Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
6 1993. április 21., szerda Kunsági Extra----Kisújszállás K laus, a hittérítő Késő délután volt. A fekete viharfelhők percek alatt beborították az eget. Hirtelen lett este. Ömlött az eső. Egy ember ül szemben velem felhúzott térdekkel, a fájdalomtól meg-megremegő vállal. Vizes tenyerébe temeti arcát, hajáról, ruhájából csurog a víz. Bocsánatkérően néz körül, majd tudatja velem, hogy szomjas. Fájó gyomrára kamillateát kér. A kép színpadon bosszantóan érzelmes lenne és giccses. Az életben minden másképpen hat. Az életben van bíborvörös naplemente, kék víz, gombolyaggal játszó kiscica. Ennek a férfinak a látványa sem szentimentális. Egyszerű, köznapi, tiszta ruhát viselt. Kínai motívumokkal ékesített, csillogó fényű képeket árult. Volt közöttük Gogh-reprodukció és különös hatást keltő Leo- nardó-kép... Kinn zuhog az eső. Issza a kamillateát. Mosolya, tekintete gyermekien tiszta. Ugyanezzel a tekintettel mutatta meg a csengetésre kinyitott ablak előtt német nyelvű bemutatkozó lapját. Németül szóltam hozzá, mire ő közölte velem, hogy Isten vezérelte őt ide, ebben az ítéletidőben. Beengedtük. Klaus pap. hatósági műszóval élve - ügynök. Képek segítségével a szépséget akarja az emberekhez eljuttatni. A hittérítőkre jellemző tulajdonságokat keresek szavaiban, de ő csak a szeretetről beszél, ahogy annak idején Jézus tehette: szelíden, szerényen, meggyőződésből... Nagyanyámtól kapott apró porce- lánpietán nyugszik meg a tekintete. Nem akar sem megtéríteni, sem egy eljövendő világvégről meggyőzni. Családjáról, hat testvéréről, a pap édesapjáról beszél. Nietzsche Ecce homoját meglátva az asztalon érdeklődik, hogy miért olvasom. Szerinte őrültek voltak az eszméi. A vendégem nem vitatkozó kedvű, könnyen elfogadtatom vele, hogy az író nem elborult elmével írt az emberibb ember megvalósulásának feltételeiről. Nézi az órát, toporog, lassan indul a vonatja. Aztán bátortalanul valami vízálló anyagot kér képei számára. Adok neki egy ernyőt és egy kazettát is, kérem, hogy a német nyelvű Bibliából olvasson fel részleteket. Pénzt is adok, hogy vissza tudja küldeni. Klaus, aki egyetlen szót ismer magyarul (köszönöm), elindul a még mindig szakadó esőben az állomás felé. Az ernyőm jótékonyan védi őt is, a képeit is. Aztán kisütött a nap. Vártam vissza az ernyőm. Hiába. Klaus rég hazautazott Ausztriába várni gyereke megszületését. Tegnapelőtt küldeményem érkezett. Benne az ernyőm és a kazetta. Nehezen értem a rajta lévő szöveget, de nyugalmat áraszt, és ez nagyon fontos. -bátorligetiEzernél több a munkanélküli Én naiv, azt hittem, ha már a Kevi úton leledzik a megyei munkaügyi központ helyi ki- rendeltsége, bemegyek, és máris megtudom hány állástalan akad a kisvárosban. Rövidesen megtudtam, ez koránt sincs így, hiszen adatokat nem szolgáltathatnak, mivel ezt központilag teszik. Ráadásul efféle összesítés, hogy a településen mennyi a munka- nélküli, nincs is. Ugyan egyre több az olyan pályakezdő, fiatal, de idősebb is, aki úgy munkanélküli, hogy semmiféle ellátásban nem részesül. Hogy ők miből élnek? Alighanem a levegőből. Azért csak-csak összeszedegettük, hogy mintegy 1 ezer 50 a munkanélküli. Akadnak közöttük betanított és segédmunkások, szakmunkások, sőt diplomások is. Jó hír, hogy a Tisza II. Szövetkezet visszavett több embert, míg néhányan Kenderesen, illetve Pesten találtak munkát. Igaz, egyéb állásajánlat is adódik: gépi varró kellene vagy hetven, szabász is négy, meg vasaló mintegy tizenöt. Igen ám, de a fizetség - ahogy a bennfentesek állítják - annyi, hogy kétszer kell ránézni, mire egyszer észreveszi az ember. Még egy hír, hátha örül neki valaki: az AB Aegon keres két üzletkötőt jutalékért. Természetesen nem mindegy, hogy a jelentkezők miképpen néznek ki és, hogy milyen rábeszélő készséggel rendelkeznek. Tessék kérem, fiatalok lehet próbálkozni, hátha beválik valaki! Ez a hintó már menetkész, mivel a lámpáit is felszerelte Ponyokai Bálint Legelhetnek a marhák Bocskorpénzt is kell fizetni Kis idővel korábban még úgy tűnt, hogy nem jó dolog tehénnek lenni a településen, mivel a városnak egy fia legelője sincs. Pedig valamikor volt, nem is kevés és ez csak Kisújszállás körül mintegy ezer holdat jelentett. Igen ám, de a tanácsrendszerben a legeltetési bizottság hatáskörebe került, majd ezen testület fokozatosan beleolvadt egy téeszbe, amelyet ma Tisza II. Szövetkezetnek hívnak. Megvan ez a jókora mező ma is, bár egy részét kárpótlásra jelölték ki, a másik nagy egysége a részarány-tulajdonosoké. Jöttek a kistermelők, jószágtartók: mit csináljanak egy-két-három árva tehénkéjükkel, ha még olyan hely sincsen, ahol reggeltől estig haraphatnának néminemű füvet, sőt vigyáznának is rájuk. Nem szaporítom a szót, adódott néhány szócsata, akadt pár tárgyalás, és a vé- én kiderült: van legelő is, ektáronként 1 ezer 250 forint bérleti díjért. Igaz, a gazdáknak ezen költségen kívül még bocskorpénzt is fizetni kell, hiszen pásztort is szükséges fogadni ennyi jószághoz, akinek szintúgy kell vala- miban járandóság. Legyen akárhogy is, úgy tűnik mégis érdemes marhának, akarom mondani tehénnek lenni ma a városban, hiszen létrejött a napközi. A helyzetet bonyolítja, hogy sok-sok juh is valami ilyesmire vár, de az ő legelőjükről, legeltetési lehetőségükről ottjártunkor még nem született megállapodás. Mit tehetnénk mindenhez? Velük együtt birkatürelemmel várjuk a fejleményeket, amelyekről a következő városi oldalunkon hírt adunk. Ha másért nem, mert las- san-lassan kopogtat a kiverés ideje... Ponyokai Bálint tizenhat évig volt tanácselnöke a városnak. Amikor három esztendeje jelképesen átadta a település kulcsát a polgármesternek, majd nyugdíjba vonult, már tudta, mi köti le a további napjait. Egykoron a kerékgyártó szakmát tanulta ki, és igaz hosszabb ideig hűtlen lett hozzá, de bízott a közmondás erejében, miszerint, amit Palkó megtanult, Pál sem felejti. Nem is felejtette, és miután beszerezte a szükséges szerszámokat, bő két esztendeje hozzákezdett a fiáker - meg a hintókészítéshez. A teljességhez hozzátartozik, hogy a legelső alaposan feladta neki a leckét, megizzasztotta, hiszen rajta kellett újratanulni a már régóta nem gyakorolt mozdulatokat. Hozzátéve a hintókészítés tulajdonképpen négyszakmás hivatás, mivel nem elég hozzá a kerékgyártó, de kovács, kárpitos és fényező szakemberek is szükségeltetnek. Egy szó, mint száz: megtalálta őket, noha a kovácsmesterért például Budapestig kellett utaznia. Azóta két felújított-, három új hintó került ki a keze alól, és újabb kettőt készít. Egyéni megrendelésre pedig fiákereket is gyárt. Általában németek, svájciak, kanadaiak érdeklődnek a kocsik iránt, de ha kell, belföldre is szívesen szállít. Elvégre csak a fiákerekből van fekete, meg hófehér színű, sötétkék vagy bordó anyaggal, esetleg bársony huzattal bevont ülésű is. Ahogyan a kedves vendég óhajtja. Hogy miféle fa alkalmas erre? Egyetlen akad: a nemes kőris, ezt általában az Északi-középhegységből hozatja. A napja valahogyan így alakul: egy óra újságolvasás, egy óra tévézés, néha egy-egy film, olykor, ha az apróságok megérkeznek unokázás, a többi meg fiáker-, és hintókészítés. Noha az alkalmatosságok egy kézzel is könnyen húzhatók, nem lenne érdemes eléjük feküdni. Elvégre teljesen kész állapotban egy fiáker 600 kiló, egy hintó pedig 10 mázsa. Ahogy mondják két belevaló lónak meg se kottyan. írta: D.Szabó Miklós Fotó: Mészáros János Töriből (is) sokat tud Kurucz Tímea a gimnázium 4.a. osztályosa meglehetősen jó tanuló, hiszen átlagban közelebb áll az ötöshöz, mint a négyeshez. Kedvenc tárgyai a matematika, meg a történelem. Az utóbbiból legutóbb például elindult egy olyan versenyen, amelyik a Ki miben tudós? nevet viselte. Sikeresen túljutott a megyei döntőn: ezt Szolnokon tartották. Utána értesítést kapott, hogy ötvenhetedmagával versenyezhet tovább. Üjabb háromórás megméretés várt rá és Károly Róbert koráról, illetve a XVIII. század magyar történelméről kellett a gondolatait kifejteni. Nem szerepelhetett rosszul, mert ismételten levél adta a tudtára, az első tizennyolcba is bekerült. (A tanára egyébként dr. Kiss Kálmán). Ismét behívták, ahol villámkérdések vártak rá a honfoglalástól az első világháborúig. Innen már nem bírt bejutni a nyolc közé, bár Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ígéretet tett arra, eljár a főiskolák, egyetemek vezetőinél, hogy a döntőbe jutott 18 kis történészt felvételi nélkül vegyék fel a felső- oktatási intézetekbe. Timi egyébként Debrecenbe készül a Kossuthra, történelem-matematika szakra. Reméli ez a vágya sikerül, ezért görnyed naponta néhány órát a könyvek, füzetek felett. Egyébként a német nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett, és a hobbija, a választott szakjain kívül a képzőművészet, meg a rajz. Felvételünk is az egyik alkotása előtt készült róla a szobájában. Le sem fekszik Amikor Kurucz János pékmestert arról faggattam, hogy mikor kel, röviden csak így válaszolt: le sem fekszik. Ugyanis a kenyerek, kiflik, sütemények szakértője este tízkor kezd, és bizony reggel a hatórai híreket mondják, amikorra abbahagyhatja a munkát az olajtüzelésű kemencénél. Az érdekesség az életükben az, hogy sem ő, sem a felesége nem ide valósi. Ő Kenderesen született, majd 1967-ben szabadult. Dolgozott Szolnokon, a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál. A felesége alsóné- medi és lassan a tizedik esztendeje lesz, hogy Kisújszállásra költöztek. Kiváltotta az ipart, és ma már hét alkalmazottal készítik a napi tíz mázsa kenyeret. Egykilósat, ennek a dupláját, meg a 90 dekás, nagyon kedvelt Erzsébeti nevűt. Ezen kívül temérdek péksüteményt, zsömlét, kiflit. Közben csendesen megjegyzi, hogy sok az elvonás, hiszen csak az SzTK-ra havonta százezer forint fölött fizet. Hogy ez meglegyen, meg még fizetésre magának is maradjon, ezért sokat, nagyon sokat kell fáradozni, tenni, dolgozni. Nem panaszként, inkább tényként említi, mint ahogyan azt is, hogy a jó pék akkor dolgozik, amikor a többiek alszanak és akkor jut ágyba, amikor mások már munkába indulnak. Bizonyára így igaz, hiszen negyed- százada elmúlt, hogy neki is ilymódon alakulnak a mindennapjai. Előkészület az Expóra A legutóbbi önkormányzati ülésen ismét jó- néhány, közérdeklődésre számító téma szerepelt a napirenden. így a helybeli honatyák rendeletetet alkottak a szociális ellátásról, arról, hogy ezt a többféle segítséget kik és milyen körülmények között élők kérhetik. A rendelet teljes szövege a könyvtárban, továbbá a titkárságon olvasható el. Szó volt arról is, hogy jó lenne csökkenteni a belterületi földutak számát. Míg tavaly a részben önerős útépítés portánként, lakásonkét 15 ezer forinba került, ez az összeg 1993-ra húszezerre emelkedett. A város szeretne valamilyen formában bekapcsolódni az 1996-os világkiállítás eseményeibe, ámbár az eddigi előkészületekből úgy tűnük, mint a legtöbb magyar kezdeményezés, ez is elsősorban a fővárost és vonzáskörzetét érinti. Mindezek ismeretében sem mondott le a városi képviselőtestület a csatlakozás valamilyen módjáról, hiszen a lehetőség jó- néhány helyi vállalkozót foglalkoztat. Az előkészületek lebonyolítására háromtagú bizottságot hoztak létre, majd ez a közösség később több szakemberrel egészül ki. Ami a következő, nyílt ülést illeti, ez május első felének valamelyik keddjén esedékes. Ezúton ajánljuk a mindenkit érintő témát, ami nem más: mint az egészség- ügyi helyzet. Ezen belül - ahogyan hallottuk - szó lesz a vállalkozó doktorokról, továbbá az iskola- orvosi és a fogorvosi ellátásról is. Kurucz János pékmester és a segítői Jámvári Gabriella vagy ahogyan hívnak, Gabika a nevem. Nem most jöttem a világra, van annak már öt éve is, így nem csoda, hogy gitározni is tudok. Sőt óvodás létemre még számolni is - százig. Egyébként Kunhegyesen lakunk, de most a kisúji nagyiéknál ütöm el az időt vagy tíz napig... Tanácselnökből hintókészítő
