Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

6 Kunsági Extra----Kisújszállás 1993. március 31., szerda Németből: felsőfok! Kovács Annának, Szarka Ibolyának és Szűcs Klárának a felső­fokú már sikerült, most az érettségi következik Ez a három hölgy szerfölött vidám, hiszen mint a gimná­zium 4. b. osztályának oszlopos tagjai, a minap sikeresen teljesí­tették felsőfokú német nyelv­vizsgájukat, ami nem kis dolog. Katkó Lajosné tanárnő egyen­gette útjaikat, pallérozta, gyara­pította német nyelvbeli jártas­ságukat, és az eredményes sze­replés után most már gőzerővel készülhetnek az érettségire, no meg a felvételire. A képen a kö­zépen ülő Szarka Ibolya 4,5-ös tanuló, és Debrecenbe készül, magyar-német szakra. Elmon­dása szerint fél lábbal már benn van, de a teljes örömet az jelen­tené, ha a másik lábát is bete­­hetné. Tőle jobbra a hajpántos hölgy Kovács Anna, a Kertészti Egyetemre készül, 4,8-as bizo­nyítvánnyal, napi pár órai tanu­lással. Harmadik társuk, Szűcs Klára is 4,8-as anuló. Ő a buda­pesti Külkereskedelmi Főisko­lára szándékozik bekerülni, és mivel németből mentességet kap, a matematika meg jól megy, bízik abban, hogy nyitott kapukat dönget. Mit tehetnék mindehhez? Ha a felvételi is úgy sikerül, mint a felsőfokú nyelvvizsga - biztosan így lesz! Szövetkezeté a sütöde Nem, kérem, ez nem gombóc, hanem zsemle lesz A helybeliek csak kenyér­gyárnak nevezik azt az épületet, amelyet hivatalosan sütödének hívnak. A létesítmény végül is 86 százalékban a Tisza II. Szö­vetkezeté, meg a tagjaié lett. Ugyanis ők vásárolták meg, pontosan 15 millióért. Ebből 2,5 millió forintot tizenhat személy adott össze, a többit pedig a szövetkezet biztosította. A 86 százalék azt jelenti, hogy, á fennmaradó 14 százalék, azaz a telek az önkormányzaté. Egy biztos: leépítés nincs, nem lesz, marad a huszonnégy ember, mindenki, akinek a munkája el­len nincs kifogás. Többféle el­képzelés született azért, hogy az elavult technológiát, az eseten­ként 70-80 éves masinákat mi­képpen fogják modernebbekre, jobbakra cserélni. Mindez a jövő zenéje, amelyről majd a megvalósítás idején részletesen beszámolunk. Naponta húsz mázsa, ötfajta kenyér kerül ki innen. Úgymint: Erzsébet, fe­hér, rizspelyhes, margarinos és zsemlekenyér. Azután nyölc-tízezer péksütemény is elkészül, amelyek általában ti­­zenkét-tizennégy félék. Egy tény: jeleneleg a népsze­rűségi listát az Erzsébet-kenyér vezeti, a sütemények közül pe­dig nagyon sokan kedvelik a kifliket, zsemléket. Egy gyermekhang a világról Ibolya, a kis környezetvédő Pillér Ibolya, az Arany János Úti Iskola 7. c. osztályosa szív­ügyének tartja a környezet, a természet védelmét. Olyany­­nyira, hog amikor Szegeden meghirdették a „Gyermekhan­gok a világról” című természet­­védelmi pályázatot, tüstént be­nevezett. Több oldalas munká­jában részletesen írt a talaj, a le­vegő, a víz általa észlelt szeny­­nyeződéséről, arról, amit napról napra tapsztalt környezetében. Egyúttal a javaslatait is felsora­koztatta. Elég az hozzá, kis munkája az ország legjobbjai közé ke­rült, és őket egyhetes kollégi­umi táborozásra hívták Sze­gedre. Itt megnéztek több ál­latmenhelyet, városi szemétte­lepet, kirándultak a Szeged kör­nyéki erdőkbe, településekre. Azóta ismét dolgos köznapok követik egymást, és a kis kör­nyezetvédő legutóbb 4,6-os bi­zonyítványt vitt haza. Némi szépséghibája az egésznek az, hogy biológiából is csak né­gyesre sikeredett ez a félév. Igaz, a tanárának, Szabóné Danka Klárának, meg nekünk is ígérte, pillanatnyi kisiklásról van csak szó, mert júniusra másféle alkatú lesz ez a mostani négyes. Kissé kövérebb, potro­­hosabb: valami olyasmi, ami egy biológusjelölthöz illik ... írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Háromezer kandalló A Nagykun Szövetkezetben 1989-ben kezdtek a kandallók gyártásához. Kezdetben német, akarom mondani nyugatnémet megrendelésre