Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-22 / 67. szám

4 Előzzük meg a balesetet A fiatalok és a szülők figyelmébe! túlnyomásos palack tartalmát, de tudjuk, hogy erős sav vagy lúg van benne, hiszen a lefolyó elzsírosodását egy másodperc alatt leoldja! Kedves Fiatalok és Szülök! A baleset megelőzése érdeké­ben figyeljünk jobban egy­másra, gyerekeinkre; a lefo­lyótisztító palack nem játék­szer, azt kizárólag csak a ren­deltetési célra használjuk! (Fotó: Illyés Csaba) Németh László-A napokban jutott tudomá­somra, hogy a tv-ben is reklá­mozott „Siess!” lefolyótisztítót egyes fiatalok a képen látható légkürt palackjának pótlására használják. Úton-útfélen, de leginkább sportrendezvényeken fújják, de ehhez a csatlakozó részt át kell alakítaniuk, ami önmagában is veszélyes művelet; megsérülhet a szemük, esetleg a kiáramló anyag vakságot okozhat. Nem ismerjük pontosan a Szolgáljon tanulságul... Egy állásfoglalás előzményei Szükségesnek látom, hogy a Tiszajenő és Vezseny fogorvosi ellátásáért cím alatt közzétett ál­lásfoglalás tényszerű előzmé­nyeit az újságolvasókkal és a képviselőkkel ismertessem: A vezsenyi lakosság helyi fogorvosi ellátásának megoldá­sára már 1990-ben tettünk kísér­letet - tekintettel a tiszajenői rendelő megközelítésére, az utazási gondokra. Az akkori fogorvosnő elzárkózása miatt a terv azonban meghiúsult, de a képviselő-testületi üléseinken a téma újra meg újra felvetődött. Tavaly novemberben felkeres­tem dr. Patonai Imola doktor­nőt, aki készséggel vállalta, hogy Vezsenyen rendel, amennyiben megteremtjük a szükséges feltételeket, és az utaztatását is megoldjuk. Kép­viselő-testületünk a novemberi ülésen már ennek ismeretében döntött a fogorvosi szék vásár­lásáról, amit februárban szerez­tünk be - hangsúlyozva az ide­iglenes jelleget. Február 4-én a rendelést ellátó doktornővel is megnézettem a széket, ekkor tisztáztuk a vezsenyi rendelési időt. A doktornő többünk előtt kijelentette - amire egyébként rá is kérdztünk -, hogy Ve­­zsenyre járása nem érinti a ti­szajenői rendelést. Ugyanezen a napon Horthy Csaba polgármes­ter úr közölte velem, hogy csak külön megállapodás után haj­landó ehhez hozzájárulni mint a doktornő munkáltatója. Mivel a körzet ellátásának lényegét ez a változtatás nem érintette, illetve a pluszköltségeket mi vállaltuk, nem értettem, hogy mire kell megállapodnunk. Ennek elle­nére beleegyeztem, hogy más­nap a két jegyző tisztázza a megállapodás szükségességét és tárgyát. Az egyeztetés, amely eléggé el nem ítélhető hangnemben zajlott, nem vezetett ered­ményre, illetve a polgármester úrral egyetértésben, szóban ab­ban állapodtak meg, hogy kér­jük meg a tisztiorvosi enge­délyt, és akkor nem lesz akadá­lya a vezsenyi fogorvosi rende­lésnek. (Megjegyzem, a körzet felosztására, a költségek meg­osztására vonatkozóan bármi­kor hajlandó voltam és vagyok tárgyalni, megállapodni.) Feb­ruár 25-én mindkét hivatal megkapta a városi tisztiorvos levelét, melyben kérésünkkel egyetért. Horthy urat még ezen a na­pon felhívtam, érdeklődve, jö­het-e már rendelni a fogorvos? Közölte, hogy a március 2-i képviselő-testületi ülés elé viszi a kérésünket. Téjékoztatásukból és az újságban megjelent