Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-12 / 109. szám
1993. május 12., szerda 9 Gazdaság — hirdetés Az Állami Vagyonügynökségnél Elkészült a Privatizációs Kínálati Jegyzék Vásárlás csak pályázati úton lehetséges Az év közepétől KRP A cél a tőkepiac kialakítása Elkészült a Privatizációs Kínálati Jegyzék első része az Állami Vagyonügynökségnél, amely szakmai részletezésben közli az állami vállalatok önállóan értékesíthető vagyonelemeit. Tánczos Gábor, az ÁVÜ igazgatója az MTI munkatársának elmondta: a tájékoztató katalógusnak az a célja, hogy az érdeklődőkkel minél több olyan vállalatot, ezen belül fizikailag önálló egységet ismertessen meg, ahol íehetőség van az állami tulajdon megvásárlására. A kínálati jegyzék most elkészült része azt a vagyoni kört tartalmazza, amelyet maguk a vállalatok mértek fel és küldtek el a vagyonügynökséghez, azaz az általuk eladhatónak tartott, adott esetben feleslegesnek ítélt vagyontömegből lehet válogatni. Az ebből keletkezett bevétel a vállalati „kasszát” gyarapítja. Ez azt is jelenti, hogy Egzisztencia-hitelt ilyen vagyonrész megvásárlásához nem lehet felvenni, illetve csak abban az esetben, ha azt előzőleg az Állami Vagyonügynökség elvonja. Fontos információ még az érdeklődőknek az is, hogy az állami tulajdonrészek megvásárlására csak pályázati úton van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a „kiszemelt” vagyon megtekintése után a befektetőnek célszerű a vállalat mellett a vagyonügynökséget is írásban megkeresnie. Amennyiben a vagyonrész értékesítéséhez szükséges információk - például a vagyonelem tehermentessége, terhei, az eladási információk - rendelkezésre állnak, az ÁVÜ hozzájárul a pályázat közzétételéhez. Csődök, felszámolások áprilisban Tartósan magas a csődök és felszámolások iránti kérelmek száma. A Fővárosi Bíróság legutóbbi adatai szerint a benyújtott csődkérelmek az előző hónapihoz hasonlóak voltak, a felszámolási kérelmek száma pedig mintegy 10 százalékkal több volt, mint márciusban. Az MTI kérdésére a bíróságon elmondták: áprilisban 46 csődeljárás iránti kérelem érkezett a főváros körzetéből. Ezek nagy része - 26 kérelem - kft.-k kötelezően beadott kérelme volt. Az elmúlt hónapban 77 csődeljárást zárt le a bíróság, melyből 24 úgynevezett ügyviteli befejezés volt, 24 pedig felszámolásba ment át. Áprilisban 255 felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, ebből 23 esetben a cég önmaga ellen kérte. Igen alacsony volt a bankok és az APEH által benyújtott kérelem: az előbbi három az utóbbi két esetben fordult elő. Várhatóan ez év közepén hirdeti meg a kormány a széles körű részvénytulajdonlás végleges és részletes feltételeit, beleértve a vásárláskor szóba jöhető vállalatok első körét is. Az Állami Vagyonügynökségnél arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a tervek szerint ez év őszén kezdődhetnek meg a jegyzések, és az év végén, jövő év elején már sor kerülhet az első befektetésre alkalmas cégek nyilvános részvénykibocsátására is. Jelenleg az a szakmai előkészítő munka folyik, amely során kialakítják a technikai feltételeket és az adminisztrációs rendszert, feltérképezik a kínálatot. Ezzel egyidejűleg folyik a piackutatás, illetőleg a tömegtájékoztatásra való felkészülés azért, hogy a lakosság minél alaposabb ismereteket kaphasson a programról, és ezzel minél többen kapcsolódhassanak be a privatizáció e módjába. Ismeretes, hogy a Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) bevezetésével a kormány gyorsítani kívánja az állami tulajdon privatizációját, mégpedig úgy, hogy növekedjék az abban részt vevő állampolgárok száma is. A koncepció kidolgozásakor ezért a szakemberek olyan módszereket kerestek, amelyek révén megmarad a folyamat piaci jellege, illetőleg a már meglévő privatizációs technikák. Szempont volt az is, hogy a rugalmas és egyszerűen működtethető rendszer közérthető, olcsó legyen, a résztvevőknek egyenlő esélyeket adjon, és segítse elő az elsődleges és másodlagos tőkepiac magyarországi kialakulását. A program során a kínálat bővítését úgy kívánják megoldani, hogy tőzsdére viszik olyan részvénytársaságok papírjait, amelyek eddig nem szerepeltek nyilvános forgalomban. Hogy ez megvalósulhasson, úgynevezett feljavító társaságokat alapítanak, amelyek feladata azon cégek megerősítése, amelyeknél