Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám

1993. április 23., péntek 7 Az ÍJj Néplap Törökszentmiklóson Készen állnak a választásra Törökszentmiklóson is - mint országszerte-, május 21-én tartják a társadalom- biztosítási önkormányzati képviselők választását. A vá­lasztással kapcsolatos előké­születeket már befejezték. A választásokat azok a válasz­tási szervek /helyi választási bizottság, szavazatszámláló bizottság/ bonyolítják majd le, amelyeket még 1990-ben választottak meg, hiszen ezek megbízatása 4 évre szól. A városban felülvizsgálták a választási szervek tagjait, időközben ugyanis történtek változások /elköltözés, be­tegség stb,/. A megüresett he­lyekre új tagokat, illetve tit­károkat jelöltek, amelyeknek névsorát a város képvi- selő-testülete határozatban elfogadott. A városban egyébként 22 szavazókörben folynak majd a választások reggel 6 órától este 20-ig. Vannak olyan szavazó­körök, amelyeknek helyszíne egy-egy iskolában van. Am ez nem jelent gondot, mert emiatt nem kell a tanítást sehol szüne­teltetni, hanem egy-egy tan­termet biztosítanak majd a sza­vazók számára. Megyei díjra előterjesztve Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért díjra terjesztették elő a Béke Mezőgazdasági Szövetkezet népdalkörét. Az előterjesztést a képviselő-tes­tület tette meg, a megyei közgyűlésnek. A népdalkört már tavaly is javasolták a díjra, akkor azonban nem kapta meg. A testület abban a reményben ajánlja ismét, hogy az idén ott szerepel majd a díjazottak között. Az 1972-ben alakult népdalkor jelenleg 28 tagot számlál, népi, zenei hagyományaink, népdalaink kulturális értékeit közvetíti a közönségnek. Megalakulásuk óta többször nyertek országos versenyen arany fokozatot. Gazdát cseréltek a földek Az önkormányzat tulajdo­nába került a Géja szomszéd­ságában lévő szántóföld, amely korábban Molnár Im­réé és feleségéé volt. Ám ők egy, a Kuczori- dűlőben lévő szántóföldre - amely viszont az önkormányzaté volt - sze­rették volna cserélni. Ezzel a cserével az ön­kormányzat jól járt, hiszen a Kuczori- dűlői föld - ame­lyet a házaspár érzelmi okokból kért, mert az koráb­ban a családé volt - gyengébb minőségű, és távol is fekszik a várostól, amíg a Géja szom­szédságában lévő területet akár városfejlesztési feladatokra is lehet használni. Gazdanapok a Székácsban A Székács Mezőgazdasági Szakközépiskolában gazda­napokat tartanak április 23-tól 25-ig. Ez idő alatt me­zőgazdasági gépkiállítás, te­kinthető meg az iskola terüle­tén naponta 10-től 19 óráig, A kiállítók között több me­gyei cég is szerepel: az Ag- roker Rt., a baromfikeltető és termelő közös vállalat, a GMV /Törökszentmiklós/, a szolnoki,a törökszentmiklósi és a kisújszállási Mezőgép, az örmény esi Gépgyártó Kft., a Taurina Agrár Kft./Török- szentmiklós/, a karcagi me­zőgazdasági szakközépis­kola, a törökszentmiklósi ál­lami gazdaság, a Westel Rá­diótelefon Kft. * * * A tiszapüspöki környezet­védelmi oktató központ látja vendégül május 29-én a ma­darak és fák napja alkalmá­ból a Rózsa-téri iskolásokat. Mit tehetünk (ha gyerekek vagyunk) a környezetünkért? „A legjobb gondolat is semmi, ha nincs, aki megvalósítsa*' A Kölcsey úti iskolában a Föld Hete volt ez a hét. Igaz, hogy úgy indult, csupán a Föld Napját rendezik meg, de mint Farkas Éva biológia tanár el­mondta, annyi tennivaló, feladat gyűlt össze, hogy annak megva­lósítására nem volt elég egy nap. Már a tavaszi szünet utolsó napján készültek a gyerekek erre az eseményre. Hulladékot gyűjtöttek, amiért 20 ezer forin­tot kaptak. A pénzből fákat, bokrokat vesznek és ültetnek az iskola udvarára, és cserepes nö­vényeket az épületbe. Sokan vettek részt „A termé­szet” címmel meghirdetett rajz­illetve irodalmi pályázaton. A sikeres rajzokból kiállítás is nyí­lik. A hét folyamán a diákok fát ültettek, öszegyűjtötték a sze­metet, gondozták az iskola ud­varán a fákat, bokrokat. Ma pe­dig tanítási szünet lesz, és a sportpályán töltik a napot. Lesz akadályverseny és játék is. Ebben az iskolában is nagyon sok gyérek él és tanul, akik sze­retik a környezetüket, és pró­bálnak is tenni valamit érte. Közülük Csornán Zita, Mát- ravölgyi Mónika és Rőszer Tamás nyolcadikos tanulókkal beszélgetünk.- Számotokra mi a legkedve­sebb a természetben ? Zita:- Van még néhány hely, ahol tiszta a levegő, és sok a fa. Én ott jól érzem magam. Mónika:- Én szeretek az állatok kö­zött lenni. Szinte mindegyik kedves nekem. Otthon nincsen állatom, mert emeletes házban lakunk, és ott nem éreznék jól magukat. Szerintem egy kutya még egy kertes házban sem érzi jól ma­gát igazán, mert meg van kötve, korlátozott a szabadsága. Tamás:- Én is ugyanúgy gondolko­dom, mint a lányok. A termé­szet a maga eredeti szépségében az igazi. Az a kert sem szép iga­zán, ahol a bokrokat bizonyos formára vágják. A természete­sen növő fák, bokrok a legszeb­bek.- Szerintetik mi a legnagyobb probléma a környezetszennye­zésben? Zita:- Jelentős az eldobált hulla­dék is, de veszélyesebb az ózon­réteg elvékonyodása. Mónika:- Szerintem az a legveszélye­sebb, hogy a gyárak a hulladé­kot a vizekbe és a talajba veze­tik, és mérgezzük magunkat. Tamás:- A károkat csak hosszas ku­tatómunkával lehetne fölmérni. Amikor gyárakat telepítenek, érvényesülnie kellene a környe­zetbarát szempontoknak is. A környező élővilágot is figye­lembe kellene venni, mert a legapróbb elváltozás is óriási károkat okozhat.- Mit tehet egy gyerek a kör­nyezete védelméért? Zita:- Nem sokat. Annyit, hogy nem dobálja el a szemetet, fát ültet, védi a madarakat. De nem tehetünk olyan sokat, mint a felnőttek tehetnének. Mónika:- Meg van kötve a kezünk. Ha idősebb lennék, pártot, egyesületet hoznék létre a kör­nyezet védelméért. Tamás:- Nem tudunk komolyabb lé­pést tenni. Nehéz meggyőzni valamiről is egy olyan céget, amelyik gyárat akar telepíteni.- Milyennek látjátok a kör­nyezeteteket? Zita:- Nagyon szennyezett. Mónika:- Ezzel egyetértek. Az a baj, hogy egyáltalán idáig eljutot­tunk. Tamás:- Itt, a városban a Kossuth téri park például nagyon szép. Több kellene belőle. De ha a vá­rosban ültetnek fát valahol, az vagy tönkremegy, vagy kitöri valaki. A surjáni húsüzem néhány hónapja magánkézben van: a Tóth és társa Bt. tulajdona. A cégvezető Tóth Tibor fiatal vállalkozó, akire nemcsak azért érdemes odafigyelni, mert egy húsüzemet tart kézben, hanem azért is, mert eddigi életútja is egyéni. Élettörténete akár karriertör­ténet is lehetne...- Segédmunkásként kezdtem annak idején. Elmentem vagont pakolni, mert a szüleim nem voltak gazdagok, kellett a pénz. Igaz, hogy gyerekkoromban elektromos készülék-gyártó akartam lenni, mert imádtam a rádiókat, de hát a sors mást ho­zott.- Korábban is dolgozott a húsiparban?- A Bameválnál voltam üzemvezető. Ott végeztem el a műszaki egyetemet is. Dolgoz­tam a Tiszatáj téeszben is ága­zatvezetőként, majd műszaki főmérnökként. Már akkor alakí­tottam gmk-t. Végül onnan is eljöttem, pedig én voltam akkor az egyetlen jelölt a téesz-elnöki posztra.- Sehol se tudott megma­radni?- Sokszor mondták, hogy forrófejű vagyok. Nekem nem az volt a célom, hogy elnök le­gyek, hanem, hogy minden jól működjék. Nagyon sok ember úgy gondolkodik, hogy az a fő, hogy csak neki jusson, és a töb­bieket igyekszik elzavarni az asztaltól. Én meg úgy gondol­kodom, hogy nagyobb tortát kell megszerezni, azt letenni az asztalra, hogy minél több em­bernek jusson belőle. Közben én már magántervező lettem, függetlenedtem az állami szek­tortól. És egyszer csak eljött az a pont, amikor azt mondtam, hogy: most már el kell gondol­koznom a dolgokon.- Ezt hogy érti?- Én azt hittem, hogy ha az ember tesz valamit a közössé­gért, azért, hogy másoknak jobb legyen - annak van valami je­lentősége. Á, semmi! És ekkor elkezdtem gondolkozni, hogy : „Na, fiúk, hogyan tovább? Én senkinek nem vagyok hajlandó megtermelni a fizetését.” Úgy­hogy alakítottam egy betéti tár­saságot. Fölvettem a 400 ezer forint újrakezdési hitelt, ez volt az alaptőke. Ez egy tervező-ki- vitelező-szolgáltató Bt., munká­jának alapját a gázosítással ösz- szefüggő tervezési és kivitele­zési munka adja. Büszke va­gyok rá például, hogy mi kap­tuk meg Szolnokon a kenyér­gyár rekonstrukciójának gene­rálkivitelezését. Tóth Tibor- Hogyan lett mindebből húsüzem?- Akkor már húszán voltak a Bt.-ben. És lehetett látni, hogy a gázprogram nem folytatódik olyan látványosan, mint addig. Tehát váltani kell, más tevé­kenységet is felvállalni. Az volt a vágyam, hogy stabilitása le­gyen a társaságnak. Valahol le­gyen egy üzem, amelybe be­megy az anyag, mi földolgoz­zuk, és ebből haszon származik. A tervezési munkáknál az em­bereim állandóan más helyre mentek, és én egy telephelyre vágytam. Ezt a húsüzemet a török­szentmiklósi állami gazdaság adta el. Az első körön senki nem pályázott rá. Másodszor egyedül a mi Bt.-nk jelentke­zett, és megvettük - hitellel.- Nem bocsátott el senkit?- Amikor a vétel előtt lelül­tem beszélgetni az emberekkel, az volt az első kérdésük: „Elza­var minket, ha megveszi az üzemet?,, Képzelheti, hogy megdöbbentem, én, aki a vago­noknál kezdtem! Egy az egyben átvettem mindenkit, de a kezdő csapathoz képest két embert el­küldtem, mert nem voltam megelégedve a munkájukkal. Nem hangosan küldtem el őket, mert nem szeretek veszekedni. Én ezt a vállalkozást az embe­rekre alapoztam és nem erre az 1200 négyzetméter alapterületű épületre. Nem hiszem, hogy egy vállalkozásnál elsősorban gép­ben vagy épületben kell gon­dolkozni. Emberben kell. Jó hozzáállásé, jó képességű em­berekkel lehet előre jutni. Mert a legjobb gondolat is semmivé válik, ha nincs ember, aki meg­valósítsa. Például előfordult, hogy éjjel fél kettőre kellett bejönniük dolgozni, mert reggelre rendelt egy pesti partner húst. Hát eh­hez azért emberek kel le­nek,hogy bejöjjenek éjjel. Más kérdés, hogy amikor el­küldtük a húst, a pesti partner visszaküldte azzal, hogy ő nem rendelte. Mert az üzleti élet meg ilyen.- A telefonon történt rendelés nem sokat ér?- Nem hiszem, hogy itt az írásbeli szerződéssel többre menne az ember. Annak van je­lentősége, hogy milyen az em­berismeretem. A régi üzleti pratnerrel általában nincs koc­kázat, mert ismerjük egymást. A baj mindig az új partnerekkel van. Nagyon nehéz kiszűrni, hogy megbízható-e.- Az ön vállalkozása úgyne­vezett munkahelyteremtő vál­lalkozás. Hány embert foglal­koztat?- Huszenegyen dolgoznak a húsüzemben, de szerintem kel­lene ide még húsz ember. Igaz, hogy mostanában úgy kell „ösz- szekapami” a piacot, de én bí­zom benne, hogy megmozdul. Exportjogot kellene szerez­nünk, legalább keletre. Ajánlot­tak kisebb üzemet is megvé­telre, de vagy csinálok valamit vagy nem.- Hogy érzi magát vállalko­zóként? Jól megy a bolt?- Ahhoz, hogy jól menjen, az kellene, hogy az üzem 75 száza­lékos teljesítménnyel üzemel­jen. Ezt kellene elérnünk. Hogy hogy érzem magam? A piac most az egyedüli főnököm. Ő dirigál nekem. írta: Paulina Éva, Fotó: Korényi Éva A húsüzemben sertést és szarvasmarhát dolgoznak fel. Csornán Zita, Mátravölgyi Mónika, és Rőszer Tamás Pályázatot írtak ki a városi strand üzemeltetésére. A fürdő az önkormányzat tulajdona, és a vá­rosüzemeltetési centrum működteti jelenleg. Mivel a strandok általában ráfizetésesek, ezt a sorsot a török- szentmikkósi sem kerülhette el. Arra gondoltak azonban, hogy vál­lalkozás fonnájában meg lehetne találni azt a módot, amellyel az üzemeltetést nyereségesebbé le­hetne tenni. Az önkormányzat ter­mészetesen számolt azzal, hogy a működtetést ebben a formában is támogatni kell. A pályázat érintette nemcsak a medencéket, hanem a büfét, és a kempinget is, minderre tehát együttesen is lehetett volna pá­lyázni. Ám olyan bátor ember nem akadt, aki jelentkezett volna. Tehát maradt a strand a város­üzemeltetési centrumnál. Az önkormányzat időközben megkezdte a strand fejlesztését, Kinyit-e a strand (és mikor)? Betonfallal választották ketté a nagymedencét és több mint tíz miliő forintot fek­tetett be annak érdekében, hogy a létesítmény és környéke jobban vonzza a helyi érdeklődőket és a turistákat. Hiszen a hatvanas-het­venes években ez a strand „menő”-nek számított annak el­lenére, hogy a környéken a Tisza is csalogatja a fürödni vágyókat. A standfürdő meletti csónakázótó jó lehetőséget nyújtott a szabad­idő eltöltéséhez. Először ezt hozták helyre ta­valy - kotrással. Halakat is telepí­tett bele a horgászegyesület. Még tavaly, a szezon végén ki- csempézték a gyógymedencét, mert így könnyebben tisztán tart­ható. Közben elkészült a csúzda. Következett a nagymedence ket­téválasztása egy betonfallal. En­nek az volt a célja, hogy leválasz- szanak egy olyan medencerészt az úszni vágyóknak, ahol mindig kellő mennyiségű, mélységű víz várja őket. Éne azért is szükség volt, mert uszoda létesítésére a városban egyelőre nem látnak esélyt. így az úszáshoz csak har­madrésznyi vízmennyiség kell, mint azelőtt. Később vízforgató rendszert is lehet ide telepíteni, és feszített víztükörrel rendelkezhet a medence. A Keviterv Akva Kft. kivitelezésében készülő betonfal azonban nem sikerült úgy, ahogy kellett volna, ezért most a beton­falat akarják csempével lebur­kolni, így hozva helyre a hibát. Mindezek azt eredményezik, hogy egyelőre nem tudni ponto­san, mikor nyit ki a strand. A ter­vezett időpontban, május 15-én biztos, hogy nem. Körülbelül két hetet csúszik a nyitás, június ele­jére saccolják. A tervek között egyébként sze­repel az, hogy a gyógymedencét lefedik.

Next

/
Thumbnails
Contents