Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

1993. május 14., péntek Sport íi Labdarúgás Kölcsönben Kaposvárott Néhány esztendeje egy rend­kívül tehetséges fiatalember kergette a labdát Rákóczifalván. Már tizenhatévesen bemutatko­zott az NB Ill-ban, állandó sze­replője volt a korosztályos vá­logatottaknak. Szép jövőt jósol­tak neki a szakemberek, nem véletlen tehát, hogy sorozatban jelentkeztek érte a módosabbnál módosabb kérők. Ruskó Zsolt - mert hát róla van szó - az éppen akkor német szponzorra lelt Si­ófokot választotta. Nem za­varta, hogy a Balaton főváro­sába több válogatott futballista költözött. Még örült is Fische­­rék jelenlétének, hiszen számí­tása szerint elleshette volna tő­lük azokat a fortélyokat, me­lyekre hazai környezetben nem tudták megtanítani. Kezdetben minden jól indult. Igaz csak né­hány alkalommal, de pályára lépett az NB I-ben is. Derült ég­ből villámcsapásként hatott a német támogató, aztán Fodor Imre távozása a Balaton partjá­ról, majd egy súlyos sérülés ve­tette vissza a fejlődésben. Azóta sem találta meg régi önmagát, ugyan a tartalékbaj­nokságban továbbra is rugdosta a gólokat, de csak a kispad kö­zelébe jutott. Most pedig az utolsó hat fordulóra kölcsönadta egyesülete a másodosztályban a kiesés ellen harcoló kaposvári Rákóczinak, s minden valószí­nűség szerint vasárnap már be is mutatkozik a Nagykanizsa el­len. Karate IV. Tisza Kupa Immár negyedik alkalommal rendezik meg szombaton dél­után Martfűn, a Tisza Kupa kyokushin karate korosztályos viadalt. Eddig minden eszten­dőben egyre gyarapodott az in­dulók létszáma, s nem lesz ez másként idén sem. Az előzetes nevezések szerint harminc klub, kétszázötven versenyzője lép a küzdőtérre, ez majdnem a dup­lája a tavalyi mezőnynek. A horvátok harminc fős kü­lönítménye nemzetközi rangot kölcsönöz a vetélkedésnek. Raj­tuk kívül az összes hazai él­gárda elküldi karatékáit, így ki­élezett harc várható a külön­böző helyezésekért és a serle­gért. A vándorkupát' egy-egy esztendőre vitrinjébe zárhatta már a rendező martfűi egyesü­let, a budapesti KOSC és a szolnoki Banzai Kyokushin Ka­rate Klub. Várhatóan ezúttal is közülük kerül ki az összetett verseny győztese. Mind a gyermek, mind a ser­dülő és ifjúsági korosztályban három súlycsoportban mérik össze erejüket az indulók. Ter­mészetesen a rendezők bíznak a hazai környezet előnyeiben, s dobogó közeibe várják legjobb­jaikat, Planicska Lacit, Tóth Ivettet, a Vincze ikereket, Szolga Ferit és Papp Juditot. A kétperces mérkőzéseket a clicker szabályai szerint bonyo­lítják le, azaz kontrollálni kell az ütéseket, rúgásokat. Huszonegy szponzor, támo­gató adta össze a pénzt a via­dalra, melyen a dobogósok mel­lett külön díjazásban részesül a legtechnikásabb és legharcia­­sabb versenyző. (g-j-) A tavalyi megnyitón „csak” százharmincán voltak Kerékpár Magyar körverseny Huszonnyolc évi szünet után ismét lesz kerékpáros körver­seny Magyarországon. A július 27. és augusztus 1. közötti Tour de Hongrie névadó szponzora a Coca-Cola cég, ennek értékesítési főigazgatója, Russ Viertel, valamint a Ma­gyar Kerékpáros Szövetség ve­zetői látták vendégül a sajtó munkatársait ez alkalomból a Lugas Étteremben. Habár az országúti kerékpá­rozásban mindig is a Tour de France, majd később a Giro d'Italia számítottak a klasszikus eseménynek, az első, amatőrök részére kiírt többnapos orszá­gúti viadalt Magyarországon tartották 1925-ben. Ennek győztese Jerzsabek Károly volt, majd a több-kevesebb rendsze­rességgel zajlott Tour de Hong­­rie-k eddigi utolsó kiírását 1965-ben Mahó László nyerte. Az MKSZ és a Coca-Cola „házasságának” köszönhetően a kezdeményezés újból életre kel. A két fél megállapodása értel­mében öt évig ebben az „össze­állításban” rendezik a Tour-t, míg a következő öt évre a Coca^Colának mint főszpon­zornak előszerződési joga van. Idén nyáron hat napon át 7 sza­kaszban összesen 940 km-t haj­tanak a résztvevők, akik 80 na­gyobb és 170 kisebb települést érintenek. Miután a Tour de Hongrie feltámasztása az utóbbi hetek történése, a viadal még nem szerepel az idei nemzet­közi versenynaptárban. Ezért a várhatóan 100-120 magyar és a környező országokból, valamint Franciaországból érkező kerék­párosok csak klubszínekben állhatnak rajthoz. A megnyitót július 27-én Budapesten, a Vörösmarty téren tervezik, majd a „kerekes ván­dorcirkusz” augusztus 1-én szintén a fővárosban, mégpedig a Millenárison ér célba. Az 500 ezer forintos összdíjazású kör­versenyen 100 ezer forint üti a győztes markát, de az utolsó he­lyezett sem távozik üres kézzel: a kerékpáros hagyományoknak megfelelően bányászlámpát kap emlékül, hogy sötétedéskor is lássa az utat... Az összetett éllo­vas nem sárga, hanem Coca- Colás feliratú piros mezt visel­het megkülönböztetésül, a he­gyi menőnek pirospöttyös, a legjobb sprintemek piroscsíkos trikó a jutalma. A szervezők azt ígérik, hogy Coca-Cola feszti­vállal, amatőr pályaversennyel, utánpótlás seregszemlével szí­nesítik a programot. Kispályás Liga Az első forduló Szolnokon Pénteken délután tartja ala­kuló gyűlését a Kelet-magyar­országi Kispályás Labdarúgó Liga, másnap pedig már le is zajlik az első forduló. Reggel nyolc órától huszon­négy csapat részvételével foly­nak a mérkőzések, Szolnokot a Termotechnik, a Pizzakert- Konstrukció Kft., a Nyomda- Centrum Étterem és a Színes SE csapata képviseli. Komplex családi programot szeretnének szervezni a rende­zők, ennek jegyében kerül sor az SZTE versenyaerobicozói­­nak bemutatójára, és a családi sportvetélkedőre, amelyre már tíz órától várják a jelentkezőket. Remélhetőleg kellemes szóra­kozásban lesz része azoknak, akik kilátogatnak szombat dél­előtt a tiszaligeti salakpályák­hoz. Mai műsor Atlétika: III. korcsopor­tos diákolimpia, városi döntő, Szolnok, Tiszaliget, 14.30 Kézilabda: NB I/B, fér­fiak: Törökszentmiklósi SE-Kiskunmajsa, Olajbá­nyász csarnok, 16.30 Kosárlabda: Mini Or­szágos Bajnokság, nyolcas döntő, Olajbányász csar­nok, Tiszaligeti Sportcsar­nok, 11.30 Labdarúgás: Kelet-ma­gyarországi Kispályás Lab­darúgó Liga alakuló ülése, Szolnok, Gösser söröző, 16.30 Ökölvívó világbajnokság Nem vált valóra Szántó Imre magyar szövetségi kapitány mi­nimális célkitűzése sem: a vára­kozások ellenére nem került magyar versenyző a tamperei vb elődöntőjébe. A szakvezetés a nagy viadal előtt legalább egy érmet remélt, és azt, hogy há­rom-négy versenyző bekerül a legjobb nyolc közé. Gyenge vi­gasz, hogy a sydney-i aranyér­mes Kovács István sérülés miatt csak amolyan edzőpartner­­szurkoló-jóbarát szerepkörben utazott el a finn városba. Az ő 54 kg-os igazi bemutatkozására tehát csak szeptemberben a bur­­sai Eb-n kerülhet sor. A magyar szakvezetők jóné­­hány esetben a pontozóbírákra és a pontozógépre panaszkod­tak. Véleményük szerint elkép­zelhetetlen: akad olyan ököl­vívó, aki egy menetben egyet­len értékelhető ütést sem tud bevinni. Csütörtökön szünnap volt Tamperében, a versenyben ma­radottak már a pénteki elődön­tőkre készültek. Élénk beszéd­téma volt viszont, hogy a vára­kozásnak megfelelően folytató­dott a kubaiak elsöprő sikerso­rozata, hiszen a benevezett 12- ből 11 ökölvívójuk lett érmes. A középsúlyú Ariel Hernandez ugyan meglehetősen nehezen, csak 2:2-es pontaránnyal - jobb benyomást téve a pontozókra - tudott túlkerülni a nagy kedvenc német Sven Ottkén, ez