Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-09 / 83. szám
1993. április 9., péntek Azt beszélik Öcsödön és Kenderesen 7 Megegyezés helyett pereskedés Lehet, hogy csak jövőre rázódnak kerékvágásba Öcsöd nagyközség a megye azon kevés települése közé tartozik, ahol még nincs kárpótlásra kijelölt jogerős földalap - tudtuk meg Molnár Bálinttól, a település polgármesterétől. Ott addig nem lesz árverés, licitálás, amíg nem lesz jogerősen kijelölt földalap. Ennek a helyzetnek előidézője az, hogy az érdekegyeztető fórumban nem történt meg a megegyezés, illetve a különböző jogorvoslati fórumokon a kárpótoltak közül néhánya megtámadták az egyezséget és így a kárrendezési hivatal határozatát megfellebbezték. A megyei kárrendezési hiavatal első fokon elutasította a fellebbezést, s ugyanezt tette az országos is. Ezek után a következő jogorvoslati fórum a bírósági felülviszgálati kérelem volt. A kárpótoltak ezzel a lehetőséggel is éltek. Jelenleg a szolnoki városi bíróságon van az ügy. Várhatóan májusban lesz a tárgyalás. Gondot jelent ez a településen egyrészt amiatt, hogy a kárpótoltak nem tudnak földhöz jutni, másrészt azért, mert részarány-tulajdonosoknak sem tudja kiadni földjeiket a földkiadó bizottság. Ha a bíróság új eljárásra kötelezi az érdekegyeztető fórumot, akkor az elejéről kell kezdeni az egész munkát. Ha a bíróság elfogadja az országos kárrendezési hivatal döntését, akkor kezdődhet meg Öcsödön is az árverés, illetve a részaránytulajdonok kijelölése. 1987 részaránytulajdonos van a nagyközségben. Közülük ezerkétszázan adták be kérelmüket a földkiadó bizottsághoz, melyben megjelölték, hogy hol kívánják kiméretni részarány-tulajdonukat, illetve hogyan akarják hasznosítani azt. Saját maguk fogják megművelni, vagy a szövetkezet gondozásában hagyják. A tapasztalatok szerint het- ven-nyolcvan százalékban a részarány-tulajdonosok művelésre a téesznek ajánlják fel földjüket. Nagy szükség lenne a földkérdés mielőbbi rendezésére, A csomókhoz kötve Az öcsödi szőnyegszövő üzemben egyre kilátástalanabb (vagy mégsem?) verseny folyik a gépi perzsák ellen. A kézzel szőtt szőnyegek igen tartósak - a gépekkel készültek jóval olcsóbbak. Manapság az utóbbi egyre fontosabb, hiszen mindennek rohamléptekkel nő az ára - csak a munkaerőé halad csigaléptekkel. Munkájáról, megélhetési lehetőségeiről kérdeztük az üzem egyik legrégibb dolgozóját, Bódi Istvánnét (képünk jobb szélén), aki így summázta mondanivalóját:- 1960 óta dolgozom a szőnyegszövőben. Nagyon szép, nagy figyelmet igénylő munka ez. Könnyűnek nem mondható, hiszen egész nap előredűlve, görnyedve kell dolgoznunk. Ahhoz, hogy keressünk is valamennyit, naponta nyolc-tízezer csomót kell megkötnünk. Harminchárom év alatt már annyi csomót megkötöttem, hogy ilyen szőnyeget szabadidőmben látni se akarok. Ezért nincs és nem is lesz a lakásomban. Evek óta nagy szőnyegeket szövök Murányi Ferenc- nével és Bóján Mihálynéval. Most is egy 3,51x4,52 méteres szőnyegen dolgozunk. Külföldre kerül. Többszázezer forint lesz az értéke. Másfél hónap alatt leszünk vele készen. Teljesítményben dolgozunk. Havonta hét-nyolc-kilencezer forintot keresünk - a több százezer forint értékű szőnyeg árának csak egy kis töredékét. Ennyi a fizetésünk. Bevetésre váró növényvédő repülőgépek a kenderesi repülőtéren. (Fotó: Mészáros) Biztos megélhetés Szabó Jánost, a kenderesi gázüzem vezetőjét kértük meg, mutassa be birodalmát:- A MÓL Rt. kutatási-termelési ágazat hajdúszoboszlói üzeméhez tartozik a kenderesi földgázüzem. Ebben a térségben az 1970-es években fedeztek fel több kisebb gázmezőt. Elég nagy gondot okozott, hogy itt vannak ezek a nagy inert tartalmú gázmezők és gazdasági hasznosításuk nem volt lehetséges minden fajta célra. Az akkori leninvárosi hőerőművet jóminőségű földgázzal és olajjal fűtötték. Ez csúcserőmű volt. Nem folyamatosan használták energiatermelésre, hanem az igényekhez igazodva hol teljes, hol csökkentett kapacitással. Jó fogyasztónak ígérkezett. 1982 őszére kiépült a kenderesi gáztermelő létesítmények egy része, s ’82 telétől egy provizórikus rendszeren, majd 1983-tól a megépült létesítményen keresztül alacsony fűtőértékű, nagy széndioxod és nitrogéntartalommal rendelkező földgázt szállítunk a tiszaújvárosi hőerőműbe. Azóta lényegében változatlan technikai feltételekkel történik ilymódon a villamosenergia termelés. A kenderesi földgázüzemhez tartozó létesítmények a Tiszától Kisújszállásig terjednek. Az erről a területről összegyűjtött földgázt Kenderesen készítik elő a távvezetéki szállításra. Ez a létesítmény-hálózat az elmúlt években közel ötven embernek adott munkát. A kezelőszemélyzet részben más földgázüzemekből települt ide, részben a környékbeliekből verbuválódott. A földgázüzem kezdettől fogva az engedélyezett maximális kapacitással termel. Napjainkra is ez jellemző. Amíg az elektromos energiára szükség van, a kenderesi földgázüzem léte biztosított. Következésképpen az ott dolgozók kenyere is. Gáz van a gázzal Engedély már van Régóta foglalkoztatja az öcsödieket, hogy a határukban húzódó, Endrőd-Városföld közötti vezetékről be tudják-e vezetni a földgázt a községbe. Tanulmányterveket is készíttettek, melyeket a TIGÁZ szakemberei bíráltak el. Ennek alapján kapták meg az Ipari Minisztériumtól - 1993-tól érvényesen - a bekötési engedélyt. A tanulmánytervekben majdnem akkora költségek szerepeltek, mint a helyi önkormányzat egy évi költségvetése. A feladat tehát igen nehéznek bizonyul. A kivitelezésre többen jelentkeztek ugyan, dé - egy kivételével - nem volt köztük olyan, aki hitelnyújtással segített volna a nagyközségnek. Attól az egytől kértek árajánlatot. Mérlegelték, hogy a faluban lévő 1600 ház közül várhatóan hányba kívánják beköttetni a gázt. A tényleges felméréshez természetesen az is kell, hogy a lakosok tudják: milyen költséggel számolhatnak. Ehhez a munkához lakossági önerő is kell, de erre a lakosság elöregedése és a mintegy 20 százalékos munkanélküliség, tehát az alacsony jövedelmi viszonyok miatt csak korlátozott mértékben számíthatnak. A képviselőtestület döntése szerint a költségeket pontosan fel kell mérni, megvizsgálni a hitelfelvételi lehetőségeket, s azután - a lakossággal együtt - döntenek a gáz bevezetéséről. A jelenlegi céltámogatási rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a területfejlesztési alapból 30-50 százalékig állami támogatást lehessen igényelni. Ha ez sikerülne, akkor némi hitellel és lakossági támogatással szeretnék ’94-re bevezetni a községbe a gázt. A 3,8 kilométeres vezeték kiépítése mellett szükség lesz egy gázfogadóra is, ami Öcsöd mellett Mesterszállást is ellátná gázzal. Ha a mesterszállásiak nem csatlakoznak, növekednek az öcsödiek költségei. A kenderesi földgázüzem részlete Az oldalt írta: Simon Béla Fotó: Novák Károly Micsoda illatok! Micsoda illatok! Gyermekkorom kemence mellett töltött, cipótváró percei melegséggel teli korszakát idézik. Szállnak, szállnak a levegőben, betöltik a faluvéget. Nincs olyan reklám, amely versenyre kelhet velük. Mindennél beszédesebben hirdetik, hogy a szülő és gyermek kapcsolatra alapozott Forgács és Barabás családi kezdeményezés, a Vibrátor Kft. sütödéje eleve kedvelt a kenderesiek, illetve a fegyvemekiek között.- Hajdúszoboszlóról Kenderesre jöttem férjhez. Szüleimmel azon tanakodtunk, hogy valamiből meg kellene élnünk, így jutott eszünkbe ez a pékség -, mondja az ifjú Barabásné. Modem vállalkozókhoz híven cselekedtek. Tavaly március 15-én kezdték el a földmunkákat, s az idén, február 15-én megkezdődött a termelés. Sütnek házi-, alföldi-, kukoricás- és Erzsébet kenyeret, meg zsemlét, kiflit is. Egy hónapon belül lesz forgó- álványos kemencéjük is, ami lehetővé teszi sütemények készítését a kakaóscsigától, a lekváros buktáig. Énekelhetik tehát a nebulók a régi dalt: „A hús mellé tálaljanak buktát is, mert különben megesszük a kuktát is”. Úgy tűnik, Kenderesen bevált ez a családi kezdeményezés. A pékség kenyeret ad a vállalkozóknak is. Képünk kenyérsütés közben készült. Molnár Bálint: Nincs kárpótlásra kijelölt földalap mert azok számára, akik egyénileg akarják művelni földjüket, a vetés annak a függvénye. Úgy tűnik, ez már csak ősszel lehetséges. Ha tovább húzódik az ügy, lehet, hogy csak jövőre kerül erre sor. A mostani helyzet mindenképpen irritálja a lakosságot, mert a környező községekben inár túl vannak ezen a gondon, a legtöbb helyen megkezdték a részarány-tulajdonok kijelölését, s az árverések is megtörténtek. Csacsi vagyok, nem szamár Itt lakom Kenderesen, a Kisújszállásra vivő úton. A fotón mellettem a gazdám, Cseh Sándor látható. Engem Kicsinek hívnak. Vajon minek nevezik majd a három hónap múlva megszülető utódomat? Forgalmas ez az út, gyakran hallom legelészés közben: „nézd csak, ott egy szamár”. Pedig én csacsi vagyok, nem szamár. S a gazdám szerint okosabb a legtöbb embernél. Nem makacskodom, oda megyek, ahová gazdám akarja. Hallgatok a jó szóra, nem dülöngélek céltalanul, nem kötekedek mint sok részeg ember. Ők a szamarak, nem én. Dícsér a gazdám, mert szerinte igénytelen vagyok. Erről beszélnek a falubeliek is. Eltengődöm gamácon, megeszem a száraz füvet, bürköt, lapulevelet. Minden gazt eltakarítok az udvarról, nem kell kaszálni. S nekem nem veri ki az élemet a kavics, mint a kaszának, mert legelés közben elkerülöm. Jól esik a dicséret, de ne gondolják, hogy valóban igénytelen vagyok. Inkább realista szemmel nézem a világot, amit néhány takarékoskodni, szerényen, beosztással élni nem tudó embernek is ajánlok. Én is vágyakozom jó abrakra, selymes szénára. Én bizony nem járnék úgy, mint Bálán szamara, aki nem tudott választani két illatos szénacsomó között és éhenhalt. Én felfalnám mind a kettőt! Deltát több nap, mint kolbász, illetve abrak. Szeretnék kicsit lófrálni is, de mindig van munka. Szántoga- tok, boronálok, kocsit húzok - néha tíz mázsás súllyal. Szabadidőmben pedig lovagolnak, akarom mondani: szamaragolnak rajtam. Nincs nagy ínyemre, dehát nem szólhatok a gazdámnak. Csak azt szeretem, ha a gazdi másfél éves fia ül a hátamon. Ha a gazdám elmegy kocsit rendezni a kisújszállási vasútállomásra, elmerengek a világ dolgain. S, ha valaki ilyenkor zavar, szamárfület mutatok neki.
