Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
4 Gazdasági tájoló 1993. április 7., szerda Gyorsabb privatizáció, vagy több bevétel • • Osszeomlik-e a költségvetés? A Parlamentben akadt nem is egy olyan országgyűlési képviselő, aki egyértelműen kijelentette: néhány hónapon belül összeomlik a költségvetés. Végül is erős vagy gyenge lábakon áll az idei költségvetés? - fordultam a Parlament folyosóján Szabó Iván pénzügyminiszterhez.- A költségvetés összeomlásától nem kell félni, mert az nem következhet be! Más kérdés, ha év közben olyan szituáció alakul ki, aminek eredményeképpen az országgyűlés elé kell hozni egy esetleges módosítást. Szemrebbenés nélkül meg is teszem és nem az év végén fogom azt mondani, hogy „megint elmentünk” egy pár millárddal! Attól sem dőlne össze a világ, mert megtakarításaink akkorák hogy a jelenlegi vitás kérdések finanszírozása nem okozna gondot. Baj akkor lenne, ha ezt a folyamatot nem tudnánk megállítani. Ezért van szükség a konszolidációs program megtárgyalására és elfogadására. Ha a költségvetésnek vannak nehézségei, annak többek között az egyik forrása éppen a kétkulcsos ÁFA! Teljesen kidolgozott programunk volt arra, hogy 10 százalékos ÁFA esetén milyen kompenzáció jut az alacsonyabb jövedelműeknek. Erőnek erejével levitték 6 százalékra, sőt volt aki még ezt sem szavazta meg, mert sokallta. A kereskedelem közben vígan 8-10 százalékra emelt - árrugalmassági alapon. Ha 10 százalék lett volna az ÁFA, akkor nem tudtak volna tovább emelni. így is túl mohók voltak, mert ma már látjuk, hogy több helyütt elindultak az árakkal visszafelé. A különbség csak az, hogy a lakosság szegény rétegei most nem kapnak kompenzációt, és az állami bevételeket elnyelte a kereskedelem. Akik most az összeomlásról kárognak, azokat terheli a felelősség a mostani rossz állapotokért, a bevételek csökkenéséért.- Március végén hogyan áll a költségvetés?- Erre most nem tudok válaszolni. Az év első hónapjai - az adóbevételek, az év végi adóelszámolások időszaka - olyan látszatot teremtenek, mintha a költségvetés időarányos részét tekintve nagyon jól állnánk. Gondolom, áprilisban-május- ban már képem lesz a valós helyzetről. Ha például ez ügyben az Országgyűlés elé kellene állnom, júniusnál előbb nem vállalnám, hogy érdembeli, tendenciáiban értékelhető változásokra és ne hangulati elemekre alapozzam a megállapításaimat.- Költségvetésünk után, talán a második legfontosabb ügyünk, a privatizáció. E téren mi prognosztizálható?- Kétségtelen, e téren is mehetnének jobban a dolgok. A közeljövőben egy praktikus kérdésben kell döntenünk: a privatizáció felgyorsítása, vagy a bevételek maximálása mellett kell választani. Elárulom mire fogok szavazni: hosszútávú gazdaságpolitikánk érdekében a privatizáció gyorsítására van szükség, még akkor is, ha ma olcsóbban tudunk értékesíteni, mintha kivárnánk, amíg akad egy magasabb árat Ígérő vevő.- A költségvetéssel összefüggő feladatok között előkelő helyet foglalnak el a vállalkozást serkentő intézkedések...- Gyakorlatilag a bankokban felhalmozott pénztőke kimozdítása a legfontosabb feladat. Ez hitelkonszolidációs rendszer keretében történik. Egyik első üteme már tavaly decemberben lezajlott. Folytatjuk ezt a folyamatot, éppen most egyeztetjük a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap delgációjával az 1993 évi és az azt követő évek hitelkonszolidációs programját. Másik intézkedésünk egyesekben ellenérzést, másokban egyetértést fog kiváltani: mindéképpen szeretnénk szűkíteni az adózási kedvezmények körét. Ma több mint száz féle címen vannak adókedvezmények. Ezek így elaprózva senkit, semmire nem ösztönöznek, csak a bevételt csökkentik! A kedvezmények összegét meghagyva, de azokat célirányosan a beruházásokra összpontosítva úgy gondolom, sokkal több eredményt tudnánk elérni. Koós Tamás A bankok óvatosak A regorganizációs hiteltámogatásról Reorganizációs hitelek támogatására az idén a kormány három milliárd forintot különített el a költségvetésben. Ez a hitelporgram egy évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse az átalakulást, valamint a csőd- és felszámolás alatt lévő termelőszövetkezetek vagyontárgyainak újrahasznosítását. Ilyen hitel - kellő fedezet mellet - pár százezertől felső korlát nélkül - adható. A lehetőség kecsegtető. Ennek ellenére ez ideig csupán ötszáz pályázat érkezett be a reorganizációs hitelprogramot gondozó Földművelésügyi Minisztérium Tárcaközi Bizottságához. Ennek okairól beszélgettünk Virágh Jánossal, az FM főtanácsosával.- A bankok nem szívesen adnak pénzt az agrárszférának. A keleti piac átmenetileg fizetésképtelen, a Nyugat meg nem segíti kellő mértékben a magyar agrárermékek piacra jutását, védi a saját termelőit a kelet-európai termékektől. A gazdasági mutatók romlása, az agrárszféra és a válság- helyzet rövid távon nehezíti az átalakulást, a tulajdonváltást.- Kik és hogyan igényelhetnek reorganizációs hitelt?- Pályázhatnak egyéni vállalkozók, átalakult téeszek és a belföldi magánszemélyek többségi tulajdonán alapuló társaságok. A kamattámogatás elnyerésének feltétele, hogy a hitelből a vállalkozó mezőgazdasági alaptevékenységet folytasson, vagy ehhez kapcsolódó feldolgozást, szolgáltatást, illetve erdőgazdálkodási termelést, szolgáltatást végezzen.- Mennyit vállal át a költség- vetés a kamatterhekből?- A kamattámogatás mértéke konstrukciótól függően 70-90 százalék lehet, és a visszafizetés idejétől is függ. Valamennyi hitelnyújtó számára rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank 25 százalékos refinanszírozási kerete, hitel adható esetenként a világbanki forrásból is, ha a fejlesztés megfelel a világbanki feltételeknek. A különböző forrásokból juttatott kölcsönöknek - 22-35 százalék között - eltérő a kamatszintjük. Ennek a 70-90 százalékát vállalja át a költség- vetés.- Kik kaphatnak vissza nem térítendő támogatást?- Az ilyen támogatásra kétféleképpen lehet pályázni. Az elmaradott térségekből érkező pályázatok lehetősége egyelőre nem él, mivel a 97/1992-es kormányrendelet hatályon kívül helyezte az elmaradt települések jegyzékét, az újon pedig most dolgozik a környezetvédelmi tárca. Az egyéni vállalkozó, ha a termelő berendezéseket új gépekkel egészíti ki, akkor az új fejlesztés, beruházás összegének 10 százalékát vissza nem térítendő támogatásként kérheti, amennyiben igazolja, hogy 1992. január 1-jét követően lett vállalkozó.-újvári - (Ferenczy Europress) Az oldalt összeállította: Túróczi Imre A forint konvertibilitásának kérdését egyesek valósággal misztifikálják. Hogy mégis mikor lesz a valóságban is konvertibilis a forint, abban még szakmai körökben sincs teljes egyetértés. Mi várható forintos gondjainkat illetően 1993-ban? - kérdeztük dr.Ta- rafás Imrét, a Nemzeti Bank alelnökét.- Ami a forint konvertibilitását illeti, nagyon nehéz meghatározni azt a napot, amelytől be lehetne vezetni. Csak egy folyamat részeként lehet kimondani a pénz szabadon történő átválthatóságát. Ismerünk olyan országot - nem is olyan távol a határainktól -, amelyik megtette ezt a lépést, a valutája mégsem vált konvertibilissé. Mi más utat választottunk. Hátra van még egy sor liberalizációs lépés, és ha majd azokat is megtettük, akkor majd, talán ...- Az MNB elnöke szerint a vállalkozók számára már ma is gyakorlatilag konvertibilissé vált a forint. Vagy mégsem?- Valóban így van. Az import 90 százalékát liberalizáltuk, semmüyen engedélyre nincs szükség hozzá. A fennmaradó 10 százalékra pedig szinte formalitássá vált az/ engedélyek beszerzése. Közel kerültünk ahhoz is, hogy lehetővé tegyük a nálunk érdekelt külföldieknek, hogy az exportjuk forint bevételeit is felhasználhassák újabb magyarországi befektetésekhez, az abból származó profitot, osztalékot pedig akár valutában is kivihessék az országból. Ezáltal a forint a folyó fizetési műveletekben is konvertibilissé válik.- Ez nem áll ellentétben a jelenlegi devizaszabályokkal?- De igen. A kormány még januárban, vagy legkésőbb februárban új devizatörvényt terjeszt a parlament elé, amely várhatóan liberalizálja a vállalati export-import tevékenység pénzügyi szabályait. A változások a magánszemélyek jogait js érintik majd, de a részletekről sajnos, még nem tudok mit mondani.- Változik a lakossági valutaellátás rendje is?- Tavaly személyenként 300 dollárral emeltük a lakossági keretet, idén az év első felében újabb lépés várható. Ma még nem tudom pontosan az összeget, de 600, 800 vagy akár 1000 dollár is lehet az új keretösszeg. Maga az ellátás rendszere nem változik.- Lehetőséget kapnak esetleg a magyar vállalkozók arra is, hogy külföldön fektessék be a tőkéjüket?- Szeretnénk ennek az engedélyezését is liberalizálni. Bizonyos esetekben teljesen automatikussá tenni, vagy egyszerűen eltörölni a bürokratikus lépéseket. Egyedül talán a tisztán pénzügyi jellegű befektetések korlátáit igyekszünk fenntartani majd.- Némiképp ellentmond a piaci törvényeknek egy ilyen megkülönböztetés . . .- Az ilyen befektetések magukban hordozzák a spekuláció veszélyét. Az árfolyam le- vagy felértékelődése, a kamatok változása, bizonyos politikai mozgások óriási pénztömegeket lódíthatnának meg és ezzel instabillá tehetnék az ország pénzügyi rendszerét. Ezt ma még nem lehet felvállalni.- Nem lehet védekezni az ilyen spekulátorok ellen?- Az egyik védekezési mód a liberalizáció korlátozása, a másik, ha a devizatartalékokat növeljük. Nem akarunk és nem is kerülhetünk olyan helyzetbe, mint amilyenbe nem is olyan régen a skandináv államok és néhány nyugat-európai ország került: napok alatt tízmilliárd dollár nagyságrendű devizatartalékot veszítettek el.- Ön szerint a pénzvilág megbízik a magyar gazdaságban?- Sokkal jobban, mint mi magunkban. B. Szabó László Ferenczy Europress Leértékelődő üzemek, földek Gyárak - üzleti érték nélkül Napjainkra sem derül ki egyértelműen, hogy mennyit ér valójában az állam vagyona? Bár a tulajdonosok körét már meghatározták, még mindig viták vannak az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő gyárak, cégek, épületek valós értékéről.- Hogyan lehetne ezen az ál- datalan állapoton változtatni? - kérdeztük az ÁSZ vizsgálatsorozat tapasztalatairól dr. Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék illetékes igazgatóját.- Az eredeti elképzelésektől eltérően - amely a spontán privatizációt helyezte előtérbe - mára kiderült: az állam egy kézbentartottabb tulajdonváltást visz végbe. Az ehhez szükséges kerettörvények elkészültek, ugyanakkor hiányoznak azok az információk, amelyek elengedhetetlenek az akció eredményességéhez. Az egyik legtöbbet emlegetett példa a volt Diósgyőri Lenin Kohászati Müvek értékének felbecsülése. A jelenlegi tulajdonosok állítják, hogy becsapták őket, és jóval árán felül fizettek a valamikori mammutvállalat- ért.- Ez csak egy példa a sok közül. Mi magyarok nagyon nehezen vesszük tudomásul, hogy értékesnek hitt vállalatink üzleti értéke sok esetben egyenlő a nullával. Az ipari üzemek vagyonértéke üzleti megrendelések hiányában sajnos leértékelődött, de legalább tudni kellene, mi mennyit ér valójában!- És mi a helyzet a termőfölddel?- Ezt nem vizsgáltuk, csak a földhivatali információs problémákkal foglalkoztunk. Egyébként vidéken a helyzet sokkal jobb, mint Budapesten. Közismert tényeket ismétlek: a világon mezőgazdasági túltermelés van, éppen ezért az agrárágazatot mindenütt támogatja az állam. A magyar mezőgazdaság - a szakírók szerint - 15 millió ember ellátására képes. A fölösleget, el kellene adni, de ez csak nagyon nehezen sikerül. A privatizációs folyamat kezdetén mindannyian reménykedtünk, hogy majd jönnek a külföldi befektetők. Bár van érdeklődés, a szükségesnél kevesebben vásárolnak.- Hogyan lehetne eredményesebbé tenni a privatizációt?- Az általunk végzett ellenőrzés-sorozat tapasztalata alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy az egységes információs rendszer eredményesebbé tenné a privatizációt. Az érintett szakemberek ezzel a törekvéssel egyetértenek. Nem az akarat hiányáról van szó. A törvényalkotás dömpingjében, vagy a rosz- szul megítélt üzleti titok védelmében nem született olyan döntés, amely a nyilvántartásokat, a folyamatokat zárt, egységes rendszerbe fogja. Pedig égetően szükség lenne rá, talán már túl vagyunk a huszonnegyedik órán is.-sz.m.(Ferenczy Europress) Az idén befejeződhet a tejipari privatizáció Az Állami Vagyonügynökség tervei szerint még az idén befejeződhet a privatizáció a tejiparban - nyilatkozott Szendrő Éva, az ÁVÜ tanácsosa. A 14 privatizáció előtt álló állami tejipari vállalat 58 termelő üzemének egy részét önállóan, a többit az anyavállalatokkal együtt kívánják értékesíteni. A privatizáció során a tejipari egységekben tulajdon- hányadot szerezhetnek a szakmai befektetők, a termelők és a dolgozók. Az 1991 végén 9,34 milliárd forintot kitevő könyv szerinti vagyonú ágazat az élelmiszeripar teljes vagyonértékének 6,5 százaléka. A teljes élelmiszeri- pari termelés egytizedét a tejipar adja. Likviditási helyzete kedvezőbb az élelmiszeripari átlagénál, az utóbbi években azonban a lakosság reáljövedelmének csökkenése miatt itt is jelentős visszaesés következett be. A cégek eredményességét jelentősen befolyásolja a tőkehiány. A tulajdonosváltozás azonban megoldást hozhat a vállalatonként eltérő gondokra. A vállalatokról leválasztott egységek privatizációjával az ÁVÜ bővíteni szeretné az eredményesen működő vállalkozások számát. A vagyonügynökség nem zárkózik el a külföldi tőke nagyobb arányú részvételétől sem . A nyilvános versenyeztetés során fontos feltételként szerepel a hazai alapanyagfelhasználás és a foglalkoztatási szint lehetőség szerinti fenntartása. A Tejipari Vállalatok Trösztjéből 1991-ben kivált 15 állami tejipari vállalat közül a Fejér- Komárom Megyei Tejipari Vállalatot már tavaly megvette az olasz Parmalat. A többi vállalat átalakításának és privatizációjának ütemtervét elfogadta az ÁVÜ Igazgatótanácsa. Hétről hétre Magyar EK-csatlakozás A brit Barclays Bank támogatja Magyarország és a középeurópai országok közös piaci csatlakozását. A Barclays Bank szemináriumot rendez vezető magyar bankszakembereknek Budapesten a „Pénzügyi kockázatmenedzselés a változó közép- és kelet-európai környezetben” címmel, a közeljövőben. Nemzetközi idegenforgalom Az idén januárban több külföldi túrista érkezett Magyarországra, azonban kevesebb vendégéjszakát töltöttek el kereskedelmi szálláshelyeken, mint a tavalyi év első hónapjában - állapítja meg a Statisztikai hivatal jelentése. Idén januárban a külföldi látogatók száma összesen 1.9 millió volt, ami az előző év azonos időszakához képest 18 százalékos növekedést jelent. Műszaki Magazin Megjelent a Műszaki Magazin első száma, amelyet a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája (MTESZ) és a német Vogel Verlag közösen ad ki. A lap mind a magyar, mind a külföldi műszaki és tudományos, kutatási újdonságokról tudósítani kíván. A most napvilágot látott számon kívül még három úgynevezett mutatványszámhoz az érdeklődők ingyen juthatnak hozzá. Akadozik a cukorfeldolgozás Kubában Márciusban eddig kapacitásuknak csak a 45 százalékát használták ki a kubai cukorgyárak, noha ez a hónap a cukornád-betakarítás csúcsidőszaka. A Granma című napilap jelentése szerint az esőzések és a nagy nedvességtartalom mintegy harmadával csökkentette a nád cukortartalmát, a veszteség másik fő oka pedig az elektromos energia hiánya, amely miatt gyakran kell leállniuk a feldolgozó-központoknak. Április 1-jei áremelések Lengyelországban Április 1-jével az éves kormányprogramnak megfelelően, újabb ugrásszerű központi áremelések lesznek Lengyelországban. A gyógyszerek ára átlagosan 25, az elektromos energiáé 10, a gázé 5, az üzemanyagok ára pedig 8 százalékkal nő. Ehhez járul még a vasúti díjtételek átlagosan 30 százalékos emelkedése. EBRD-terv Oroszország megsegítésére A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ötpontos terven dolgozik Oroszország számára. A pénzintézet szerint a tervet az IMF-fel és a Világbankkal együttműködésben kellene megvalósítani. Az EBRD pontjai: segítségnyújtás az orosz központi banknak az adószedés ellenőrzésére, támogatás a szakemberképzéshez, rubel-stabilizációs alap létrehozása, adósságkönnyítés és az orosz olaj- és gázipar támogatása. Forintos gondjainkról Küszöbön az új devizatörvény
