Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám

— Bölcsességet a föld körül A mezőgazdaság átalakításá­val kapcsolatos jogszabályok a vidéki lakott területeken élők számára új életforma-, élethely­zet változást hoztak. A változás előtt és alatt álló vidéki embe­rek életével kapcsolatban lé­nyeges kérdések vetődnek fel. Mivel e kérdések társadalmi méretűek és hatásúak, a felele­tet is ilyen méretben és ilyen je­lentőséggel várják. Hogy a föld, e különleges, semmivel össze nem hasonlít­ható vagyon hogyan fogja betöl­teni funkcióját, az emberi bol­dogulásnak milyen alapot ad, az attól is függ, hogy az elkövet­kezendő időkben életbe lépő, il­letve már meglévő törvényeket hogyan hajtjuk végre. Ezért javaslom az érdekel­teknek és érintetteknek, hogy a törvények keretein beiül keres­sék annak a lehetőségét, hogy minél több földtulajdonos (kár­pótolt, munkaviszony alapján jogosult, részarány-tulajdonos) olyan helyen vagy olyan helyen is jusson földtulajdonhoz, ahol alkalmas lenne a föld a szemé­lyes földművelésre vagy bár­mely más, értéket termelő munka végzésére. Ennek érdekében úgy kellene a lakott helyhez közeli - kárpót­lásra és részarány-tulajdonlásra egyaránt - földeket igénybe venni, hogy legfeljebb egy hek­táros parcellák kerülnének kije­lölésre és birtokba adásra. Az e területen kívüli igényt az idevo­natkozó jogszabályok szerint, máshol elégítenék ki. Ha a lakóhelyhez közeli táb­lákat felparcelláznánk, a régen is ismert „ólastelek” gazdálko­dási forma valósulhatna meg, amelynek számtalan előnye kö­zül néhányról itt is kitérek. Mindenekelőtt előnyként em­lítem meg, hogy a család vala­mennyi tagja rendszeresen be­kapcsolódhatna az embert for­máló, értéket teremtő munkába. A család valamennyi korosz­tályt képviselő szereplője ké­pességének és céljainak megfe­lelő alkotó munkát végezhetne. Ez egyben eszköze és módszere is lenne a fejlődő szervezet munkára nevelésének és szemé­lyiség formálásának. De az ere­jében fogyatkozó családtag is „fontossá” tudná tenni magát. Ezen ólastelken olyan léte­sítményeket is meg lehetne te­remteni, amelyek - az új érték létrehozása mellett - lakott terü­leten jogi vagy műszaki akadá­lyok miatt nem valósíthatók meg. Ezen ólastelkek Vagy ólaskertek megvalósítása és működtetése elképzelhetetlen egy távolabbi, infrastruktúrával ellátatlan területen. E telkeken gazdálkodók egy önszerveződő közösséget al­kotnának, amely további előnyt teremtene meg. Ilyen lehetne a vagyonvédelem, beszerzés, ér­tékesítés, közös szolgáltatás stb. Eredményeként könyvelhet­nénk el - az elmondottakon kí­vül -, hogy anyagiakban és szel­lemiekben gazdagabb és boldo­gabb emberek élnék egészsége­sebb életüket, családjuk és a társadalom javára. Végezetül javaslatom fontos­sága mellett, sürgős időszerűsé­géről mondom el, hogy a kár­pótlásra kijelölt táblák a licitá­lás kapcsán egyre fogynak, a részarány-tulajdon céljából el­különített földek várományosai kétségbeesnek, ugyanis köny- nyen előállhat az a helyzet, hogy a lakott területhez közeli, nagyüzemi tábla 1-2 igénylő között gazdára talál, és 40-50 fő egy-két hektáros földecskéje la­kásától 8-10 kilométerre kerül birtokba adásba. Tóth Lajos Gyomnövényeink Cikksorozatunkban a me­gyében leggyakrabban előfor­duló gyomnövényekkel igyek­szünk megismertetni olvasóin­kat, a teljesség igénye nélkül. Mezei ászát (Cirsium ar- vense). Veszélyes, rendkívül'el­terjedt gyomnövény. Attelelési „stratégiája” a fényéreirokhoz hasonló, mivel több emeletet képező, szaporodóképes gyö­kérzete gyakran három méter mélyen található a talajban. En­nek rügyeiből hajt ki. A fész­kes virágzatúak családjába tar­tozik. Kétlaki növény, júliustól szeptemberig virágzik. Körül­belül ötezer bóbitás kaszatter­mést hoz, melynek nagy részét élősködő lárvák pusztítják el. így is marad azonban bőven csí­raképes mag, amelyet a szél messzire elrepít. Vegyszerekkel és mély talajmunkával, nehezen ugyan, de kipusztítható. A me­zei aszatról megállapították, hogy bomló növényi maradvá­nyaikból felszabaduló mérgek zavaró hatással vannak a kul­túrnövényekre. Szőrös disznóparéj (Ama- ranthus retroflexus). Az ama- rántfélék családjába tartozik. Olykor másfél méterre is képes megnőni. Hatalmas magtermést hoz, félmillió magot is meg­számoltak már egy-egy tövön. Észak-amerikai őshazájából 1700 körül hurcolták be Euró­pába, s azóta elterjedt az egész világon. Mindenütt előfordul, a gondozatlan helyeken és a kul­túrnövények között, városban és vidéken egyaránt. Elfekvő magjai miatt csak többéves ir­tással lehet gyéríteni. A fiatal növények a sertés jó zöldtakar­mánya. Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) Legismertebb gyomnövényünk egyike a ke- resztesvirágúak családjából, amely az egész Földön megta^ » lálható a trópusi területek kivé- - telével. Az orsógyökérű növény legfeljebb 70 centiméter magas. Magvai legnagyobbrészt ősszel csíráznak ki. Tőlevélrózsás formában telel át, enyhe, fagy­mentes időszakban már télen kivirágzik, de tömegesen csak kora tavasszal jelenik meg a földeken. Az évelő pillangó­sokban, de a gabonavetésekben is kárt okoz. Több, keresztes vi­rágú termesztett növényünk be­tegségeinek és rovarkártevői­nek gazdanövénye. Az állatok rossz íze miatt nem kedvelik. A tehenek teje hagymaszagot kap tőle. Ugyanakkor fontos vér­zéscsillapítóként használják. Amit a talajról tudni kell 1. rész A talajok keletkezése A talaj a földi élet egyik fon­tos tényezője. A gazdálkodás sikerét nagymértékben megha­tározzák a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, ezért a jó gazda ezeket nem hagyhatja figyelmen kívül. Bolygónk külső, legszilárdabb burkának azonban a legfontosabb ismérve a termékenysége, ami gyakorla­tilag az a képesség, hogy a nö­vényeket képes ellátni táp­anyaggal és vízzel. A mezőgazdaság leglényege­sebb termelőeszközét több té­nyező alakította és alakítja ki: a geológiai, hidrológiai, az éghaj­lati, a domborzati és a biológiai tényezők, de figyelembe kell venni a talajok korát és az em­beri tevékenységet is. A talajok szervetlen és szer­ves alkotórészekből állnak. A szervetlen anyagok közül a ter­mékenységre a kloridoknak, a szulfidoknak, nitrátoknak, fosz­fátoknak, karbonátoknak, oxi- doknak és szilikátoknak van je­lentős befolyásuk. A talaj szer­ves anyagait összefoglaló néven humuszanyagoknak nevezzük, melyek az élő szervezetek bom­lásának termékei. A Föld felszínére került kőze­tek állandó átalakuláson men­nek keresztül. Az átalakulást előidéző energiák szerint be­szélhetünk fizikai mállásról (fagyhatás, víz, szél koptató ha­tása, hőmérséklet változása stb.), kémiai mállásról (oldatok hatása, oxidáció stb.), mely a ta­laj kémiai és ásványtani felépí­tését változtatja meg, valamint biológiai mállásról, ahol az át­alakulást kiváltó anyagok bio­lógiai folyamat útján jönnek létre. Az aprózódás, mállás hatá­sára lesz tehát a kőzetből talaj, mely a legkülönfélébb méretű és tulajdonságú ásványszem­csék keveréke. A különböző méretű szemcsefrakciók ará­nyainak alapján határozhatjuk meg a talaj fizikai féleségét, en­nek ismeretében tudjuk eldön­teni, hogy homok, homokos vá­lyog, vályog, agyagos vályog, homokos agyag vagy agyagta­lajjal van dolgunk. (Folytatjuk.) L.Z. Kertbarátok, gazdálkodók Szeretnénk, ha pillanatnyi­lag még csecsemőkön!, Gazdakörben című olda­lunk minél előbb felnőtté váljon. Ezért, ígéretünk­höz híven folyamatosan tá­jékoztatni kívánjuk „föl­dközeli” olvasóinkat a földműveléssel, kertgaz­dálkodással kapcsolatos új módszerekről. Emellett rendszeresen szólni fogunk az időszerű növényvédelmi tenniva­lókról, ismertetjük a gyomnövényekkel, a kár­tevőkkel, és a talajjal kap­csolatos alapvető tudniva­lókat, melyek nélkülözhe- telenek a minőségi termé­ket előállító, jövedelem- termelő gazdálkodáshoz. Az Új Néplap ügyeletes gazdája, Bindics István pedig továbbra is várja kérdéseiket, javaslataikat, és észrevételeiket. Időszerű teendők a kertben A mezőgazdaságban, így a kisgazdaságokban is nehéz év­nek nézünk elébe. A munkák je­lentős torlódására kell számí­tani, ugyanis a természet közel egyhónapos késésben van. A kertgazdáknak a valószínű ver­senyfutásra kell felkészülni a munkák végzésénél, mert előde­ink jogosan fogalmazták meg: „amit a természet elront, azt igyekszik is helyre hozni”. Az elhúzódó lehűlések, ki­sebb reggeli fagyok bizonyos mértékű fagykárt okoztak gyü­mölcs- és szőlőkertjeinkben. A fagykár mértékéről az alábbiak szerint győződhetünk meg. Alma- és körtefa különböző ré­szeiből szedjünk termőképlete­ket és hosszában vágjuk ketté azokat. Ha a rügyalapok barnák - akkor termés nem várható. Ki­sebb mérvű fagykárnál a virág­rügyek kevésbé bámulták be, kivirágzás lesz ugyan, de ter­més nem várható. Kisebb mérvű fagykár esetén a szöve­tek újra éledését segíti elő a Fri- gocur-ral , történő permetezés (0,6 ml 401 vízhez). Célszerű a kétszeri kezelés, az első zöld- bimbós, míg a második szirom­hullást követően. A kajszivirá­gok,. amennyiben fagykárt szenvedtek, megbámulnák a sziromlevelek és lehullanak. Érdemes magunk megnyugtatá­sára is szinte naponta ellenő­rizni a fákat és a virágok finom összenyomásával kitapinthatjuk a gyümölcskezdeményt. A szőlőültetvényben a met­szés elvégzésével még nem fe­jeződtek be a tavaszi munkák. Nagyon fontos, hogy a harmat­gyökerek eltávolítását elvégez­zük, mert annak elmulasztása éveken át a tőke életébe kerül­het. Amennyiben a harmatgyö­kerek átveszik az oldal- és talp­gyökér feladatkörét, egy aszá­lyos évben a tőke elpusztulhat. A nedvkeringés megindulá­sával elkezdhetjük a karok, a szálvesszők lekötését. Kötö­zésre többféle anyag alkalmas. Karok és szálvesszők rögzíté­sére legalkalmasabb a gyakorlat szerint a 2-2,5 milliméteres vil­lanyvezetékdarab, mert nem vág be a növekvő karba, vasta­godó vesszőbe. A raffia ugyan kapható is, jó is, de élettartama egy év. Mindemellett, ha nem nyolcas kötést alkalmazunk, akkor belevág a szálvesszőbe, ami a kar elhalását idézheti elő. Sok baj származik abból is, hogy nem ropogtatva, óvatosan hajlítjuk a szálvesszőket. A le­törés akkor következik be, ha nem tartjuk be az alapvető sza­bályt. Mindig az ellenkező irányba hajlítsuk a vesszőt, mint amelyik napon (2 éves megfá­radod rész) áll. Óvatosnak kell lennünk ez évben a meleget kedvelő növé­nyek vetésével. Sokan már ko­rábban elvetették a babot, és a tökféléket. Számolni lehet az­zal, hogy a csíra megfázik és a kelés elmarad. Az idén nem időszerű az a szólás-mondás, miszerint a babot olyan mélyre vessük, hogy a húsvéti harang­szót meghallja. E növények ve­tésével még várjunk néhány na­pot, amíg a talaj felmelegszik 8-10 fokra. A szakaszosan vethető zöld­borsó és retek viszont minél előbb kerüljön a földbe. A ká­posztaféléket (fejes, kel, karfiol, karalábé, bimbóskel), amennyi­ben a palántákat jól megedzet­tük, kiültethetők. Eredésük jobb lesz, ha beiszapoláshoz az ön­töző vízbe (5 dl/10 1 víz) Voll- dünger műtrágyát teszünk. A szálas palánták ültetésénél a hajszálgyökerek megszakad­nak, így a tápanyagfelvétel szü­netel, akkor mondjuk, hogy „ül” a palánta. Ennek elkerülését cé­lozza a növény számára a Voll- dünger, amely könnyen felve­hető tápanyagokat biztosít a nö­vénynek. Bindics István Milyen kártevőkre, betegségekre számíthatunk Aktuális növényvédelem Minden mezőgazdasági munkát döntő mértékben meghatározzák, azok végzését időben irányítják az uralkodó meteorológiai tényezők. így van ez a házikertek esetében is. Az eddig eltelt időben, aki jól ki tudta használni a kerti munkákra alkalmas napokat, az a tavaszi munkákat - ha nem is a legideálisebb időben -, de a növények (gyümölcs­fák) fejlettségéhez viszo­nyítva el tudta végezni. Sokan vannak, akiknek azonban nem állt megfelelő idő ezek elvégzésére, így a ta­vaszi munkák között termé­szetesen növényvédelmi jel­legű munkák is elmaradhat­tak. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a „kitavaszodás” jelentős késésben van. Az el­múlt években ilyenkor már vi­rágzott az almafa is, jelenleg még zöldbimbós. Éppen ezért a növényvédelmi tevékenysé­geket is ennek - a növények és a károsítok fenológiai állapo­tának - megfelelően kell meg­választani. Amikor megtervezzük a növényvédelmi munkáinkat, figyelembe kell venni az el­múlt időszak meteorológiai, és a károsítok elterjedési mu­tatóit is. Az elmúlt év időjá­rása száraz volt, ez különösen kedvezett a takácsatkák fel- szaporodásának. A kártevő to­jás alakban, nagy mennyiség­ben telelt át, és a közeljövő­ben várható (huzamosabb ideig tartó felmelegedés hatá­sára) azok lárvakelése. Kárté­telük a fiatal, kis levelek szí­vogatásából áll, amellyel a növények anyagcseréjében okoznak kárt. Mivel az átte­lelő tojások száma nagy, ezért- ha az időjárás melegre fordul- jelentős kártételre lehet számítani. Várható a különböző gyü­mölcsmolyok rajzásának kez­dete is. Ezek az alma levélak­názómoly, a lombosfa fehér­moly, a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly, és a tarka sző­lőmoly. A felsorolt kártevők rajzáskezdetét, valamint a raj­zás csúcsát lehet megállapí­tani a szexferomon csapdák­kal és ezekből az adatokból lehet következtemi a védeke­zés optimális időpontjára. A csapdák csak a hím egyedeket fogják be, amely így kisebb területeken a növényvédő sze­res kezelés végrehajtását is szükségtelenné tehetik. Azzal ugyanis, hogy a hím egyede­ket összefogja, a nőstények megtermékenyítése elmarad. Az elmúlt évek megfigye­lései alapján várható, hogy a házikertekben ebben az évben is nagy mennyiségű poloska- szagú körte-, és szilvadarázs fog megjelenni. A darázs lár­vája kártevő, a fiatal gyü­mölcskezdemények magházát rágja szét. Sok esetben akkor vehető észre, ha a szilva és a körte nagy része már lehullott. Várható kártételét mégis azért jelezzük már most, mert az imágók (kifejlett darazsak) a növények virágzása idején rajzanak. Ha ezeket a sárga és fekete darazsakat virágzás előtt észlelik a kertben, a mé­hek kímélése miatt egyes pi­retroidokkal (például Decis 2,5 EC) elpusztíthatok. Vi­rágzás alatt a rovarölőszeres kezelés tilos. Közvetlen szi­romhullás után a lárvák elleni kezelésre már egyéb felszí­vódó szerek is rendelkezésre állnak. Kora tavasszal jelentkező súlyos betegségre is szeret­nénk felhívni a figyelmet, az őszibarack levélfodrosodá- sára. A tünetek sok esetben közvetlenül a rügypattanás után, a fiatal kis leveleken megtalálhatók. Kezdetben zöld, majd megpirosodó fod- rosodás látható. A levelek tö­rékenyek, a fonák felé begör­bülnek, térfogatuk és nagysá­guk megnő, felületükön ké­sőbb deres bevonat látható. A gomba fertőzésének és a be­tegség terjedésének a hűvös, csapadékos időjárás kedvez, ezért az őszibarack fákon vár­hatóan jelentős fertőzéssel fo­gunk találkozni. A védekezés alapja a rügypattanás előtti lemosó permetezés. Aki ezt elmulasztotta, annak a rügy­pattanás után - még, ha a tüne­tek nem is észlelhetők - a vé­dekezést el kell kezdeni, kü­lönben súlyos kártételre szá­míthat. Felhasználható többek között a Delán SP. Információink főként az egyes károsítok megjelené­sére, azok szaporodását ki­váltó okokra vonatkozna, nem pedig az ellenük használható szerekre. Azokra az elárusító helyeken megfelelő szakta­náccsal tudnak szolgálni. Kasza Imre megyei NTA '■0ff i f/ft/• r r/> f/!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents