Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
1993. március 24., szerda Kultúra----hirdetés 5 A tévé Egy kedves olvasónk kérésének szeretnék eleget tenni, aki azt kérdezi: egy-egy folytatásos film esetében, mint például a mexikói Megveszem ezt a nőt, vagy akár most a Pokoli paradicsommal kapcsolatban is, amely igencsak hosszúra van szabva, negyvenöt részből áll, miért emlegetnek szappanoperát? Holott az összetett szó tartalmára semmi nem utal a látottakban. Szappanoperák Nos, ha humorosan kellene válaszolnom, azt mondanám, ezek olyan filmek, amelyek habzanak bár, akár a szappan, de valójában tisztító hatásuk semmi, komolyabban pedig: nem holmi műfaji megjelölésről van itt szó, hisz semmi nyoma benne zenés drámának (opera). Legfeljebb az opera latin jelentésére gondolhatunk, ami annyit jelent: munkák, ez adhatna valami eligazítót. De a megoldás ennél sokkal egyszerűbb, mondhatni közönségesen köznapi: valamikor egy gazdag szappangyáros volt az, aki az efféle folytatásokban fantáziát látott és támogatta megszületésüket. Azóta minden olyan filmsorozatot, mely hosszúságával, illetve lenge tartalmával „tüntet” - szappanoperaként emlegetnek, némi rosszalló ízzel. Természetesen nem minden folytatásosra lehet rásütni e negative minősítő bélyeget. Itt van például a mi Szomszédok sorozatunk, amely ugyancsak nagy szériát, már eddig 153 fejezetet ért meg, s ez a teleregény azzal, hogy tartalmában szorosan kötődik a közélet, mindennapjaink újabb és újabb jelenségeihez, problémáihoz, nemcsak kellemesen „habzik”, tisztogatja is közgondolkodásunkat, ha úgy tetszik, beleszól életünkbe. Horváth Ádám - egyik szülőatyja a sorozatnak, s ma is lelkes gondozója - méltán szólhatott a Szomszédok erényeiről képernyője előtt egy, a sajtófesztiválról adott tudósításban. Más televíziónak, külföldinek is van hasonló képernyő-regénye, de korántsem lélegzik együtt annyira az élettel, mint ez a magyar. Még annak is jelzésértéke lehet számunkra, ha problémafelvetésében nem eléggé friss, ha tompul szavainak éle - ebben is tükre a társadalom szellemi-érzelmi, szociális állapotának. Más kérdés a Pokoli paradicsom, vagy az olasz Heléna, de még a Dallas is; ők lehet, hogy a műsorszerkesztők gondjait enyhítik, amíg vannak, időt, helyet töltenek ki a képernyőn, csakhogy a középszerűséget, sőt mi több, az unalmat gerjesztik. Mi tagadás, fáraszt az újfent megjelenő Klinika is negédes atmoszférájával! És a klasszikusok? Van egy közhasznú műsora a televíziónak, a Napközi, amely csaknem minden este jelentkezik, sőt délelőttönként is látható, s amely korántsem mindennapi - tartalmában. Ugyanis rendre felvet okosan egy-egy fontos problémát, köztük művészetieket is. Ahogy például most, hétfőn este is tette, amikor is két jeles vendég megszólaltatásával arra kereste a választ, hogy vajon mi is az igazi oka, hogy ma nem születnek, nem születhetnek a Fekete városhoz hasonló sorozatok, hogy mára szinte eltűntek a képernyőről a klasszikusok; holott a Mikszáth-regényből készült, többrészes filmnek is hajdan igazán széles körben volt ragyogó sikere. Mert igen, a klasszikus is lehet szórakoztató! Vajon nem néztük-e - másik példával élve - szívesen március ünnepnapján is a Kőszívű ember fiait, ezt a látványos, romantikus filmet, mely 1966-ból való. Hol van tehát Mikszáth, Jókai és a többiek, de mondhátnánk Móriczot is, hisz talán van még, aki emlékszik a híres-nevezetes Rózsa Sándorra, mely ugyancsak országos népszerűségnek örvendett a képernyőn. Pénz avagy szándék hiányzik? Hogy mostanság hasonló vállalkozásba fogjon a televízió? Zsurzs Éva szerint, akinek a Fekete várost köszönhetjük és sok más klasszikust is, kétségtelen, nem könnyű ma jelentős sorozatokra előteremteni a szükséges anyagiakat, hisz a nyolcrészes Mikszáth-film elkészítése is ma 140 milliót igényelne, de baj van valahogy a szándékkal is: nincs gazdája a klasszikusoknak. Pedig igen nagy szükség volna olyan televíziós olvasmányokra, amelyek nemcsak az értékek népszerűsítését szolgálnák, de miként Bitskey Tibor is említette - ő volt a stúdió másik vendége - éppen ma lenne időszerű jelenlétük a képernyőn; most, amikor erősíteni kellene a nemzeti összefogást, a hazafiúi érzületet, mert az egészséges romantikának igen is helye volna érzelmeinkben, az egészségesnek, amely lélekben mindig felemel. A színész Bitskeyvel, aki Baradlay Ödönt játszotta a Jókai-ftlmben, mélységesen egyet lehet érteni: sok-sok hasonló filmet kellene csinálni a televízióban is és a filmstúdiókban is. Hisz ha futja, mindegy milyen forrásból, egy hatrészes magyar krimire, lásd Privát kopó, vajon miért nem telhetnék akár egy hatrészes Jókaira vagy Mikszáthra, Móriczra, de érvényes lehetne ez nemcsak a mi klaszszikusainkra, a világirodalom íróinak remekműveire is. Vajon nem néztük-e élvezettel, már aki szombaton este a Duna TV műsorára kapcsolhatott, a Verne Gyula regényéből született, fordulatos, izgalmas, színes magyar filmet, a Dunai hajóst, a nagyszerű Bujtor Istvánnal a főszerepben. Ha már vagy még hasonló újakra egyelőre nem futja, érdemes volna a régi sikereket felújítani, hiszen azóta újabb nemzedékek nőttek fel, nekik a régi is új lehetne. Valkó Mihály A kis herceg - franciául Egy „maroknyi” diák, lányok valamennyien, akik nemcsak ebben közösek, de abban is, hogy mindannyian francia nyelvet tanulnak a Verseghy gimnázium 3. c. osztályában, továbbá játékos kedvben is bőséggel osztoznak. Most e kettő, az idegennyelv tanulása és a szórakoztató játék számukra egy kellemes feladat megoldásában találkozott: francia szerző, Saint-Exupéry Kis hercegének előadására vállalkoztak - természetesen franciául. így lett játék a tanulásból és a játékból pedig tanulás. Apprivoise-moi - azaz szelídíts meg engem, az ezzel a címmel készült pódiumjátékot bemutatták iskolatársaiknak, sőt a hétvégén részt vettek vele a franciául játszó diákok pécsi nemzetközi frankofon fesztiválján is, sikerrel. Részlet az Űj Dunántúli Napló tudósításából: „Számos csoport jött el a találkozóra először, így például a szolnoki lányok, akik tiszta szövegmondásukkal, egységes teljesítményükkel is felhívták magukra a figyelmet." Az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda francia tantárgyi szakértőjének véleményéből: „többek közt a pesti Móricz gimnázium, a nyíregyházi evangélikus gimnázium és a szolnokiak játéka volt megragadó”. Képeink az egyik iskolai bemutató utáni pillanatban készültek, valamint az „előadás” egy-egy mozzanatát rögzítik. (Illyés) one CD CS3 ESD 11 cd cd tea y • : I * ' • ERVEK IS SZOLNAK MELLETTE A Magyar Gallup Intézet felmérése szerint előfizetőink 95%-a úgy tartja, rádiótelefon nélkül nehezebben bonyolítaná le üzleti ügyeit, 14%-uk vélekedése szerbit pedig egyenesen csődbe jutott volna vállalkozásuk e telekommunikációs eszköz híján.És most egy érv tőlünk: A Westel által ajánlott lízingkonstrukcióban 48.500 * forint +6% ÁFA befizetésével azonnal rádiótelefonhoz és vele vonalhoz juthat.S ezzel lehetőséghez, hogy a világ bármely vezetékes vagy rádiótelefonját felhívhassa - akár már holnap. A rádiótelefonos szolgáltatás tarifái ráadásul vidékről indított távolsági hívások esetén alig magasabbak, mint a vezetékes hálózat díjai. *A távközlési összeköttetés költsége részletekben fizethető. SZOLNOK 5000 Baross utca 1. Tel.: (06) 56 372-232 Rádiótelefon: (06) 60-86000 BUDAPEST: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977, 227-3777 Rádiótelefon: (06) 60-27087, (06) 60-27088 MOZGÁSI 1 A 1 1 AZ ŰZI L E T (((f)))))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT.
