Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06 / 55. szám
2 Körkép 1993. március 6., szombat Erdőtörvény előtt- Nem élhet önálló életet a születendő erdőtörvény, mert csak a föld—, a vadászati és a természetvédelmi törvényekhez kapcsolódva, azokkal összehangolva működhet hatékonyan - hangsúlyozta Schmotzer András, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke a zalai tagszervezetek pénteki, zalaegerszegi tanácskozásán. Hozzátette: az erdőtörvény tervezete tárcaegyeztetés alatt áll, s reméli, hogy a szakmabeliek is véleményezhetik, mert eddig egyetlen erdész sem látta a dokumentumot. Úgy vélte: e sürgős törvény - a vadászatival együtt - nem kerül időben és hasznos szakmai javaslatokkal megerősítve a parlament elé. Látszódjon a képviselő arca (Folytatás az első oldalról) egyedülálló, hatvan százalékuk a létminimum alatt él. F.Havas Gábor, az Országgyűlés Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottságának a tagja modellértékűnek nevezte a központ munkanélkülieket alkalmazó és az társadalombiztosítás, a nyugdíjasok, az oktatás vagy az egészségügy - a választások előtt nem dönt a parlament. A szabad demokratáknak az a feladata, hogy ezekre felkészüljön. Úgy ítélték meg, hogy a hátralévő egy év alatt képtelenség a privatizációt befejezni. Szolnokon közel kétszáz társadalmi szervezet van, ami bizonyítja, hogy a polgárok nem zárkóznak el, aktívan foglalkoznak saját problémáikkal - mondta Rózsa Edit (SZDSZ) tegnap délután a TESZ székházban tartott beszélgetésen, melyen jelen voltak a szolnoki Kétütemüprogram A főváros levegőszennyezettségét mérséklő úgynevezett „kétüteműprogram” — amely mintegy 120 ezer járművet érint - legkorábban az év második felében kezdődhet meg. A Főpolgármesteri Hivatal illetékese szerint a többéves terv megindítása előtt még számos kérdés vár megoldásra. így például a leadott gépkocsik bontása és környezetkímélő megsemmisítése, illetve az új autók szállítóinak versenyeztetése is. Ezzel párhuzamosan tárgyalnak majd a bankokkal egy olyan hitelkonstrukcióról, amely a kétütemű gépkocsit leadóicnak lehetővé teszi, hogy csak a listára felvett kocsik árának 30-50 százalékát fizessék be készpénzben. Kézművesmühely Hátrányos helyzetűeknek, elsősorban cigány származású munkanélkülieknek teremtett képzési lehetőséget a Jóléti Szolgálat Alapítvány Székesfehérvárott. A kézművesműhelyben szőnyegszövésre, gyékény- és vesszőfonásra, fafaragásra tanítják a rászorulókat, segítve szociális problémáik megoldását. A létesítményt az egyik volt szovjet laktanyaépületben rendezték be. Úgy tervezik, hogy a műhelyt tavasszal vályogvető teleppel egészítik ki. Fejér megyében ugyanis a tartósan állásnélküliek mintegy negyede az iskolázatlan cigány származásúnkból kerül ki. Ifjúsági otthon Ifjúsági otthont és mentálhigiénés állomást avattak pénteken Kaposvárott. A Somogy megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet kezdeményezésére azoknak a 14—24 éves korú fiataloknak sorsát igyekeznek ezzel egyengetni, akik az intézetből kikerülve továbbra is segítségre szorulnak. A munkanélküliség több mint gazdasági probléma. A munkaerőhelyzetről, az érdekvédelemről tanácskoztak délután. Képünkön Tóth Istvánné, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője, Pető Iván, az SZDSZ elnöke és Fodor Tamás országgyűlési képviselő látható. anyagilag hátrányos helyzetben élő családoknál dolgozó építő-javító szolgálat létrehozását. A szociális törvény kapcsán szó volt arról, hogy nincs megfelelő pénzügyi háttér. A párt arra törekszik, hogy nagyobb legyen az önkormányzatok önállósága, ugyanakkor a központi költségvetésnek több pénzt kellene adnia. Ez úgy oldható meg, ha megváltozik a pénzügyi elvonás rendszere és nagyobb szerepe lesz a helyi adónak. Elhangzott, hogy egyes társadalmi csoportok kivonják magukat a társadalombiztosítási járulék fizetéséből, ezért a fogyasztáshoz kapcsolódó adókból kellene fedezni a hiányt. A mai gyakorlat igazságtalan, ráadásul nem piacelvű. A gazdasági-pénzügyi élet vezetőit a Tudomány és Technika Házában konferenciára hívták meg. Az egyik felvetésre adott válaszban hangsúlyozták, hogy az SZDSZ közelmúltban megfogalmazott 15 pontjában olyan feladatokat jelöltek meg, melyekben együtt tudnak dolgozni a kormánnyal. Megjegyezték, várható, hogy igazán lényeges kérdésekben - mint amilyen a Gazdasági szakértőik kiemelték, a piacvédelem érdekében átmeneti védővámokat kellene bevezetni. Ez nem nehezítené az Európa Közösséghez való közeledést. A nap során több ízben megfogalmazták: az ország különböző válságai, csak Egymás rovására orvosolhatók. A szabad demokraták szerint az államháztartás bevételeinek növelésével szemben elsősorban olyan privatizációs elveket kell megfogalmazni, melyek biztosítják a vállalkozók anyagi biztonságát és gyarapodását. Délután a munkaerőhelyzetről és az érdekvédelemről cserélték ki tapasztalataikat a szakszervezeti művelődési házban. Az MSZOSZ képviselőjének az volt a meglátása, hogy az ezredfordulóig a munkanélküliség nem csökkent 12-13 százalék alá. Ez az arány sajnos tartós lesz. Ráadásul „áttolták” az önkormányzatok terhére a munkanélküliséget. Olyanokat kell támogatniuk, akik egy éven túl sem tudtak elhelyezkedni. Juhász Pál országgyűlési képviselő említette, hogy a munkanélküliség ma már nem munkaerő politikai vagy gazdaságpolitikai, hanem társadalmi probléma. civil szervezetek képviselői. A liberális gondolkodás a társadalmi szervezetek körében inkább jellemző, mint kormányzati szinten, s ily módon az ellenzék szárnyai alá kerülnek ezek a szervezetek. A nemrégiben alakult Civitas képviselője fejtette ki, hogy a szervezetek függetlenségét leginkább ők, maguk tudják garantálni. A képviselők hét párhuzamos programon vettek részt, ennek kapcsán ellátogattak a MÁV Szolnoki Csomópontjába, ahol a vasút csomóponti gondjaival ismerkedtek, a vasúti törvénynyel. Beszélgetést folytattak arról, hogy mennyire kívánatos az állam részvétele a vasúti infrastruktúra működtetésében és fejlesztésében. Ugyancsak ellátogattak a privatizált szolnoki Papírgyárba is, ahol annak bezárásának körülményeiről tárgyaltak. A látogatásokat sajtótájékoztató követte, melyen Pető Iván kifejtette, hogy ezeknek a látogatásoknak a célja az, hogy az emberekkel közvetlenül találkozva, azoknak arcából olvassák ki a problémákat. A kétnapos látogatás lakossági találkozóval zárult a Városi Művelődési Házban. SZ.Z.-B.G. HÚSVÉTI MEGLEPETÉS! Mi-a ZWACK KERESKEDELMI KFT. - az Ön vásárlásainak elősegítésére újabb 10 %-os kedvezményes akciót indítunk „PÉTER-PÁL" márkanevű termékeink körére. Az akció időtartama: 1993. március 8 - április 16. Akciós árainkról DISZKONTRAKTÁRUNKBAN személyesen meggyőződhet, ahol azonnal vásárolhat is. Nyitva tartás: munkanapokon 730 -15.00 óráig /Szolnok, Baross út 36./ További információval az 56/342-720-as telefonon állunk TISZTELT VÁSÁRLÓINK rendelkezésére. Őszintén reméljük, hogy húsvéti akciónk megnyeri tetszését. •20308/1H* Magyar—orosz üzleti tárgyalások A lehető legrövidebb időn belül létrehozzák az első magyarorosz cégszövetséget, amely a két ország vállalkozásainak érdekképviseletét látja majd el - többek között ezt tartalmazza az a pénteken aláírt megállapodás, amelyet a Hangya Szövetkezeti Szövetség, valamint az Oroszországi Szövetkezetek és Vállalkozók Ligájának (LIKOP) képviselői írtak alá Budapesten. Az orosz küldöttség egyhetes magyarországi tartózkodása során többek között találkozott az orosz piacon érdekelt magyar vállalkozók képviselőivel; a hazai szövetkezeti élet vezetőivel, az FM és az NGKM megbízottaival, valamint az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának néhány tagjával. A küldöttséget pénteken fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök is. Pongor Zoltán, a Hangya elnöke elmondta: több konkrét kereskedelmi ügylet lebonyolításában állapodtak meg. A magyar vállalkozók hosszú távon bekapcsolódhatnak az északorosz területek ellátásába, valamint az orosz menedzserek továbbképzésébe. Végh Tibor, a Futura Kereskedőház Rt. vezérigazgatója hozzátette: az elmúlt napok során megtárgyalt üzleti lehetőségek összértéke elérheti akár a 20 millió dollárt is. A magyar fél egyebek mellett hús- és zöldségkonzerveket, gyógyszereket, háztartási szanéter árukat, valamint bútorokat adhatna el Oroszországban készpénzért. Emellett barterüzletekre is lehetőség nyílik, főként a hosszabb távú kapcsolatokban. Ez északorosz területek ellátásába való bekapcsolódást eredményezheti. Már Napóleon is hallgatott rájuk Kamarákból köztestület Rendet vág ez a szabályozás - mondotta többek között az Új Néplapnak adott válaszában Kecskés László, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, amikor a gazdasági kamarákról szóló törvény alapelveiről kérdezte lapunk. Csütörtökön, késő délután került a kormány elé ugyanis ez a tézisgyűjtemény, amelyről a szokásos pénteki kormányszóvivői tájékoztatón bővebben hallhattunk. A koncepció szerint a gazdasági és a szakmai kamarákat a Polgári Törvénykönyv módosításával összhangban, köztestületnek kell tekinteni, létrehozásukat törvényekben kell szabályozni. A szakmai kamarákhoz tartozik az ügyvédi, az orvosi, valamint a közjegyzői. Háromféle gazdasági kamaráról kell rendelkezni: ipari; kereskedelmi és szolgáltató; agrár- valamint kézműves kamarákról.- Milyen szerepet szánnak a kamaráknak?- Egyrészt a kormányzattal tartanak kapcsolatot, informálnak, amely az országos szerveződés szempontjából is fontos. Már Napóleon is tanácsadóként vette igénybe annak idején a kereskedelmi kamarákat. Gazdaságszervezési és közszolgáltató funkciójuk is lesz. El kell látniuk a kamarai önkormányzat megvalósításával összefüggő feladatokat is. Képviselik a gazdaság egyetemes érdekeit, de munkáltatói vagy munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.- Milyen jogaik lesznek?- A szabályozásnak biztosítania kell, hogy a gazdasági kamarák - hatósági-igazgatási jellegű jogosítványaik gyakorolhatósága érdekében - maradéktalanul fogják át az érintett szakmai vagy gazdasági terület egészét, azokat teljesen és kizárólagosan reprezentálják. E követelmény érvényesítése csak a kötelező tagság alapján lehetséges, ami azonban semmiképpen sem járhat a kamaráknak olyan jogkörrel való felruházásával, amely alapján a kamarai tagfelvétel, illetve a kamarából történő kizárás versenyszempontú mérlegelésétől függhetne. A törvény tehát meghatározza a kamarai tagság feltételeit, és a kamara majd csak e feltételek teljesülését vizsgálhatja.- Ki ellenőrzi a kamarákat?- Csakis törvényességi felügyeletről lehet szó, ezt vagy egy tárca nélküli miniszter kapná, de elképzelhető az is, hogy az igazságügy miniszter.- Hogyan jöhetnek létre kamarák?- Köz-, illetve magánjogi alapon lehet kamarát szervezni. A többség Európában közjogi alapon hozza létre kamaráit. Ez azt jelenti, hogy kötelező tagság. A magánjogi alapon történő létesítés inkább klubszerű működést jelent.- Hogyan alakul a meglévő kamarák jövője?- Minden olyan egyesület vagy szerveződés, amely kamarának, köztestületnek hívja magát, a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül nevet kell változtasson. Az agrárterületen egy kamara lesz, ezenkívül tovább működhetnek az érdekképviseletek, de nem kamarai elnevezéssel. (vennes) IMF-szakértők érkeznek A jövő héten szakértők érkeznek a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól Magyarországra. Feladatuk az lesz, hogy technikai segítséget nyújtsanak a kereskedelmi bankoknál végrehajtandó hitelkonszolidációs program előkészítéséhez. Mint ismeretes e program célja, hogy hozzájáruljon a bankok meglehetősen kedvezőtlenné vált portfoliójának megtisztításához, a költségvetés részt vállaljon a csődhullám okozta terhek viselésében. Hasonló tanácsadásra már sor került akkor, amikor a Magyar Nemzeti Bank előkészítette a bankközi devizapiacot. A Magyar Nemzeti Banknál az együttműködés folytatását is tervezik, s ennek keretében elképzelhető, hogy a Világbank hitelt nyújt a hitelkonszolidáció végrehajtásához. (MTI) Adóköteles a munkahelyteremtés támogatása? APEH-adótanácsok A megyei munkaügyi központok által 1992-ben a munkahelyteremtő beruházások támogatására juttatott összegek adóelszámolásával kapcsolatban több kérdés merült fel és előfordult téves tájékoztatás is. A fő kérdés az, hogy a beruházások finanszírozásához igénybe vett vissztehermentes támogatás a jövedelemadó alapjába beszámító bevételnek minősül-e? A választ az adóalanyok hovatartozása és az ehhez kapcsolódó számviteli előírás dönti el. A társas vállalkozásoknak, illetőleg a társasági adótörvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak, a vállalkozói jövedelmük megállapítása szempontjából a számviteli törvény 26. paragrafusa (4) bekezdés d./ pontja szerint a végleges fejlesztési juttatásokat is tőketartalékként kell kimutatni. Tehát a társas vállalkozások, és 1993. év végéig a társaságiadótörvény szerint adózó egyéni vállalkozók társaságiadó-alapjába ezek a támogatások nem számítanak bele. Az szja-törvény szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó magánszemély kötelezettségénél két eset lehetséges. Egyrészt a kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, vagy azt választó egyéni vállalkozó, bár tőketartalékként mutatja ki a kapott beruházási támogatást, mégis az szja-törvény 4. paragrafus (1) bekezdése alapján az összjövedelmének megállapításakor figyelembe kell vennie. Másrészt a kettős könyvvitelt nem vezető egyéni vállalkozónak - a számviteli rendelkezésektől függetlenül - az szjatörvény 1. sz. mellékletének A/I/l. pontja szerint a tevékenységével kapcsolatban kapott beruházási támogatás olyan vagyoni érték, amely vállalkozói bevételnek minősül. Mindkét esetben tehát a juttatott támogatás a magánszemély vállalkozónak a vagyonát növeli, tehát adóköteles. Ebben az esetben is azonban ugyancsak az szja-törvény lehetőséget ad az igazolt költségek elszámolására, mint például a tárgyi eszközbeszerzés amortizációja. Azoknak az adóalanyoknak, akiknek a fentiekkel összefüggő adófizetési kötelezettség megfizetése aránytalanul nagy terhet jelentene, az adózás rendje szerint fizetési halasztást kérhetnek az adóhivataltól, annál is inkább, mivel a gazdaságpolitikai ellentmondás feloldására új törvényi szabályozás várható. APEH Megyei Igazgatósága Szolnok