azonban a későbbiekben már kevéssé számít. A legnagyobb közön­ségsikert a szupemehézsúlyú amerikai Joel Scott aratta, aki a torna legizgalmasabb mérkőzé­sén győzött szerda este az ör­mény Adaliat Mamedov ellen. A szakemberek érdeklődéssel várták a nehézsúlyú kubai Felix Savon és az orosz Alekszandr Lezin összecsapását. Ezen a mérkőzésen Savon az utolsó menetben - kitűnő állóképessé­gét kamatoztatva - nyert. Pénteken a 11 kubai mellett - többek között - 4-4 orosz és bolgár, valamint 3-3 amerikai és román öklöző harcol a szom­bat-vasárnapi finálé-jogért. Cselgáncs Készülnek a judokák Rei! Ősi japán szokás szerint így köszöntik egymást a judo­sok. Hétfőtől Szolnokon is egyre sűrűbben lehet hallani ezt az ázsiai kifejezést. Az ok: má­jus 29-30-án tartja a Magyar Honvédség regionális csel­gáncsversenyét, amely B-kate­­góriás nemzetközi verseny. A Varsói Szerződés felbomlásával megszűntek a baráti hadseregek szpartakiádjai, ezért a sportkap­csolatok ápolására, a verseny és tapasztalatcsere lehetőségének biztosítására rendezik meg Szolnokon az európai nemzetek katonáinak a kétnapos viadalt. Egyéni és csapatverseny sze­repel a kiírásban, ahol a magya­rokat hét súlycsoportban két együttes képviseli. A hadsereg Török Ferenc a kapitány válogatott tagjai az ország ka­tona klubjaiból kerülnek ki, míg a „B” keretet, a rendező szol­noki Repülőtiszti Főiskola csel­­gáncsozói alkotják. Török Ferenc szakedző vála­szolt kérdéseinkre, aki mindkét csapat szakmai munkájáért fel­elős.- Kik indulnak két hét múlva?- Eddig tizenegy ország küldte meg előzetes nevezését, köztük a cselgáncs nagyhata­lomnak számító belgák és fran­ciák is. Nyugat-Európában olyan komoly a múltja és jelene a hadseregekben e sportágnak, hogy ők évről-évre rendeznek hasonló erőpróbákat. Megtisz­teltetés számunkra, hogy 1976-tól kezdődően már ez lesz a harmadik minősített, rangos viadal a Tiszaligetben, ahol na­gyon szeretnénk megfelelni a sportszakmai elvárásoknak, te­hát minél több érmet akarunk nyerni. Nálunk csak sorállomá­­nyúak indulnak, ugyan a hivatá­sos tisztek is részt vehetnének, de nincsenek olyan tudásúak, akik ezen a szinten sportolná­nak, hiszen minden kerettagunk első osztályú minősítésű. A hadsereg válogatott még nem állt össze, tagjai a jövő héten érkeznek, köztük az olimpikon Kolbert Károly, a múlt heti fel­nőtt EB-n szerepelt Fónay Zsolt. De hogy pontosan kik fognak indulni, az a jelöltek edzettségi állapotától függ. A B-csapat a szolnoki cselgáncso­­zókra épül, csak két súlycso­portban lesz segítségünkre a Budapesti Honvéd. Indulóink a tervek szerint 60 kg-ban Bódi Csaba, 71 kg-ban Szűcs Zoltán, 78 kg-ban Német Tibor, 86 kg-ban Boros Jenő, 95 kg-ban Barta Zsolt, ők mindannyian sa­ját nevelésű fiataljaink.- Hogyan készülnek a srá­cok?- A háromhetes edzőtábor első hetében vagyunk, napi négy edzésen kell végrehajtani a feladatokat. Délelőtt a repülő­­tiszti főiskola uszodájában és tornacsarnokában, délután a Ti­szaligetben tréningezünk. Jelen­leg egy-egy edzésen a fájdalom­tűrési zóna végéig eljutunk, amikor már mindenünk fáj! Rengeteg, sportágra jellemző mozgássort sulykolunk. Kondí­­cionális állapot javítását, szin­­tentartását futással és speciális erősítő szerekkel érjük el. Ezen kívül úszással és az engedélye­zett vitamin készítményekkel javítjuk a versenyzők állapotát. A legtitkosabb szert nem áru­lom el, csak a majdani sikerek után. Kemény két hét vár még ránk, de nagyon bízom a fiúk­ban, az akaratukban, hogy a barcelonai sikerek által kapott lendületet kihasználják és ezen a katonai kontinensversenyen tovább öregbítik a magyar judo­sport hímevét. Sz. L. Birkózás Rajt előtt a szabadfogásúak A negyvenedik után a har­minchatodik. Mármint birkózó EB, merthogy a kötöttfogásúak háromnapos kontinensverse­nyét (a 40. volt a sorban) pén­tektől vasárnapig a szabadfogá­súak 36. küzdelemsorozata kö­veti Isztambulban. Ez az „igazi” fogásnem a rendező ország számára, hiszen statisztikák bi­zonyítják: a labdarúgásnál is népszerűbb a szabadfogású bir­kózás török földön. Egyfajta nemzeti sport, százezrek űzik. Ami válogatottjukat illeti: tagjai mesterfokon művelik. A múltban háromszor bonyo­lítottak le szabadfogású konti­nensversenyt Törökországban: 1949-ben és 1967-ben Isztam­bul, 1977-ben pedig Bursa vá­rosa volt a színhely. Ami a ma­gyarok Eb-múltját illeti: 15 arany-, 34 ezüst- és 18 bron­zérmet harcoltak ki, az 1-6. he­lyek alapján számított pontok száma 536. A „maiak” közül kétségkívül Dvorák Lászlóban összpontosulnak a remények, aA BVSC sportembere nagy­szerűen szerepelt az utóbbi két évben. Tavaly Kaposvárott ezüstérmes volt a 82 kg-os sportoló, a barcelonai nyári olimpián is ügyeskedett, de szuperklasszisok egész sorával nézett farkasszemet, és végül helyezetlenül zárt. Németh Sándor szakági mester (segítője az egykori Európa-bajnok, két­szeres olimpiai ezüstérmes Bállá JózseD két újoncot avat Bacsa és Glázer személyében. Dvorák mellett kellő rutinnal vérteződött már fel Nagy Béla is. Ha végre lelki terhek nélkül birkózna, talán az éremszerzés sem lenne „rózsaszínű álom” számára. A magyar színek képvise­lői: 48 kg: Óváry László (1970. február L, BVSC). Har­madik Európa-bajnokságán próbálkozik. Legalább annyira technikás, mint a közelmúlt nagyja, Bíró László, csak éppen jóval kevesebb a tapasztalata. 57 kg: Nagy Béla (1962. már­cius 20., Csepel-OFOTÉRT). Nyolcadszor startol Eb-n. Két negyedik helyre (1987, 1988) futotta eddig. 62 kg: Schmid­­gunszt László (1967. február 7., Csepel-OFOTERT). Negyed­szer indul, 1991-ben hatodik volt. 68 kg: Elekes Endre (1968. november 2., Csepel- OFOTÉRT). Második konti­­nensversenyes rajtja, az első (1992) feledendő. 74 kg: Nagy János (1964. augusztus 13., FTC-MUFÉMSZER). Hatod­szor rugaszkodik neki a konti­nensbajnoki csatának, 4., 5. és 6. helye már van. 82 kg: Dvo­rák László (1964. november 24., BVSC). Hetedszer próbál­kozik kontinensbajnokságon, 1992-ben második, egy évvel azelőtt ötödik helyezett. 90 kg: Bacsa Péter (1970. november 21., Csepel-OFOTÉRT). Újonc, de egy junior Eb-bron­zérem ott lapul a zsebében (1991). 100 kg: Glázer József (1971. szeptember 2., Csepel- OFOTÉRT). Ugyanúgy újonc, mint Bacsa; junior Eb-n negye­dik volt (1989). 130 kg: Gom­bos Zsolt (1968. február 27., BVSC). Két éve debütált. A szabadfogású EB „forga­tókönyve”: pénteken selejte­zők, szombaton délelőtt hely­osztók (mérkőzések az 5-6., 3-4. helyekért), este 17 órától pe­dig döntők jönnek soron a 48, 57, 68, 82 és 100 kg-ban. Va­sárnap ugyanez a menetrend; az 52, 62, 74, 90 és 130 kg „arany­csatái” 17 órakor kezdődnek. Németh Sándor szakágvezető és Bállá József szőnyegedző már a helyszínen, csaknem egyórás „szózattal” bátorította a tíz magyar indulót. Németh azt taglalta, bár az egykori szovjet köztársaságok roppant erős csa­patokkal rémisztgetik Európát, nem szabad megijedni. „Ügy birkózzatok, hogy közben arra gondoljatok, a: általatok elvég­zett munkának gyümölcsöznie kell, bárki legyen is az ellenfél” - húzta alá Németh. A szakve­zető hét-nyolc pont és egy érem kiharcolásában hisz. Ez a - mindenképpen józanul vissza­fogott - célkitűzés érthető, hi­szen a papíron erősebb magyar kötöttfogásúak alig hét pontja, egy ezüstmedálja után jogos a mértékletesség. Csak a szabadfogásúak csomagolják össze igazán egymást > 1

Next

/
Thumbnails
Contents