köz­leményükből arra következte­tek, hogy a döntést hozó testü­leti tagokat nem tájékoztatták az előzményekről, ami viszont en­gem döbbentett meg. A történethez tartozik, hogy a betegségéből alig felépült dr. Kicsi Jenő főorvos urat március 8-án megkerestem, és közölte velem, hogy nem tud segíteni ebben a kérdésben. Hatvani Lajos tiszteletdíjas polgármester Vezseny Büszkeségeink A közelmúltban nagy öröm­ben volt része a szolnoki Ár­nyas óvoda kollektívájának. A Hókirálynő varázspálcája címmel meghirdetett rajzverse­nyen - melyre 80-85 pályamű érkezett - Seres Tünde négy és fél éves óvodásunk myerte el az első díjat; a 6 éves Ráfael Katalin pedig a megyei cigány­­gyerekek III. kulturális találko­zóján, tánc kategóriában lett az első. Sikerükre büszkék va­gyunk, s az óvodánkban külön köszöntöttük őket. Méry Éva a 4. sz. Óvodai Intézmény vezetője A szerkesztőség postájából 1993. március 22., hétfő Gyorsan elvették, amit adtak Nesze semmi, fogd meg jól... Kézhez kaptuk a felemelt nyugdíjat, de az örömünkbe ürüm is vegyült, mert kaptunk is, meg nem is ... ■ Jól kiagyalták, hogy azt a nyugdíjat, amit az Országgyűlés honatyái megszavaztak, hogyan tudják gyorsan visszavenni a helyi önkormányzatok. Szol­noknál maradva, kézhez kaptuk a lakbéremelésről szóló határo­zatot, mely kimondja: a maga­sabb lakbér bevezetése elkerül­hetetlen; az árak inflációja csökkenti a lakbérek értékét. . . És a nyugdíjakét nem? Bennün­ket nem sújt az infláció, a na­ponta változó áremelés? Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal? Amit az egyik ad, azt a má­sik szerv gyorsan elveszi? En­nek függvényében tulajdonkép­pen mondhatjuk, hogy nem is volt nyugdíjemelés, és ez tör­vénysértő! Tudomásom szerint az Or­szággyűlés 60/1991. (X. 29.) sz. határozata kimondja, hogy a nyugdíjasok részére biztosítani kell a a nettó keresetek növeke­désével azonos értékű emelést. Öregségünkre miért kényszerí­tenek arra, hogy elhagyjuk a la­kásunkat, mert nem tudjuk kifi­zetni a lakbért, a rezsit. A lak­­béremelésről szóló rendelet arra ösztönöz, hogy kisebb komfortfokozatúba költöz­zünk, vagyis: még jobban és minél előbb épüljünk le?! Oda jutottunk, hogy egy új környezetben vállaljuk az újra­kezdést? Huszonkét éve lakom bérleményben, de még egyetlen egyszer sem végeztek karban­tartási munkát a lakásunkban. Saját költségünkön csináltattuk meg, amit kellett. Akkor hol itt a lakások fenntartása? Az Al­kotmánybíróság azt is ki­mondta, hogy alkotmányellenes minden jogszabály, mely a ter­hekből többet hárít a nyugdíja­sokra (családosokra, dolgo­zókra), mint amit elbírnak; a szociális helyzetüket a létmini­mum felé tolja. Az önkormányzati képviselő urak a lakbéremelés megszava­zásakor nem gondoltak arra, hogy egyszer ők is megöreged­nek? A közelgő választásokra ké­szülve, ezen már most eltöp­renghetnek. Sárközi Miklós nyugdíjas Szolnok Március 6-án (szombaton) délelőtt a Kossuth rádióban hangzott el Göncz Árpád köz­­társasági elnök kijelentése, hogy „minden országnak olyan a parlamentje, amilyet megér­demel”. Mi, Magyarország nemzetet alkotó, több mint tízmillió la­kossága mivel érdemeltük ki ezt a parlamentet? - tisztelettel kérdem én. Talán azzal, hogy nem lázadtunk fel az ellen, hogy az országgyűlési képvise­lők nem hívhatók vissza? Hogy 80-120-150-185 honatya „beje­lentés nélkül” marad távol a plenáris (teljes) ülésekről?! Hogy akkor is megkapja a tíz traktoros évi keresetének meg­felelő havi fizetését, ha a 6272 összes szavazatból csak száz­hetvenszer szavazott, húsz alka­lommal tartózkodott; a többi időt a főfoglalkozásában töl­tötte?! Az országgyűlés hagyta, hogy különböző, monopolhely­zetüket kihasználó trösztök, vál­lalatok elhitessék, hogy tele van hússal a fagyasztójuk, a tejter­mékraktáruk, liszttel és búzával a magtárak - csak azért, hogy zűrzavart keltve, letörhessék az árakat és még azt is hónapok múlva, fél év elteltével fizessék ki? Engedték, hogy ma már ki­lenc kiló búza áráért adjanak egy liter gázolajat és ezzel - meg a magas kamatokkal! - tönkretegyék a mező- és nem­zetgazdaságot; hogy a fogyasz­tónak két kiló búza árát kell fi­zetnie egy kiló kenyérért; hogy a tsz-tag ne vihesse ki az üzlet­részét, ne mérethesse ki a földjét, mert annyit kell fizet­nie, hogy az esetleg megtakarí­tott pénzét már ez felemészti?! Sikerült a parasztot rákény­szeríteni, hogy a vetőmagos zsákot a vállára vegye és kézzel szórja el a jövő évi kenyerünk magját, és szívbéli fájdalommal, kényszerűségből szántsa bele az anyaföldbe! Ezt akarják? - írta többek között olvasónk. Id. Kanta Gyula Berekfürdő Küldjön egy képet! Rizsaratás közben A rizsaratókat örökítette meg ez a kép, 1958-ban. Én is rajta vagyok, balról a harmadik - világos ruhában. Besenyszögi iskolások A kisdiákpk között testvérem, Griff József - balról jobbra, közvetlenül a tanító úr mellett. (Sajnos már nem élnek.) A kép 1927-ben készült, a többi szereplői azóta nagyszülők. Kálló Pálné Besenyszög Luxusnak számít a gázfűtés? Expressz - ajánlva Eladó magányosság Gyakran expressz-ajánlva várják segítségünket magányos, egyedül maradt emberek. Társat keresnek. Embertársat, emberbarátot, akiről gondoskodhatnak, akik számára fon­tosak. Expressz - ajánlva rova­tunkba küldött leveleik sokszor csak azért íródnak, hogy legyen hely, ahol elmondhatják, mennyire fájó, hogy egyedül maradtak. Az már valóban nagyfokú magányosság, amikor nincsen a közelben, de még a távolban sem egy barát, gyerekek, rokonok, akikhez legalább egy szóra be lehetne ugrani. Mit kezd ilyen­kor, idős korban az az ember, aki egyedül van? írja ki az ab­lakba, hogy magányosság eladó? Lesz-e rá vevő, lesz-e aki el­viszi? Ennek valószínűsége nem túl nagy. Ezért van az, hogy inkább a nagyobb nyilvánosságtól kémek segítséget. A régóta megszokott napilap jó barát, sokszor a közvetlen környezettel való érintkezés egyetlen eszköze. Annak reményében írt lapunknak levelet T. J.-né szolnoki olvasónk is, hogy hirtelen rászakadt magányosságán talán segí­teni tudunk. így ír: Azért fogtam tollat, mert nagyon bele va­gyok betegedve, hogy édesanyám meghalt. Hiányzik az ápo­lása, a róla való gondoskodás. Kérném a szerkesztőséget, se­gítsenek, hátha lenne olyan egyedüli néni vagy bácsi, aki rá lenne szorulva, hogy törődjek vele. Csak olyat, akinek senkije nincs, és elfogadna mint saját gyerekét. En szeretettel gon­doznám, mint egy édesanyát kell. Van nekem saját lakásom, de szívesen odamennék ahhoz az ápolásra szoruló beteg em­berhez, akinek szüksége van rám. Csak tényleg rászoruló le­gyen, hogy utána ne csalódjak a szeretetemért, mert azt nem tudnám elviselni. Nagyon kérem a szerkesztőséget, segítsenek megtalálni azt, aki megérdemli. Mi a magunk részéről azért is hoztuk nyilvánosságra levelé­nek ezt a részét, mert így, ha szerte a megyében olvassák, talán akad ember, akinek szüksége van az Ön magányosságára, mert ő maga is hasonló cipőben jár: idős, egyedül van, s ki nyissa rá az ajtót, ha nem éppen Ön? Esetleg szociális gondozónők rova­tunkat olvasva címet tudnak adni, hol az a hely, ahol éppen egy segítő kézre várnak? Ezek után várjuk és reméljük, hogy segíteni akarása megta­lálja megfelelő helyét, ugyanakkor kérjük, aki e kérésre megol­dást tud, hívja fel Ä szerkesztőség postájából című rovatunkat, ahol T. J-né neve és címe megtalálható. Ön pedig, kedves T. J.-né, ha segítséget nyújtó jobbját valaki elfogadta, kérjük, írja meg A szerkesztőség postájából rova­tunkhoz, hogy önnel együtt örülhessünk, és elmondhassuk má­soknak, hogyan talált gondozót egy idős ember, s hogyan vál­­toztott meg ezáltal az Ön élete. Addig is üdvözli: W'VÍL*’ Szívbéli fájdalommal Ilyen parlamentet érdemeltünk? Diáknapok Mezőtúron Fölöttébb soknak tartom, hogy a TIGÁZ egy 20 perces munkát - anyagfelhasználás nélkül 3724 forintért végzett el. Ugyanis ennyit kellett fizetnünk nemrég a fogyasztásmérő fel­szereléséért, valamint a nyo­máscsökkentő beszabályozásá­ért. Ha a lakossági bevételeket figyelembe vesszük, ez a kiadás nagy megterhelést jelent szá­munkra - még akkor is, ha az egész gázbevezetési költségnek csupán elenyésző része. Értesü­lésem szerint az elmúlt évben ezt a munkát kb. a kilenced ré­széért végezték el. Ezek után felmerült bennem a kérdés: A monopolhelyzetben lévő válla­lat így akar extraprofithoz jutni; a gázfűtés luxusnak számít, hogy ilyen terhek árán jutha­tunk hozzá? Barni Gyula Mezőtúr * * * Utánanéztünk: a kiszállási díj 150 Ft, a gázmérő felszerelése 2914.-, a nyomásmérő beszabá­lyozása 660.- = 3724 Ft-tal. Természetesen mi is sokalljuk a végeredményt - akkor is, ha tudjuk, a gázmérő a TIGAZ-nak - felszerelés nélkül - 5500 Ft-jába kerül; hogy hiba esetén a készüléket ingyen javítja a cég, s 10 év használat után díj­talanul hitelesíti. (A szerk.) Teleki-napokat rendeztünk március 11-12-én a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskolában. Az évek óta nagy sikerrel tartott tavaszi diáknapokon jó hangulatú prog­ramok követték egymást. A kétnapos diákbulin a második osztályosok közül került ki az a bíróság, amely előtt feleltek a tanárok; három osztály színda­rabbal lépett fel, néhány peda­gógus pedig popsztárokat paro­dizált. Az esemény másnapján, délelőtt izgalmas tanár-diák kosárlabda-mérkőzésen mér­tük össze erőnket, melyen a ta­nárok győztek. Este - az iskola­zenekar bemutatkozásával, táncházban folytatódott a szó­rakozás. A jól sikerült kétnapos esemény a 4. b. osztály négyfős demokratikus tanácsának irá­nyításával - nevezetesen Búzás Csaba, Balogh Flórián, Szűcs Róbert és Gubucz Norbert - zajlott. Barta Zita Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
Thumbnails
Contents