eddig nem sikerült stratégiai befektetőt találni. Amennyiben a KRP-t bevezetik, a program alapján valamennyi, 18. életévét betöltött magyar állampolgár részt vehet, és jogosult privatizációs keretet igényelni. A keretet felhasználó befektető egyéni hitelképességét nem vizsgálják, és nem terhelik meg személyes vagyonát sem. A befektető a felhasznált összeg ellenértékét részletekben törleszti majd. A részvényeket a befektető a törlesztés befejezéséig nem adhatja el. A rövidtávú spekuláció megelőzésére a program kidolgozói olyan ösztönzőket építenek be, amelyek révén nem érdemes gyorsan megszabadulni a kedvezményesen megszerzett értékpapíroktól. (MTI) Kárpótlási földárverések eredeti symphonia Piros Symphonia - a csapat élén... markáns, valódi Symphonia aroma A dohányzás káros az egészségre Összesen 402.320 aranykorona-értékű földhöz jutottak az elmúlt héten a kárpótlási földárveréseken - tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese tegnap az MTI-t. Országszerte összesen 212 földárverést tartottak, s csak 16 volt eredménytelen. Az árveréseken 5488-an vettek részt, és közülük 4550-en távozhattak új földbirtok tulajdonosaként. A legtöbb aranykorona-értékű földet Békés megyében vásárolták: ott összesen 400 kárpótlásijegy-tulajdonos jutott 68.164 aranykorona-értékű földhöz. Nógrád megyében viszont mind a két megtartott földárverés eredménytelenül végződött, így ezen a vidéken a múlt héten senki sem jutott földhöz. Az árak tekintetében ismét Veszprém megye jár az élen, ahol az egyik árverésen aranykoronánként 176 ezer forint értékű káipótlási jegyet ígértek az egyik parcelláért. Az árverések többségén azonban továbbra is inkább az 500 forint/aranykoronás minimálár felé tendálnak a licitálók. Tolnában hatszáz, Hevesben hétszáz, Jász-Nagykun- Szolnok megyében pedig nyolcszáz fonnt volt a legmagasabb licitár. (MTI) Kommunálexpo ’93 Településfejlesztési szakkiállítás Kommunálexpo néven nemzetközi településfejlesztési szakkiállítást rendez a Hungexpo június 15. és 19. között a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont területén - jelentették be a rendező cég sajtótájékoztatóján, tegnap Budapesten. A rendezők elmondták: Magyarországon most először lesz olyan szakkiállítás, amelyen a szakmai és a látogatóközönség a korszerű, rendezett és esztétikus települések létrehozásának minden eszközét, kellékét együtt tekintheti meg. A kiállítók célja természetesen az is, hogy ezen eszközöknek és technológiáknak hazánkban piacot teremtsenek. A Kommunálexpo az önkormányzatok településfejlesztési elképzeléseinek bemutatását is lehetővé teszi. E célból a rendezők meghívták és várják azokat a hazai és külföldi önkormányzatokat, amelyek a kommunális beruházások terén már jelentős eredményeket értek el, épületeik, beruházásaik példaként bemutathatok. A nemzetközi településfejlesztési szakkiállítás kísérő rendezvényeként június 16-án és 17-én szakmai konferenciát tartanak a Kommunálexpo helyszínén. Ezen elsősorban az önkormányzati beruházások, kommunális fejlesztések finanszírozásának kérdéskörével ismerkedhetnek a résztvevők. A szakkiállítás rendezői azt is szem előtt tartják, hogy hazánk a budapesti expóra készül. (MTI) Támogatás a juhtenyésztöknek A piaci zavarok megszüntetése érdekében mintegy 300- 400 millió forint támogatásra számíthatnak a juhtenyésztők - tájékoztatta az MTI-t Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője. A szakember elmondta: a nehéz helyzetben lévő tenyésztők problémáival a legutóbbi ülésén az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottsága is foglalkozott, ahol úgy határoztak, hogy rendkívüli segítséget adnak a juhtenyésztöknek. A juhpiacon kialakult zavarok levezetésére mind az Intervenciós Alapból, mind pedig az Export Alapból juttatnak támogatást a juhászattal foglalkozóknak. Az EK-embargó legsúlyosabban ugyanis a juhászokat érintette. Közülük is különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik részt vettek a privatizációban és állatokat vásároltak. A magyar juhpiaci válság emellett minden tenyésztőt sújt, mivel az export elmaradása a továbbtartás költségei és az arab piac viszonylag alacsony árai nehéz helyzetbe hozták a tenyésztőket. A válságkezelésre a Juhtermék Tanáccsal közösen az Agrárrendtartási Hivatal dolgozza ki a javaslatokat. (MTI)
