Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-30 / 100. szám

1993. április 30., péntek Hazai tükör 7 Amit a pénzről tudni kell (Kispénzűeknek) Mindenki becsüli, szereti egymást Beszélgetés a váci püspökkel Hamarosan módosítják az egyházmegyék határait • Ma­gyarországon. Hogy ez mit je­lent és hogyan érinti Jász-Nagykun-Szolnok megye hívő lakosságát, arról beszélget­tem Keszthelyi Ferenc váci püspökkel.- Az eddigi tárgyalások alap­ján Jász-Nagykun-Szolnok me­gye ezután is a váci egyházme­gyéhez fog tartozni. Az egy­házmegyehatárok megváltozta­tásának egyik célja, hogy a túl­ságosan nagy kiterjedésű egy­házmegyék kisebbek legyenek. Ugyanakkor vannak olyan egy­házmegyék is, ahol a szükséges létszám sincsen meg. A kalo­csai egyházmegye területének háromnegyed részét például el­vitték annak idején a trianoni békeszerződéssel. Ez egy terv, a döntés kizáró­lagos joga a Szentszéké. Ilyen határrendezés volt Mária Teré­zia korában is. Javára válik az egyháznak- Az volt utoljára?- Igen. A trianoni változtatás nem az egyház részéről történt.- Mikorra várható az egy­házmegyék határainak megvál­toztatása?- Az ígéretek szerint még az idén. Ez persze sok személyi, problémát is fölvet majd és bi­zonyos alkamazkodási készsé­get igényel az új területre kerülő papságtól, hívektől.- A híveknek milyen változást jelent?1'- A lelkipásztoruk ugyanaz marad. Csupán más egyház­kormányzathoz és felügyelet­hez kerülnek. Szerintem ez ja­vára válik majd a magyar egy­háznak.- Mert úgy. jobban össze lehet majd fogni $z, egyházmegyéket ?- Hadd említsem az én konk­rét helyzetemet! Tápé Szeged mellett van, de az még a váci egyházmegye! Amikor például bérmálni mentem Szentesre, reggel fél ötkor indultunk, és este tizenegykor értünk haza. Jó, elvitt bennünket a szolgálati kocsi. De gondoljunk bele, mit Tavaly óta ismét május 4-én, védőszentjük, Szent Flórián napján ünnepelnek a tűzoltók. Az idei tűzoltónap is bővelke­dik majd eseményekben - hangzott el az Országos Tűz­oltó-parancsnokság tegnapi bu­dapesti sajtótájékoztatóján. Május 2-án, szombaton az óbudai Flórián térre vágják az Réz Levente A kedvesség és a határozott­ság szerencsésen ötvöződik benne. Életerős fiatalember. Ha nevet, kivillan egészséges fog­sora. Akar és tud is élni a lehető­ségekkel. Ha nem ilyen lenne, bizonyára nem került volna az angol királyi légierő akadémiá­jára, ahonnan a napokban tért haza. Réz Leventének hívják, s a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola első éves hallgatójaként indult a ködös Albionba, ahol napjai ko­rántsem volak borúsak, hanem inkább derűsek. S örök életre ta­nulsággal, tapasztalatokkal szol­gálók. Ugyanis parancsnokképző kurzuson vett részt a cranwelli repülőakadémián. jelentett ez az út egy hívőnek vagy egy plébánosnak, aki a püspökhöz akart menni?- A rendszerváltozás után sok ember fordult a vallás felé. Önök ki tudják szűrni, hogy ki az, aki érdekből tette, és kinek őszinte a magatartásváltozása?- Ennek az idő próbáját kell kiállnia. Az emberek többsége a vallásos érzését a szívében hordta az elmúlt években is, ha nem is gyakorolta a vallását. Most viszont nincs már akadá­lya, hogy színt valljon, uinu/í A fiatalok nem Nmették'• az egyházat, és minden fiatalbán van egy olyan vágy, hogy ő tudni akarja az igazat. Ez nem azt jelenti, hogy rögtön hívő ka­tolikus lesz, hanem azt mondja: meg akarom ismerni, és igazi képet akarok kapni róla. Van­nak, akik a helyzetet kihasz­nálva, a kedvezőbb szituációt érdeklődőket, ahol felvonulás­sal, bemutatóval és más esemé­nyekkel szórakoztatják a buda­pestieket. A hét végén több me­gyében is lesz tűzoltónapi ren­dezvény. Május 4-én - a Belügymi­nisztérium épületében - Boross Péter belügyminiszter kitünte­téseket ad át.- Hogyan kerülhet egy szol­noki, s itt is tanuló fiú Cran- wellbe? - kérdem tőle.- A Magyar Honvéd című fo­lyóiratban olvastam, hogy meg lehet pályázni ezt a kurzust, s je­lentkeztem. Több pályázó közül engem választottak.- Több magyar is volt kint?- Különböző tanfolyamokon voltak magyar tisztek, de a hall­gatók közül csak én tanultam ott. A szakmai képzést, az angol nyelv jobb megértése céljából Londontól húsz kilométerre, Beaconsfieldben megelőzte egy nyolchetes nyelviskola. Csak külföldiek tanultak ott. Réz Le­ventével együtt volt például hat arab is, akik közül öten a hadi­tengerészethez kerültek. A be­szédsebesség elsajátítása volt a legnagyobb gond. A nyelvgya­korlás mellett megkezdték a ké­sőbbi tantárgyak alapozását. Sok idő jutott a sportra is. S azután következtek a cran­welli hónapok. A tiszt és a pá­lyakezdő közötti különbséget a világon mindenhol éreztetik. Amikor én repülőnövendék vol­tam, azt mondta az oktatóm: „A növendék legfeljebb kettesre re­keresik. Önmagában ez nem rossz, mert egy történelmi való­ságot fel kell fogni, de önma­gunkat nem szabad megtagadni. Aki önmagát tagadta meg, és fölvett egy pózt a haszon érde­kében, annak esetében nem le­het emberi becsületről, tisztes­ségről beszélni. Más az, aki jó akarattal és meggyőződéssel akart szolgálni az ügy érdekében.- Ón szerint lesz elég pénze az egyháznak, hogy működtesse, fenntartsa a visszaigényelt in- tézméítfekét? •- *U‘<yoüí»HK<í*st. Vagyonuhk“’nines’. Intéz- ményéifi'k várinak. Db az egy­ház semmiféle haszonszerző in­gatlant (például föld) nem igé­nyelt vissza. A régi egyházi is­koláknak 2 százaléka került vissza. Ezt a terhet el tudjuk vi­selni, ha az állam is tudomásul veszi, hogy mi közszolgálati célra fordítjuk ezt a lehetőséget. A modernizáció leegyszerű­síti a nyelvet, csak a nyelvjárá­sok állnak ellen a külső nyo­másnak, csak azok őrzik meg gazdagságukat. Ha a szavak kifejezőképessé­gét vissza akarjuk adni, akkor ezekhez a gyökerekhez kell visszatérni - hangsúlyozta Rőt Sándor az első Nemzetközi Dia­pül. Én négyesre. Ötösre csak a madár repül.” Nos, ez a szemlé­let Cranwellben úgy nyilvánul meg, hogy a főkapun csak a tisz­tek közlekedhetnek, a hallgatók pedig az oldalszárnyakon. A fő­épület szőnyegére csak tiszt lép­het, a hallgató csak titokban te­heti arra a lábát. Az angol királyi légierő aka­démiáján egyébként mindent megteremtenek a tanuláshoz. Réz Leventééket például először kétágyas szobákban helyezték el, majd tizenhat hét elteltével kü- lönszobát kaptak, melyet takarí­tónő tartott rendben. Mellesleg a hallgatókat is a rendre szoktatták. Már az első nap megtanították őket a kemé- nyítőspray-vel lefújt egyenruha vasalására, s a napi vasalást meg is követelték tőlük. Mert egy an­gol tiszt nem jelenhet meg s nem viselkedhet akárhogyan. Ezért olyanokat is tanítottak velük, hogy kell használni az evőeszkö­zöket (például a halkést), hogy vendégségbe a megbeszélt idő után tíz perccel kell menni, mert hátha nem készült még el a házi­asszony, akinek egyébként kö­Nem az állam ellen, hanem az állampolgárok jogait figye­lembe véve, a köz érdekében működtetjük az iskolákat.- Jelenleg az önkormányza­tok támogatják az egyházi isko­lákat.- Ezentúl is szükség lesz se­gítségre. Nagyon sokszor hivat­koznak arra mostanában, hogy az iskola legyen semleges. Én annak idején Egerben egy cisz­terci rend által fönntartott gim­náziumba jártam. Voltak ott zsidó, református, evangélikus gyerekek. Nyolc évig jártunk együtt. Nyolc év alatt soha, egyetlenegyszer se fordult elő, hogy valakinek eszébe jutott volna, hogy ez katolikus, az re­formátus. Mi osztálytársak vol­tunk! Mindenkinek legyen véleménye-Ón hogyan értelmezi a sem­leges iskolát?- A semleges iskolát én nem úgy veszem, hogy mindent ki­zárok, ami belső meggyőződés és világnézet. Én úgy értem, hogy mindenki otthon van ab­ban az iskolában, mindenki a saját meggyőződése szerint él, becsüli, szereti egymást. Mielőtt még püspök lettem, mint ciszterci szerzetes tanár­nak készültem, bejártain Egerbe a volt gimnáziumomba hittant tanítani. Majdnem száztagú ta­nári kar volt ott, különböző vi­lágnézetű emberek. Jó viszony alakult ki köztünk, és soha nem éreztem azt. hogy úgy gondol­kodnak rólam: ;,Na, mit keres itt ez a csuhás?” Én a jövőt így lá­tom. Mindenkinek legyen vé­leménye, de miért püföljük ezért egymást? Mert ő ezt gon­dolja, a másik meg azt gon­dolja? A felekezetek között - mint a pártok között is - azt kél- lene keresni, amit, a XXIII? Já­nos mondott: Azt nézzük, ami összeköt, nem azt, ami elvá­laszt. Az egység a sokféleség­ben - ez a rend! Az, hogy én másképp gondolom, mint ő, nem baj, ha ugyanazt a jót sze­retném. Paulina Éva Fotó: Illyés Csaba lektológiai és Geolingvisztikai Kongresszuson, amelynek há­rom napon át Budapest adott otthont. Rőt professzor, a kongresz- szus társelnöke rámutatott arra, hogy a nyelvjáráskutatás napja­inkban reneszánszát éli számos országban, közöttük Magyaror­szágon is. szönőlevelet kell majd küldeni. A köszönőlevél tartalmát is gya­koroltatták a hallgatókkal. Arra is felhívták a figyelmet, hogy nem illik az evést befejezni ad­dig, míg az ember mellett ülő nő nem fejezi be az étkezést. A hangsúly természetesen a szakmai képzésen volt. Ennek lényege az, hogy megtanították a hallgatókat arra: hogyan kell ki­A pénzt, úgy mondják, az ak­kori Lydiában, Kisázsiában vagy Föníciában találták fel. Ez a két ősi nép jogutód nélkül halt ki a történelem forgatagában, így nem tudhatjuk, melyikük nemzeti identitástudatát erősítette jobban a világraszóló találmány. Egy do­log teljesen biztos: az első érmék, melyeket a numizmatika tudo­mánya pénznek fogad el, az arany és ezüst természetes ötvö­zetéből, elektronból készültek. A görög városállamok már sokféle pénzt vertek, főként ezüstből. A Lakedaimonban lakó spárta­iak vaspénzeket használtak. Több helyen volt gyakorlat vastárgya­kat csereeszközként alkalmazni, de csak a Taygetosz-közeli har­cias nép tartott ki vaspénze mel­lett. Ősi spártai mondás lehet a nincs egy vasam sem, ami a ma­gyar nyelvben is meghonosodott. Ez is bizonyítja az antik kul­túra iránti roppant fogékonysá­gunkat. A rómaiak különösen a császárkorban tettek nagyon fon­tos közgazdaságtani megfigyelé­seket, melyek - a pénznek nincs szaga - szállóigében öltöttek tes­tet. Flavius Vespasianus ugyanis az örök város nyilvános illemhe­lyeit is megadóztatta. A népvándorlás korának népei nem mindig vertek saját pénzt, hanem gyakran a csatákban le­győzött, már megállapodott né­pek pénzeit használták. A más pénzének ilyen okból történő használata később hadisarc vagy internacionalista segítségnyújtás megnevezéssel kerül egyes or­szágok jövedelemforrásai közé. A honfoglalás körüli időben sok­féle pénz volt használatos a Kár­pátok karéján belül: arab dirhem, bizánci solidus, frank eredetű dé­nár stb. A pénznemek sokaságát növelték a kalandozásnak neve­zett nyugat-európai körutak. Ezek a túrák eleinte szolid be­fektetéssel jó pénzt hoztak, de később a nyugatiak csak vásat ad­tak. Bőven volt vasuk, sőt acél és páncél is került, így a nyugati lo­vas, íjas bevásárlótúrák szervezé­sét beszüntette a Kengyel nevű törzsszövetségi utazási iroda. Első királyunk érdeme a hazai pénzverés elindítása. Ezüstből készült, inggomb nagyságú érmei megőrzött függetlenségünket is szimbolizálják. Később ugyan akadt király, aki kővé tudta vál­toztatni a kunok pénzét, volt pénzrontás, de lassan mégis meg­indult a gazdasági felemelkedés. Az Anjou-korban a magyar pénzt szívesen fogadták el egész konti­nensünkön, sőt hamisították is. A Mátyás király utáni nehéz idők­ben újra megjelennek a pénzrom­lás jelei, de a veretek K. B. betű­jelzése azért szavatolta a tisztes nemesérctartalmat. A papírpénz csak az utóbbi két, két és fél év­században nyert jelentősebb teret sebb-nagyobb csapatokat ve­zetni, hogyan kell bánni az em­berekkel. Réz Levente így sum­mázza a tanultakat: „Megtanítot­tak arra, hogy semmilyen hely­zetben se torpanjak meg, és ne mutogassak másra.” A képzés végén táborban kellett a hallga­tóknak számot adni felkészültsé­gükről, majd hadnagytól száza­dosig felavatták őket. Európában és hazánkban. Volt közös pénzkibocsátásunk Auszt­riával. Ekkor áttértünk az aranya­lapú valutára. Készült pénz pa­pírból, rézből, ezüstből, aranyból. A rezet csupán a kurucos gazda­sági ‘ stratégia részesítette előnybe.' A nagy világrengés és össze­omlás óta nem Körmöcbányán, hanem Budapesten, az Állami Pénzverdében készül nemzeti valutánk. Új anyagok vették át a vezetőszerepet, a papír mellett az alumínium és különféle nikkel­tartalmú ötvözetek. Ünnepi év­fordulókra, alkalmakra később is vertek ezüst- és aranyérméket, de ezek már nem funkcionáltak for­galmi pénzként. A pénztörténet nagy időszaka volt az 1945-46-os infláció, amikor bankó volt ta­licskaszám. Ez volt a világ legnagyobb mértékű inflációja. Olyan gyor­san romlott a pénz és annyi kel­lett, hogy 1946. június 3-án a tíz­ezer bilpengőst koronás, ugyan­ezen a napon a hárommillió mii­pengőst már korona nélküli cí­merrel hozták forgalomba, az egyszerűbb kivitelezéssel is gyorsítva a kibocsátást. Sok gon­dot okozott a nagy infláció, de végül jött és győzött a forint. Vál­tozott rajta a címer, de Kossuth, Petőfi, Rákóczi és Dózsa portré­ját mindig felismertük a bankó­kon. Sokáig megőrizte egészsé­gét, de úgy negyvenéves kora kö­rül inflációs rohamai jelentkeztek vagy csak ekkor lett szembetűnő, ki tudja. Új címletek jöttek, az öt­százas Ady, az ezres Bartók, az ötezres a legnagyobb pénz, a leg­nagyobb magyar, Széchenyi Ist­ván portréjával. Mikorra jön a tí- zezeres, megtudom, ki volt a le- gislegnagyobb magyar. Mostanság a fémpénz cserélő­dik ki, van ezüst kétszázas, sárga­rézszín húszas, apró kétforintos és inggomb nagyságú egyforin­tos. "'Sokán mondják,' ’ össze lehet őket keyerni, meg hogy kispénzű országnak kis pénzt. De sok előnye van a méret­csökkenésnek, elhárult az a ve­szély, hogy ki kell cserélnünk gyermekeink perselyeit az inflá­ció miatt, hiszen sok kicsi egy- remegy. Kevesebb fém kell az aprópénz veréshez, ezért feltehetően ol­csóbb. Látok egy nagyon biztató jelet is ebben az aprócska egyfo­rintosban. István korában is ilyen aprócska dénárocskával a pénz­tárcájában indult el a magyarság Európába, és nekilátott a fejlett nyugati típusú feudalizmus fel­építéséhez. Ez a nagyság a kezdet, ennél kisebb már nem lehet, így való­színű, hogy filléres gondjaink megszűnnek és eljutunk újra a konvertibilis nemzeti valutáig.-W­Réz Levente sok jó barátot ha­gyott Angliában. Szabadidejében az ő meghívásukra barangolta be a szigetországot. Most meg Szolnokon gyarapítja a repülés­ről szerzett ismereteit. A repülés képletesen is a felemelkedést, a középszerűből való kiemelkedést jelképezi. Réz Levente elindult a felfelé vezető úton, s már van mire visszanéznie... Simon Béla Angliai terepen Keszthelyi Ferenc váci püspök Május 4-én: tüzoltónap Nyelvjáráskutatók kongresszusa Szolnokról az angol repülőakadémiára

Next

/
Thumbnails
Contents