Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-16 / 88. szám
1993. április 16., péntek 5 Visszaemlékezés — Kulturális hívogató Egy évszázaddal ezelőtt Jászladány szinte teljesen porig égett Tizennyolc órán keresztül zúgtak a vészharangok Az Uvegfígurák premierje Törocsik Marival A Los Andinos koncertje Jászberényben Készül az Önkormányzati kabaré A Tartuffe: Koltai Róbert és Spolarics Andrea Pusztító tűzvész Jász-La- dányban, írta a Jászság című korabeli újság 1893. április 22.-én megjelent számában Hild Viktor újságíró. Nagyközségünkben még ma is igen sokan emlékeznek, különösen az idősek közül arra, hogy apáiktól, nagyapáiktól hallottak arról a tűzvészről, amely Jászladány, akkor a Jászság negyedik legnagyobb „városát” érte 1893. április 17.-én, 12.30 órakor. Éppen 100 éve annak, hogy ez a „megdöbbentő szerencsétlenség”, ahogy írta a korabeli újság, bekövetkezett és elpusztította a település „nagydab”-nak nevezett részét. 119 lakóházat, több száz melléképületet, bennük az élő állatokat és minden értéket, amelyek az épületekben voltak. A korabeli feljegyzések szerint ezen a szerencsétlen napon viharos szél fújt. A tűzvész keletkezése gyermekek gyufával történt játszadozásának következménye volt. Özv. Mészáros Balázsné háza a város Rékas felé néző észak-nyugati részén állott, ennek udvarán játszottak déltájban gyermekei. Látta őket hancú- rozni szomszéduk. Furcsa Ferenc, aki tanúsította, hogy igen rossz, vásott gyerekek voltak, akiket néhány nappal előbb is gyújtogatáson értek. A szomszéd előérzetből át-át nézett Mészárosék portájára. Déltájban a disznóólból látta kiszaladni a gyerekeket, de nem tulajdonított semmi különöset az estenek. A szomszéd is befordult a házába. Alig pár perc múlva a disznóól lángokban állott. Az égő üszkét magasra ragadta a vihar és mint megannyi gyújtogató fáklyát hordta szét. Néhány pillanat alatt a két házon kívül lángra lobbant másik 10-20 ház is. A harangok félreverését 12.30-kor kezdték meg, hogy azt 18 órán át szüntelenül folytassák. A vészjelzés után a város négy fecskendője azonnal kivonult a tűzhöz. Egy törvényszéki boncolás miatt az ott időző dr. Cseh József, a Jász-Alsójárás főszolgabírója azonnal átvette a vezetési munkálatokat, de mire a vész színhelyére ért, már 25 ház égett. A tűz rettenetesen gyorsan terjedt, kb. 14 óra tájban már 150 épület állt lángokban. Az épületek mind nádfedé- sűek voltak, iszonyatos lángtenger volt, a széles utakon futni is éltveszélyt jelentett. Kluzs József rendőr őrmester ilyen poklok között is 5 gyermeket mentett ki bátorsága árán az égő házakból. Az egyik égő házból még kimentette Karkus Borbálát, aki 93 éves volt, de az idős asszony az elszenvedett égési sérüléseibe később belehalt. Az idős asszony lányát, a 66 éves Paroczai Alajosné Bíró Máriát is megmentette, aki édesanyja mentése során került életveszélybe. Dr. Cseh József főszolgabíró azonnal sürgönyözött segítségért Nagy nevezetű kisasz- szony-postamestemő útján, aki férfias bátorsággal tette a dolgát. Többek között sürgönyt küldtek Szolnok város alispánja részére, aki a következő táviratot küldte a budapesti polgár- mesterhez „Jász-Ladány lángokban áll. Kérünk a tűzoltás vezetéséhez értő közeget kiküldeni.) Hajdú alispán.” Azonnal útbaindult vonattal Budapestről Erdélyi János tűzoltó tiszt. A helyszínre időközben megérkezett Hajdú Sándor, szolnoki alispán, Klényer József törvényszéki bíró, Kiss nevezetű tűzoltóparancsnok és Bencze csendőrhadnagy, akiknek intézkedéseivel folytatódott a mentés. A segítség a tűz eloltására elsőként Jászalsószent- györgyről érkezett, de csak kézierők jöttek, fecskendő nem. Utánuk a Kohner-féle uradalomból már fecskendők is érkeztek. Délután 16 óra tájban Jászapátiról két fecskendővel és Jászkisérről egy fecskendővel szaporodott a felszerelés, este 19 óra tájban egy fecskendő még Alattyánból is érkezett. Jászberényből 19 óra tájban érkezett meg egy Hidrofor fecskendő, melyet váltott lovakkal, alig több mint két óra alatt vontattak Jászladányig, ez az egy fecskendő a többiekhez képest csodát művelt, mert 2 sugárból ontotta a vizet. Ifj. Bath Endre kezelte ezt a szert Hajnali három óráig szakadatlanul. Másnap reggelre ifj. Bathó Endre visz- szavitte a hidrofort Jászberénybe, melyet megköszönni akart, de ott rászóltak, nemoda- buda: 2 forint 20 krajcárt kellett fizetni érte, ki is fizette, melyről nyugtát is kapott. A nyugta valószínű, hogy a múzeumban ma is fellelhető lenne. A nagy tűz oltásába este 20 óra tájban még bekapcsolódtak a mihálytelki és a jákóhalmiak is 2, illetve 1 fecskendővel. 21 óra volt, amikor különvonattal Szolnokról megérkezett a 38-as gyalogezred egy százada 84 fővel, és bekapcsolódtak a tűz teljes oltásába. Hajdú alispán kemény paranccsal rendelkezett, hogy a tűz reggelre eloltva legyen. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy este 20 óra körül a viharos szél kezdett alábbhagyni, ami könnyítette a tűz oltását és tovaterjedését. A gyalogezred katonái egész éjszaka kettesével járőröztek, a tűzoltás irányítását ekkor már Erdélyi és Kiss tűzoltó tisztek végezték. Volt egy község, ahonnan a felhívás ellenére sem küídtek segítséget és volt helyben egy kovács is, aki vonakodott a segítség adással, mondván, hogy „neménvagyok a község kovácsa”, ezt az embert a katonák az ágyból húzták ki és kötelezték a víz hordására. Ezeket a korabeli újság azért írta ki, hogy mások számára is tanulság legyen. A nagy tűz másnap, kedden reggel 6 óra után lett eloltva. 1000 jászladányi ember vált a tűz miatt hajléktalanná. Az anyagi kár több, mint 300.000 arany forintot tett ki. A leégett házak egy része biztosítva volt a különböző biztosító társaságoknál. Arról viszont nincs adat, hogy mennyiben tudták segíteni a rászorulókat... Hajdú Sándor alispán, aki kint tartózkodott a helyszínen, közölte az elöljárósággal, hogy a megyénél olcsó kölcsönöket fog kieszközölni a tönkrement gazdaság és a leégett házak újjáépítéséhez. A korabeli újságokban felhívás jelent meg a jász községekhez a segélyezés elkezdésére. Már a nagy tűz másnapján megindult az önkéntes segélyek összegyűjtése. Az első kibocsáj- tott gyűjtőíven az újság szerint; dr. Izsó Lajos, akkori községi Szent Flórián szobra felújítva várja a megemlékezőket orvos 500 forint összeget jegyzett és fizetett. Dr.Izsó Lajosról Jászladányban ma is utca van elnevezve. A kiséri bank ladányi fiókja 50 forinttal segélyezett. Jászki- sér község 200 forint értékű élelmiszert küldött, de a további adományozásokban a jászközségekben lakók igen sokan jeleskedtek, amit a korabeli Jászság újság névszerint le is közölt. Jászladány község akkori lakossága hálából és a nagy tűzre emlékezve közadakozásból 1897 évben a „nagydabi” részen megépíttetett egy Szent Flórián szobrot, mivel őt tartották a tüzek, illetve a segélyezés példaképének. Jászladányban évtizedeken keresztül minden év április 17-én, déli fél egykor meghúzták a templom minden harangját, figyelmeztetésül arra a nagy tragédiára, ami 1893. április 17-én érte a község lakosságát. Most a 100. éves évfordulóra újra felújítva várja a Szent Flórián szobra a ma élő lakosságot az emlékezésre, a tisztelet- adásra azoknak az akkor élt embereknek, akik elszenvedték a tragédiát és, akik segítettek a rászorulóknak a bajban. Visszaemlékezve, gyermekkoromban még a templom tornyán éjjel-nappal toronyőrök teljesítettek szolgálatot, ahonnan figyelték a várost, s ha tüzet észleltek, félreverték a harangot és jelezték, hogy merre van a tűz. Minden éjszaka a tornyot körüljárva, hangosan énekelték figyelmeztetésül, meg talán azért, hogy ezzel is jelezzék, hogy ébren vannak: „Tűzre, vízre vigyázzatok, hogy károkat ne valljatok”. A figyelmeztetés nekünk, a ma élő emberek számára is időszerű lehet. Forrásanyagul a Jászberény és Vidéke Jászság című újság 1893. április 22-i számát használtuk, melyet a Szolnok Megyei Levéltárban, dr. Cseh Géza segítségével jegyezhettünk le. Gavaldik Mihály nyugdíjas önkéntes tűzoltó Sziráki Benedek polgármester Sári Ferenc tűzoltó százados Szolnok. Brechtet próbál Fodor Tamás, a Házitanító című kétrészes „bábjátékot”, Taub János irányításával javában tartanak az Uvegfígurák próbái és épp a minap kezdődtek el az olvasó- próbái egy úgynevezett Önkormányzati kabarénak - jutalomjáték a közönségnek, aféle ráadás az évadra -, melynek szövegét Spiró György, a direktor írta, s ő maga is rendezi a közéleti tárgyú játékot - az első ilyen próbálkozást a Szigligetiben. Erre mondják: lázas munka folyik a színház műhelyében. Három bemutatót is ígér a társulat a következő hetekben. Közülük a legközelebbi a Tenessee Willi- ams-dráma premierje, amelyre április 23-án este a szokásos pénteki napon kerül sor. Egy ritkán játszott színpadi mű bemutatóját láthatja a közönség, amelyben az egyik szerepet, az anyáét Törőcsik Mari játssza, aki újra színre lép a Szigligetiben. Ő Amanda Wingfield, akit a szerző maga így jellemez: alacsony, törékeny asszony, aki annál nagyobb, bár zavaros vitalitással, lázasan kapaszkodik egy letűnt korszakba és környezetbe. Amanda nem paranoiás, de életvitele az. Jócskán van miért kritizálni őt, s mindenesetre legalább annyira szeretni- és szánnivaló, mint amilyen nevetséges. Feltétlenül van benne kitartás és egyfajta hősiesség és bár rögeszméi időnként akaratlanul is kegyetlenné teszik, törékeny alakjában sok a gyengédség. A többi szerepben Moldvai Kiss Andrea, Mucsi Zoltán és Kerekes László mutatkozik be. Egyébként a színház napi programja a következőképpen alakul: ma este 7-kor a Tartuffe (Mezőgép-bérlet) és 17-én este is Moliere komédiája látható (Berky-bérlet), továbbá 27-én kedden délután 3 órai kezdettel (bérletszünetben) szintén a Tartuffe szerepel a programban. A gyermekeknek 28-án, csütörtökön délután 2 órától mutatják be A kisfiú meg az oroszlánok című játékot, s ugyanezen a napon este 7 órakor a Dollárpapa kerül a színre (Jászai-bérlet). A zenés vígjátékot meg lehet tekinteni másnap, április 30-án pénteken este is (Jászai-bérlet). Egyéb estéken az Üvegfigurák szerepel: 22-én csütörtökön a Soós-bérlet tulajdonosai tekinthetik meg, 23-án este premier (Szigligeti-bérlet), 24-én és 25-én ugyancsak az Üvegfigurák - az előző este az Ibl-bérle- teseké, az utóbbin a Kiss Mányi-bérlet tulajdonosai vesznek részt; 28-án szerdán is a Tennessee Williams-drámát játsz- szák (Tímár-bérlet) délutáni előadásban, kezdete 3-kor. Egy alkalommal a Godot-ra várva is szerepel április hónap programjában - 28-án sZSrda este látható fél nyolctól a Stúdiószínpadon. A Szigligeti Színházban rendezik április 26-án 7 órai kezdettel a Lézeres divatshow-t, a színház művészeinek közreműködésével. A Szolnoki Városi Művelődési Központban az alábbi programok várják a nézőket, az érdeklődőket: ma délután 5-kor nyílik a Fotógalérián Holocsi Kálmán kiállítása - este 7-től pedig az aulában Jazz Café címmel rendeznek könnyűzenei hangversenyt - nemzetközi muzsikusok részvételével. Vasárnap a színházteremben délután 3-tól a ’93-as Ki mit tud? megyei döntőjét tartják. Kedden, 20- án a szandaszőlősi művelődési házban japán napot sze- veznek, délután kiállítás látható japán babákból és játékokból, valamint játszóházat terveznek. 21- én szerdán 7 órakor: Zámbó Jimi-koncert. 25-én vasárnap este 6-kor a színházteremben a Barna Gyöngyök zenés, táncos műsor Cigány folklór címmel, végül 27-én kedden 5 órától Diák Thália, a színházteremben rendezik meg a Szolnoki Diáknapok ’93 programját. A központ galériáján tekinthetők meg április 18-ig, naponta 13-tól 18-ig Ligárt Márta képei, festményei. A hónap utolsó hetében, a szolnoki diáknapok keretében rendezik: április 28-án este 6-kor Humorfesztivál, Bach Szilvia, Maksa Zoltán, Ördögh Ottó valamint diákhumoristák; 30-án 21 órakor a Los Andinos koncertje a Tiszaligeti Sportcsarnokban. A mozik műsorából: a Tallinn moziban játsszák az amerikai rajzfilmet, a Charlie-t, azaz minden kutya a mennybe jut című alkotást, amely egy betyárosan elbűvölő németjuhászt ábrázol, aki mindig képes egy ászt elővarázsolni az ingujjából és látszólag nyers modora érző szívet takar, főhőse ennek az elragadó filmnek. A megyei rendőrfőkapitányság első emeleti aulájában Szabó László szobrászművész alkotásai tekinthetők meg - mindennap április 30-ig. A Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának földszintjén április 19- től Nagy László Útiképek kiállítása látható. A jászberényi kulturális események közül: 16-án este 7-kor a Dérynében a Los Andinos koncertje - majd 22-én 10 órától a művelődési központ színháztermében a szakmunkás- tanulók és középiskolások bérleti hangaversenye. Karcagon április 19-én fél nyolc órai kezdettel a Déryné Művelődési Központ színház- termében a kecskeméti Katona József színház vendégszerepei: Eiseman Egy csók és más semmi című operettjét mutatják be. Ugyanezen a napon délután 2 órától a városi könyvtárban rendezik meg a Kazinczy-ver- seny karcagi döntőjét. Április 21-én a zeneiskolai tanárok adnak hangversenyt a művelődési központban, 18 órakor. A hónap 26 napjától várja a látogatókat az Ásványékszerek és ásványok című tárlat - Szombathy András gyűjteményéből - ugyancsak a Dérynében. Izgalmasnak ígérkezik az árpilis 30-án kezdődő nonstop vetélkedő - szervezi a Gyermekek Háza -, amelyen családi és baráti közösségek vesznek részt játékos versengésben - a vetélkedés május 1-jén zárul könnyűzenei hangversennyel. Karcag vendége lesz a hónap végén a székelykeresztúri általános iskola gyermekkórusa - 23-án Kunhegyesen, a református templomban, majd 25-én a karcagi nagytemplomban, mindkét alkalommal 6 órakor hangversenyt adnak. Mezőtúron 19-én délután 2 órakor rendezik meg a Kazinczy nevét viselő szépkiejtési verseny városi döntőjét a Móricz Zsigmond könyvtárban; 20- án délelőtt a Petőfi úti színházteremben 10 órától a Nemzeti Filharmónia hangversenye középiskolásoknak; 21-én Tények és vélekedések az ufokuta- tásban címmel elődás Hargitai Károly részvételével, színhelye a közösségi ház - 22-én és 23-án megyei fafúvós verseny a zeneiskolában; 23-án este a Szolnoki Fúvósötös ad hangversenyt a közösségi házban 6 órai kezdettel. A II. Szép Ernő művészeti szemle bemutatóit pedig 23-24-én tartják, 9 órától a Petőfi úti színházteremben. Jászladány „nagydabi” része (Varga József festménye, 1913) Ligárt Márta kiállításán Jelenet a Charlie-ból
