Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

1993. április 14., szerda 5 Kultúra — körkép A tévé képernyője előtt Bocsátassék meg nekem, a versek barátjának, hogy jegyze­temben első helyen a költészet­ről szólok; arról, hogyan is ün­nepelte húsvétkor televíziónk a dalt, a lírát, a miénket, amely nélkül szegényebb lenne a vi­lág, amely ha egyszer abbama­radna, Juhász Ferenc szerint a világmindenség szíve szakadna meg, mondotta a költő a szép könyvet ajánló műsorban, az Arany Könyvklubban, amikor is a költészet értelméről beszélt és arról is, hogy szellemi „aszta­losműhelyében” eposz készül 1956 őszéről, amely a könyv­napra bizonyára meg is jelenik, s amelyben a szenvedések egé­széről kíván énekelni. Mind­annyiunkban egy költő lakik - ezt már Nemes Nagy Ágnestől hallhattuk, a róla készült pálya­rajzban, tele vagyunk verscsí­rákkal, csak nem születik - talán tehetség híján - belőlük költe­mény, csupán egy indulatos fel­kiáltás vagy egy kézmozdulat jelzi az érzelmek megszületését, mozgását. Kell a költészetnek a nyilvánosság, különösen napja­inkban kél el nagyon, amikor sűrű árnyékba került. A televí­zió át is érzi ezt a felelősséget, és valóban sokféle megközelí­tésben igyekezett reflektor- fénybe vonni az emberi szel­lemnek eme ragyogó megnyil- . ánulásait. Húsvétkor a költészetről Vasárnap ... költő életem címmel a modem magyar líra képviselőjét mutatta be egy formás portré; a két éve el­hunyt, újholdas költőnőt, az ob­jektív lírikust kísérhettük végig pályáján az okosan megválasz­tott életrajzi részletek, doku­mentumok és felhangzó versek lendületes ritmusú összeállítá­sában. Azt a szilárd, szigorú egyéniséget ismerhettük meg, akit az ’50-es évek dübörgő vo­nata (tőle származik a kifejezés) sem tudott megriasztani. Büsz­kén mondja ki egy még régeb­ben készült televíziós beszélge­tésben - szerencsére létezik ilyen dokumentum -, hogy poli­tikai okokból nincs egyetlen sora sem, amelyen változtatnia kéne. Formai okokból még ke­vésbé, hozzátehetjük, hisz ha van valaki, aki a költői mester­ség minden csínját-bínját is­meri, az Nemes Nagy Ágnes. Ezzel a pályarajzzal költésze­tünk modem vonulatára kíván­ták terelni figyelmünket - két­ségtelenül. Ugyanakkor kijutott az érdemleges tisztelgés a ha­gyományoknak is, természete­sen József Attilának is. Hisz az ő születésnapja egyben a költé­szet ünnepe is. Én, József Attila itt vagyok címen a költő alakját idézte az az archív, régi anya­gokból készült összeállítás, amelyben pályatársai, többek között Örkény, Déry, Zelk, Vas villantották fel József Attila fő­leg emberi arculatának egy-egy vonását, emberi szerénységét, játékos kedélyét, csodálatra méltó emlékezőtehetségét. Déry szerint komputeragya volt, ver­sek tömegét tudta mondani fej­ből, emlékezetből. A prózai szavak közben József Attila köl­teményei hangzottak fel olyan döbbenetes erejű megszólalta­tásban, mint a Latinovits Zol­táné, de Jordán Tamás is nagy­ban hozzájárult, hogy egy való­ban színes, már-már elkápráz­tató költő képe alakuljon ki a képernyőn - minden idők leg­nagyobb magyar poétájáról. Akire egyébként emlékezett nővére is, özvegy Makai Ödönné, született József Etel a 2-es programjában E. Szabó Márta mikrofonja előtt. A sze­mélyes emlékek melegsége fű­tötte az érdekes beszélgetést, s főképp Attila gyermekkorát idézte fel az immár 90 éves Jó­zsef Etel eleven színekkel. (Nem is tudom, nem lett volna-e szerencsésebb késő esti időpont helyett délutáni műsor­ban sugározni ezt a gyermekek­nek is tanulságos, szívhez szóló riportfilmet?) Az már szinte magától értetődik, hogy a Ked­ves versem sorozatban is József Attila-vers hangzott el, s ki mástól, mint Jordán Tamástól, aki egy kevéssé ismert költe­mény, Erősödik elmondásával segített hozzá bennünket egy újabb felfedezéshez: milyen kimeríthetetlenül gazdag ez a költői életmű, mindig találhatni benne valami újat, izgalmasat, szépet. Ama lepel... És most magáról a húsvétról, amely aligha volt valaha is ün­nepélyesebb a képernyőn, mint ez alkalommal. Tartalmának középpontjában a feltámadás misztériuma állott, Jézussal, az Emberfiával több program kife­jezetten is foglalkozott, közöt­tük játékfilm is kapcsolódott történetéhez, a Barabás. S a má­sodik csatorna még azzal is erő­sítette a húsvéti napok ünnepé­lyességét, hogy programjába szinte refrénként illesztette a rövid, néhány perces Ünnepi énekeket - egyházi énekművé­szet gyermekhangokon -, ami szerkesztési újításként is hatott. Helyet kaptak az ünnepi prog­ramban a vallási népszokások, lásd Krisztus keresését, a kun­szigetiekről készült filmet, vagy hasonlóan a Gyímesi húsvét rö­vid riportfilmet. Én mégis isme­retterjesztő programokat, illetve dokumentumfilmet emelnék ki a húsvéthoz kapcsolódó vallási gondolatkörből, két valóban ér­dekes programot, mely olyan kérdésekre kereste a választ, amelyek évszázadok óta nyug­talanítják a kereső-kutató em­bert. A Krisztus-arcképek - Jankovics Marcell vezette a műsort - arra a máig megnyug­tatóan meg nem válaszolt kér­désre, hogy vajon milyen is le­hetett, milyen ember alakra, formára az Isten fia. Hisz kora­beli ábrázolás nem maradt róla. No meg hogyan is örökíthette volna meg egy halandó a halha­tatlan emberfiának alakját! A műsorban megismerhettük azo­kat a legendákat, amelyek a ké­sőbbi Krisztus-ábrázolás forrá­saként szerepelnek és azokat a tárgyakat, amelyekhez a legen­dák fűződnek, így például Ve­ronika kendőjének históriáját. De ami a legerősebb támpontul szolgálhat: az úgynevezett tori­nói leplet is. Ugyanis megma­radt az a nagyméretű halotti kendő (hossza több mint 4 mé­ter, szélessége valamivel több mint 1 méter), amely mint kide­rült alapos tudományos vizsgá­latok útján, őrzi Jézus, a ke­resztre feszített arcvonásait, sőt alakjának vonalait is. E különös tárgy regényes történetét tárta fel A torinói halotti lepel, Hlatky Zsuzsa filme szemléle­tesen, részletekbe menően, lé­pésről lépésre követve az idő­ben a különös felfedezés útját, melynek során be kellett bizo­nyítani, hogy a vásznon semmi festék nincsen, tehát a képmás nem lehet festmény; továbbá, hogy a rajta lévő, elsárgulást okozó vér embernek vére, de különböző keleti virágporok le­rakódásából sikerült a lepel ke­letkezési helyét is bizonyossá tenni, tehát a hamisítás kizárva. Meg kell itt említeni Víz László nevét, aki világos, tiszta be­szédben kommentálta, kísérte a látottakat. Szinte hihetetlen, mi minden „olvasható ki” e titokza­tos lepelből; még a korbácsüté­sek véres nyomait is fel lehet ismerni belőle, s mindannak a szenvedésnek a nyomát, amely­ben része volt a Bibliából is közismerten a keresztre feszített Krisztusnak. Ez a felfedezés meghatározza immáron az utó­kor számára a Jézusról alkotott képet, s talán a további vizsgá­lódások, merthogy a műszeres vizsgálatok még nem fejeződtek be. egyértelmű választ adnak majd arra a kérdésre is, hogy milyen ember is volt tényleg ama názáreti. Szakállas, magas, karcsú, vagy pedig ... Tény, hogy az utóbbi idők legérdeke­sebb vallási tárgyú ismeretter­jesztő filmjeit üdvözölhettük az említett két alkotásban. Valkó Mihály Beszélő szemek Lesz nemzeti alaptanterv vagy nem? A pedagógusnak nincs becsülete Magyarországon nagyon sok idős ember él egyedül. Vagy azért, mert nincs hozzátarto­zója, vagy ha van is, nem moz­dul ki megszokott régi környe­zetéből, lakásából, hogy esetleg gyermekeihez vagy szeretteihez költözzön. Ilyenkor nagyon so­kat számít egy élőlény, egy macska vagy egy kutya a ház­nál. Mert van kihez szólni, kit szidni vagy megsimogatni, de elég, ha csak egymásra néznek, hiszen a szemek beszélnek. N. Zs. Vámösszesítés Összesen 132 szállítmányt fordítottak vissza a határokról a magyar vámszervek a pénteken életbe lépett hús- és tejtermék importtilalom miatt. Ujj Sándor, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­noksága határőrizeti osztályá­nak vezetője szerint a tilalom érvényesítésével kapcsolatban sehol sem történt atrocitás. Az Európai Közösségek or­szágaiból és az Ausztriából származó élő állatokra, hús- és tejtermékekre vonatkozó beho­zatali és tranzitszállítási tilalom miatt összesen 79, Németor­szágból érkező szállítmányt fordítottak vissza. Ezek több­sége marhahúst hozott volna, amelyekből összesen 17 - több­ségében sajtot és margarint tar­talmazó - szállítmány belépte­tését tagadták meg a magyar vámosok. Tizenkét francia és 11 holland szállítmányt is visz- sza kellett utasítani. (MTI) Lehetne csupa kérdőjellel írni a témáról: lesz nemzeti keret- tanterv vagy nem? Van becsüle- tete a pedagógusnak vagy nincs, és ha nincs, miért nincs? Ki a hibás abban, hogy ma sem je­lent nagy egzisztenciát pedagó­gusnak lenni? Vannak-e ma egyáltalán olyan nagy pedagó­gus személyiségek, akiktől az egész tanulóifjúság tanulhat nemcsak fizikai képleteket, de tartós világnézetet, emberi nagyságot? Olyanokra gondo­lok például, mint akik legna­gyobb íróinkat ihlették: Hanni­bál tanár úr és társaik. De nem­csak regényekből, hanem akár a karcagi Gábor Áron Gimnázi­umból is tudnánk példákat hozni országszerte ismertté vált nagy pedagógus személyisé­gekről. Vannak ma ilyenek? Ez itt a kérdés. Többek között. Re­gényeket lehetne megtölteni ar­ról a sokrétű problémáról, amely ma összetevője az isko­lák válságának. Hogy nincs kréta egyes helyeken, az már közhely. Máshol viszont képe­sek a megújulásra. Mi az oka a nagy különbségeknek? A rendszerváltás után jöttek a nagy felbuzdulások: meg lesz oldva végre a nagy magyar ok­tatásügy. Volt Beke Kata, majd dolgavégezetlen távozott. Az­után feltűnt a nagy megváltó, az iskolaszék. Nem váltotta meg az oktatásügyet. Mi van akkor most? Erről beszélgettünk hosz- szan a jászladányi általános is­kola igazgatóhelyettesével, Gonda Sándoméval. A beszél­getés rövid kivonatát olvashat­ják az alábbiakban.- Mi a véleménye Önnek a ké­szülő alap- vagy kerettanterv- ről?- A legújabb változat már nem volt propagálva. Az első­nél még valamennyi pedagógus véleményét kikérték, országos vitafórumokon tárgyaltuk meg, azután nem történt semmi.- Eszerint tisztázatlan, mi az általános iskola feladata, mire készítsen fel, mit várnak el tőle? A fűtési szezon április 15—i befejezésével kapcsolatban az MTI munkatársának kérésére a Fővárosi Távfűtő Művek tájé­koztatást adott a fűtés folytatá­sának, leállításának és újrakez­désének tudnivalóiról. Az idén is lehetőség nyílik arra, hogy az egy hőközponthoz tartozó épü­letek lakóközösségeinek képvi­selői - szövetkezeti elnök, kö­zös képviselő vagy fűtési meg­bízott - aláírással és pecséttel .hitelesített írásban kérjék a fűtés meghosszabbítását. Ä határo­zatlan időre szóló megrendelés- Tulajdonképpen igen. Egy­szer azt halljuk, 10 éves lesz az alapoktatás, utána hogy más jel­legű szerkezetváltás lesz. Mi itt Jászladányban szerettük volna elkezdeni a 10 osztályos kép­zést vagy szerettük volna bein­dítani a szakmunkásképzést, hogy a gyerekeknek ne kelljen Szolnokra utazniuk, és elsősor­ban, hogy utána a fiatalok megmaradjanak a községben, mert rohamosan csökken a falu lakossága. Terveink csak álom. Az önkormányzat kéri a csopor­tösszevonást és a tanerőcsök­kentést. Jelenleg alku alatt áll az ügy. Az iskolának járó fejkvóta 35 millió forint lett volna, ehe­lyett 30 millióval kell gazdál­kodnunk, mert épül a faluban a szép, új iskola, ahhoz is kell a pénz.- Ón szerint képességei, kép­zése, személyisége alapján ké­pes ma egy pedagógus törté­nelmet tanítani? Mi van a pár éve bevezetett állampolgári is­meretek tantárggyal?- A tanterv megengedi, hogy a ’45 utáni történelmet lazábban tanítsuk. A pedagógusok újság­ból, rádióból, tévéből, valamint az ezzel kapcsolatban megjelent könyvekből készülnek fel. Az állampolgári ismeretek című tantárgyat a nyolcadik osztály második félévétől tanítjuk, de a tankönyv eddig még nem jelent meg. Valószínű, átdolgozták.- És mit csinálnak addig az órán, amíg a tankönyv elkészül?- Ismételünk, rendszerezünk, nagyon fontos órák ezek.- Beszéljünk kicsit a tekin­télyvesztésről. Nem maguknak köszönhetik-e a pedagógusok, hogy a tanári pálya régi fénye megkopott?- Azt gondolom, az így fele-fele arányban igaz, hogy maguk a pedagógusok tehetnek róla. Az iskolánkban ki vannak téve a régi tablók, nemrég mondta a hivatalsegéd, nézzem meg azokat az arcokat: kisimult arcú, jól öltözött tanárok. A ta­nárnő régen úrinő volt. Elegáns esetén majd külön kérni kell a fűtés leállítását is. A határozott időre szóló megrendelésben pe­dig közölni kell, milyen napo­kon kémek fűtést és mikor le­gyen a leállítás. Ha pedig a hi­deg miatt újra meggondolnák magukat, ismét kérhetnek fűtést és leállítást, de nem napi válta­kozással, hanem úgy, hogy a le­állítást lehetőleg 48 órával kö­vesse az újraindítás. A Fővárosi Távfűtő Művek területileg ille­tékes üzemegységénél kell beje­lenteni megrendeléseiket. (MTI) A fővárosban Meghosszabbítható a távfűtés Koncz Vilmos kiállítása. Kunszentmártonban született, majd Pesten dolgozott az Ika­rusz gyárban, s onnan is ment nyugdíjba. Mint szerelő volt kint Bagdadban, Kuvaitban, Kairóban, Damaszkuszban, Bejrutban és Isztambulban. A legmélyebb nyomot művésze­tében a tanzániai másfél év hagyta. Kiállítása május 15-ig látható a kunszentmártoni mú­zeumban. (Fotó: Mészáros) kosztüm, tiszteletet parancsoló megjelenés. Ha végigment a fa­luban, mindenhol tekintélye volt. Ez a városra is igaz. Azt gondolom, a tekintélyvesztés onnan indult el, hogy a '70-es évektől az utcáról bárki bejöhe­tett tanítani. Ezután jött az élet- színvonal és a tanári fizetés közti különbség. Az a falusi gyerek, akinek otthon van vide­ója, nagy háza, tele éléskam­rája, nem tud már úgy felnézni a nálánál jóval szegényebb ta­nárra. Ez a másik pontja a tekin­télyvesztésnek. Ázután jött a ’78-as tanterv. Mit csinált? A tananyagot növelte, a ráfordított időt csökkentette. A rendkívüli mértékben és olykor feleslege­sen megnövekedett munka kö­vetkezménye, hogy a tanár fá­radt, nyúzott, türelmetlen. A következő pontot abban látom, hogy a szülő többnyire csak az iskolától várja a gyereknevelést. Nemrég jött hozzám egy anyuka, azt mondja: „Na ugye, Gondáné se tudta megtanítani a Zsigámat. Hát mit tartja magát olyan nagyra?” Igaza van. Az ő Zsigáját nem tudtam megtaní­tani majdnem semmire, mert a Zsiga 3 éves szinten jött isko­lába, az őt nem érdekli, hogy tanulni kellene, otthonról hozott értékrendszere egészen más, mint amit az iskola megkövetel. Az életszínvonalunk emelé­séhez mellékfoglalkozás kel­lene, ez pedig túlhajszoltsághoz vezet, s ezek mind-mind össze­tevői a tanári tekintélyvesztés­nek. De az is igaz, nem szoká­sunk ezekre a dolgokra hivat­kozni. Állandóan értékeljük magunkat, állandóan új és új erőfeszítéseket teszünk, szak­mai bemutató órákat tartunk, de a fékező erők is olyan nagyok, hogy amit ilyen körülmények között, ilyen színvonalon te­szünk, az így is csoda, amit fi­gyelembe kell venni, s akkor máris nagyobb a tanári pálya, a pedagógus becsülete. Leg­alábbis elvileg. Kátai Szilvia Húsvét a határokon A húsvéti ünnepek három napja alatt 52 esetben kellett in­tézkedniük a vámosoknak devi­zagazdálkodás megsértése, csempészet, lopás és vámsza­bálysértés miatt. Ä Ferihegyi repülőtéren egy osztrák állampolgár több mint 4 millió schillinget próbált meg devizahatósági engedély nélkül kivinni Magyarországról. Egy magyar állampolgár pedig 10 ezer dollár engedély nélküli ki­vitelével kísérlezett. A több mint 40 millió forint értékű kül­földi fizetőeszközt a vámosok lefoglalták, és az utasok ellen devizagazdálkodás megsértésé­nek alapos gyanúja miatt felje­lentést tettek. Az utóbbi időben egyre gya­koribb a számlával elkövetett bűntettek száma. A soproni vámhivatalnál például egy ma­gyar állampolgár 1663 pár sportcipőt, majdnem ezer úszó­nadrágot, 100 farmeringet és 75 nadrágot hozott be Olaszor­szágból. Olyan számlát nyújtott be a vámosoknak, ami csupán három és fél millió lírás vételárról ta­núskodott. A vámvizsgálat so­rán azonban a pénzügyőr meg­találta az igazi számlát, ami több mint 26 millió líráról szólt. A szabályoknak megfelelően az árut lefoglalták, s az importőr ellen csempészet alapos gya­núja miatt feljelentést tettek. Nem pihentek a gépkocsitol­vajok sem a hét végén. Tompá­nál egy 12 millió forint értékű Mercedes 500 SL Cabriolet tí­pusú személygépkocsit foglal­tak le a magyar vámosok. Az autót hamisított forgalmi enge­déllyel próbálta meg kivinni az országból egy olasz állampol­gár. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents