Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

f- A szépet, a tisztát szeretjük- Egyeseknek semmi sem szent- 68 évesen nagy tervekkel- János hídja - és rövid története (írásaink a 6-7. oldalon) Tárgyalás az EK-val Kemény tárgyalásokra le­hetett számítani a belga fővá­rosban az EK-magyar vegyes bizottság tegnap délután kez­dődött ülésén. A legfrissebb brüsszeli in­formációk szerint a vegyes bizottság állat-egészségügyi szakértők részvételével ta­nácskozott. A Földművelésü­gyi Minisztérium munkatársa nem tud arról, hogy probléma lenne a magyar állat-egész­ségügyi okmányok körül, hi­szen az április elején hazánk­ban járt EK állat-egészség­ügyi szakértői küldöttség nem kifogásolt semmit e terü­leten. A szolnoki ártéri híd mel­letti 4,5 hektárnyi területen újratelepítik a tavaly ősszel kivágott ártéri területen el­terülő fasort. Határsértés Két fegyveres jugoszláv katona hétfőn délelőtt 10 óra­kor fegyveres területsértést követett el Kunbaja térségé­ben, a magyar-szerb határ- szakaszon - tájékoztatta az MTI-t a Határőrség szóvi­vője. Krisán Attila elmondta, hogy a két katona 200 méter mélységben átjött magyar te­rületre, és az ott munkagépen dolgozó két magyar állam­polgártól cigarettát kért. Ezt követően visszatértek jugo­szláv területre. Hatos lottó A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint az április havi hatos lottó nyerőszámai: 4,11,13,27,31,36, pótszám: 35. \. Kevesebb eső Eleinte erősen felhős idő lesz, elszórtan esővel, zápor­esővel, majd a felhőátvonu­lások mellett hosszabb-rövi- debb időszakra mindenütt ki­süt a nap. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 11 és 16 fok között lesz. a 9. oldalon lévő hirdetésből. Drága a japán Start-hitel A japán Start-hitel kamata a mindenkori jegybanki alapka­mat 75 százaléka, a vállalko­zóknak azonban ennél valami­vel többe kerül a hitel mire eljut hozzájuk - tájékoztatta a Ma­gyar Nemzeti Bank illetékese hétfőn az MTI-t. A jegybanki alapkamat 75 százaléka jelenleg 15 százalék. Erre a kereske­delmi bankok további maxi­mum 2 százalékos kamatrést számíthatnak fel saját döntésük alapján. Ezt tovább növelheti a Hitelgarancia Rt. kezességválla­lása, amelynek díja 2-3 százalék a garantált hitelösszegre szá­mítva, ami az igényelt összeg­nek maximum 80 százaléka le­het. így a díj a teljes összegre vetítve maximum 1,6-2,4 száza­lék lehet. A hitelkeret japán ré­széből származó hitelek után még 1 százalékos egyszeri keze­lési költséget is felszámíthat­nak. így a hitel kamata elérheti akár a 19 százalékot is. (MTI) A Magyar Rádió új tisztségviselői Csúcs László, a Magyar Rá­dió elnöki jogkört gyakorló al- elnöke - a belső szabályzatok elfogadását követően - április 9-től elrendelte az intézmény szervezetét és működését meg­határozó szabályok, valamint a műsorkészítés etikai kódexének alkalmazását. Megkezdte mű­ködését a szakmai közösségek által választott Szerkesztői Ta­nács is. A testület választott tisztségviselői: elnök: Meixner Mihály (zenei főszerkesztőség), titkár: Wolf Tibor (külföldi adá­sok főszerkesztősége), Göczey Zsuzsa (zenei főszerkesztőség), Szentágotai Attila (győri körzeti stúdió), Petress István (vallási műsorok főszerkesztősége), Kazal János (spor-t és szórakoz­tató műsorok főszerkesztősége), Kövesdy Zsuzsa (irodalmi fő­szerkesztőség), Kristóf Gábor (ifjúsági műsorok főszerkesztő­sége), Bolgár György (tájékoz­tatási főszerkesztőség). Együtt az egyházak és az önkormányzatok Az egyházak és az önkormányzatok együttműködéséről rendeztek tanácskozást tegnap Szol­nokon. Képünkön a tanácskozáson balról jobbra: Keszthelyi Ferenc váci püspök, dr. Seregély István egri érsek, dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és dr. Nagy Tibor, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese, Ferenczy György, a megyei közgyűlés alelnöke és Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke. (írásunk a 2. oldalon) „Tiszta Forrás” Ivóvizünk védelmében Közgyűlést tartott a megyei agrárkamara Az idő gyors cselekvést sürget A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara tegnap Szolnokon, a Technika Házá­ban rendezte meg közgyűlését, melyen részt vett dr. Orbán Fe­renc, a Magyar Agrárkamara ügyvezető igazgatója is. A meg­jelentek először Berczeli István elnöki beszámolóját hallgatták meg, ezt követően Kiss János ellenőrző bizottsági elnök szólt az 52 tagot tömörítő megyei kamara gazdálkodásáról. Dr. Orbán Ferenc az április 16-án A megmérettetés komoly volt, a színvonal pedig magas. Többnyire fiatalok mutatták meg, mit tudnak a Városi Mű­velődési Központ színházter­mében, s bizony itt is jelesked­tek. Huszonnyolcán szerepeltek a programban, mindenki megje­lent, kivéve Tombor Zoltánt, aki rockszínházi elfoglaltsága miatt egy másik megyében in­dul majd. Továbbjutók: az egyéni hangzású Pater Noster zenekar, valamennyi versmondó (Nánási Anikó - Túrkeve, Elek Katalin - Tiszafüred, Maró Gábor - Jász­megtartott országos közgyűlés­ről tájékoztatta a küldötteket, ahol dr. Körösi Imrét, megyénk MDF-es parlamenti képviselő­jét választották meg a Magyar Agrárkamara új elnökének. A meghívottak ezután elfo­gadták a megyei kamara állás- foglalását, mely szerint az ága­zat válsága tovább mélyült. A törvények összehangolatlan­sága, egymásnak ellentmondó módosítása a termelők létbi­zonytalanságát, szervezeti, va­berény), Czuczor Ágnes pró­zamondó Csépáról, a Libabőr kortárs népzenét játszó együttes Tiszafüredről, a kisújszállási Szatmáry Krisztina ének kate­góriában, a Jam-Session ének- együttes szórakoztató, érdekes műsorával, melytől felforróso­dott a terem, a Pántlika citera- zenekar Cserkeszőlőről, Varga Péter szóló néptáncos Szolnok­ról, a Tiszafüredi Néptánc­együttes, Darány László és Tóth János törökszentmiklósi páros, a Jászsági Népi Együttes Jászberényből és a Tisza Tánc- együttes Szolnokról. gyoni helyzetük szétzilálását idézte elő. Az értékarányokat nékülöző ár- és rendezetlen pi­aci viszonyok visszavetették a vállalkozói kedvet, országosan 400 ezer kistermelő hagyott fel a gazdálkodással. Ha ezeket a folyamatokat nem sikerül meg­fékezni, úgy az ágazat teljes összeomlása következik be. A megyei kamara éppen ezért mindent megtesz, hogy egy olyan, szabályozott agrárpiac (Folytatás a 2. oldalon) Olasz katonai küldöttség Chino Andrem hadseregtá- bomok, az 5. gépesített hadtest parancsnoka vezetésével olasz katonai küldöttség látogatott hétfőn Lentibe, a Bottyán János gépesített lövészdandárhoz. A delegáció kíséretében volt Preininger Ambrus vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség 2. katonai kerületének parancs­noka és Alfredo Lupo, az Olasz Köztársaság budapesti nagykö­vetségének katonai és légügyi attaséja. (MTI) Parlament Ingerült vita az alapítványokról A „Tiszta Forrás” Alapít­ványt a lakosság vízellátásának és szennyvízelvezetésének rendkívül alacsony színvonalá­nak javításának érdeke hozta létre. Az alapítók szándéka a helyzet javítása, országos terü­leten, függetlenül az alapítvány székhelyétől, régiójától. Mind­erről Telek József az alapítvány elnöke tájékoztatta lapunkat. Az Alkotmánybíróság hétfőn hozott határozatában alkotmányellenesnek ítélte az ingatlannyilvántartásról szóló jogszabály egyik rendelkezését, amely alapján az állam rövid el­járásban válhatott tulajdono­sává azoknak az ingatlanoknak, amelyek tulajdonosa vagy tény­leges birtokosa nem volt fellel­hető. A földhivatalok az állam tulajdonjogát - az időközben hatályon kívül helyezett rendel­kezés alapján - anélkül jegyez­hették be, hogy az elbirtoklásra, a törvényes öröklésre és más körülményekre vonatkozó ga­ranciális feltételek fennállását vizsgálniuk kellett volna. Az ál­lam így másokkal szemben elő­nyösebben szerzett tulajdonjo­Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legsürgetőbb intézkedést igénylő területeken a helyzeten változtassanak. Az életet adó és egészséges ivóvíz biztosítása mind környezetvé­delmi, mind egészségügyi prob­léma. A megoldást pályázatok ki­írásával, projektek menedzse­lésével képzelik el. got, s a tulajdonelvonás törvé­nyes és alkotmányos garanciák nélkül ment végbe. Az Alkotmánybíróság az egyik kerületi bíróság megkere­sésére foglalkozott az alkotmá­nyossági problémával. A konk­rét ügyben a földhivatali hatá­rozatot az ismeretlen helyen tar­tózkodó és így tulajdonuktól az állam javára megfosztott tulaj­donosok ügygondnoka támadta meg, a bíróság pedig az alkot­mányellenességet észlelve kérte az alkotmánybírák állásfoglalá­sát. A testület határozata ki­mondta: a szóban forgó bírósági eljárásban az alkotmányelle­nesnek talált rendelkezés nem alkalmazható. Ki mit tud? 93 Rengeteg a továbbjutó Az állam sem élvezhet előjogokat A sajtó képviselőinek nagy a szerepük a köznyelv formálásá­ban, ezért a nyelvészek szövet­ségesüknek tekintik az újság­írókat - jelentette ki Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára hétfőn Vácott, a 27. Magyar Nyelv Hete rendezvénysorozat meg­nyitóján. Amint előadásában utalt rá: az idei programok hom­lokterében a sajtónyelv elem­zése áll. E téma azért aktuális, mert a korábbi évekhez képest megváltozott a médiák hely­zete, ami több negatívumot és előnyt is hozott magával. El le­het marasztalni a sajtót abban, hogy a pártállami idők öröksé­geként még mindig tartja magát a túlságosan merev, hivatalos nyelvezet, főként a rádióban és a tévében sok a durvaság, ami gyakran nyegle, szemtelen stí­lussal párosul, s az idegen sza­vak az indokoltnál nagyobb sze­repet kapnak. Több tekintetben viszont a köznyelv előnyére vált a sajtó. A lapok egymás közötti versenye elsősorban a cikkek címadásában olyan nyelvi lele­ményeket teremt, ami hozzájá­rul az általános szókincs bővíté­séhez is. Napirend előtt, több mint egy óra hosszán át tartott az a vita, amelyet Szabó Tamás tárca nél­küli miniszter kezdett az alapít­ványok ügyében. A miniszter azt mondta, a „közvélemény hergelése” miatt, főként sza­baddemokrata vádakra akar re­agálni, akik úgy tűnik, máris megkezdték választási kampá­nyukat, s „hisztérikus kijelenté­sekkel” akarják bizonygatni, hogy az alapítványok támoga­tása nem más a kormány részé­ről, mint vagyonkimentés, ami aláássa a demokráciát. Persze a vitában szót kért Kuncze Gábor (SZDSZ) frakci­óvezető, majd Kálmán Attila ál­lamtitkár, Gál Zoltán (SZDSZ) frakcióvezető is. (A vita halla­tán az embernek már mégis van olyan érzése, mégsem lehet minden rendben az alapítvá­nyok körül.) Erre a vitára érke­zett meg a díszpáholyba a Ro­mániai Magyarok Demokrati­kus Szövetségének parlamenti küldöttsége, Markó Béla és To­kaji György szenátorok vezeté­sével, akiket Szabad György házelnök meleg szavakkal üd­vözölt. A tárgysorozat szerint, jó há­rom hónapos szünet után ismét folytatta a T. Ház az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sáról szóló törvényjavaslat rész­letes vitáját, majd csekély ér­deklődés után a házelnök le­zárta. Csak megjegyezzük: az alkotmány 1989 óta tartalmazza a „nép ügyvédje” intézményé­nek létrehozását... Késő estig a parlament több törvényjavaslat vitáját folytatta, illetve kezdte el, így ismét szó volt a frekvenciagazdálkodás­ról, a magyar állampolgárság­ról, az önkormányzatok költ­ségvetési támogatásáról. S. J. \ A „Terítéken” a sajtónyelv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents