Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-09 / 83. szám
2 Tükör 1993. április 9., péntek AIDS-hullám? Bonn. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Közép- és Kelet-Euró- pát ugyanolyan AIDS-hul- lám fenyegeti, mint amilyet Fekete-Afrika és Délke- let-Azsia élt vagy él át. „A helyzet Közép- és Kelet-Európábán nagyon nyugtalanító” - közölte szerdán Berlinben a világ- szervezet AIDS-elleni programjának igazgatója, Michael Merspn. „Közép- és Kelet-Euró- pában megtalálhatók mindazok a rizikófaktorok, amelyek Afrikában és Délke- let-Azsiában megkönnyítették a betegség kifejlődését: a gazdasági válság, a munkanélküliség, polgárháborúk, a kábítószer-fogyasztás és a prostitúció terjedése, a szociális szövet szétfosz- lása” - tette hozzá a WHO illetékese. Francia parlament Párizs. 1958 óta először nincs szocialista párti alel- nök a francia nemzetgyűlésben. A hat alelnöki tiszt közül hármat kapott a gis- cardista Unió a Francia Demokráciáért, kettőt a gaulleista Tömörülés a Köztársaságért, amely viszont a ház elnökét adta, s egyet a kommunista párt. A szocialisták - állítólag saját óhajuknak megfelelően - csak a nemzetgyűlés adminisztratív ügyeit intéző, befolyásos háromtagú titkárságban kaptak helyet. Páratlan értékű lelet Bagdad. Ninivében, a régi asszír főváros romjai között kutató régészek négy óriási méretű szárnyas bika szobrát találták meg. Ilyen leletre több mint 100 év óta nem bukkantak. Kamionok Srebrenicába Belgrád/Párizs. Tegnap elindult Srebrenicába az ENSZ 18 teherautóból álló segélyoszlopa, hogy újra megkísérelje polgári lakosok kimenekítését a szerbek által ostromgyűrűbe zárt városból. Nyolc kamion segélyt is szállít, nyolc pedig üresen indult - közölte Lyndall Sachs, az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosságának szóvivője. Egy másik, 12 tehergépkocsiból álló konvoj Gorazdéba visz humanitárius segélyt - jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuter hírügynökség. Mint ismeretes, Srebrenica muzulmán hatóságai szerdán végül is beleegyeztek, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 1600 asszonyt és gyermeket evakuáljon a városból. A múlt hónapban ötezer embert sikerült kimenteni. Sugárszennyezés Moszk va/W ashington/ London. A tomszki vegyi üzemben történt keddi robbanás következtében kétszáz négyzetkilométer nagyságú területet ért sugárszennyezés. Ezt a rendkívüli helyzetekre életre hívott orosz állami bizottság illetékesei közölték szerdán. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a bizottság képviselői a Tomszk-7 településen tartott sajtóértekezletükön elmondták: a szennyezett területeken sehol sem haladja meg a sugárzás mértéke a 400 mik- roröntgent óránként. (A természetes háttérsugárzás 12 mikroröntgen óránként.) Az érintett 200 négyzetkilométeres szennyezett területen nincs lakott település. Kabinetkérdések Napirenden az illetékek emelése Drágul a följelentés, a fellebezés, a bontóper A pénzügyi és az igazságügyi tárca szakértői az illetékekről szóló törvény módosítását kezdeményezik - erről szóló előterjesztésük most kerül a kormány asztalára. Javaslatuk szerint változna a kedvezmények rendszere, az illeték alsó és felső határa, s ezentúl illetéket kellene fizetni a csőd- és a felszámolási eljárások esetén is. Az elmúlt években ugyanis jelentősen bővült a bíróságok hatásköre, s főként a bonyolult, nehezen elbírálható „drága” ügyek száma szaporodott. A költségvetésből erre szánható összegek viszont csekély mértékben emelkedtek, s csak a ráfordítások töredékét fedezik. Az illetékek emelését célzó javaslat igyekszik azt az elvet érvényesíteni, hogy a bírósági eljárás költségét elsősorban az állja, aki az eljárást igénybe veszi vagy az eljárásra okot ad. Az elgondolás az, hogy a polgári eljárás illetékének alapja vagy a per tárgyának értékéhez vagy - ha ez nem állapítható meg - a bíróság szintjéhez igazodjék. Ezenkívül az eljárás jellegétől függően (peres, nem peres, elsőfokú, fellebezési stb.), különbség lesz az illeték alapjának meghatározásában, vagyis az illeték ennek az alapnak meghatározott százaléka lesz. A hatályos szabályozásban szereplő 6, 3 és 1 százalékos mérték fennmarad, de a fizetendő összegek alsó és felső határa emelkedik. A csőd- és felszámolási eljárások illetékét annak a törekvésnek a jegyében állapítanák meg, hogy csökkentsék az indokolatlan eljárások számát. A fellebezési és a felülvizsgálati eljárás esetén szintén százalékos mértékű illetéket kell fizetni. A peres eljárásokban hozott végzés ellen beadott fellebbezés esetében pedig az ítélet elleni jogorvoslatra vonatkozó illeték felét szabják ki. A kedvezmények, mentességek közül csak a társadalmilag és gazdaságilag valóban indokoltak maradnak meg. Lesznek azonban olyan új kedvezmények is, amelyek arra ösztönzik a feleket, hogy mielőbb egyezségkötéssel, a per megszüntetésével zárják le a jogvitát. A javasolt változtatások nyomán az illetékekből származó bevétel mintegy 50 százalékkal nőne. A házassági bontóper előtti meghallgatás illetéke például 1000, magának a bon- tópemek az illetéke pedig 6000 forint lenne. A cégbejegyzési eljárás „díjtétele” az alapító okiratban megállapított vagyon értéke után jogi személy esetében 2 százalék, de legalább 10.000, legfeljebb 300.000 forint. S még három tétel a javasolt illetékösszegek listájáról: a kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 2000, a fellebbezés illetéke 3000, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke pedig 4000 forint. Juhász Judit kormányszóvivő (Ferenczy Europress) Importtilalom száj- és körömfájás miatt Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) nisztérium behívta valamennyi érintett EK-ország, valamint Ausztria nagykövetét, és tiltakozott a megalapozatlan intézkedésekkel szemben. Határozottan nehezményezték, hogy az EK-döntés Magyarországgal szemben minden bizonyíték nélküli, méltatlan eljárás. Juhász Judit kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormányzat már korábban felfigyelt az elmúlt hetekben bevezetett közös piaci korlátozó intézkedésekre. Ennek .kapcsán kijelentette: „Nyilvánvalóan kereskedelempolitikai megfontolások húzódnak emögött, amit vissza kell utasítanunk”. Azt is közölte, hogy az EK-tilalom összesen 18 országot érint. Hazánk annak ellenére szerepel a listán, hogy a közös piaci szakértők a közelmúltban végzett vizsgálataik alkalmával semmiféle hiányosságot nem tapasztaltak nálunk, hanem továbbra is megfelelőnek ítélték a magyar állat-egészségügyi feltételeket. Juhász Judit a továbbiakban bejelentette: a kormány sürgősséggel az Országgyűlés elé terjeszti megerősítésre a szerdán Brüsszelben aláírt alávetési nyilatkozatot, amelyben hazánk és Szlovákia elismeri a hágai nemzetközi bíróság illetékességét a bősi erőmű ügyében. Az átmeneti vízgazdálkodási rendszer létrehozásáról további tárgyalásokra van még szükség. A kormány hozzájárult ahhoz, hogy a Budapesti Tejipari Vállalat 450 millió forint hitelre és annak kamataira költségvetési garanciát kapjon. A Rába Rt. helyzetét áttekintve a kabinet tudomásul vette, hogy az ipari minisztérium elengedi a társaság 50 milliós adósságát, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak járó tartozást pedig átütemezik. Ami pedig a külügyein- ket érinti: a kormány új környezetvédelmi egyezményt köt Németországgal. Ezzel mindkét fél óhajának megfelelően a mai igényekhez igazítják az 1988-ban született megállapodást. Juhász Judit végezetül egy kérdésre válaszolva közölte: a kormány nem foglalkozott a Duna Televízió ügyével. A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerdán hivatalos állásfoglalást tett közzé e témában, s ahhoz Juhász Judit nem kívánt semmit hozzátenni. (MTI) A füredi nyomdászat története Múzeumi kiállítás a kaszinó szervezésében Április 7-én nyitották meg a Kiss Pál Múzeumban a Tiszafüredi nyomdák története (1888-1950) című kiállítást. A tárlat a Füredi Kaszinó programjához is kapcsolódik, így az egyesület tagjai tevékenyen részt vettek a szervezésben. A kiállítás anyagát dr. Vadász István muzeológus állította össze. A megnyitót dr. Szecskó Károly egri levéltáros tartotta, aki maga is foglalkozott a vidéki nyomdák történetének kutatásával. Megnyitójában többek között ismertette, hogy az első tiszafüredi nyomdát Lőw Sámuel bádogos alapította 1888-ban, aki különösebb szakképzettség nélkül fogott hozzá vállalkozásához. A Lőw-nyomda 1893 végéig működött, ekkor a tulajdonos Egerbe költözött. Lőw Sámuel tevékenységét Kohn Adolf kereskedő folytatta, ő hozta létre a város második nyomdáját. A Kohn-nyomda rokoni kapcsolatok révén a századfordulóra a Goldstein család tulajdonába került, akik az államosításig üzemeltették azt. A kiállítással - mely május közepéig tekinthető meg - a rendezők a múlt század végén kibontakozó polgárosodásra kívánnak emlékezni. - percze Könyvnyomtató gépek a nyomdászat hőskorából Lakitelek Kisújszállásról nézve Pozsgay a népi politizálásról Mint a nemrégiben lezajlott kisújszállási tanácskozás egyik prominens résztvevője, a népi, nemzeti politizálás régi elkötelezettje kapott meghívást a szolnoki Demokrata Klub tegnapi összejövetelére Pozsgay Imre. A pártelnök politikus ennek megfelelően vitaindító előadásában a kisújszállási fórumról beszélt - felidézve az előkészítés körülményeit, értékelve a rendezvény jelentőségét, és felidézve ottani felszólalásának lényeges elemeit. Ámi az előkészítés körülményeit illeti, Pozsgay Imre elmondta: bizonyos politikai erők érthetetlen módon már előre ítélkeztek a tanácskozásról, és tele voltak gyanakvással. 0 a meghívást azért fogadta el, mert a népi, nemzeti politizálás fogalmának újragondolását és gyakorlatának felélesztését rendkívül időszerűnek tartotta. Időszerű azért - mint mondotta -, mert ma még a népi politizálás fogalma pejoratív értelmű, a „koraszülött pártrendszer” pedig nem termelt ki olyan politikai magatartást, amely igazán képviselni tudná a választók nézeteit. Mi történt a tanácskozáson? - tette fel a kérdést az előadó. Az - fejtette ki -, hogy különböző pártokhoz tartozó emberek találtak egy közös ügyet, amelybe kapaszkodva elhatározták: bátrabban, nyugodtabban lehet képviselni a népiséget és a nemzeti azonosságot. Véleménye szerint minden politikai erőnek életfeltétele, hogy a népi politizálás garantált legyen, és az bebocsájtást nyerjen a politikai küzdelmekbe. Esélyt számunkra az európaisághoz a nemzeti önismeret, plusz a népi, nemzeti politizálás adhat - hangsúlyozta előadásának végén Pozsgay Imre. A vitaindító után a résztvevők kérdeztek. Egy kérdésre válaszolva Pozsgay Imre kifejtette: sok felfogásbeli azonosságot lát az 1987-es lakitelki és a kisújszállási tanácskozás között, de különbségeket is. Hozzátette: ő maga Kisújszálláson közelített Lakitelekhez. B.I. Önkormányzati ülés Kisújszálláson Vasboltból tornaterem Már hatályba is lépett a szociális ellátásról szóló rendelet, melyet a hét elején fogadtak el a képviselők. Ebben meghatározták, ki kaphat segélyt, milyen pénzbeni és természetbeni ellátást biztosítanak a rászorulóknak. Takarékos volt a város 1992-ben. Ez derült ki a zárszámadás elfogadásakor, hiszen sikerült 13 millióval túlteljesíteni a bevételi tervet. Határozatot hoztak a Víz- és Csatornamű szervezeti és működési szabályzatáról, hiszen a vállalat január 1-jétől az ön- kormányzat felügyelete alá tartozik. Több mint egyórás vita alakult ki a szakmunkásképző intézetnek létesítendő tornaterem körül. Jelenleg a szabadban tornáznak a gyerekek, ezen mindenképpen változtatni kell, ezt senki sem vitatta. A vasbolt épülete alkalmasnak ígérkezik arra, hogy ott egy kondicionálótermet alakítsanak ki. Első ütemben átalakítják a raktárszínt, megépítik a burkolatokat, öltözőt alakítanak ki, ehhez biztosítják a pénzt. A második ütemben megépítik a kiszolgálóhelyiségeket is. Címzett támogatást kémek a házi szociális gondozási központ bázishelyének kialakításához és a vízműtelepen vastala- nító technológia megvalósításához. Megválasztottak egy bizottságot, mely a település lehetőségeit méri fel, kidolgozza a lehetőségeket, hogyan tudnának az expóba bekapcsolódni. Elfogadták a Városgazdálkodási Vállalat tavalyi lakóház-fenntartási tevékenységét, meghatározták az idei felújítási tervet. Daróczi Tanácskozás a vaskohászatról A magyar gazdaság acélfelhasználása az ezredfordulón körülbelül 2000-2200 kilótonna lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2000-ig nincs szükség az acélgyártási kapacitás bővítésére, megoldandó feladat viszont a régi üzemek kiváltása kisebb, de korszerűbb termelő- kapacitásokkal. Tovább kell működtetni a Dunai Vasmű és a Dimag Rt.acélgyártását. Rámutattak arra is, hogy a termékszerkezet-váltás az elmúlt 3 évben az ipart és ezen belül a vaskohászatot is iparpolitikája átalakítására késztette. Ennek lényege a korszerűtlen termelőberendezések leállítása, és a korszerű fejlesztések megvalósítása volt. A program végrehajtásának eddigi eredményeként és a hazai acélfelhasználási igény csökkenése miatt az acéltermelési kapacitás 3 év alatt 20-30 százalékkal, a termelés pedig körülbelül 50 százalékkal csökkent. Pályázatból várnak pénzt a fejlesztéshez (Folytatás az 1. oldalról) Az 1993. júniusra tervezett kihelyezett kormányülés után remélik, hogy az ezt követő kormánydöntések jelentősen fogják segíteni a térség gondjainak enyhítését. A Megyei Önkormányzati Hivatal által készített vitaanyagról megállapítják, hogy az a valóságosnál kedvezőbb helyzetet mutat be a térségről. A vitaanyagban a térség szempontjából legfontosabb elemként a munkahelyteremtő beruházások, az átképzések anyagi támogatását emelik ki. Továbbá az agrárszektorban kell jelentős változtatásokat tenni. Javaslatot tesznek többek között a földadó eltörlésére, a finanszírozáshoz kedvezményes hitelek felvételére.-ez-
