötetben öszegyűjtött prózája, az eddigi legteljesebb prózakötet. A já­tékfilm-rendezőként közismert Mészáros Márta is könyvvel je­lentkezik ezúttal - irodalmi rit­kaság -, Napló magamról cím­mel életéről vall nyílt őszinte­séggel. A határokon túli magyar irodalom is több kötettel képvi­selteti magát a seregszemlén, a kárpát-aljaiak négy könyvvel is, két antológiával, de Vannak ringó bölcsők címmel elhozzák a könyvnapra az ottani magyar népballadákat, kötetbe gyűjtve. A kiadók listájára feliratko­zott a Jászkunság, megyénk irodalmi kiadója is: Sarusi Mi­hály: Vagabundkorzó című könyvével vesz részt a sereg­szemlén. Az Európa Kiadó, az idegennyelvű irodalom első számú gazdája Günter Grass Békaszóját, a cseh Milan Kun­­dera A nevetés és felejtés köny­vét, Fabula Kiadó pedig Singer A szégyenfolt és Arthus Koest­­ler Párbeszéd a halállal köteteit adja közre erre az alkalomra. A Pesti Szalon Kiadó Bebel Napló 1920 című munkáját és Gomb­­rovicz 1972 szeptember című könyvét „nevezte be” a könyv­napi listára. A Szent István Tár­sulat József Attilával jelentke­zik Fogadj fiadnak címmel adja ki válogatott verseit. Gazdag, színes könyvkínálat, miként programokban sincs, il­letve nem lesz hiány. Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben például Fenyvesi Félix La­jossal rendeznek író-olvasó ta­lálkozót rendeznek a Jászberé­nyi Városi Könyvtárban, s ugyancsak a jászok fővárosában Réti Árpád, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze szólal­tatja meg az erdélyi költő, Ká­­nyádi Sándor verseit, Fától-fáig címmel. Cseres Tibor, mint fen­tebb említettük, Szolnokra és Kenderesre látogat. Mezőtúron Konrád György mond majd ün­nepi beszédet. Békés Pált Ti­­szapüspökibe és Tószegre vár­ják, Padisák Mihály Tomajmo­­nostorán szerepel, Nemere Ist­ván Abádszalókon találkozik az olvasókkal, Gyimes Évával a megyeszékhelyen találkozhatni, Kovács Mari Mesél az erdő címmel mond verseket Fegy­­vemeken, a megyei színeket Körmendi Lajos és Szenti Ernő jelenti, ők Kisújszálláson mu­tatkoznak be, a városi könyv­tárban. Néhány kiragadott program, a részletes műsorokat a telepü­léseken mindenütt időben köz­ük majd. Országos alapítvány szolnoki központtal Konfliktusok feloldása erőszak nélkül Az itt látható felvétel akkor készült, amikor az ENCORE magyarországi vezérkara épp „haditanácsot” ül a megyei pe­dagógiai intézet szolnoki szék­házának egyik termében. Dehát mit is takar ez az idegen hang­zású szó, amely franciásan talán a biztató tartalmú még-gel azo­nosítható, ha magyarra fordít­juk. Erre voltunk mi is kíván­csiak, s ez volt az első kérdé­sünk.- Az ENCORE - világosít fel Erdősné Márta Mária (képün­kön balról), aki e szervezet ala­pítványának titkára, civilben pedig a pedagógiai intézet munkatársa - világmozgalom, amely főleg a pedagógiai konf­liktusok korszerű kezelését kí­vánja elősegíteni; olyan feszült­ségek békés levezetését, ame­lyek az oktatási intézmények­ben, illetve a családokban ke­letkeznek.- Hangsúlyozni kell, hogy az erőszakmentes feloldás mód­szereit kínáljuk, amelyeket kü­lönböző tanfolyamokon ismer­tetünk meg a pedagógusokkal, de akár a szülőkkel is. És gon­doskodunk magyar nyelvű szak­­irodalomról is e tárgyban, több­nyire idegen tanulmányok fordí­tásával - egészíti ki az ismerete­ket az alapítvány országos el­nöke, Mrenáné Szakálos Ilona (képünkön középütt). Országos, ugyanis itt székel Szolnokon e mozgalom hazai központja, mely közvetlenül tart kapcsola­tokat az ENCORE európai, lon­doni centrumával. (Megjegy­zendő: ritka eset, hogy ilyen szervezet nem a fővárosban te­lepszik meg, nem onnan irányít­ják!) Nem is véletlen, hogy tag­jai között sok a Szolnok megyei tanító, tanár; a több mint két­százat számláló tagsága egyne­gyede verbuválódik ebből a ré­gióból. Egyébként az ország minden tájáról vannak tagjai a konfliktus-pedagógiai alapít­ványnak, mely a tagok, a támo­gatók befizetett forintjaiból gazdálkodik. S tagja bárki lehet. Ebben a zaklatott, feszültségek­kel terhes világban a békés megoldásokat szorgalmazó ala­pítvány tevékenysége üdvös és hasznos. Erről az eddigi munká­juk is bizonyság, több sikere tanfolyam, és most több újat terveznek, hisz pályázatukkal nyertek a Phare-programban, így bátrabban építhetik tervei­ket. A „haditanács” erre jött össze épp, új hazai stratégiáját dolgozza ki, amelynek lényege: szélesíteni a tagság körét, sza­porítani az úgynevezett trénin­gek számát s még több szakiro­dalmat bocsátani közre. Az ENCORE címe, ahová a jelent­kezéseket várják: 5001 Szol­nok, Magyar u. 4., Pf. 176. Egyébként ezúttal beszélik meg a berlini, szeptemberi világta­lálkozóval kapcsolatos kérdé­seket, hisz hazánk képviselői is ott lesznek majd a Másság pe­dagógiáját zászlajára tűző kon­ferencián. Októberben pedig tíznapos tanfolyamot szervez­nek, melyet maga, a londoni centrum vezetője, a magyar származású Leimdorfer Tamás vezet. Jelentkezni már is lehet az októberi tréningre, amelyen gyakorlatilag ismerhetik meg a résztvevők, hogyan lehet elke­rülni, feloldani a sokszor brutá­lis, drasztikus formát is öltő, akár a pofon elcsattanásáig is elérő, tanár-diák, gyerek és szülő között támadt ellentéte­ket. Mert el lehet, mert el kell kerülni, csak türelem és kellő lelkiség szükséges hozzá. Jö­vőre, ’94 márciusában pedig - ez is a programhoz tartozik - Jászberényben, a főiskolán tar­tanak konfliktus-pedagógiai ta­nácskozást. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents