Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-30 / 100. szám

1993. április 30., péntek Hazai tükör 3 NYITNAK A KEMPINGEK. Május elsején nyitnak a kempingek, a fürdők. Ilyenkor szor­gos emberek dolgoznak a kempingekben, uszodákban, hogy mire megnyílnak a nagy- közönség részére, teljesen felújítva, újszerűén várják a vendégeiket. Képünk Tiszafü­reden a Flotta kempingben készült. - nzs ­Vonuljon ki a napi politika az ügyintézésből Napirenden a közigazgatás korszerűsítése Beszélgetés a Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség elnökével A közigazgatásnak pártatlan­nak kell lennie. Ne tegyen kü­lönbséget szegény és gazdag, barát és ellenség, kormánypárt és ellenzék..., magyar és nemze­tiségi között. Ezeket a sorokat több mint félévszázada vetette papírra Magyari Zoltán, az igazgatás tudományának egyik legjelesebb művelője. Intelme semmit nem vesztett időszerű­ségéből. A közigazgatás társa­dalmi presztízse alacsony, ügyeink intézésének rendszere sürgős modernizálásra szorul. Túlságosan hosszú időn át - s nemcsak az utóbbi 40 évben - érezte nálunk úgy az emberek többsége, hogy ő szolgálja az államot, nem' az dl lám őt - mondja dr. < Szabó lEndre,*»- Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A rend­szerváltás óta pedig ahhoz még kevés idő telt el, hogy érzékel­hessék az új szellemiséget. A pivatizáció, a kárpótlás, a mun­kanélküliség, az adószedés ügyeinek intézésére új hivatalo­kat kellett létrehozni - ez azt a látszatot keltette, hogy tovább burjánzik az állami apparátus. Mi tagadás, a „gyalogos” polgár valóban úgy véli: fölös­legesen sok hivatalnokot kell el­tartania. Szabó Endre vitázik ezzel a véleménnyel.- Hazánkban 100 állampol­gárra 2 közhivatalnok jut. Svédországban például 14, Angliában 9, Finnországban 8, az Egyesült Államokban 7, Németországban 6... Azt sem állíthatja senki, hogy túl magas lenne a fizetésük, hiszen illet­ményük 10-30 százalékkal ala­csonyabb, mint a gazdasági te­rületeken dolgozó szellemi fog­lalkozásúaké. Ezért is gyakori, hogy a közigazgatás legjobb szakembereit elszippantják más ágazatok. A tények tények: a magyar közigazgatás költségei - nemzetközi összevetésben - alacsonyak. Nálunk például 100 forint adóbevétel behajtása 80 fillér költségvonzattal jár - ugyanez a nyugati országokban másfél-két forintnak megfelelő összegbe kerül. Felmerül persze’a kérdés; ha ez a helyzet, miért olyan Sür­gető igény az igazgatás egészé­nek korszerűsítése? A közszol­gálati érdekképviseletek veze­tője szerint azért, mert az appa­rátus munkája, tevékenységé­nek szellemisége messze van at­tól, amit Magyari Zoltán annak idején megálmodott.- Jogos igény, hogy az igaz­gatás szolgálni és nem rendsza­bályozni akarja az állampolgárt. Testületi, társadalmi kontroll alatt működjön - pontosan, egyértelműen szabályozva azt, amit központilag szabályozni kell, az élet többi dolgát pedig bízza rá az önkormányzatokra. S kivált a helyi ügyekben szá­mítson a polgárok véleményére.- A korszerűsítés sikerének feltétele, hogy kimunkálásában a kormányzat illetékesein kívül részt vesznek a tisztviselők ér­dekképviseletei és a lakosság, az „igénybevevők” civil szerve­zetei. Ugyanakkor a széles körű nyilvánosság is kell ahhoz, hogy a napi aktualitások ne szóljanak bele a döntésekbe.- Látni kell: az önkormány­zati közigazgatás körül zavaró ellentmondások alakultak ki. Az úgynevezett dekoncentrált szervezetek - a központi igazga­tás területre telepített egységei - túltengenék. Némely kormányzati intéz­mény ezzel próbálja ellensú­lyozni, azt, hogy jelenleg, véle­ménye szerint, nincs kellő „rá­hatása” a helyi igazgatásra. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy egyik-másik önkormány­zat a közigazgatás szakmai kér­déseit nem tudja elválasztani a poltikai szempontoktól.- A reformtól azt várjuk, hogy a közigazgatást se az ön- kormányzatok, se a kormány ne ilyen szellemben kezelje. Azaz az igazgatás szakmai dolgaiból végre-valahára vonuljon ki a napi politika - összegezte dr. Szabó Endre az igazgatás re­formjával kapcsolatos szak- szervezeti álláspontot. Újvári Gizella Ferenczy Europress Döntős dömping az „Abonyi”-ban Számítástechnikából jeleskedtek Orosz, kémia szaktárgyi-, „Mint kincset őrzöm” címmel helyismereti, illetve számítás- technikai versenyek megyei döntőinek megrendezését vál­lalta magára röpke másfé] hé­ten belül az Abonyi Úti Álta­lános Iskola Szolnokon. Talán még felnőttkorban is visszacseng majd a gyerekként megélt nemes versengés egy-egy torokszorítóan izgal­mas, szép pillanata. Verseny volt a javából, mi tagadás, fér­fimunka volt - hiszen nem akadt lány a döntőben -, a szá­mítástechnikai vetélkedő is. Az első helyezett a szolnoki, hete­dik osztályos Rózsii Tamás lett, aki a „Belvárosiban” tanul. A vele készített villáminterjúban elmondta, hogy kéthetente két órát „számítózik” az iskolában, míg otthon négy éve tanulja a Commodore- 16-os technikát. Az természetes, hogy műszaki pályára készül, számítógépek­kel vagy elektrotechnikával sze­retne foglalkozni. Az elméleti és gyakorlati fel­adatsort - mint: prímszámok, lottószámok előállítása, prog­ramkészítés - Vajda József, az Újvárosi Általános Iskola szak­tanára szerkesztette meg, ő volt a zsűri elnöke is:- Sajnos, a hatvanhétből csak kilenc versenyzőt tudtunk be­hívni a döntőbe, ennyit tettek lehetővé a tárgyi feltételek - mondta, s hozzátette, hogy a jö­vőben IBM-gépekkel kellene már versenyeztetni, amelyekkel lehetséges a felhasználási prog­ramok kezelése is, nem csak a programozás. A megyei peda­gógiai továbbképző intézet nemcsak az iskolában talált jó partnert a verseny megszerve­zéséhez, de a „Karakter” Kft. az ajándékozás anyagi gondjainak oroszlánrészétől is megmen­tette. Nagyon szép és hasznos műszaki cikkeket tartalmazó csomagokkal lepte meg a szá­mítógépes verseny élmezőnyé­nek ifjú helyezettjeit. Lejár a határidő Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal felhívja az érintetteket, hogy az életüktől és szabadságuktól megfosztot­tak kárpótlásáról szóló 1992. évi 32. törvény alapján az igénybejelentési határidő utolsó napja 1993. május 3. Az igényeket a megyei pos­tahivatalokban kapható nyom­tatványokon legkésőbb 1993. május 3-án 24 óráig lehet aján­lott küldeményként feladni, vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál (Buda­pest, V. Kecskeméti u. 10.) be­adni. A határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak, az el­késetten beadott igényeket az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal érdemi felül­vizsgálat nélkül utasítja el. Mentőautó - ajándékba Egy modern, Mercedes tí­pusú mentőautót és egy új nő- gyógyászati ultrahangos készü­léket kapott a tatai kórház Ko- márom-Esztergom megye né­met testvérmegyéje, Main-Kin- zig székhelyének önkormányza­tától. Hanau város ajándéka ja­vítja a kórház városban szét­szórva lévő osztályai között a betegszállítást és pontosabbá te­szi a vizsgálatokat. Korábban a stuttgarti Bosch-kórház ado­mányozott egy lélegeztető-ké- szüléket a tatai intézménynek. Tatai orvos- és szakdolgozó­csoportok továbbképzésen is részt vesznek a német egész­ségügyi intézményben. (MTI) Pártatlanok és függetlenek a bírák Az érintetteké a fellebbezés joga Látlelet A tehetetlen lázadás keserűsége helyett A társadalombiztosítási önkormányzati választásokkal kap­csolatban már most is meglehetősen kétkedő vélemények hang­zanak el. Fontosságukat éppúgy kétségbe vonják, mint lehetsé­ges eredményességüket. Mintha előre lehetne látni az állampol­gári jogérvényesítés hiányzó szándékát vagy legalábbis a vá­lasztás gyakorlati hiábavalóságát. Csakhogy - mint a legtöbb esetben - a vélhető állampolgári passzivitás csupán láthatóvá te­szi a közéleti közönyt, mely többé vagy kevésbé szembetűnő alakban mindig és mindenütt jelen van. így a visszahúzódásban, a pártokban való csalódottságban, „az úgysem változik semmi” általánosítható közvélekedésben, a hatalom és a társadalom kö­zött növekvő szakadék megmásíthatatlanságában. S ezek a vé­lekedések szüntelen táplálói annak a politikai szemléletnek, me­lyet a múlékony hatalmi vágy mohósága ugyanúgy jellemez, mint az esetleges célokért való minden hajsza és iparkodás; tö­rődés azokkal a kisszerű dolgokkal, melyek a közélet hétköz­napjainak sorát kiteszik. De így is eltűnődhetünk azon, hogy a különböző politikai erők miként próbálják befolyásolni a vá­lasztások kimenetelét. Mert semmi más, mint a végletes megosztottság fedezhető fel abban, hogy a kormányzati hatalom kiket szeretne látni az ön- kormányzati testületben, s kiket a különböző szakszervezetek. Az ismertté vált jelöltek politikai hovatartozása önmagáért be­szél. Akárcsak az a tény is, hogy ha sikeres lesz a választás, a kormányzati hatalomnak mégiscsak számolnia kell egy új ön- kormányzati testület ellenőrző szerepével, mely aligha fog pusztán mozgatható bábként viselkedni. Kétségtelen ugyanis, hogy a társadalombiztosítási díjak felhasználása az állami költ­ségvetésen belül eléggé rejtélyes módon történik; még akkor is, ha minduntalan a nagyfokú tartozásokra hivatkoznak. Ha csak arra gondolunk, mennyire hátrányos helyzetbe került az egész­ségügy, mennyire felemás elképzelések forognak közkézen, a nyugdíjazás mértékét és idejét tekintve, mindenképp elkerülhe­tetlen az államszocializmusból örökölt társadalombiztosítási gyakorlat és szemléletmód radikális átalakítása. Szerencsére, a társadalombiztosítás intézményrendszerét idáig nem akarták „nemzetiesíteni”, hiszen ha valamelyest ez sikerülne, minden bizonnyal könnyű volna találni olyan magasztos elveket, me­lyek átalakításának szükségtelenségét támasztanák alá. Bármi­lyen nagy azonban a veszély, hogy a szavazópolgárok nem él­nek jogaikkal, a valódi érdekképviselet reménye mégis elérhető közelségbe kerül. Annak ellenére is, hogy a szakszervezetek ádáz küzdelmet vívnak egymással a képviselői helyekért. Kerékgyártó T. István Számos óka van árinak,.hogy a bírqságoly nehezen Íyjrkp>?nak meg a feladataikkal. Erről es a bírák pártatlanságának, függet­lenségének kérdéseiről beszél­gettünk dr. Solt Pállal, a Leg­felsőbb Bíróság elnökével.- A bíróságok életét számos új jogszabály érinti, köztük a január 1-én bevezetett felülvizs­gálati eljárás. Mi tette szüksé­gessé a törvényességi óvás megszüntetését és ezzel együtt az új eljárást?- A tövényességi óvás intéz­ményét az Alkotmánybíróság azért találta alkotmányellenes­nek, mert nem a felek és az eljá­rásban részt vevők akaratán mú­lott, hogy a felülvizsgálatra sor került-e vagy sem. Csak két személy - a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke - rendelkezett óvási joggal. A felülvizsgálati eljárás azt je­lenti,' Hpgy inbsfmár az 'ügyben tarozásán múlik, hogy alanyi joguk alapján, a törvényben meghatározott feltételek között kérik-e a Legfelsőbb Bíróságtól a fellebbezéssel már meg nem támadható jogerős ítélet felül- viszgálatát.- Az önök asztalán már most is sok az elbírálatlan ügy. A fe­lülvizsgálati eljárás nem jelent majd újabb terheket?- Az elmúlt évben az ügyeink száma meghaladta a 13 ezret. Alkotmányos feladatunk a bíró­ságok ítélkezésének elvi irányí­tása, amit megnehezít, hogy na­gyon sok napi üggyel kell fog­lalkoznunk. Ám a felülvizsgá­lati eljárás bevezetésével egy­idejűleg csökken a Legfelsőbb Bíróság másodfokú hatásköre, s ettől remélhetően a későbbiek­ben kevesebb lesz az asztalun­kon gyülekező elintézetlen ak- tják száma is.-'Törvények biztosítják a bí­rói pártatlanságot és független­séget, de mi a biztosítéka annak, hogy valóban ebben a szellem­ben is működjenek?- A bírói függetlenség azt je­lenti, hogy a bíróság más állami hatalmi ágtól, a törvényhozástól és a végrehajtó hatalomtól füg­getlenül működik. Ugyanakkor szükség van a bírói hatalmi ág a mainál részletesebb alkotmá­nyos szabályozására. Nagyon fontos, hogy a bíró személyé­ben alkalmas legyen arra, hogy függetlenül ítélkezzen. Kivá­lasztásuknál arra kell töreked­nünk, hogy a magas etikai igé­nyeknek megfelelő, döntésre képes, hivatásuknak élő, függet­len egyéniségek legyenek. B. Szabó László Ferenczy Europress Újra bányászkodnak Nógrádban Az érdeklődés óriási Májusban megkezdi a szén- termelést a székvölgypusztai külfejtésen a nógrádi bányász­kodás folytatására alakult Nóg- rádszén Kft. Eszerint már biz­tosra vehető, hogy a Nógrádi Szénbányák hamarosan befeje­ződő felszámolásával mégsem szűnik meg a bányászkodás Nógrád megyében. A privát bánya egyelőre 30 munkással indítja a szénterme­lést a külfejtésen, ahonnan a tervek szerint 100 ezer tonna energetikai és 20 ezer tonna la­kossági szenet ad majd a piacra. Még ez év őszén megnyitja a társaság a külfejtés végrézsüje alatt a kéregbányát is, ahonnan a manapság szokásos gépi jö- vesztés helyett a hagyományos kézi kamrapillér fejtéssel terme­lik ki a szenet. Székvölgypusztán és kör­nyékén 10 évre szóló bányász­kodáshoz elegendő szénva- gyont rejt a föld. A társaság jö­vőre új bánya nyitását is tervezi, így a nógrádi privát bányákban már 130 bányász juthat kenyér- keresethez, nem is szólva arról, hogy az alvállalkozók a meddő letakarítására, a szén jöveszté- sére, szállítására, rakodására ugyancsak a munkanélküliség­től sújtott körzetből vesznek fel embereket. Az érdeklődés máris óriási, hiszen a Nógrádi Szénbányák felszámolásának finisében va­lamennyi bányász elveszítette munkahelyét. (MTI) • • VARJUK ONT 0F0TÉRT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents