Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-24 / 95. szám

2 Körkép 1993. április 24., szombat Fejlődő turizmus Párizs. A következő két évtizedben várhatóan világ­szerte megkétszereződik a külföldi utazásra induló tu­risták száma - állítja az Ide­genforgalmi Világszervezet (WTO). A szervezet előre­jelzése szerint 2010-ben már 935 millióan töltik kül­földön a szabadságukat. Szemben az 1950-es 25 millióval, tavalyelőtt 456 millió külföldi turistát szá­moltak Össze. Zónaláz Peking. A kínai kormány napokon belül megszünteti különleges státuszát annak a több száz elkerített terü­letnek, amelyet a hatalmas ország körzeti hatóságai kü­lönleges gazdasági övezet­nek minősítettek anélkül, hogy erre a központi veze­tés engedélyét megkapták volna - közölte a China Da­ily című lap. Az országon tavaly valóságos zónaalapí­tási láz söpört végig, és en­nek során több mint kétezer különleges övezet létesült - ezek közül azonban hivata­losan csupán 117—et hagy­tak jóvá. Gazdasági csoportosulás Managua. Új politikai és gazdasági szervezetet ho­zott létre csütörtökön négy közép-amerikai ország, Ni­caragua, Honduras, Salva­dor és Guatemala. A „Centro-America 4” névre keresztelt regionális együttműködési csoport létrehozásáról szóló közle­ményt a négy állam elnöke írta alá Managuában, Nica­ragua fővárosában. Császári látogatás Tokió. Akihito japán uralkodó négynapos látoga­tásra indult tegnap Okina- vára, a második világháború egyetlen japán szárazföldi csatájának színhelyére. Ja­pán császár még sohasem látogatott el a császárságel­lenes érzelmeiről ismert kormányzóságba, ahol 1945-ben mintegy 300 ezer ember, köztük 50 ezer ame­rikai katona vesztette életét. Újságírók védelmében Bécs. A Sajtóklubok és Nemzetközi Sajtóközpon­tok Európai Föderációja a legélesebb formában tilta­kozott amiatt, hogy az egy­kori Jugoszláviában sem­mibe veszik az újságírók védelmét szolgáló nemzet­közi konvenciókat. A jugo­szláviai polgárháború kitö­rése óta 27 újságírót öltek meg hivatása teljesítése közben. Hadsereg nélkül Tokió. A FÁK tíz or­szága közül Kirgizisztán lesz az egyetlen, amelynek nem lesz hadserege - kö­zölte tegnapi sajtóértekezle­tén Aszkar Akajev kirgiz ál­lamfő. - Kirgizisztán az orosz föderációval kötött kétoldalú biztonsági szer­ződésre és a bizalomra ala­pozza biztonságát - mondta. Éhhalál Párizs. Ha a nemzetközi közösség sürgősen nem se­gít, akkor hamarosan mint­egy százezer otthontalan, a polgárháború által sújtott ember hal éhen a Szudán déli részén felállított mene­külttáborokban - közölte a Nemzetközi Akció az Éh­ség Ellen (AICF) elneve­zésű segélyszervezet teg­nap. _ Május elsején mindenkinek Szabad a tér Hosszú évek óta a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének Megyei Képviselete szervezi Szolnokon, a tiszaligeti május elsejei ünnepségeket. A dolgozók nevében most is vál­lalják e feladatot.-Tudjuk, hogy a megszokott helyen, a Tiszaligetben leh a majális.- A polgármester joga, hogy arra a napra nekünk adja-e ezt a területet - mondotta - Tóth Ist­vánná az MSZOSZ Megyei Képviseletének vezetője - Köz­zétettük mind a két megyei na­pilapban, hogy aki részt akar venni, szeretettel várjuk április nyolcadikán az előkészítő meg­beszélésre. Azokkal egyeztettük a programot, akik eljöttek.- Kik voltak jelen a megbeszé­lésen?- Jöttek a munkaadói oldal­ról, a pártok képviselői közül ketten jelentkeztek, és az MSZOSZ-hez tartozó 67 tag- szervezet képviselői.Megálla­podtunk a kollegákkal, hogy május 1-jén 10 órakor a pol­gármesteri hivatal előtt találko­zunk, majd rövid köszöntő után kisétálunk a ligetbe, a majálisra.- Gondoltak - e az emberek szórakoztatására?- Több szervezet vállalta a kulturális és sportrendezvények szervezését, köztük örömmel bíztuk az Új Néplapra a szabad­téri színpad műsorának szerve­zését, számítva segítségükre.- Más is érdeklődött a szín­pad bérlete után?- A megbeszélés előtt járt ná­lam két úriember, aztán ismét jelentkeztek és én elmondtam, semmi akadálya annak, hogy kiválaszthassák azt a helyet, amit akarnak a Tiszaligetben. A lényeg az, hogy mindenkinek egyforma feltételeket szabtunk. Sz.Z. Tanácskozás a börtönügyről A Magyar Börtönügyi Társa­ság kezdeményezésére pénte­ken megbeszélést tartottak azok a társadalmi szervezetek, ame­lyek tevékenységében a fogva- tartottak, illetve családtagjaik és a börtönből szabadultak segí­tése, támogatása is fontos sze­repet kap. A találkozón részt vett a Ma­gyar Börtönügyi Társaság, a Magyar Evangéliumi börtön­misszió, a Magyar Börtönpasz­torációs Társaság, a Magyar Kriminológiai Társaság Krimi- nálpszichológiai Szekciója, a Humanitás Társaság, a Magyar Jogászegylet egy-egy vezető képviselője. A Magyar Börtönügyi Társa­ság tájékoztatása szerint a résztvevők a kölcsönös bemu­tatkozáson túl beszámoltak a börtönökben szerzett és a sza­badulok beilleszkedésével ösz- szefüggő tapasztalataikról. Falra másztak a jelöltért Falra mászott négy fiatalem­ber tegnap Szolnokon, a járóke­lők nagy örömére. A Különle­ges Sportágak Klubja tagjai már régóta szemet vetettek a Jubi­leum téri 24 emeletes toronyház egyik falára, de sehogy sem volt alkalmuk a vágyat tettre váltani. Most, hogy újabb „őrület” sö­pör végig vársosunkon, neveze­tesen a diákpolgármester-jelöl- tek választási kampánya, a Környezetgazdálkodási és Épí­tőipari Műszaki Szakközépis­kola polgármesterségre váro­mányos diákja, Lajter Zoltán és stábja megszervezte a klub tag­jai számára az akciót. A semmi­től vissza nem riadó fickók kapva-kaptak a lehetőségen, és már ugrottak is. Hogy a mély­séges titkokba is beavassuk az olvasót, nem hegymászó tech­nikával, és nem is hasmánt, fő­leg nem hanyatt, de barlangász technikával iramodtak a szép szürke, 72 méteres betonfalnak. Merthogy a hegymászás érzését teljessé tevő felszerelés nem állt rendelkezésükre. Aztán ketten alulról felmásztak, hogy még két társukkal lemásszanak, majd egy órán keresztül egy 9x4 méteres vásznon hirdessék Lajter-jelölt nevét és telefon­számát. Apró figyelmeztetés­képpen, hogy reá szavazzunk. Ezek után lehet is. mta Szent György hava Április hónap régi neve, mert a hónap 23. napján ünnepük a keresztények szerte a világon Szent György vértanút. Nálunk azért 24-én, mert 23-a Szent Adalbert (Béla) ünnepe. Szent György (neve - Georgi- usz - földművest jelent) katona­ként adta életét Krisztusért az utolsó ókori keresztényüldözés során, 303 körül. Tisztelete gyorsan elterjedt Keleten és Nyugaton. Már a IV. században ünnepelték a palesztínai Diosz- poliszban, ahol emlékére temp­lomot is emeltek. A XII. század­tól kezdve alakját egyre inkább á legendák felhője vette körül, tör­ténetét mesés elemekkel gazdagítva. Lassacs­kán elválaszthatatlan „társa” lett a legyőzött sárkány. Ez lett az ő attribútuma, ismertetőjele (innen a mellékneve: „Sárkányölő”), mint Szent Péternek a kulcsok. Számunkra legismertebb ábrázolása a Kolozsvári testvérek Sárkányölő szobra, melynek másolata Budapesten, az Ep­reskertben látható. Mivel a mondái elemek személyét ennyire körülvették, sokan létezését is kétségbevonták. De a történelmileg pontosan igazolható adatoknál sokkal fontosabb ez az alakjából kialakuló „szentgyörgység”, amely archetípussá, ősképpé lett a középkortól kezdve, mélyen beleivódva a keresztény Európa köztudatába. Keresztesvitézek, lovagok, katonák Válasz­tották védőszenjüknek és igyekeztek követni a rosszal küzdő, a rosszat legyőző szent példáját, még századunkban is. Áz eszmény, amelyet a legendák sugalltak, ugyanolyanvalóságos, sőt erkölcsi síkon, amely nélkül ember nem létezhet, még valóságosabb, mint a száraz, történelmileg igazolható adatok. A lovagiasság, a jóért való küzdelem, a rossz el­leni bátor kiállás most sem vesztette el érvé­nyét, s nemcsak fegyverviselők számára. Küz­delmünk a jóért, az egyetemes rosszal, bennün­ket és rajtunk kívül, ma is valóság. S meg kell találnunk helyes módját. Az 1970-es években egy mű­vész elkészítette Szent György szobrát, és egy kis, néhány ezer lakosú falu templomának aján­dékozta a plébános kérésére, aki a szobrot a főoltár fölé helyezte. Hatalmas botrány lett belőle a faluban. A hívők föllázadtak a szobor és a pap ellen, akit végűi idegösszeroppanással kórházba kellett szállítani. Ekkor a falu népe összefogott, s a szobrot a 1 templom pincéjébe cipelték, alaposan összetörve. Mert „ez a szent más volt, mint a többi. Egy tömbből faragott, az arca tele kimondhatatlan emberi fájda­lommal. Kezében a lándzsa, lába alatt a sárkány ugyancsak szenvedő, könnyes ‘ emberi arccal” - írja a Vigília 1979 februári számában Síki Géza, aki megpróbált utánajárni az ügynek. Kiderült, hogy a szobor a plébános­nak sem tetszett igazán, csak azért tette be a templomba, mert a „sárkánynak emberszeme volt. És úgy nézett, mint a bűnösök néznek Is­tenre.” A hívők közül sokan pedig éppen ezt a tekintetet nem bírták elviselni. De hiszen senki­nek sem könnyű szembenéznie a benne lévő, rá visszatekintő rosszal. A kórházból a plébános mégis hazakészült a fa­luba, mert úgy érezte, hogy „megváltoztak az em­berek. A Szent György-szobor megváltoztatta őket. Talán ők is azt a szemet figyelik egymás­ban.” A rossz - bennünk és másokban - emberarcú, emberszemű. Csak óvatos, szerető fájdalommal szabad „és kell” küzdenünk vele, hiszen az is a mirészünk. A jó győzelme nem az ember másokat és önmagát pusztító harcával érkezik el, hanem a rosszat le nem tagadó és vele meg nem alkuvó, de mégis sokkal inkább a jóra figyelő irgalommal. Nekünk, mai „Szent Györgyöknek” valamiért kell küzdenünk, nem valami vagy valakik ellen. S, j ha mégis: látnunk kell „azt a szemet”. Végülis, ki j néz belőle ránk? Kárpáti Sándor római katolikus lelkész Mezőgazdasági gépkiállítás megnyitásával kezdődtek tegnap Törökszentmiklóson a „Székács-gazdanapok” Miért szükséges? Miért kell? A társadalombiztosítási képviselők választásáról (Folytatás az 1. oldalról) és a nyugdíjrendszert. Amikor azonban a gazdaság privatizá- lódik, az állami jövedelmek zöme már nem az állami válla­latok befizetéseiből, hanem az adókból keletkezik. Az állami vállalatok egyre kisebb részét képezik a gazdaságnak. A költségvetés tehát, mivel újraelosztó szerepe csökken, egyre kevésbé tudja vállalni az egészségügyi és a nyugdíjrend­szer fenntartását. Fölmerül tehát az igény ilyen alapok képzé­sére.- Ezek az alapok miből ke­letkeznek?- Részben a gazdasági egy­ségek és az állampolgárok ilyen célú folyamatos befizetéseiből, tehát az úgynevezett tb-járu- lékból, részben pedig az állami vagyonból juttatott részből, amelynek jövedelme ezeket az alapokat gyarapítja majd. Sze­retném azonban hozzátenni, hogy a rendszer csak egy hosz- szabb átmeneti időszak után állhat fel a maga végső formá­jában, de az állam felelősség- vállalása akkor is fennmarad. Tehát nem fordulhat elő olyan szélsőséges eset, hogy ha ezek az alapok valamilyen ok miatt gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülnek, akkor az állam mossa kezeit, és mondjuk beszüntetik a nyugdíjak folyósítását.- Miért éppen most kerül sor az alapok létrehozására, illetve az alapokat kezelő ön- kormányzatok megválasztá­sára, és miért olyan fontos, hogy a választás most sikeres legyen, s ne később jöjjenek létre ezek a szervezetek?- A gazdasági átalakulás most ért el arra a pontra, hogy le kell választani a költségvetésről a társadalombiztosítással kap­csolatos kiadásokat. Fontos azért is, mert még van nagy ál­lami vagyon, amely fedezetet nyújthat az alapoknak. Ezért minél hamarabb meg kell vá­lasztani azokat a szervezeteket, amelyek kezelni fogják ezt a vagyont.- Gyakran halljuk, hogy az állami vagyon gazdaságilag legértékesebb részét már pri­vatizálták, a meglévő több­nyire csak veszteséget termel, és az értéke is gyorsan csök­ken. Nem fenyeget-e az a ve­szély, hogy az állam úgy pró­bál szabadulni a privatizálha- tatlan veszteséges üzemektől, hogy a társadalombiztosítás nyakába varrja őket?-Kétségkívül fenyeget olyan veszély, hogy az idő múlásával az átadható vagyon értéke egyre kisebb lesz. Éppen erre gondol­tam, amikor azt mondtam, hogy „még” van fedezetként használ­ható állami vagyon. Ennek az értéke egy év múlva, amikor újra meg lehetne rendezni a tár­sadalombiztosítási képviselők választását, már föltehetőleg jóval kisebb lenne. Ezért fontos, hogy már most érvényes legyen a választás, tehát a résztvevők aránya elérje legalább a 25 szá­zalékot. És végül az sem mindegy, hogy most, amikor a pártok ki- mondva-kimondatlanul már a parlamenti választásokra ké­szülnek, több nagyvonalúság várható el tőlük,' amikor arról lesz szó, hogy az állami va­gyonnak mekkora és milyen ré­szét adják át a társadalombizto­sítási önkormányzatoknak. Hi­szen most kormánypártok és el­lenzéki pártok ezzel egyaránt bizonyíthatják szociális érzékü­ket és elkötelezettségüket.- Hol dől el, hogy milyen vagyon kerül az alapokhoz?- Erre vannak különböző ter­vezetek, végső soron bizonyára a parlament dönt. Szintén ké­szültek tervezetek a működte­tésre is. Ennek gyakorlati mód­járól érdemben csak akkor lehet határozni, ha már kiderül, hogy milyen anyagi eszközök fölött rendelkeznek a társadalombiz­tosítási önkormányzatok. Több­féle lehetőség van, kerülhetnek a birtokába részvények, ingat­lanok, valamilyen kezelő szer­vezet közbeiktatásával gazda­sági egységek is. A jövedelem felhasználásáról azonban min­denképpen az önkormányzatok döntenek.- Konkrétan miről dönt a választópolgár a szavazáskor?- Arról, hogy mely szakszer­vezeti szövetség jelöltjeit akarja bejuttatni a társadalombiztosí­tási önkormányzatokba. Ugyanis létrejön egy nyugdíj- biztosítási alap, ennek kezelé­sére a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat, amely 60 tagból áll, közülük harminckettőt munkavállalóként mi válasz­tunk május 21-én, huszonné­gyet a munkáltatók érdekvé­delmi szervezetei delegálnak, négyet pedig a Nyugdíjasok Or­szágos Kamarája küld a testü­letbe. Ez, mint a neve is mu­tatja, a nyugdíjrendszer fenntar­tására hivatott. Tőle függetlenül létrejön az egészségbiztosítási alap, keze­lésére pedig az egészségbiztosí­tási önkormányzat, amely szin­tén 60 tagból áll, 30 főt a mun­kavállalók választanak május 21-én, 30-at a munkáltatók de­legálnak. Az egészségbiztosí­tási alap biztosítja a pénzt az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Az állampolgárok nyilván annak a szakszervezeti szövet­ségnek a jelöltjeit juttatják be a két önkormányzatba, amelyik­ben legjobban megbíznak, ame­lyiktől leginkább remélik, hogy a rendelkezésükre álló alapokat a leghatékonyabban használják majd föl az érdekükben.- Milyen konkrét gyakor­lati eredménye lehet a két ön- kormányzat jó vagy rossz munkájának az állampolgár szempontjából?- Áz egészségbiztosítási ön- kormányzat munkája befolyá­solhatja az egészségügyi ellátás szintjét, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök té­rítési díját. A beteg, akinek az ellátásáért az egészségbiztosí­tási alap minden esetben szám­szerűen kimutatható és kimuta­tott összeget fizet, talán nem érzi majd annyira kiszolgálta­tottnak magát. Az új szisztéma az orvosok javadalmazásában is igazságo­sabb helyzetei teremt. Ennek hatásai természetesen csak egy bizonyos idő után lesznek érezhetőek, azonnali gyökeres változást várni illúzió volna. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat jó működése pedig kedvező hatással lehet a nyug­díjkorhatár megállapítására, nem is beszélve a nyugdíjak ér­tékállóságának biztosításáról. Bár ezekben a kérdésekben to­vábbra is az országgyűlés dönt, nyilván figyelembe kell vennie az alapok gazdasági helyzetét, és az önkormányzatoknak is jo­gukban áll majd törvényeket kezdeményezni. A tét tehát nagy, döntésünk évekre meghatározhatja az egészségügyi és a nyugdíjrend­szer helyzetét és működését. Bistey András

Next

/
Thumbnails
Contents