Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
Beszélgetések a Számadás ’92 tanácskozáson Nemzet és tömegkultúra Nem a napi politizálás volt a lényeg. Fürj Lajos honvédelmi miniszter tartja beszédét. A hétvégi kisújszállási Számadás ’92 tanácskozáson kiemelték a felszólalók, nem pártpolitikai okok miatt gyűltek össze. Erkölcsi, etikai témák, a magyar kultúra jövője került szóba. Az Új Néplap Fúr Lajos honvédelmi minisztert, Sjzűrös Mátyást, az Országgyűlés alelnökét és Pozsgay Imrét, az Nemzeti Demokrata Szövetség elnökét kérdezte meg.- Előadásában kiemelte, hogy a valamikor oly erős népréteg, a parasztság száma jelentősen csökkent. Arra utalt, hogy mindez az elmúlt fél évszázad következménye. Nem beszélhetnénk inkább egy modernizációs folyamatról? - kérdeztük Für Lajostól.- De igen. Lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan. Ez nem írható egyértelműen a múlt ideológiájának rovására. Az iparosodás egyik velejárója ez. így van külföldön is. Köztudott, hogy máshol a lakosság 3-4 százaléka él a mezőgazdaságból. Nálunk azonban az volt a nagy baj, hogy teljesen felszámolták a vállalkozó — fogalmazzunk úgy — farmergazdaságokat. Azt emelnék ki, hogy nem kevés a parasztember, hanem azt, hogy nincs. Pártsemleges nézőpontok- Népnemzeti gondolatok hangzottak el. Ebből a szemszögből nézve mennyire fontos a parasztság jelenléte? Azért kérdezem ezt, mert Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindig jelentős volt az agrárszektor szerepe.- Rendkívül fontos, hiszen hazánknak jó természeti adottságai vannak. Ezeket a lehetőségeket ki kellene használni, ehhez kellenének a piaci termelési viszonyokra gyorsan reagáló, a családi munkaerőre alapozott kis- és középméretű magángazdaságok. A nagyüzem is termel, de a nagy adminisztráció miatt lassúbb, lomhább, nem tud azonnal reagálni kihí. vásokra. Ezért fontos, hogy legyen egy vállalkozó szellemű paraszti rétege az országnak.- Egyfajta nemzetfenntartó rétegre céloz? — Nem. A parasztság az volt valamikor. Ezt a réteget nem lehet ma felduzzasztani, mert a modem technika csak minimális mértékben adna erre lehetőséget. Az ország lakosságának tizedéről beszélhetünk, tehát már csak számaránya miatt tekintve sem lehet a nemzet gerince, nemzetfenntartó ereje. Azt azonban kiemelném, hogy a parasztság gondolkodásánál, mentalitásánál fogva beleillett a nemzeti gondolatkörbe.- Mondhatjuk-e hogy a Számadás '92 tanácskozás MDF-es orientáltságú találkozó volt?- Azt hiszem, ez túlzás lenne. Igyekeztünk úgy fogalmazni, hogy ne pártpolitikai szempontjaink, hanem a meghatározott támakörök érvényesüljenek.- Többen megjegyezték a folyosói beszélgetéseken, túlságosan elméleti dolgokról van szó, melyek távol állnak az emberek többségétől.- Van igazság ebben is, hiszen tudományos jellegű tanácskozás ez. Nem a napi politizálás teendőiről vitatkoztunk. Lehet, .hogy kell rendezni egy másik találkozót, ahol kevesebb lesz a teória, és több lesz a praktikum.- Nem beszélhetünk-e valamilyen nacionalista ízű folyamatról?- A beszédek rendkívül kiegyensúlyozottak voltak, nem kavarták fel az indulatokat. A népi gondolat szocialista képviselője- Szó volt arról, hogy ellentét van az úgynevezett elitpolitika és a nép gondolkodása között. Ön az Országgyűlés alelnöke, a politikai elithez tartozik. Miként értelmezi?- Nincs ellentét a két dolog között, ugyanis e munkát pártatlanul, elfogulatlanul kell végez* nem — mondotta Szűrös Mátyás. Ide tartozik az is: politikus vagyok, aki a demokratikus baloldalt képviseli. Nekem is, mint másoknak is felelősségem van abban, hogy áthidaljuk azt a szakadékot, ami a nép és a politikai elit között keletkezett. Észrevehető, hogy az emberek csalódottak az eddigi változásokban. Az ígéreteket a vezetők egy része nem tartotta be. Tudjuk, milyen jelentős mértékű az elszegényedés országunkban. Növekszik a társadalom perifériájára szorultak száma. Miközben van egy réteg, amely nagyon gyorsan gazdagodik. Jelentkezik egy társadalmi feszültség, és közömbösség. Erre azonban azt mondom, hogy népünk a döntő pillanatokban nagy politikai kulturáltságról tesz tanúbizonyságot. Passzív hozzáállásával pedig kifejezi nézeteit.- Népi politizálásról volt szó, plebejus nézetekről. Szinonimái ezek a fogalmak a baloldaliságnak? Beszélhetünk-e itt baloldaliságról, jobboldaliságról, centrista nézetekről?- Felszólalásomban elemeztem: a népi mozgalom fellépett az ország jobb és baloldali megosztottsága ellen. Ennek az érdekében cselekedtek a falukutatók is. Azt mondom, e nézetek közel állnak a baloldalhoz. Ezt alátámasztja az a tény, hogy erős benne a plebejusi jelleg. Nem véletlen, hogy Veres Péter, Erdei Ferenc, Bibó István szocialistának nevezte magát.- A népi politizálás néha pejoratív felhangot kap.- Amikor ma népi politikusokról beszélek, a nép szót szeretem idézőjelbe tenni a félreértések elkerülése miatt. Ugyanis mások is igényt tartanak erre a jelzőre. Kétségtelen, hogy ma ezt a fogalmat körültekintően kell kezelni. A szegény emberek világához való kötődésben - mint ahogy a magyar kultúrának egyik hordozója volt a parasztság - vannak olyan néze-' tek, hogy a magyar kultúra jellegében baloldali. Nem a tömegkultúráról van szó.- Miért hívták meg éppen önt a találkozóra?- Nyilvánvaló volt sok ember számára, hogy a nemzeti kérdést mindig igyekeztem felkarolni, az előző rendszerben is, amikor ez nem volt egyszerű feladat. Tudják azt is rólam, hogy honnan származom. Én a szegény emberek világából jöttem. A Szocialista Pártban egy irányzat képviselője vagyok, a népi szárnyhoz tartozom'. Jól ismerjük egymást a kisújszállási országgyűlési képviselővel. Tóth Alberttel, szinte baráti viszonyban vagyunk. Ezek miatt gondolhattak rám.- Mondották, kufárok kezére került az ország. Senki nem nevesítette őket.- Előadásomban én egy másik nézetet képviseltem, fontosnak tartottam az állampolgári tudat és a köztársasági tudat erősítését. A többpártrendszerben nincs értelme annak, hogy átrajzoljuk az ország politikai térképét. A kisújszállási tanácskozás arra volt jó, hogy elgondolkodjunk azon, milyen üzenete lehet a népi mozgalomnak. Széchenyi alapeszménye- Mennyiben illeszkedik a Nemzeti Demokrata Szövetség nézeteihez a népnemzeti gondolat? - kérdeztük Pozsgay Imrétől, az NDSZ elnökétől.- Mi értékeket és nem ideológiákat választottunk. Kétségtelen, hogy világnézetünkben helye van a népnemzeti gondolatnak. Vallom ugyanis, hogy a szabadelvű gondolatnak és a demokrácia kiteljesedésének egy nép jó befogadókészsége a feltétele. Sem a demokrácia, sem a szabadelvűség nem egyszerű politikai licenc.- A sajtótájékoztatón különböző pártok, politikai nézetek képviselői ültek együtt. A néhány perc alatt kitűnt, hogy a résztvevők között van valami közös. Hosszútávon megmaradhat-e ez a kapcsolat?- Azt mondom, mint amit ott is. Egy rendszer biztonságának, stabilitásának az a feltétele, hogy legyen néhány ügy melyben közmegegyezés van. Ezt az ügyet a közmegegyezéshez tartozónak ítélem. Az ironikusan emlegetett népfrontgondolat Széchenyi alapeszménye. •- Ostorozták a tömegkultúrát. A század egyik legnagyobb gondolkodójának, Hamvas Bélának gondolatai szellemiségét éreztem. Ön miként ítéli meg a nép és a tömeg különbségét a jelenlegi körülmények közölt?- A tömegszükséglet kielégítését nem utasítom el. Ám a nép biztonságát az adja, hogy ott van mögötte egy autonom minőségi kultúra. Egy országot akkor lehet kulturálisan biztonságban tartani, ha színvonalasan tud szórakozni és Bartóknak sem a kertek alatt kell visszatérnie.- Erkölcsi, etikai kérdésekről volt szó, amikor a magyarságot emlegették. A politizálás és az etikai kérdések között nincs-e ellentét?- Azt hiszem, nincs. Ellentét akkor keletkezik, ha a rabló pragmatizmust moralista szószátyársággal öntenek le, és a morál képmutatás formájában jelenik meg.- Miként lehetne szélesíteni a kört? Most összegyűlt 2-300 ember, a tudósításokon keresztül sokan figyelemmel kísérték az eseményeket. Ennél azonban lényegesebb a nemzet ügye.- így van. Mégis: jó ilyen műhelymunkával kezdeni, ahol a fogalmak tisztázására és hatékonyságukra is figyelmet fordíthatnak. A mostani találkozót az egész társadalommal történő párbeszéddel kell folytatni. Szurmay Zoltán Szegény emberek világához kötődöm - jegyezte meg Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke. A találkozót egy párbeszéddel kell folytatni - mondotta Pozsgay Imre
