Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-17 / 113. szám
4 Közös használatú útjaink! A földhöz jutottak figyelmébe Mint ismeretes, kárpótlási tövényeink a végrehajtás folyamán állandó változás alatt álltak és állnak, minek köszönhetően értelmezésük is változó, mondhatjuk: bizonyos esetekben eléggé sajátságos. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a kedvező módosítást nemcsak a földrendező bizottságok, hanem a megyei kárpótlási hivatal is olykor a kedvezményezettek kárára értelmezi. Ezúton is szeretnénk egyértelmű tájékoztatást adni a földhöz jutók számára, mégpedig az 1992-es L törvény 5. paragrafusának módosító erejéről - az 1992. évi, II. törvény utakra vonatkozó előírásait illetően. A már említett, módosító határozat szerint az érintetteknek nem kell megfizetniük a gazdálkodó szervezet számára a közös használatú utak megépítésével kapcsolatosan felmerült költségeket. E költségek mértéke gazdálkodó szervezetenként más és más összeget takar, de mindenesetre a tulajdonba, illetve használatba vevők számára nem elhanyagolható költségmegtakarítást fog jelenteni. Ezzel párhuzamosan az érintettek figyelmébe ajánljuk azt is, hogy a földalapok kijelölésekor kimutatott, egy hektárra vonatkoztatott meliorációs költségekből - az utak megépítésére fordított költségeken túl - le kell vonni a kijelöléskori érték, illetőleg a tulajdonba, használatba vétel ideje közötti időre elszámolt amortizációs költségeket is. Mindezekre tekintettel kívánjuk, hogy az érintetteknek legyen sikerük, melynek érdekében mi érdemben állunk szolgálatukra - a birtokunkban lévő, felsőszintű dokumentumok alapján. A Független Kisgazdapárt jászberényi szervezete nevében tisztelettel kívánunk bort-búzát-békességet: Dr. Fenyvesi Máté titkár Kasza Antal elnök A babánál nincs károsodás Végre megnyugodhattak Unokánk - Faragó Dórika -, aki 1992. október 22-én született a mezőtúri kórházban, sajnos rá három napra rendkívül súlyos állapotban került - dr. Jaksics Ilona doktornő jóvoltából - a szolnoki Hetényi Géza Kórház intenzív gyermek és koraszülött osztályára. A dr. Vámos Jolán főorvosnő vezette osztályon heteken keresztül küzdöttek unokánk életéért, sorsának jobbra fordulásáért. Az odaadó és rendkívül lelkiismeretes munkájuk következménye, hogy most, a féléves korában végzett kontrolinál kimondhatták: a babánál nincs károsodás. Ezek után tudtunk mi is végre megnyugodni. Talán másoknak úgy tűnik, egyszerű esetről írunk, mi azt érezzük, szükséges, hogy a főorvosnő és kollégái felmérhetetlen értékű gyógyító munkájáért a nagy nyilvánosság előtt fejezzük ki hálánkat, s mondjunk köszönetét. „A Faragó nagyszülők” Túrkeve i .w/.zwiS - ti\2 ';it> >ßbfi33Sl-líiinA „Sajnáljuk, hogy olykor bosszantottuk” Köszönet az osztályfőnöknek A pedagógusnap közeledtével a nyilvánosság előtt szeretnénk köszönetét mondani Majomé Bíró Éva tanárnőnknek, a Tiszatenyői Általános Iskola VII. osztály osztályfőnökének azért a fáradhatatlan, odaadó munkájáért, amit egész évben értünk tett. Hogy az iskolában töltött évek felejthetetlenek, emlékezetesek maradjanak számunkra, energiáját, szabad idejét nem kímélve, szeretettel, lelkesen szervezte, szervezi a tanulmányi kirándulásokat, a táborokat; szponzorokat keres - gondosan figyelve arra is, hogy az utaztatásunk, ellátásunk a szüléinknek minél kevesebbe kerüljön. További odaadó, lelkiismeretes munkájához jó egészséget, sok sikert kívánunk, és sajnáljuk, hogy az év során néhányszor felbosszantottuk. A VII. osztály tanulói (huszonhatan) Tiszatenyő Küldjön egy képet! Önkéntes tűzoltók - 1950-ben A múlt hónapban, április 17-én emlékeztünk arra a szörnyű, tragikus tűzesetre, ami 100 éve, 1893-ban történt Jászladányban, és az évfordulón megkoszorúztuk Szent Flórián szobrát. A fenti kép a hajdani önkéntes tűzoltókról készült - 1950-ben, de sajnos már csak négyen élünk: Fekete Mátyás, Kalmár Gábor, Kolonisz István és én, aki az álló sorban balról jobbra a negyedik vagyok. Csík István Jászladány A kibicnek semmi sem drága A Tisza partján ... A szerkesztőség postájából „Csaknem agyvérzést kaptam” - Éljünk a Tisza-part adottságaival cím alatt olvastam ebben a rovatban (április 26.), B. A. monogrammal azt a levelet, melyben a tisztelt olvasó a Tisza-part jelenét és jövőjét illetően, s a korábban közreadott tervekről, elképzelésekről fejtette ki véleményét. Ehhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Szerintem a Tisza-partra tervezett üzletközpont létesítése még nem konstatálható tényként, a konkrét hasznosításáról sem született döntés, hiszen erre utalt a polgármester úr is, aki bizonyára éppúgy aggódik a terület jövőjéért, mint a tisztelt levélíró. S persze „kinek a pap, kinek a papné” - tartja a közmondás, így nekem például tetszik a Tisza-part képben is megjelenített terve; a környezetünkbe, a városképbe illőnek tartom, és örülök, hogy végre megmozdult valami... Számtalan sétám során szemet szúróan tapasztaltam, hogy a nyilaskereszttől kezdve a sokféle ocsmányságig, minden tarkította a düledező és romos Tisza-parti épületeket, a rendezetlen területet határoló faelemes kerítést. Egyetlen környezetbarát, de főleg hozzáértő szakember sem azonosulhat azzal, hogy a Hősök szobra környékén minden maradjon a jelenlegi állapotában. Az is igaz, hogy a városépítés majdnem olyan, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, ahány ember, annyi elképzelés, hiszen a kibicnek semmi sem drága. Egyesek gyakran hangoztatják - sértett érdekük igazolására - a környezetvédelem fontosságát, csak éppen nem látják a fától az erdőt. Szerencsére szakmailag nem ők döntenek. Természetesen mindannyiunkban él a félelem a környezeti ártalmaktól, a levegőszenynyeződéstől. Igazi megoldás talán az volna, ha a Tisza-part vi-A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége megyei szervezete április 30-án műsoros estet adott a jászberényi Pro Humanitate Klub tagjai részére - a városi könyvtár helyiségében. Megemlítem, az előadás szervezésében nagy része volt dr. Baranyi Imréné Miks Mária megyei titkárnak. A kölcsönös szívélyes köszöntés után az előadást Seprőssy Gárán György, a Jászkunság baráti körének titkára nyitotta meg - ismertetve az ’’Óda a fényhez” című, a vak és gyengénlátó költők, írók antológiáját. Ezután kezdetét vette a műsor - a szolnoki Varga Katalin Gimnázium I. osztályos diákjai és Palásti Tibor közreműködésével. Utalva a címre, az említett könyvből novellákat, verseket adtak elő, és hatása alatt lelki szemeink megnyíltak, szinte látókká váltunk; A szigeti kaland vak leánya és orvosának tragédiába torkolló története létatott területe teljes mértékben parkosítható lenne; a galéria és a református templom közti területet szanálhatnák. Gondolom, a város pénzügyi helyzete ezt nem engedi meg - hosszabb távon sem. Ez a megoldás egyébként biztosan többe kerülne, mint az Új Néplapban ismertetett. Arról nem is szólva, hogy mit nyújthat a városnak a közcélú vállalkozói beépítés. A légszennyeződés egyik fő forrása a gépkocsik számának folyamatos növekedése. Ezt megállítani talán senki nem képes. Akkor mi a magoldás? A mélygarázsok építése, ami a világ nagy városainak legelfogadottabb formája! A Tisza Szálló építői bezzeg tisztában voltak a Tisza-part értékével — írja az olvasó. Éz igaz, de hol voltak akkor a gépkocsik, s a a város lakossága sem volt több 25 ezernél. Az a véleményem, hogy a Tisza-part várható kialakításánál, rendezésénél elsődleges szempont volt a környezettel való kapcsolat, annak védelme, a funkciók közcélú dominanciája, a Tisza-parti értékek őrzése, erősítése. Bízzunk abban, hogy az általunk választott önkormányzat pillanatnyi anyagi érdekek nélkül hoz döntést a Tisza-part részletes rendezési tervéről; hogy nyilvánosságot ad, támogatja az ezzel összhangban álló önszerveződő, közérdeket szolgáló kezdeményezéseket. A Tisza és a Zagyva kínálta területre a kedves olvasó is készíthet tanulmánytervet - ha ott látja álmai szállodáját, ami az Expóig még megvalósítható. Bizonyára összhangban lesz a környezetvédelem és az önkormányzat által is jóváhagyott általános rendezési tervvel. Aggályait megértve, én mégis egy üzletközpont megvalósítására szavazok. Tenyeri István lekben rendített meg bennünket, és eszünkbe juttatta szomorú sorsunkat. De volt vidámabb, szívet-lelket gyönyörködtető előadás is: a Fáni csikóról szóló, amit novella. Az előadást Palásti Tibor hangulatos harmonikaszóval festette alá; végül maga is több részt adott elő - a tőle már megszokott kiváló tolmácsolásban. A diákok lélekben gazdag, intenzív felkészítését Kondor Erika tanárnőnek köszönhetjük. S az a véleményünk, hogy édes hazánknak sok ilyen, a magyar irodalmat megszerettető pedagógusra volna szüksége. Deo gratias! Hálánk és köszönetünk mindenkinek, aki ezt az élményekben gazdag, szívet-lelket gyönyörködtető és sorsunkon enyhítő előadást nyújtotta nekünk. Sándor Gyula a Pro Humanitate Klub vezetője Jászberény Laposodó pénztárcánkból sajnos egyre nehezebben tudjuk kifizetni a borsos vízdíjszámlát. De mit tehetünk? Mosni, főzni, fürödni stb. létszükséglet. Akinek pedig kertje is van, öntöznie kell, mert különben nincs értelme a vetésnek, palántázásnak. Közben panaszkodunk, hogy a víz nemcsak drága, sokszor a minősége is kifogásolható. Mert ugye a talaj mély rétegéből nyert víz csak megfelelő szűrés és fertőtlenítés után kerülhet a hálózatba? S azt hiszem, ismét eljutottunk a környezetszennyeződés témájához. Országos nyavalya, hogy a házak udvarán lévő emésztőgödröket ún. „elengedéses” módszerrel építették; a ritkán rakott téglák között, vagy a betonba ütött lyukakon keresztül a szennyvíz a talajba szivárog, bele a hajszálerekbe, majd a fő vízgyűjtőerekbe. Ehhez még hozzájárul az is, hogy sokan hypót, sósavat, egyéb drasztikus tisztítószert használnak, és a lúgos felmosóvizet egyszerűen kilöttyintik az udvarra. A környezetszennyezés ártalmai között említhetem még, hogy sokan az útmenti árkokba dobálják a hasznavehetetlen akkumulátort; egyes gépjárművezetők félreeső helyen engedik le a fáradtolajat. S akadnak olyan emberek is, akik drága vízszűrőt szereltetnek a csapokra - miközben földjeiket körültekintés nélkül műtrágyázzák, a kapálást pedig vegyszeres gyomirtással helyettesítik! Mindez a környezet szennyezéséhez, a tiszta víz előállítási költségének növeléséhez vezet. Ideje lenne, hogy ezekre a dolgokra is jobban oda figyeljünk - míg nem késő! Nemes Sándorné Alattyán Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné 1993. május 17., hétfő Feledhetetlen élmény volt „Óda a fényhez” Expressz - ajánlva A vidéki gyerekek mostohák? A megyeszékhely rendelőintézetének (SZTK) felújítása miatt a vidékiek gyerekgyógyászatát először a volt pártház épületébe helyezték, amit elfogadhatónak tartottunk, de azt már nem, hogy a közelmúltban a Hetényi kórház bőrgyógyászati épületébe rakták - panaszolja levelében az egyik szajoli édesanya, s kérte, nevét a lapban ne közöljük. Szóvá tette még: ha vonattal érkeznek Szolnokra, a lázas gyerekkel kénytelenek a József Attila úti buszmegállóba gyalogolni; aztán előfordul, hogy a kiegészítő vizsgálatok miatt az SZTK-ba kell menniük, majd a leletekkel vissza a kórházba - drága buszköltségen, nem beszélve a sok időről, fáradságról. Tekintve, hogy a társadalombiztosító csak a vidéki utazást téríti, előfordul, hogy a helyi közlekedés többe kerül, mint a beutazás. Ennyire mostohák lennének a vidéki gyerekek? - kérdezte keserűen olvasónk. Ami a gyermekrendelés kihelyezését illeti, igaza van a szajoli édesanyának, s a problémáját őszintén megértjük - mondta dr. Kiszely János, a Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet helyettes igazgató-főorvosa, akivel ismertettük az előző sorokat, és kértük, adjon választ a kérdésre. Többek között arról tájékoztatott, hogy a rendelőintézetben tart még a felújítás, és a volt pártházból azért kellett a gyermekrendelést a kórházba telepíteniük - átmenetileg -, mert a korábbi 1000 Ft/m2 bérleti díjat 10 ezerre emelték. Mint látjuk, ezen a területen is a piaci viszonyok érvényesülnek, azonban ilyen magas összeget a kórház - a mindenki előtt jól ismert anyagi helyzetében - nem adhat bérleti díjra. Ezért döntöttek úgy, hogy addig, míg a gyermekszakrendelés nem kerülhet vissza az SZTK-ba, a kórházban kap helyet - előreláthatólag a jövő év közepéig. Addig is a szülők szíves megértését kéri. Egyébként gondoltak a beteg gyerekek családját terhelő utazási kiadásokra. Felkeresték a társadalombiztosítót, és próbáltak megoldást találni a helyi utazási költség elszámolására, de a jogszabály sajnos nem teszi lehetővé. (Országosan ezt sehol nem számolhatják el a betegek.) Arról azonban szó sem lehet - mondta -, hogy a beteg gyereket ide-oda küldözgessék, hiszen a kórházban mindenféle vizsgáltot el tudnak végezni! Kedves Olvasónk! A fóovos úr végezetül ígérte, ha pontos dátummal megírja, beteg gyermekével mikor kellett ingázniuk a kórház és az SZTK között, utánanéz, mi több, intézkedik, hogy ilyen sajnálatos eset ne fordulhasson elő. Bizalmát köszönjük, s ha még beteg a gyermeke, mielőbbi gyógyulást kívánunk. Üdvözlettel: ^ j Országos nyavalya Drága és rossz az ivóvíz Pótkocsikkal Jó kis raktár? Több olvasónk tette szóvá, s kérték, örökítsük már meg egy képpel is, hogy a megyeszékhely piaccsamokánál, a Centrum étterem mögötti parkolóban, több hete két pótkocsi áll - mozdulatlan. Talán állandó helyet bérelnek? Ahogyan a kép is mutatja, a pótkocsit raktárnak használják. Nem rossz ötlet, és tulajdonképpen nem is lenne vele semmi baj, ha nem azon a területen, az egyébként is nagyon szűkös, kátyús - már-már gazdátlannak tűnő - parkolóban terpeszkednének! (Fotó: Illyés Csaba)