dolgoztak, de ha kellett, belföldre is szállítottak. Napjainkban évi háromezer hagyja el a műhelyeket, és ezek a vaslemezből készült alkalma­tosságok főleg Dániába kerül­nek. Az áruk a típusuktól füg­gően 30-55 ezer forint és általá­ban fa- meg biobrikett tüzelé­­sűek. Kovács József és Kovács Ist­ván hegesztők az egyik kan­dalló szerelését végzik Jöhet a tavasz! Már csak a tavasz, a jó idő hiányzik ahhoz, hogy az ember kedvére dolgozhasson a kert­ben. Ha gyümölcsfát akar ül­tetni, azt is teheti, hiszen Csípés Istvánná Jókai úti udvarán bő­séges a kínálat. A betérők öt­fajta meggy, ötfajta körte, cse­resznye és hétfajta alma között válogathatnak. Sárgabarack csemetéből, szilvából ötféle, ősziből négyféle található, de dió is kétfajta kínálja magát. Ribizli még van, de a piszke már elfogyott. Rózsák, vérszil­vák, madárberkenyék, ezüstfe­nyők még kaphatóak - mihelyt jobb lesz az idő. Hátha mire a cikk megjelenik, ez is teljesül. A suháng százhúszba, a koro­nás kis fa százharmincba ke­rül itt. A dió viszont drága, ezért háromszáznyolcvanat kprnpk Aranyat, videót vitt el Sokáig az a hír járta, hogy ez a város a nyugalom és a béke szigete, ahol legfeljebb disznóö­léskor visznek el pár szál, kia­kasztott kolbászt, vagy a kocs­mák elől a sebtében odatámasz­tott kerékpárt. Sajnos, azóta or­vos-gyilkosság is borzolta a ke­délyeket és több olyan bűncse­lekmény, amelyik már aligha tartozik a nyugalom szigete ka­tegóriába. Néhány közülük: már megírtuk, hogy a járműboltból egy fiatalember párosával taszí­totta hazafelé a kétkerekűeket. A pontosítás kedvéért: záróra után, éjszaka. Nem elégedett meg egyszeri fordulással, ismé­telt és lebukott, sőt azóta a bíró­sági tárgalása is megvolt. A másik hívatlan vendég kies fővárosunkból érkezett. Fényes nappal becsengetett az emeletes házak otthonaiba, és ha az ajtó nyitva volt, be is lépett. Ha az­után rajtakapták, mondvacsinált A 4-es főútvonal melletti egykori MÉH-telep nagy válto­záson ment keresztül, hiszen február elsejétől magántüzép lett. Ilymódon két helyről is megveheti a kisúji ember a tüze­lőt, feltéve, ha van rá pénze. A teljesség igénye nélkül itt például cseh dió, cseh darabos, putnoki, tatai, jukói, baskír bri­kett és kazánszén kínálja magát. A legolcsóbb mázsája 500 fo­rint, a legdrágábbé, a baskír bri-A városszépítő egyesület és az önkormányzat közös elkép­zelése volt: jó lenne a települé­sen egy kertészmérnök. Nos, a terv február 1-jén megvalósult és azóta Major Imre a városháza alkalmazottja, 25 éves szakmai gyakorlattal.. . Korábban Rá­­kóczifalván, meg Törökszent­­miklóson is dolgozott. Eddigi tapasztalatai szerint Kisújszál­lás fásultsága jobb az alföldi vá­rosoknál: szép parkja van a fő­téren, az állomás körül, és több, említésre méltó parkerdő. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a 4-es, várost átszelő szakasza mentén elöregedtek a fák, és magyarázatba kezdett, hogy kit is keres tulajdonképpen. Az egyik helyen nem voltak otthon, és mikor bejutott, a pénzt, az aranyat, meg a videót nem volt szíve otthagyni. Ezen gyűjtö­gető hörcsögtettét nem kísérte szerencse, mert íziben elfogták. Kiderült, nem először részesült a vasrácsos cellák jótékony vé­delmében. Lebukott egy ter­ménylopás elkövetője is, aki nem elég, hogy 21.275 forint ér­tékű borsót - gondolom, merő tévedésből - teljesen máshová akart szállítani, ráadásul még ivott is. A kortyolgatás a vérvé­telből derült ki. a többi meg a kérdezősködés során. Mit mondjak? Sokba került, nem érte meg a borsó. Mindezeken kívül gépkocsifeltörés is akadt, és pár, lezáratlan kerékpárt is meglovasítottak azok, akik va­lamilyen oknál fogva utálnak gyalog járni. ketté 848. Kapható tűzifa is, mégpedig akácból. Ezenkívül építőanyag, fenyő­fűrészáru, téglák gyári áron, be­­tongrendák, nyílászárók, beto­nacélok, szögvasak, zárt szel­vények, tetőszigetelők is akad­nak az otthonbővítőknek, lakás­építőknek. A nyitva tartás sajá­tos: ameddig jön a nép. Akár hétköznapot, akár szombatot, netalántán vasárnapot mutat a felújításuk hovatovább elodáz­hatatlan. A helyreállítás a főtér környékén megkezdődött, és ebben a munkában Major Imrét a városgazdálkodási vállalat szakemberei, meg a közhasznú munkások segítik. A jelenlegi anyagi helyzetet figyelembevéve ez egy ötéves program lenne. Nem kis gondot jelent majd az Erzsébet-liget felújítása, hiszen itt nyolc­van-százéves fák is bőven akadnak. A feladatok számát gyarapítja az is, hogy a régi szeméttelepet teljesen el kell tüntetni: a területet füvesíteni, fásítani fogják. Szó lesz segélyezésről Az önkormányzat soron következő ülését április 6-án, kedden délután egy órakor tartja a városházán. Az összejövetelen a helyi honatyák rendeletet alkot­nak a rászorulók ellátásáról, magyarul arról, hogy erre az évre milyen jellegű szociális segélyeket tud biztosítani a városháza. Szó lesz ezen kí­vül arról, hogy 1992-ben mire költötték a pénzt, az­után napirendre kerül a vá­rosi vízmű intézmény szer­vezeti, működési szabályza­tának a jóváhagyása, illetve az önkormányzati lakóhá­zak felújításának a terve is. Angol nyelvű sikerek Az Amerikai Békehadtest immár másodszor hirdette meg a diák színjátszóknak angol nyelvű drámafeszti­válját. A jeles eseményt - amelynek egyik országos seregszemléjét, elődöntőjét Békéscsabán tartották - tá­mogatta az USA magyaror­szági nagykövetsége is. A városi diákok négy darabbal szerepeltek: az Arany János úti Általános Iskola ötödike­sei egy mesejátékkal beju­tottak az országos döntőbe, amelynek április 2-4 között Kecskemét lesz a helyszíne. A hetedikesek pedig a leg­jobb színházi kellék díját vehették át. A felkészítő ta­nár Studtné Oláh Erika volt. A Móricz Zsigmond Gimnázium diákjai szintén két csoporttal indultak és si­került hazahozni értékes dí­jakat. Baráth Andrea, a 4.b. osztály gimnazistája szép kiejtéséért kapott különdíjat, míg Richter Géza, a 3.-b. diákja a legjobb színésznek elismerést vehette át. A középiskolások felkészítő tanára: Thomas Schwieters. Visszaadott olvasókör A kiegyezés dátuma: 1867. május 29-e. Mint az országban a legtöbb helyen, vegyes fogadtatás kísérte a Deák Ferenc képviselte kompromisszumot: akadt, aki dicsérte, mások elma­rasztalták. Kisújszálláson az utóbbiak is sokan voltak, ezért hamarosan megalakult az úgynevezett ’48-as olva­sókör. Ez egy kultúrális po­litizáló egyesületnek számí­tott a kossuthos, forradalmi, rebellis hagyományok ápo­lása céljából. Egyúttal könyveket is kölcsönöztek a beiratkozott helybelieknek. Nos, az épületet, létesít­ményt a szocializmus idején államosították, és pártház­ként használták. Igaz, kalap alatt, félig-meddig nyíltan, félig-meddig titokban a Kí­gyó utcai épületben azért különböző klubok is helyet kaptak. Ezt a létesítményt az önkormányzat visszaadta jogos tulajdonosainak, az 1848-as olvasókör tagjai­nak. Nem másért, mint a ha­gyományápolás nemes célja érdekében. A konténerbe, ne mellé! A kun községek és váro­sok egyik sajátossága, hogy ahány ki- és bejárat akad a településre, annyi mini-szeméttelep, lerakodó­hely létesül az árkok men­tén, partján, vagy éppen az árkokban. Nincs ez más­képp itt sem, és ezen a nem kimondottan üdítő jelensé­gen úgy próbálnak változ­tatni, hogy összesen húsz konténert helyeztek ki a vá­rosba vezető utak mellé. Ezeket hetente ürítik, tar­talmukat elszállítják a sze­méttelepre, ami éves szinten mintegy 700 ezer forintba kerül. Ezért kérik tisztelettel a város lakóit, de az átuta­zókat is: a hulladékot - le­gyen az papír, vas, vagy gally - ne a tartályok mellé, hanem bele, a konténerekbe szíveskedjenek helyezni. Ez a főtéri tujafa száraz, ezért ú j kerül a helyére - mutatja Maior Imre MÉH-ből Tüzép naptar... Kertészmérnöke lett a városnak Fűrészáruból is jókora a kínálat

Next

/
Thumbnails
Contents