Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám

2 1993. április 27., kedd Körkép Szerződés az amerikai Portsmouthtal A városházi események befe­jezése után Göncz Árpád a Technika Házában a diákpol- gármester-jelöltekkel találko­zott. A nyolc jelölt egymás után ismertette programját, amihez a köztársasági elnök megjegyzé­seket fűzött, majd összefoglalta a hallottakat. A diákokat össze­fogásra, akcióprogramokra biz­tatta és arra, hogy „ne legyenek hivatalosak és felnőttek”. Ez­után röviden szólt a fiatalok jö­vőbeli kilátásairól - nem Ígérve nekik könnyű pályakezdést és életet. A középiskolásokat a be­szélgetés során olyan kérdések is érdekelték, mint: mi a leg­kedvesebb iskolai élménye, ki az a személy, aki igen nagy ha­tást tett rá. Távoktatási program Frici, a vállalkozó szellem Aki mindig más alakban je­lenik meg harminc történetben, az Frici, a vállalkozó szellem. A Magyar Televízió, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat és a Lakitelek Népfőiskola kö­zös távoktatási programjának főhősét május 17-től láthatjuk az év végéig a 2-es csatornán. A húsz-húsz perces derűs filmsorozat része a vállalkozók tévés oktatásának - mondotta az Új Néplap kérdésére Lezsák Sándor, a Népfőiskola igazga­tója a tegnap délelőtti, a Gellért Szállóban tartott sajtótájékozta­tón. - A sorozat főszereplője Körmendi János. Megfudtuk azt is, hogy a táv­oktatásban részt vevőknek dolgozatot kell írni, sőt, vizs­gázni is kell. A gondolat elindí­tói abban bíznak, hogy sokkal többen tanulnak majd belőle, mint ahányan beiratkoznak. Már dolgoznak a közép- és a felsőfokú tananyagon is. Rendkívül fontosnak tartják a vállalkozók ilyen támogatását, hogy minden szempontból pon­tos eligazítást kapjanak tevé­kenységük megkezdéséhez. Példaként említette, hogy a tá­jékoztatást kiterjesztik a gazda­ság más szféráira is. A közeljö­vőben Szolnokon sor kerül a gazdakörök országos elnöksége és a megyei gazdakörök talál­kozójára, ahol az egyik témakör a vállalkozás lesz. (v.a.) Szolnok új testvérvárosa Portsmouth tőlünk több, mint tízezer kilométerre van. Vajon ilyen távolságból, hogy lehet igazi testvérvárosi kapcsolatokat kiépíteni? - bizo­nyára sokakban felmerül a kérdés. Nos, ezt a kérdést tegnap feltettük Eileen Foley asszonynak, Portsmouth pol­gármesterének még az együtt­működési szerződés aláírása előtt.- Úgy gondolom, a világ egyre kisebb - válaszolta a pol­gármester asszony -, tehát ma a távolság is relatív. Nekünk há­rom japán várossal is van kap­csolatunk, mindegyik igen gyümölcsöző, pedig azok ese­tében a távolság még nagyobb.- Milyen lehetőségeket lát az együttműködésre?- Például lehet szó az oktatás tapasztalatainak megbeszélésé­Kis ajándék a ruhaiparis Csonka Szilviától „Fogáskereső” csend a politikában A köztársasági elnök szol­noki programja végén újság­írókkal találkozott. - Megúsz­hatjuk háború nélkül a délszláv válságot? - hangzott az egyik kérdés. Göncz Árpád rövid vá­lasza: - Nagyon remélem, hogy igen. Annak, hogy belekevered­jünk a konfliktusba, a földrajzi szükségszerűsége sincs meg - mondotta. Egy másik kérdés afelől érdeklődött, hogy a ré­giók chartája nem mond-e ellent az egységes Európának? Göncz Árpád erre határozott nemmel válaszolt. Véleménye szerint a régiók együttműködésének alapja a közös gazdasági, kultu­rális és más érdek, ami nem zárja ki az egységes Európa gondolatát. Az Új Néplap tudó­sítója a következő kérdést tette fel a köztársasági elnöknek:- A politikában mintha csitul­nának az indulatok és most egy csendesebb szakaszban va­gyunk. Ón szerint mi van a csend mögött?- Fogáskereső a csend - vála­szolta Göncz Árpád. A ’94-es választásokra készülünk és na­gyon remélem, a múltkori nega­tív választási kampány nem fog megismétlődni, mert az nem vezet sehová. Egyébként rajta vagyunk egy úton, a célon nem kell változtatnunk, csak a mód­szereken. Az ország stabilitásán a vá­lasztások nem fognak változ­tatni. Meggyőződésem, hogy egyik párt sem arat majd látvá­nyos sikert. Talán azért is a csend. Arra azért számítani le­het, hogy történnek majd módo­sító dolgok is. Göncz Árpád tegnap este még Tószegen falugyűlésen vett részt. Az eseményről későbbi lapszámunkban adunk részletes tudósítást. B.I. A testvérvárosi hét keretében tegnap délelőtt Szolnokon a TIT-nél kiállítás nyílt, melyen Reutlin­gen és a 75 éves Reutlingeni Népfőiskola mutatkozik be. A kiállítást Hans Haubmann, a reutlin- geni városi tanács tagja, a népfőiskola igazgatója nyitotta meg. A rendezvényen a népfőiskola z.e- neiskolai népi együttese adott műsort. (Fotó: K. E.) Az együttműködési szerződés aláírása ről, történhetnek kiállításcserék és remélem, a gazdasági kap­csolatok is kialakulnak.- Hogy tetszik Szolnok?- Még csak egy napja va­gyok a városban, de nagyon tetszik. Szolnok szép, jó a le­vegője is. Harcok Afganisztánban Újdelhi. Afganisztánban tovább éleződött az egy­mással szemben álló mo- dzsahedin csoportok kö­zötti hatalmi harc: Gulbud- din Hekmatjar, az iszlám­fundamentalista lázadók vezére csapataival körülzá­ratta Kabult, az ország fő­városát. „Lassan zajló népirtás” Zvornik. A szerb ost­romgyűrűben lévő Srebre- nicát „lassan zajló népir­tás” fenyegeti - jelentette ki Diego Arria, az ENSZ Biztonsági Tanácsa Kelet- Boszniában járt küldöttsé­gének vezetője. A Zvomik- ban tartott vasárnap esti saj­tókonferencián a venezuelai ENSZ-nagykövet közölte: Srebrenica olyan mint egy börtön, ahol több száz, kü­lönböző betegségekben szenvedő gyermek is él. Szankciók New York, Bijeljina. Tegnap életbe léptek az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak Jugoszlávia elleni szankciói, miután a testület április 17-én elfogadott, 820. számú határozatában kilenc napot adott a belg­rádi kormánynak, hogy rá­bírja a boszniai szerbeket a béketerv aláírására és a harcok beszüntetésére. A boszniai szerbek törvény­hozó testületé azonban hétfő kora reggel elvetette a rendezési tervet. A szigo­rúbb gazdasági szankciók egyebek között megtiltják azt, hogy jugoszláv hajók az ország határain kívül közlekedjenek a Dunán, és nem engedik,be őket az ad­riai tengerpart mentén abba a 12' mérföld széles sávba sem, amelyet a NATO ha­jói ellenőriznek. A BT le­foglaltatta a külföldön ta­lálható jugoszláv közleke­dési eszközöket, és zárolja a külföldön létesített jugo­szláv vállalatok pénzügyi forrásait. Bemutatkoztak a diákpolgármester-jelöltek A mezőgazdasági termelés fejlesztésére Állami támogatás magángazdálkodóknak Megyénkben korábban 63 mezőgazdasági termelőszövet­kezet működött. 1992 decembe­réig mindegyikük átalakult, s belőlük közel 150 új szervező­dés, bt., kft. stb. jött létre, az addigi 18 ezer tagból körülbelül ötezer kiválásával. Az országos átlagot meghaladó arányban vettek ki földet a tulajdonosok magánművelésre. A volt szö­vetkezeti földekből jelenleg 50-60 százalék között van a szövetkezeti formában használt terület aránya; 15-20 százalé­kon saját vállalkozásban, önál­lóan gazdálkodnak a tulajdono­sok; ugyancsak 15-20 száza­lékra tehető a bérbe adott földek aránya. Az ismét önállóvá vált gaz­dák legnagyobb gondja a gépe­sítés hiánya, illetve a beszer­zendő eszközök magas ára. En­nek enyhítésére hirdetett pályá­zatot a Földművelésügyi Mi­nisztérium - az 1992. évi 88. törvénnyel létrehozott Mező- gazdasági Fejlesztési Alapból - azzal a céllal, hogy a hatékony termelés követelményeinek megfelelő kis- és középvállal­kozások fejlesztési igényeihez támogatást nyújtson. A tapasz­talatok szerint azonban a gaz­dák nem ismerik kellően az új állami támogatási rendszer lehe­tőségeit - annak ellenére, hogy az FM Megyei Hivatala időben eljuttatta valamennyi önkor­mányzathoz és gazdakörhöz a pályázati lehetőségekről szóló részletes írásos tájékoztatót, s az ezzel foglalkozó Gazdaújsá­got. Eddig mindössze hárman jelentkeztek mezőgazdasági gépvásárlási támogatásért. A gazdák informálásának javítása érdekében kezdeményezett Pet- ronyák László szolnoki or­szággyűlési képviselő tájékoz­tatási akciót, melynek tegnapi indító eseményén jelen volt Gombár Mihály, az FM Megyei Hivatalának vezetője és dr. Stiegler Károly, az Agroker Rt. vezérigazgatója is. A sajtó képviselőinek el­mondták: azért is fontos a me­zőgazdasági termelést segítő támogatások szélesebb körű megismertetése, mert megyénk nemcsak a termelőszövetkeze­tek átalakulásában van országo­san az elsők között, hanem a földárverések ütemes bonyolí­tásában is. így ma már 6-8 ezerre tehető azoknak a magán- gazdálkodóknak a száma, akik gépvásárlási támogatásért fo­lyamodhatnak az FM megyei hivatalához annak érdekében, hogy a tervezett beszerzésükhöz az ár 50 százalékáig öt évre szóló kamatmentes hitelt kapja­nak. A gazdáknak fontos tudniuk, hogy csak az egymillió fölötti gépvásárlások összegének 50 százalékára adható kedvezmé­nyes hitel, ezért célszerű a be­szerzésnél - az egyes gépek jobb kihasználása érdekében is - társulniuk. Ennek formáiról tá­jékoztatást és ügyintézési segít­séget adnak az Agrokemél. Bő­vebb információért pedig az FM megyei hivatalához fordulhat­nak az érdeklődő gazdálkodók. L. Gy. Térségi válságkezelő programot vár a Fidesz (Folytatás az 1. oldalról)1 biekben foglalkoztatottak lét­száma, valamint a vállalatba be­ruházott érték nagysága. 6. A kormány vizsgálja fölül a közúthálózat fejlesztésére vo­natkozó eddigi elképzeléseket. Ez térjen ki a 4-es főútvonal bővítésére, valamint arra: mi­lyen lehetőség van az M4-es au­tópálya koncessziós megépíté­sére. Az előbbiekkel összefüg­gésben újra felhívjuk a figyel­met a térség önkormányzatai ál­tal régóta szorgalmazott telepü­lések közötti összekötő utak építésének fontosságára. 7. A kormány vizsgálja meg azt a januári döntését, amelyben a kunmadarasi repülőtér ügyé­ben döntött. A hazai polgári lé­giközlekedés érdekében .káros­nak tartjuk, na az egyébként is kihasználatlan Ferihegyi repü­lőtér mellett a beépített és kör­nyezetvédelmi szempontból hátrányosabb kiskunlacházai repülőtér fejlesztésére kerül sor. Ezért a kormány mozdítsa elő, hogy a kunmadarasi repülőtér haszosítása egy területfejlesz­tési koncepció keretében legyen elbírálva. A tulajdonjogért fe­lelős állami szervek mielőbb számoljanak be a repülőtér hasznosításáról. 8. Kezdődjenek meg a horto­bágyi-nádudvari bombázótér természetvédelmi helyreállító munkálatai. A környezet- és természetvédelmi helyreállítás folytatódjék a kunmadarasi re­pülőtér súlyosan szennyezett pontjain is. Egészségvédelmi okokból javítani kell a térség felszíni vizeinek vízminőségét. 9. A pályakezdők munkanél­küliségének csökkentése és az elvándorlás lassítása érdekében a térség oktatási intézményei­nek körét bővíteni kell. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a körzet egyik településén főis­kola létesüljön. 10. A kormány a bizonytalan helyzet feloldása érdekében hozzon döntést a karcagi lakta­nya polgári célú hasznosítására. Ezzel egyidőben vizsgálja meg és döntsön a körzetben lévő, üresen álló, honvédelmi tulaj­igFolytatás a 2. oldalon) Alávetési nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) Büki Dorottya röviden ismer­tette a 300.000 magyar nőt kép­viselő szervezetek által elfoga­dott nyilatkozatot, amely a nők közötti megértés és párbeszéd szükségességét hangsúlyozza. Remport Katalin (MDF) na­pirend előtti felszólalásában új határátkelők megnyitását sür­gette a magyar-román határon. A háztartási tüzelőolaj eladá­sában tervezett korlátozások el­len emelt szót Gerbovits Jenő (36-ok), és a taxissztrájk példá­ját említve óvta a kormányt az elhamarkodott lépésektől. Az induló mezőgazdasági vállalko­zások érdekeit szem előtt tartva elfogadhatatlannak nevezte az „újabb csapást”. Ezt követően a házelnök be­jelentette, hogy a kormány be­nyújtotta a szakképzésről szóló törvényjavaslatot és az illeték- törvény módosítását célzó tör­vényjavaslatot, valamint a kör­nyezetvédelmi bizottság indít­ványt nyújtott be a nemzeti kör­nyezet- és természetpolitikai koncepció kidolgozásáról. A képviselői önálló indítványokat sorolva Szabad György tudatta a T. Házzal, hogy Pál László (MSZP) törvényjavaslatot ter­jesztett be az állami részvétellel működő alapítványokról. Beje­lentette továbbá azt is, hogy az autózással kapcsolatos állami bevételek elszámoltatását szor­galmazó népi kezdeményezés­ről az alkotmányügyi és a költ­ségvetési bizottság közös albi­zottsága alakít ki álláspontot. Az országgyűlés ülése lapzárta­kor még tartott.(MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents