Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

1993. március 24., szerda Hazai tükör 3 PEUGEOT-AUTÓSZALON. Kecskeméten kétnapos bemutatóval egybekötve megnyitot­ták a Pankó-Jármü Autószalont, amely a Rair Peugeot egyedüli hivatalos Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei forgalmazója. A két megyét összefogó vállalkozás a Peugeot autógyár valamennyi személy- és kishaszongépjármü-típusát kínálja vásárlói­nak értékesítési palettáján. Képünkön a kecskeméti Krúdy Gy. úton lévő üzletben a bemutató egyik darabja, a Peugeot 205 GTI látható. Kötöznek a gyökerek A Jászság a Jászkunságban Megjelent a Jászkunság idei első száma. S noha a kéthavi lap utcára kerülése csúszott, tartal­mának frissességén, újszerűsé­gén a szerzők jóvoltából nem esett folt. Már a külső borítókon olvas­ható Zalán Tibor publicisztika is izgalmasan érdekes látás­módú fejtegetést kínál. Mi kell a humorhoz? Diktatúra vagy demokrácia ... Volt-e humor Magyarországon ’92-ben? A Zalán-írásból kiderül. A belső borítón Seprősi-Czárán György tárcája olvasható Pasziánsz címmel. Lengyel Boldizsár finom em­beri érzékenységgel beszélget Tornai Józseffel, az írószövet­ség elnökével nacionalizmusról, antiszemitizmusról, a ’89 óta történt társadalmi változások­ról. A folyóirat jászsági összeállí­tásának szerkesztője Pethö László, a szülőföldhöz, kistáj­hoz kötődő szeretettel, mérték­tartó gondossággal válogatta össze azokat az írásokat, tanul­mányokat, amelyek egyrészt a Jászság autonómiájával, más­részt a ma felvetődő problémái­val kapcsolatosak. Értékmentő szándékkal kerültek dolgozatok az összeállításba. így olvashatunk tudósportrét Makó Pálról - Wirth Lajos írá­sában -, Jászapáti szülöttéről, aki a Ratio Educationis létreho­zásában vállalt fontos szerepet, vagy a jászárokszállási szüle­tésű Donáth Ferencről - Tóth Péter Pál tollából aki Nagy Imre munkatársa volt. Bállá Ferenc rokonszenves őszinteséggel tárja fel írásában az általa szerkesztett vidéki kis lap - a Jász-Újság - „születését és csenevész csecsemőkorát”, rámutatva azokra az anomáli­ákra, amelyek a mai liberális lapalapítás korában csak a pro­fiknak adnak életlehetőséget. A jászsági összeállítást Bistey András novellái, Pádár Juli­anna verse, Baráth Károly fotói és Szécsi Valéria rajzai teszik színesebbé. Simon Cs. József Gyermekeknek Népdal­verseny Az Erkel-emlékév alkalmá­ból meghirdetett országos álta­lános iskolai népdaléneklési verseny döntőjét március 27-én, szombaton rendezik meg a nagy romantikus zene­szerző szülővárosában, Gyu­lán. A helyi 1. számú általános iskola és a városi Mogyoróssy János Könyvtár által közösen szervezett dalostalálkozóra az ország tíz megyéjéből félszáz kisdiák nevezett. A verseny zsűrijének elnöke Halmos Béla népzenekutató, előadóművész lesz. A rangos ifjúsági zenei vetélkedőnek a gyulai könyvtár ad helyet. A versenyhez kapcsolódóan az előző napon több egyéb program is lesz. Pénteken pél­dául képzőművészeti kiállítás nyílik, amely a gyulai gyerme­kek népdal-illusztrációiból mu­tat be majdnem másfél százat. Zöld sarok A tavaszi avarégetés veszélyei Végre megérkezett a tavasz. Ilyenkor a kiskerttulajdonosok alig várják, hogy nyithassák telkeiket, elkezdjék a tavaszi kerti munkákat. Mit tesz a gondos kiskerttu­lajdonos legelőször? Összege­reblyézi a télen egybegyűlt szemetet, esetleg őszről ottma­radt avart, és már száll is a jel­zőfüst: itt és itt „nagytakarítás” folyik. Az elmúlt vasárnap a kerttu­lajdonosok a Széchenyi-lakóte­­lepet árasztották el kesernyés, bűzös, szürkéskék, mindenütt megragadó füsttel. Mi az oka annak, hogy ilyen­kor az átlagosnál nagyobb a füst, mint a láng? Egyszerűen az, hogy a száraz növényi szá­rak viszonylag könnyen elég­nek, de a nedves levelek, fű­csomók és a közéjük keveredett zöld növények nem égnek, csak füstölögnek. A tökéletlen égés miatt az egészségre káros szerves vegyü­­letek (ciklikus és policiklikus aromás anyagok) keletkeznek. A füst bűzét elsősorban ezek a vegyületek okozzák. Egyébként ennek az egész fo­lyamatnak egészségkárosító mivoltát azzal bizonyíthatjuk ta­lán a legszemléletesebben, ha elmondjuk: az avar égetésekor a rosszul beállított gépkocsik lég­­szennyezéséhez hasonló egész­ségkárosító vegyületek kelet­keznek és kerülnek a levegőbe. A kerti avar- és szemétégetés­kor tovább növeli a veszélyt, ha klórtartalmú anyagok (például: PVC-fólia, flakonok) is a hulla­dék közé kerülnek. Ilyenkor klórozott szerves vegyületek is keletkeznek (pél­dául dixionok), melyek egész­ségkárosító hatása ismét csak közismert. A veszélyt nemcsak önmagá­ban a keletkezett káros vegyület okozza, hanem az a tény is, hogy a füstgáz ilyenkor nem tud felemelkedni a felsőbb légtérbe, mivel a rossz égési feltételek miatt alacsony az égési hőmér­séklet, így alacsony a füstgáz hőmérséklete is, melynek kö­vetkeztében a talaj közelében lebeg, éppen abban a magas­ságban, ahol az emberek a leg­többet lélegezhetnek be belőle. Másik veszélyforrás az, ami­kor merő jó szándékból - azt gondolván, hogy ilyenkor a szomszédokat kevésbé zavaják - legtöbben a késő esti vagy kora reggeli órákban végzik az avar- és hulladékégetést. Ezzel azonban semmit sem használ­nak, inkább többet ártanak. Naplemente után ugyanis leg­többször úgynevezett meteoro­lógiai inverziós állapot követ­kezik be. A talaj fölött 6-10 mé­ter magasságú légréteg hirtelen meghűl, felette viszont egy me­legebb légréteg marad még né­hány óráig, amíg a teljes elke­­veredés bekövetkezik. Ez a me­legebb levegő nem engedi fel­szállni a füstgázokat, így azok a talaj mentén vízszintes irányban elterülnek, vagyis ugyanaz a je­lenség következik be, amit fen­tebb már említettünk. Mi a megoldás? Az égetés helyett a kerti szerves hulladé­kok komposztálásos feldolgo­zása lenne kívánatos. A kert egy félreeső, árnyékosabb részében össze lehet gyűjteni a hulladé­kot. Megfelelő nedveségtarta­­lom biztosításával és feketefó­liás takarással gyorsítható is a folyamat. Egy 1987-ben hozott rendelet ugyan a helyi tanácsok felada­tává tette az ilyen és hasonló problémák elbírálását, a szabá­lyok megalkotását, de sajnos még így is igen kevés az olyan rendelet, amire hivatkozva meg lehetne oldani ezt a problémát. Az 1991. évi XX. törvénycikk is kimondja a levegőtiszta­ság-védelemről, hogy az avar és kerti hulladék égetésére vonat­kozó szabályokat a települési önkormányzatoknak kell meg­hozni, ám sajnos ezen szabá­lyok betartása igen kétséges, a kérdés valódi megoldását ille­tően csak az állampolgárok jó­zan belátására, minél szélesebb körű felvilágosítására lehet ha­gyatkozni. Amennyiben már nem bírjuk tovább kertszomszédaink jó szándékú kifüstölő akcióit, pa­nasszal Szolnokon a polgármes­teri hivatal jegyzőjéhez lehet fordulni. Kátai Szilvia Háromnegyed részük kft.-két érint Csődök és felszámolások februárban Némileg csökkent az új csőd- és felszámolási eljárások száma februárban az előző hónaphoz képest. Míg januárban 130 cső­deljárási kérelem érkezett a bí­róságokhoz, az év második hó­napjában csak 117. A felszámo­lási kérelmek száma ugyanak­kor 676-ról 670-re csökkent - tájékoztatta az MTI-t az Igaz­ságügyi Minisztérium illeté­kese. A csökkenés nem jelent lé­nyeges változást, a kép még így is egy átlagos tavalyi hónapé­hoz hasonló. A csődeljárások csaknem háromnegyed része februárban is’kft.-k ellen irtdtrlt, de csődbe jutott 11 szövetkezet, 9-9 részvénytársaság és betéti társaság, illetve 3 állami vállalat is. A bíróságok februárban is több csődeljárás végére tettek pontot, mint amennyi elindult. Az ügyek közül 49 egyezség­gel, 73 felszámolással zárult, 67 esetben az adatok hiányosak voltak. Felszámolást gyakran a nehéz helyzetbe került gazdál­­; kodók kértek maguk ellen, feb­ruárban összesen 155 esetben. A kezdeményező '91 alka­lommal állami vállalat, 32 eset­ben az APEH, 14 esetben a tár­sadalombiztosítás volt. Meg­kezdődött 363 kft., 86 szövet­kezet, 68 betéti társaság, 86 szövetkezet és 34 részvénytár­saság felszámolása. Jóval keve­sebb volt a megindult felszámo­lási eljárások számánál (670) a befejezetteké (154). Parlamenti kulisszatitkok Három év ■ 38 millió oldalon Háborús naplótöredék Szolnoki orvos a tűzvonalban IX. Utolsó „szövetségesként” 1944. július 30. Elindulha­tunk végre a hágó utolsó szaka­szára. Rengeteg munkaszolgála­tos dolgozik rajta, hogy vala­hogy járható legyen. Csak most kezdték kiépíteni. Eddig alig járható ösvény volt. Életveszé­lyes mutatvány itt kocsival járni. Mindenért kárpótolt vi­szont mindannyiónkat az, hogy átértünk végre a magyar hatá­ron. Lefelé már aránylag tűr­hető úton haladtunk Munkács felé. A legénységgel most már madarat lehetne fogatni. 1944. július 31. Egész nap kocsikáztunk, majd az éjszakát egy Gánya nevű faluban töltöt­tük el. Végre elszállásoltak bennünket, s annyi idő után ágyban aludhattunk. Tejeskávét kaptunk a háziaktól és a szobá­ból mosolyogva néztük a zu­hogó esőt. 1944. augusztus 2. Irány Huszton át Ökörmező. Rettene­tesen unalmas ez a huszonket­tedike óta szinte mindig tartó kocsikázás, - hol jó, de inkább rossz időben. Aludni hol a ko­csin, hol amellett szénán szok­tunk. A községekben - amelye­ken áthaladtunk- sok a tárva-nyitva álló vagy lezárt ház. Az elhurcolt zsidók ottho­nai. Nagyrészük már ki van fosztva. 1944. augusztus 4. Vucskó­­mezőre érkeztünk. Remek nya­ralóhely. Vízvezeték, fürdő­szoba, tisztaság. Alomnak tűnik mindez annyi szenvedés és pi­szok után. Holnap jelentkezem a hadosztályparancsnokságon. Örülök, hogy jó embereink mind megvannak- bár igen ne­héz helyzetből szabadultak ki. Lázár alezredes például gyalog, a hegyeken át. 1944. augusztus 6. Befutott Bognár alezredes és ő is sok ér­dekességet mesélt. Állítólag a mi hadosztályunknak van a leg­nagyobb vesztesége. Az ő vo­­natjából például hatszáz ember hiányzik, - természetesen ren­geteg kocsival és vonattal egy­ütt. 1944. augusztus 8. A polgári lakosság igen megijedt, mert napok alatt ki kell üríteniük az egész területet. A kémkedés el­kerülése miatt van ez így. Ta­nultak az oroszországi példák­ból, ahol ez nem történt meg. Tudott is mindent az orosz. Itt meg a ruszin lakosság nem na­gyon mutatja hűségét a magya­rokhoz. 1944. augusztus 11. Ma van a búcsúnapom Vucskómezőn, át kell mennem Wiskowba. Ez egy ronda kis község, három ki­lométerrel túl a határon. Állása­ink körülbelül tizenöt kilomé­terre vannak innen. Körben mindenhol magas hegyek van­nak, ezért a harcizajból alig hal­latszik valami. Itt húzódik a Hunyadi vonalnak nevezett vé­dőállás is, ami messze van az erődtől, csak éppen valami. Pe­dig volt idő a kiépítéséhez. Na­ponta négy-öt sebesült, s kevés ambuláns beteg van. Elhelyezé­sük a csomópontban, egy elég nagy épületben van, ami pisz­kos és tetves. 1944. augusztus 16. Ma bead­tam egy folyamodványt, hogy váltsanak le, miután négy hóna­pot már eltöltöttem a fonton. 1944. augusztus 23. Kataszt­­rófális hírek érkeznek a front­ról. Az angolszászok Párizs külvárosában vannak, az oro­szok elfoglalták Jassit stb. így bizony nem biztató a helyzet. Lefekvés előtt jön a hír, amit az angol rádió mondott be: Romá­nia átpártolt az ellenséghez. 1944. augusztus 25: A néme­tek kivonják embereiket innen. Igen sok autó megy értük. Ná­luk alig jár valaki gyalog, még a lovaikat is kocsin viszik. Bizto­san Románia felé irányítják őket. 1944. augusztus 28. Új rende­let jött ki, miszerint szabvány zöld ingben lehet ugyan járni, de az ingújj fel nem gyűrhető és a gallér csukva tartandó. így biztosan megnyerjük a háborút. . . Elmentünk horgászni és fog­tunk tizenegy szép pisztrángot, amit megsütöttünk. Remekül vacsoráztunk. Új szállásunkat csak holnap foglalhatjuk el, mert pillanatnyilag poloska és tetű nagygyűlés van ott. Jött hozzánk egy géppuskákkal és golyószóróval felszerelt bizto­sító raj, mert ezen a területen orosz beszivárgással lehet szá­molni. Két fejős tehenet kapunk a partizánoktól. Állítólag lehet tő­lük kapni cserekereskedelem út­ján birkát is. Mindennap lerán­­dulnak a hegyekből, ahol még kórházuk is van. Jelzésük: sap­kájukat körben lengetik. 1944. augusztus 29. Az éj­szakát sátorban töltöttük. A va­dászház takarítását a szomszéd­ban lévő zsidószázad végzi. Az utászoktól kaptunk egy aszta­lost és négy kocsi deszkát a va­dászház bebútorozásához. 1944. augusztus 31. A dél­után folyamán fut be a hír, hogy a finnek is letették a fegyvert, így már csak mi vagyunk „szö­vetségesek”. Vajon lesz-e ne­künk is elég eszünk, s kellő idő­ben kimondjuk az „elég” szót? 1944. szeptember 2. Külön­böző élelmiszerek és némi pénz ellenében vettem egy remek pi­zsamát egy zsidó munkaszolgá­latostól. A szerencsétleneket igen gyengén élelmezik. Rette­netesen néznek ki. Otthon a koldusok is rendesebben öltöz­ködnek. Illetményünket még mindig zlotyiban kapjuk, pedig a lengyel terület már ki van ürítve, s lengyel pénzért semmi sem kapható. így én is gondos­kodtam otthonról küldött ma­gyar pénzről, ami viszont ke­rülő úton, körülményesen sze­rezhető be. (Folytatjuk) Dr. Várhelyi Béla szolnoki orvos naplóját Simon Béla dolgozta fel Mit lát az érdeklődő az Or­szággyűlés munkájából? Jórészt a plenáris üléseket - hol tömött, hol üres padsorokkal. Pedig igen szerteágazó tevékenység folyik a bizottságokban, a par­lamenti titkárságokon, hivata­lokban. Legalábbis a magyar Országgyűlés papírfogyasztása egészen biztosan ezt igazolja. A képviselők vagy a bizottságok indítványaik módosító javasla­tai azonnal papírra és sokszoro­sítógépbe kerülnek, mert a tár­gyalások előfeltétele, hogy minden képviselő már jóval a napirend vitája előtt megismer­hesse azokat és felkészülhessen rájuk. De a 380 képviselőn kí­vül eljutnak ezek a „papírok” a bizottságok, frakciók szakértői­hez, a kormány illetékeseihez, tanácsadóihoz is. így a témától függően olykor 600-800 pél­dányban kell elkészíteni egy-egy anyagot. A parlament utóbbi három évében 9 ezer önálló indítványt, javaslatot, kezdeményezést nyújtottak be, amelyeket mint­egy 38 millió(!) oldalon sok­szorosítottak. Ha mindezt köte­­gekbe raknák és élire állítanák, az egy-egy képviselő asztalára eljuttatott iratköteg 10 méter magas lenne. Az a paksaméta, amit a szakértők, a bizottságok ebben a ciklusban kézhez kap­tak, 6500-7000 méter hosszan kígyózna az irodák között. Temérdek papírt használnak fel a szakanyagok és tanulmá­nyok, valamint a háttérinformá­ciók „rögzítésére” maguk a frakciók is. Ezek az iratok csak az egyes képviselők felkészülé­sét szolgálják, ám elengedhetet­lenül fontosak az összmunka szempontjából. Tekintélyes mennyiségű nyomtatvány készül az egyes parlamenti eseményekre, a saj­tótájékoztatókra, de ezek tény­leges papírigénye még utólag sem mérhető fel pontosan. (A miniszterelnökség leiratai és a képviselőkhöz eljuttatott tájé­koztatói például nem is az Or­szággyűlés papírkontingensét terhelik.) A tényleges igényt jól érzé­kelteti egy adat: a parlament évente 60 millió forintot költ papírvásárlásra. Hiába, a kom­puterek, a szövegszerkesztők világában is a legfontosabb in­formációhordozó a papír ma­radt. (koós) (Ferenczy Europress) NÁDAS TOURS SZUPERAJÁNLATA: SPANYOLORSZÁG - LLORET DE MAR 1993. június 18-27. 1993. június 25. - július 4. 10 nap (7 éjszaka) Utazás: luxusautóbusszai, teljes ellátás. A részvételi díj: 28.550 Ft/fő (4 program árát is tartalmazza) (Barcelona, Montserrat, Gerona, Flamenco-est) Címünk: Szolnok, Szapáry út 15. Telefon: 58/376-332, 343-880 •20755/5H'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents