Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám

1993. április 16., péntek 5 Visszaemlékezés — Kulturális hívogató Egy évszázaddal ezelőtt Jászladány szinte teljesen porig égett Tizennyolc órán keresztül zúgtak a vészharangok Az Uvegfígurák premierje Törocsik Marival A Los Andinos koncertje Jászberényben Készül az Önkormányzati kabaré A Tartuffe: Koltai Róbert és Spolarics Andrea Pusztító tűzvész Jász-La- dányban, írta a Jászság című korabeli újság 1893. április 22.-én megjelent számában Hild Viktor újságíró. Nagyköz­ségünkben még ma is igen so­kan emlékeznek, különösen az idősek közül arra, hogy apáik­tól, nagyapáiktól hallottak arról a tűzvészről, amely Jászladány, akkor a Jászság negyedik leg­nagyobb „városát” érte 1893. április 17.-én, 12.30 órakor. Éppen 100 éve annak, hogy ez a „megdöbbentő szerencsét­lenség”, ahogy írta a korabeli újság, bekövetkezett és elpusztí­totta a település „nagydab”-nak nevezett részét. 119 lakóházat, több száz melléképületet, ben­nük az élő állatokat és minden értéket, amelyek az épületekben voltak. A korabeli feljegyzések szerint ezen a szerencsétlen na­pon viharos szél fújt. A tűzvész keletkezése gyermekek gyufá­val történt játszadozásának kö­vetkezménye volt. Özv. Mészáros Balázsné háza a város Rékas felé néző észak-nyugati részén állott, en­nek udvarán játszottak déltájban gyermekei. Látta őket hancú- rozni szomszéduk. Furcsa Fe­renc, aki tanúsította, hogy igen rossz, vásott gyerekek voltak, akiket néhány nappal előbb is gyújtogatáson értek. A szom­széd előérzetből át-át nézett Mészárosék portájára. Déltáj­ban a disznóólból látta kisza­ladni a gyerekeket, de nem tu­lajdonított semmi különöset az estenek. A szomszéd is befor­dult a házába. Alig pár perc múlva a disznóól lángokban ál­lott. Az égő üszkét magasra ra­gadta a vihar és mint megannyi gyújtogató fáklyát hordta szét. Néhány pillanat alatt a két há­zon kívül lángra lobbant másik 10-20 ház is. A harangok félreverését 12.30-kor kezdték meg, hogy azt 18 órán át szüntelenül foly­tassák. A vészjelzés után a város négy fecskendője azonnal kivo­nult a tűzhöz. Egy törvényszéki boncolás miatt az ott időző dr. Cseh József, a Jász-Alsójárás főszolgabírója azonnal átvette a vezetési munkálatokat, de mire a vész színhelyére ért, már 25 ház égett. A tűz rettenetesen gyorsan terjedt, kb. 14 óra táj­ban már 150 épület állt lángok­ban. Az épületek mind nádfedé- sűek voltak, iszonyatos láng­tenger volt, a széles utakon futni is éltveszélyt jelentett. Kluzs József rendőr őrmester ilyen poklok között is 5 gyer­meket mentett ki bátorsága árán az égő házakból. Az egyik égő házból még kimentette Karkus Borbálát, aki 93 éves volt, de az idős asszony az elszenvedett égési sérüléseibe később bele­halt. Az idős asszony lányát, a 66 éves Paroczai Alajosné Bíró Máriát is megmentette, aki éde­sanyja mentése során került életveszélybe. Dr. Cseh József főszolgabíró azonnal sürgönyözött segítsé­gért Nagy nevezetű kisasz- szony-postamestemő útján, aki férfias bátorsággal tette a dol­gát. Többek között sürgönyt küldtek Szolnok város alispánja részére, aki a következő távira­tot küldte a budapesti polgár- mesterhez „Jász-Ladány lán­gokban áll. Kérünk a tűzoltás vezetéséhez értő közeget kikül­deni.) Hajdú alispán.” Azonnal útbaindult vonattal Budapestről Erdélyi János tűz­oltó tiszt. A helyszínre időköz­ben megérkezett Hajdú Sándor, szolnoki alispán, Klényer Jó­zsef törvényszéki bíró, Kiss ne­vezetű tűzoltóparancsnok és Bencze csendőrhadnagy, akik­nek intézkedéseivel folytatódott a mentés. A segítség a tűz elol­tására elsőként Jászalsószent- györgyről érkezett, de csak ké­zierők jöttek, fecskendő nem. Utánuk a Kohner-féle urada­lomból már fecskendők is ér­keztek. Délután 16 óra tájban Jászapátiról két fecskendővel és Jászkisérről egy fecskendővel szaporodott a felszerelés, este 19 óra tájban egy fecskendő még Alattyánból is érkezett. Jászberényből 19 óra tájban ér­kezett meg egy Hidrofor fecs­kendő, melyet váltott lovakkal, alig több mint két óra alatt von­tattak Jászladányig, ez az egy fecskendő a többiekhez képest csodát művelt, mert 2 sugárból ontotta a vizet. Ifj. Bath Endre kezelte ezt a szert Hajnali három óráig szakadatlanul. Másnap reggelre ifj. Bathó Endre visz- szavitte a hidrofort Jászbe­rénybe, melyet megköszönni akart, de ott rászóltak, nemoda- buda: 2 forint 20 krajcárt kellett fizetni érte, ki is fizette, melyről nyugtát is kapott. A nyugta va­lószínű, hogy a múzeumban ma is fellelhető lenne. A nagy tűz oltásába este 20 óra tájban még bekapcsolódtak a mihálytelki és a jákóhalmiak is 2, illetve 1 fecskendővel. 21 óra volt, amikor különvonattal Szolnokról megérkezett a 38-as gyalogezred egy százada 84 fő­vel, és bekapcsolódtak a tűz tel­jes oltásába. Hajdú alispán ke­mény paranccsal rendelkezett, hogy a tűz reggelre eloltva le­gyen. Szerencse a szerencsét­lenségben, hogy este 20 óra kö­rül a viharos szél kezdett alább­hagyni, ami könnyítette a tűz ol­tását és tovaterjedését. A gyalogezred katonái egész éjszaka kettesével járőröztek, a tűzoltás irányítását ekkor már Erdélyi és Kiss tűzoltó tisztek végezték. Volt egy község, ahonnan a felhívás ellenére sem küídtek segítséget és volt hely­ben egy kovács is, aki vonako­dott a segítség adással, mond­ván, hogy „neménvagyok a község kovácsa”, ezt az embert a katonák az ágyból húzták ki és kötelezték a víz hordására. Eze­ket a korabeli újság azért írta ki, hogy mások számára is tanulság legyen. A nagy tűz másnap, kedden reggel 6 óra után lett eloltva. 1000 jászladányi ember vált a tűz miatt hajléktalanná. Az anyagi kár több, mint 300.000 arany forintot tett ki. A leégett házak egy része biztosítva volt a különböző biztosító társasá­goknál. Arról viszont nincs adat, hogy mennyiben tudták segíteni a rászorulókat... Hajdú Sándor alispán, aki kint tartózkodott a helyszínen, közölte az elöljárósággal, hogy a megyénél olcsó kölcsönöket fog kieszközölni a tönkrement gazdaság és a leégett házak új­jáépítéséhez. A korabeli újságokban felhí­vás jelent meg a jász községek­hez a segélyezés elkezdésére. Már a nagy tűz másnapján meg­indult az önkéntes segélyek összegyűjtése. Az első kibocsáj- tott gyűjtőíven az újság szerint; dr. Izsó Lajos, akkori községi Szent Flórián szobra felújítva várja a megemlékezőket orvos 500 forint összeget jegy­zett és fizetett. Dr.Izsó Lajosról Jászladányban ma is utca van elnevezve. A kiséri bank ladányi fiókja 50 forinttal segélyezett. Jászki- sér község 200 forint értékű élelmiszert küldött, de a további adományozásokban a jászköz­ségekben lakók igen sokan je­leskedtek, amit a korabeli Jás­zság újság névszerint le is kö­zölt. Jászladány község akkori lakossága hálából és a nagy tűzre emlékezve közadakozás­ból 1897 évben a „nagydabi” részen megépíttetett egy Szent Flórián szobrot, mivel őt tartot­ták a tüzek, illetve a segélyezés példaképének. Jászladányban évtizedeken keresztül minden év április 17-én, déli fél egykor meghúz­ták a templom minden harang­ját, figyelmeztetésül arra a nagy tragédiára, ami 1893. április 17-én érte a község lakosságát. Most a 100. éves évfordulóra újra felújítva várja a Szent Fló­rián szobra a ma élő lakosságot az emlékezésre, a tisztelet- adásra azoknak az akkor élt embereknek, akik elszenvedték a tragédiát és, akik segítettek a rászorulóknak a bajban. Visszaemlékezve, gyermek­koromban még a templom tor­nyán éjjel-nappal toronyőrök teljesítettek szolgálatot, ahon­nan figyelték a várost, s ha tüzet észleltek, félreverték a harangot és jelezték, hogy merre van a tűz. Minden éjszaka a tornyot körüljárva, hangosan énekelték figyelmeztetésül, meg talán azért, hogy ezzel is jelezzék, hogy ébren vannak: „Tűzre, vízre vigyázzatok, hogy károkat ne valljatok”. A figyelmeztetés nekünk, a ma élő emberek szá­mára is időszerű lehet. Forrásanyagul a Jászberény és Vidéke Jászság című újság 1893. április 22-i számát hasz­náltuk, melyet a Szolnok Me­gyei Levéltárban, dr. Cseh Géza segítségével jegyezhettünk le. Gavaldik Mihály nyugdíjas önkéntes tűzoltó Sziráki Benedek polgármester Sári Ferenc tűzoltó százados Szolnok. Brechtet próbál Fodor Tamás, a Házitanító című kétré­szes „bábjátékot”, Taub János irányításával javában tartanak az Uvegfígurák próbái és épp a minap kezdődtek el az olvasó- próbái egy úgynevezett Önkor­mányzati kabarénak - jutalomjá­ték a közönségnek, aféle ráadás az évadra -, melynek szövegét Spiró György, a direktor írta, s ő maga is rendezi a közéleti tár­gyú játékot - az első ilyen pró­bálkozást a Szigligetiben. Erre mondják: lázas munka folyik a színház műhelyében. Három bemutatót is ígér a társulat a következő hetekben. Közülük a legközelebbi a Tenessee Willi- ams-dráma premierje, amelyre április 23-án este a szokásos pénteki napon kerül sor. Egy ritkán játszott színpadi mű be­mutatóját láthatja a közönség, amelyben az egyik szerepet, az anyáét Törőcsik Mari játssza, aki újra színre lép a Szigligeti­ben. Ő Amanda Wingfield, akit a szerző maga így jellemez: ala­csony, törékeny asszony, aki annál nagyobb, bár zavaros vi­talitással, lázasan kapaszkodik egy letűnt korszakba és környe­zetbe. Amanda nem paranoiás, de életvitele az. Jócskán van miért kritizálni őt, s mindene­setre legalább annyira szeretni- és szánnivaló, mint amilyen ne­vetséges. Feltétlenül van benne kitartás és egyfajta hősiesség és bár rögeszméi időnként akarat­lanul is kegyetlenné teszik, tö­rékeny alakjában sok a gyen­gédség. A többi szerepben Moldvai Kiss Andrea, Mucsi Zoltán és Kerekes László mu­tatkozik be. Egyébként a színház napi programja a következőképpen alakul: ma este 7-kor a Tartuffe (Mezőgép-bérlet) és 17-én este is Moliere komédiája látható (Berky-bérlet), továbbá 27-én kedden délután 3 órai kezdettel (bérletszünetben) szintén a Tar­tuffe szerepel a programban. A gyermekeknek 28-án, csütörtö­kön délután 2 órától mutatják be A kisfiú meg az oroszlánok című játékot, s ugyanezen a na­pon este 7 órakor a Dollárpapa kerül a színre (Jászai-bérlet). A zenés vígjátékot meg lehet te­kinteni másnap, április 30-án pénteken este is (Jászai-bérlet). Egyéb estéken az Üvegfigurák szerepel: 22-én csütörtökön a Soós-bérlet tulajdonosai tekint­hetik meg, 23-án este premier (Szigligeti-bérlet), 24-én és 25-én ugyancsak az Üvegfigu­rák - az előző este az Ibl-bérle- teseké, az utóbbin a Kiss Má­nyi-bérlet tulajdonosai vesznek részt; 28-án szerdán is a Ten­nessee Williams-drámát játsz- szák (Tímár-bérlet) délutáni előadásban, kezdete 3-kor. Egy alkalommal a Godot-ra várva is szerepel április hónap program­jában - 28-án sZSrda este látható fél nyolctól a Stúdiószínpadon. A Szigligeti Színházban rende­zik április 26-án 7 órai kezdettel a Lézeres divatshow-t, a szín­ház művészeinek közreműkö­désével. A Szolnoki Városi Művelő­dési Központban az alábbi programok várják a nézőket, az érdeklődőket: ma délután 5-kor nyílik a Fotógalérián Holocsi Kálmán kiállítása - este 7-től pedig az aulában Jazz Café címmel rendeznek könnyűzenei hangversenyt - nemzetközi mu­zsikusok részvételével. Vasár­nap a színházteremben délután 3-tól a ’93-as Ki mit tud? me­gyei döntőjét tartják. Kedden, 20- án a szandaszőlősi művelő­dési házban japán napot sze- veznek, délután kiállítás látható japán babákból és játékokból, valamint játszóházat terveznek. 21- én szerdán 7 órakor: Zámbó Jimi-koncert. 25-én vasárnap este 6-kor a színházteremben a Barna Gyöngyök zenés, táncos műsor Cigány folklór címmel, végül 27-én kedden 5 órától Diák Thália, a színházteremben rendezik meg a Szolnoki Diák­napok ’93 programját. A köz­pont galériáján tekinthetők meg április 18-ig, naponta 13-tól 18-ig Ligárt Márta képei, fest­ményei. A hónap utolsó heté­ben, a szolnoki diáknapok kere­tében rendezik: április 28-án este 6-kor Humorfesztivál, Bach Szilvia, Maksa Zoltán, Ördögh Ottó valamint diákhu­moristák; 30-án 21 órakor a Los Andinos koncertje a Tiszaligeti Sportcsarnokban. A mozik mű­sorából: a Tallinn moziban játsszák az amerikai rajzfilmet, a Charlie-t, azaz minden kutya a mennybe jut című alkotást, amely egy betyárosan elbűvölő németjuhászt ábrázol, aki min­dig képes egy ászt elővarázsolni az ingujjából és látszólag nyers modora érző szívet takar, fő­hőse ennek az elragadó filmnek. A megyei rendőrfőkapitány­ság első emeleti aulájában Szabó László szobrászművész alkotásai tekinthetők meg - mindennap április 30-ig. A Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának földszintjén április 19- től Nagy László Útiképek kiállítása látható. A jászberényi kulturális események közül: 16-án este 7-kor a Dérynében a Los Andi­nos koncertje - majd 22-én 10 órától a művelődési központ színháztermében a szakmunkás- tanulók és középiskolások bér­leti hangaversenye. Karcagon április 19-én fél nyolc órai kezdettel a Déryné Művelődési Központ színház- termében a kecskeméti Katona József színház vendégszerepei: Eiseman Egy csók és más semmi című operettjét mutatják be. Ugyanezen a napon délután 2 órától a városi könyvtárban rendezik meg a Kazinczy-ver- seny karcagi döntőjét. Április 21-én a zeneiskolai tanárok ad­nak hangversenyt a művelődési központban, 18 órakor. A hónap 26 napjától várja a látogatókat az Ásványékszerek és ásványok című tárlat - Szombathy András gyűjteményéből - ugyancsak a Dérynében. Izgalmasnak ígér­kezik az árpilis 30-án kezdődő nonstop vetélkedő - szervezi a Gyermekek Háza -, amelyen családi és baráti közösségek vesznek részt játékos versen­gésben - a vetélkedés május 1-jén zárul könnyűzenei hang­versennyel. Karcag vendége lesz a hónap végén a székelyke­resztúri általános iskola gyer­mekkórusa - 23-án Kunhegye­sen, a református templomban, majd 25-én a karcagi nagytemp­lomban, mindkét alkalommal 6 órakor hangversenyt adnak. Mezőtúron 19-én délután 2 órakor rendezik meg a Ka­zinczy nevét viselő szépkiejtési verseny városi döntőjét a Mó­ricz Zsigmond könyvtárban; 20- án délelőtt a Petőfi úti szín­házteremben 10 órától a Nem­zeti Filharmónia hangversenye középiskolásoknak; 21-én Té­nyek és vélekedések az ufokuta- tásban címmel elődás Hargitai Károly részvételével, színhelye a közösségi ház - 22-én és 23-án megyei fafúvós verseny a zene­iskolában; 23-án este a Szolnoki Fúvósötös ad hangversenyt a közösségi házban 6 órai kezdet­tel. A II. Szép Ernő művészeti szemle bemutatóit pedig 23-24-én tartják, 9 órától a Pe­tőfi úti színházteremben. Jászladány „nagydabi” része (Varga József festménye, 1913) Ligárt Márta kiállításán Jelenet a Charlie-ból

Next

/
Thumbnails
Contents