Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

2 Körkép 1993. április 15., csütörtök Ruckoj marad Moszkva. Az orosz alel- nök parlamenti képviselők előtt kedden kijelentette: nem kíván lemondani tisz­téről. Alekszandr Ruckoj szerint a tavaszi mezőgaz­dasági munkák, a vetés si­ralmas állása tudatos akció eredménye: egyesek így próbálják „koldulásra” kényszeríteni Oroszorszá­got. Ruckoj, aki alelnökként a mezőgazdaság irányításá­ért felel, közölte: még leg­alább 3-4 év kell, hogy a mezőgazdaság elérje az 1990-es szintjét. Tilalmi mérleg Róma. A NATO egyik szóvivője a vicenzai pa­rancsnokságon megvonta a boszniai berepülési tilalom ellenőrzését szolgáló had­művelet első napjának mér­legét: az első napon 30 va­dászgép tartott járőrszolgá­latot a boszniai légtérben. Összesen 51 NATO-gép emelkedett a levegőbe, de nem találkoztak egyetlen szerb repülőgéppel vagy he­likopterrel sem - mondta. Pokolgép robbant Tyr. Három izraeli ka­tona meghalt és kettő meg­sebesült kedden Dél-Liba- nonban az elmúlt félév leg­súlyosabb pokolgépes me­rényletében - közölték izra­eli biztonsági források. A Reuter jelentése szerint iránbarát gerillák robbantot­ták fel az út mentén elhe­lyezett pokolgépet, amikor az izraeli járőrök a „bizton­sági övezet” peremén lévő Kantara falu közelébe értek járműveikkel. Olasz kampány Róma. Utolsó hetébe lé­pett az olaszországi népsza­vazás kampánya. A refe­rendumot kezdeményező Mario Segni - aki két hete kilépett a kereszténydemok­rata pártból - kijelentette, hogy a szavazásnak átütő, legalább 60 százalékos többséggel kell végződnie az „igen” mellett. Kivégzés Irakban New York. Irakban kivé­gezték Abdul-Vahhab volt iraki belügyminisztert, akit Szaddám Húszéin váltott le posztjáról 1991-ben. A hír­ről az AP számolt be hétfőn Nicosiába érkezett, nevük elhallgatását kérő irakiak elmondása alapján. A Ba- ath-párt hajdani magas rangú vezetőjén, Szaddám Húszéin elnök egykori bi­zalmasán múlt hónapban hajtották végre a halálos íté­letet. Gyűlések és sztrájkok Bukarest. Bár a nagy román szakszervezetek által hétfőre szervezett tiltakozó gyűlések és felvonulások, figyelmeztető sztrájkok nem érték el a szervezők ál­tal előre kilátásba helyezett méreteket, a keddi bukaresti kommentárok egyöntetűek abban, hogy a kormánynak nem sikerült megakadá­lyoznia a nagyszabású mozgósítást és a szakszer­vezeti akció jóval nagyobb veszélyt jelent számára, mint legutóbb az ellenzék parlamenti bizalmatlansági indítványa. Főtitkári út Róma. Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára kedden tíz­napos látogatásra Olaszor­szágba érkezett. Zsúfolt programja keretében Tori­nóban részt vesz a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet (ILO) egy szemináriumán, majd előadást tart a római szenátusban az ENSZ bé­kediplomáciájáról. JÁSZBERÉNYI KEDVENC. - Én egy bengáli tigriskölyök vagyok. Három testvéremmel együtt néhány hete jöttem a világra a jászberényi állatkertben. Délelőttönként a sza­bad ég alatt egy járókában játszadozunk a látogatók nagy örömére. Fotó: I. Cs. A húsháború vesztese a Solami Megölte a négy gyereke anyját Első fokon tíz évre ítélték (Folytatás az 1. oldalról) kitörő örömmel az EGK várat­lan lépését. Éppen a darabolt sertéshús-export fellendülésé­nek időszakában jött az eladat­lan hús- és tejtermékhegyekkel küszködő nyugat-európai or­szágok döntése, s ez 60-80 ton­nányi hús kivitelét hiúsította meg, mintegy 12-15 ezer dollár értékben - mondotta kérdé­sünkre válaszolva Dóra László, a Solami kereskedelmi igazga­tóhelyettese. Emellett a magyar válaszlépés is érezteti hatását a (folytatás az 1. oldalról) tanúja volt a T. Ház. Szabad György meghívására érkezett hazánkba a Horvát Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége, Stipe Misic elnök vezetésével. A díszpáholyban helyet foglaló küldöttséget úgy is köszöntötte a házelnök, mint a szomszédos Horvát Köztársaság első kül­döttségét a Magyar Országgyű­lésben. A déli sajtótájékoztatók sorá­ban az SZDSZ házigazdája Kis Zoltán jászberényi képviselő volt, aki két társával aktuális mezőgazdasági témákról mondta el pártja véleményét, így természetesen az EK állat­cégnél, hiszen az utóbbi időben vészesen lecsökkent hazai szar­vasmarha-állomány miatt a So­lami hetente 60 tonna marha­húst kénytelen behozni nyugat­ról. Ha huzamosabb ideig eltart a határzár, akkor egyrészt gon­dot okoz majd az itt maradó ex­port árualap elhelyezése, más­részt pedig az import kiváltása, s ez a kettős piaci hatás bizony árváltozásokat indukálhat jóné- hány terméknél - vélik a Sola- minál. zárlatáról is. Délután a kérdé­sek, interpellációk sorában hiá­ba vártuk Körösi Imre (MDF) hetek óta bejelentett interpellá­cióját, amelynek már a címe is érdekes: azt kérdezte volna a miniszterelnöktől, hogy „ki személy szerint a felelős a nem­zetromboló privatizációért?” Utóbb jelentették be a Tiszaug- ról elszármazott képviselő (aki korábban a búzaimport, kenyér­ár ügyben vált híressé) elha­lasztotta interpellációját. A délutáni szünet után, késő estig határozathozatalokkal fe­jezte be a tavaszi ülésszak 21. plenáris ülését a parlament. S.J. Termelői áremelkedés A termelői árak februárban az előző hónaphoz képest kis­mértékben, 0,5 százalékkal emelkedtek. Az előző hónap­ban, januárban a drágulás 3 szá­zalékot ért el - minderről a köz­ponti Statisztikai Hivatal szer­dán tájékoztatta az MTI-t. A KSH tájékoztatása szerint feb­ruárban a termelői árakon belül a belföldi értékesítés árindexe 0,8 százalékkal emelkedett, szemben a januári 2,7 százalék­kal. Az ipari export drágulása februárban 1,2 százalékot tett ki, valamivel meghaladva a ja­nuári 1 százalékos árindexet. Februárhoz képest, 12 hóna­pot vizsgálva, az ipari termelői árak 13,1 százalékkal növeked­tek. Ennél valamivel jobban emelkedett a belföldi értékesítés árszínvonala. A drágulás 13,9 százalékot tett ki. (MTI)- Magyarországon ma külö­nös jelentősége van a nemzeti örökségnek, ezen belül is az épített környezet legértékesebb részét alkotó műemlékeknek. Újra teljes szívvel lehet, szabad, sőt kell merítenünk a nemzeti múlt értékeiből, hogy legyen alap, amin tovább építkezhe­tünk. Ezekkel a szavakkal nyi­A most 37 éves karcagi Csík Gyula még 1979-ben kötött há­zasságot. Szerelmi volt az a ja­vából, és az esztendők során négy gyermekük született. Elő­ször segédmunkásként dolgoz­tak, majd úgy határoztak, hogy Kunhegyesen építenek. Tető alá is került az otthonuk, igaz, még sok-sok pénz kellett volna a to­vábbi törlesztésekhez, amikor megszűnt a munkaviszonya. Csík Gyulát nem olyan fából faragták, hogy feladta volna, ezért újrakezdési kölcsönt vett fel, és sertéshizlaláshoz fogott. A törlesztéseket fizetni kellett, így a pénzügyi helyzet nem ép­pen zökkenőmentesen alakult. Sokasodtak a veszekedések, a férj egyre ingerültebben, fékte­len indulattal viszonyult a ko­rábban szeretett nőhöz. Ráadá­sul az asszony válni akart, és ta­valy januárban a négy gyerek­kel elköltözött kunhegyesi ott­honukból. A férj sorozatos békí­tési kísérletei nem vezettek eredményre. Tavaly augusztus 4-e azután végzetes napnak bizonyult. A férj Karcagról Kunhegyesre utazott megtudni: mit csinál, kivel él a tőle elhidegült fele­sége. Találkoztak is: az asz- szony az egyik sörözőben ült egy társaságban. Odament hozzá, és valami olyasmire „Együtt, egymásért, soha egymás ellen”. E nemes gondo­lat jegyében rendezik meg az első magyarországi Páneurópa- kultúrfesztivált június 10. és 13. között Budapesten és környé­kén. A Német Kultúregyesület és a Dunai Svábok Egyesülése által kezdeményezett művészeti találkozót ezentúl minden év­ben Űrnapján tartják meg. A nemzetközi kulturális találkozó részeként megrendezik a dunai tóttá meg Gyurkó János kör­nyezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter a Műemléki Vi­lágnap eseménysorozatát szer­dán Gyöngyösön. A miniszter hangsúlyozta: a műemlékek védelmében elvég­zendő fontos feladatokhoz csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre a szükséges felté­kérte: jöjjön vissza, a gyereke­ket ne verje szét, ne kerüljenek menhelybe. A nő hajthatatlan­nak bizonyul, és úgy tűnik Csík Gyula erre is készült. Előkapott egy huszonkilenc és fél centi­méter hosszúságú nagykést, majd négyszer a meglepett asz- szonyba szúrta. Olyan pillana­tok alatt játszódott le a családi tragédia, hogy közbeavatkozás­ról szó sem lehetett. A megszúrt sikoltott, majd az úttestre zu­hant. A napról a jelenlévők húz­ták árnyékba, és annyi ereje még maradt, hogy megkérje az egyik ott lévő rokonát: vigyáz­zon a gyerekekre, mert „...ezért kap a Gyula legalább tíz-tizenöt évet” - suttogta, és többet nem szólt. A szurkáló iszonyatos dühében a társaságban lévő fér­fit is meg akarta ölni, de az el­szaladt. Erre a kést önmaga felé fordította és a hasába vágta. A szúrása belső részeket is ért, őt sikerült megmenteni. Az asz- szony is kórházba került, de életveszélyes sérülésein a leg­gondosabb ápolás sem segített. Az ügyet első fokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, dr. Jenővári László ta­nácsa tágyalta, Csík Gyulát em­berölés bűntette miatt 10 év bör­tönre ítélték. Az ítélet nem jog­erős. svábok fesztiválját is. Haan György professzor, a kultúre­gyesület tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a rendezvényso­rozat célja, hogy a magyaror­szági nemzetiségek, etnikai ki­sebbségek kulturális csoportjai, amatőr művészei bemutatkoz­hassanak a hazai és külföldi kö­zönségnek. Külországból szlo­vák, ukrán és szlovén csoportok jelezték már részvételi szándé­kukat. (MTI) telek. A szaktárca ezért szor­galmazza olyan új törvények megalkotását, amelyek növelik a műemlékvédelem eszköztárát, fejlesztik anyagi lehetőségeit. A megnyitó ünnepség után Gyurkó János a műemlékvéde­lem területén kiemelkedő mun­kát végzetteknek kitüntetéseket adott át. (MTI) L.Z. Műemléki Világnap - megnyitó Gyöngyösön D.Sz.M. Első Páneurópa-kultúrfesztivál A szociális törvény lenne fontos Mezőgazdasági gépkiállítás „Lungro Drom” kontra Romaparlament Agro plusz Mashexpo ’93 Az Országgyűlés április 6-i plenáris ülésén a nemzeti és et­nikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatását Hor­váth Aladár SZDSZ-es képvi­selő, aki maga is egy roma szer­vezet vezetője, úgy értékelte, hogy az kormányszimpátia és rokonszenv alapján történik. Farkas Flórián, a „Lungo Drom” Országos Érdekvédelmi Cigányszövetség főtitkára erről azt gondolja, hogy az egészsé­ges öntisztulási folyamatnak, meg kell indulnia. Akkor, ami­kor ezt anyagi juttatással mérik, valóban azokat a szervezeteket kell támogatni, amelyek ered­ményt tudnak felmutatni. Ma Magyarországon 160 bejegyzett cigányszervezet van. Ezeknek a létét vagy nem lé­tét tüzetesen meg kell vizsgálni. Ugyanakkor az is fontos, hogy egy szervezet legitimálását nem vezetőjének öntúlhangsúlyo­zása révén kell megítélni. A ci­gányszövetség főtitkára szerint ez utóbbi a politikai komikum körébe tartozik. Horváth Aladár parlamenti képviselő felszólalására úgy re­agált, hogy az semmi másra nem volt jó, csak arra, hogy az egyébként is létező cigányelle­nességet növelje, illetve a ci­gányság körében amúgy is meg­lévő ellentéteket fokozza. Farkas Flórián szerint, egy képviselőnek nem szabad elfo­gultan megnyilvánulnia, főként nem egy cigányképviselőnek és legfőképpen nem egy „nem lé­tező” Romaparlament vezetőjé­nek. A „Lungo Drom” főtitkára azt is kifejtette, hogy a 160 ci­gányszervezet közül talán a Romaparlament árt a cigányság ügyének legtöbbet, működésé­ben és tevékenységében egy­aránt. Félrevezeti a társadalmat és ezen belül a cigányságot. Az igazi haszna annak lenne, ha valóban a kisebbségi törvény és a szociális tövény előkészí­tése folyna. Farkas Élórián pél­daként azt említette, hogy ha a családi pótlékot, mint alanyi jo­got megszüntetnék, több száz­ezer család egyetlen jöve­delme veszne el. A regisztrált munkanélküliek száma ma 846 ezer, - ezzel pár­huzamosan növekszik a szociá­lis járadékosok száma, az inflá­ció nem csökken, az oktatási, képzési költségek növekednek -, ebből félreérthetetlenül az következik, hogy a társadalom bizonyos csoportjainak elsze­gényedését a családi pótlék el­vonása méginkább növelheti. Legfőképp a cigányságot hozná olyan veszélybe, amelyből semmilyen segítséggel nem tudna már kiemelkedni. A különböző társadalmi réte­gek, csoportok közül ugyanis leginkább a cigányság 90 száza­lékára jellemző, hogy a családi pótlék, az egyetlen jövedelmi forrás. A családi pótlék, mint termé­szetbeni juttatás, morálisan megalázó lenne. Ugyanakkor lehetetlen olyan állami intéz­ményt létrehozni, amely átfo­góan, hitelesen és szakmailag megalapozottan dönthetne en­nek megvalósításáról. Riasztó az, hogy az egy gyermekesektől meg akarják vonni a családi pótlékot. Ezáltal nem a rászorultságot vennék fi­gyelembe, s ráadásul fokoznák az elszegényedés újratermelő­dését. A „Lungo Drom”, mint ér­dekvédelmi szervezet jelenleg csupán annyit tud tenni, hogy különböző társadalmi szerveze­teket, illetve az érdekeltek mi­nél szélesebb körét javasolja bevonni a tervezet elkészítésé­nek folyamatába. Idén április 20. és 23. között 15—ik alkalommal rendeznek a Budapesti Nemzetközi Vásár- központban nemzetközi mező- gazdasági, mezőgazdasági gép- és műszerkiállítást Agro plusz Mashexpo ’93 címmel. A rendezők a kiállítók rekord részvételére számítanak - tájé­koztatták szerdán az újságírókat a Hungexpo képviselői. A rendezvényen 270 kiállító mutatkozik be, 6686 négyzet- méter szabad és 2920 négyzet- méter fedett területen. A rende­zők célja szerint az Agro plusz Mashexpo ’93 a Foodapest ren­dezvénnyel, egymást váltva, be­tölti majd azt az űrt, amelyet az utoljára 1990-ben megrende­zett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás el­maradása hagyott maga után. A rendezvényt szakmai fó­rum is kiegészíti, Agrárfórum címmel. Ennek témái között olyan időszerű kérdések szere­pelnek majd, mint a mezőgaz­daság finanszírozása, hitelezése vagy a mezőgazdasági beruhá­zások helyzete. Ezen túlmenően biotechno­lógiai konferencia és a kisgaz­daságokban használatos gépek, berendezések bemutatását szol­gáló előadás-sorozat teszi tel­jessé a rendezvényt. (MTI) Parlament: történelmi látogatás A jövő héten interpellál Körösi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents