Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 63. szám

1993. március 18., csütörtök Kultúra 5 Alapítványi segítséggel Tanárok vállalkozás-támogató képzése Cél a bizonytalanság érzésének csökkentése Mátyus Sándor, a Napsugár Gyermekház népművelője már több alkalommal szervezett Bu­siness School-t, ahol az üzlet vi­lágával ismerkedhettek meg já­tékos formában a gyerekek. Ta­pasztalatai nagyon kedvezőek voltak. Egy olyan, addig ismeretlen világot tárt fel a fiatalok előtt, amely iránt nagy érdeklődést, fogékonyságot tanúsítottak. Érthető módon, hisz szű­­kebb-tágabb környezetükben, családjukban több felnőtt vál­lalkozót ismernek, ugyanakkor majdani életformájuk is szüksé­gessé teheti a vállalkozói isme­retek időbeni elsajátítását. A készségek kialakítására pedig legjobb kor a gyerekkor. Mátyus Sándor felismerte azonban, hogy „egy fecske nem csinál tavaszt”, ezért olyan pe­dagógusokat - általános és kö­zépiskolai tanárokat - toborzott maga köré, akik szívesen elvé­geztek egy alapismereti tanfo­lyamot, ahol megismerkedtek a vállalkozások alapításának, működtetésének kérdéseivel, az üzleti terv készítésének szem­pontjaival. A cél elsősorban a vállalkozásokkal kapcsolatos bizonytalanságérzés csökken­tése, szemléletformálás volt a pedagógusokban, akik így tud­ják majd hitelesen a fiatalok felé továbbadni az üzleti kultú­rával, vállalkozással kapcsola­tos ismereteket. A másik konkrét eredménye a tanfolyamnak, ami már egy-két iskolában megvalósulni látszik, hogy az újszerű ismere­tekkel felvértezett pedagógusok a jövőben nem ódzkodnak akár vállalkozási alapon is megszer­vezni, mondjuk egy matemati­kai versenyt, vagy egy tanfo­lyamot. Új szelep ez a pedagó­giai innováció számára, amely korábban sok esetben szemlé­letbeli dolgok, vagy hiányzó anyagiak miatt nem tudott érvé­nyesülni. A harminc órás tanfolyamot tizenegyen végezték el, az egyébként húsz ezer forint rész­vételi költség helyett kétezret kellett mindössze kifizetniük. A különbözetet a JNSZ Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány vállalta át. Első eset volt, hogy az alapítvány - közvetet­ten ugyan, de - gyerekkornak érdekében adott támogatást vál­lalkozásfejlesztési témakörben. A tanfolyam elvégzését iga­zoló okleveleket Bottyán László, a miskolci egyetem ta­nára - aki előadóként vett részt a programokon - adta át a peda­gógusoknak. Simon Cs. József Sikeres múlt ■ reményteljes jövő Tizenöt éves a Szolnoki Fúvósötös Hétfőn délelőtt - a Bartók Béla Zeneiskolában próbált, ju­bileumi hangversenyére készült a Szolnoki Fúvósötös. A mu­zsikusok segítségével emlékez­tünk az eltelt másfél évtizedre, annak eredményeire.- Hogyan született meg az együttes?- A fúvósötös megalakításá­nak gondolata jóval korábbi mint maga az együttes. A „mag”, melyből végül is a kvin­tett megszületett, egy fúvós-trió volt, tagjai: Egyed József (oboa), Puskás Dezső (klarinét) és Benedek Sándor (fagott). Egyik koncertjük hallgatóságá­nak soraiban ott ült dr. Ábra­­hám László - a fúvósötös maj­dani kürtöse - s végeredmény­ben az ő ötlete alapján alakult meg az együttes.- Ez eddig még csak négy hangszer. Az ötödik?- A dolgok szerencsésen ala­kultak, hiszen épp tizenöt évvel ezelőtt nyert kinevezést Szol­nokra a fiatal fuvolatanámő: Fekete Borbála. így aztán már valóban semmi akadálya nem volt annak, hogy a kvintett megalakulhassák.- Hol kaptak próbalehetősé­get; ki volt az együttes „gaz­dája” ?- Kezdetben a Bartók Béla Zeneiskolában és a Kohói Úti Általános Iskolában gyakorol­tunk, majd az 1979-ben épül Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese, Szabó András karolta fel az együttest. Azóta is - a mai napig - immár a Városi Művelődési és Ifjúsági Központ égisze alatt - hetente egyszer ott tartjuk pró­báinkat. Az intézménytől tiszte­letdíjat kapunk, sőt: ez évtől a városi önkormányzat gondos­kodása révén önálló költségve­tés biztosítja zavartalan műkö­désünket.- Az idők során néhány „poszton” változás történt. Kik játszanak a jubiláló fúvósötös­ben?- Az alapító tagok közül ket­ten maradtunk: a fuvolista Pappné Fekete Borbála és a fa­gottos Benedek Sándor. Egyed József elköltözött Szolnokról, szerepét egykori növendéke, Patkós Imre vette át - Puskás Dezső „utóda” pedig szintén egy hajdani tanítvány: Fancsali Oldamúr. Dr. Ábrahám László után az együttes kürtöse: Szőke Ferenc. A kvintett művészeti vezetője Egyed József távozása óta Benedek Sándor. A fúvósötös gyakorta ad elő olyan darabokat, melyekben zongoraszólam is szerepel. Ilyen esetekben kezdetben La­­báth Valéria, majd pedig Kösz­önné Lengyel Mária egészíti ki az együttest.- Kérem, beszéljenek tevé­kenységükről, eredményeikről...- Szinte a fúvósötös születé­sének pillanata óta koncerte­zünk, állandó szereplői va­gyunk az Országos- később a Nemzeti Filharmónia hangver­senysorozatainak. E mellett sű­rűn adódnak fellépések megyén belül, de annak határán kívül is. Valamennyien a Szolnoki Szimfonikus Zenekar fúvós szó­listái vagyunk - és úgy érezzük, ebből egyaránt profitálunk mi öten, a zenekar és a karmester, Báli József. Nemrégiben elnyer­tük a Pro Renovanda Hungáriáé Alapítvány támogatását és az ő - no meg a városi önkormányzat segítsége révén - rendhagyó énekórákat tartunk a város isko­láiban. Az igényes munka meghozta gyümölcseit: több ízben kap­tunk művészeti díjat a zeneisko­lai tanárok részvételével meg­rendezett kamarazene találko­zókon, Kaposvárott. A Dorogon - sajnos mindössze három alka­lommal - megtartott országos fúvósötös találkozókon pedig mindháromszor mi lettünk az első helyezettek. Talán ennek köszönhetően született egy ze­nemű: Gallai Attila írta nekünk, címe: „Ünnepi látomások fúvósötösre”. A művet termé­szetesen együttesünk mutatta be. Külföldön két alkalommal szerepeltünk; mindkétszer Finnországban. Először a Bar­tók Béla kamarakórus, majd a Kodály Zoltán Ének-zene Ta­gozatos ÁlLtalános Iskola kóru­sával karöltve. A dolog érde­kessége, hogy az énekkari kísé­reteket dr. Ábrahám László hangszerelte fúvósötösre. Munkánk elismeréseként több ízben kaptunk városi, me­gyei, illetve állami díjakat, ki­tüntetéseket.- Milyen terveket érlel az együttes a közelebbi és távo­labbi jövőre nézve?- Mindenekelőtt pénteki jubi­leumi hangversenyünkre készü­lünk, a koncert este hét órakor kezdődik a városháza díszter­mében. A Szolnoki Fúvósötös szeretné bemutatni közönségé­nek gazdag repertoárját, sokol­dalúságát. Egy ötletpályázat révén fel­merült az a gondolat, hogy a Magyarországon megrende­zendő világkiállítás alkalmával nemzetközi fúvósötös találko­zót, esetleg versenyt lenne ér­demes rendezni Szolnokon. Őszintén reméljük, hogy az öt­let valósággá válik és mi ez al­kalommal is tovább öregbíthet­jük együttesünk jó hírét. Sz. J. A jubileumi hangversenyre készülődve A Szolnoki Helyőrségi Klubban tartott koncertet a BOP-ART Orchestra. A Magyar Jazz legrégebben - tíz éve - együttjátszó zenekara nem kisebb kiválóságokat hozott el, mint Zbigniev Namislovskit, Európa legjobb altszakszafonosát, és Krystof Scieranskit, a basszusgitárjáték fenomenális megújítóját. Fotó: I.L. Szárnypróbálgató zenekar Túrkevén Merre tartasz, Mágus? Széchenyis siker Az 1848. március 15-ére való emlékezés jegyében ez év ele­jén történelmi vetélkedő indult az ország középiskolás diákjai számára „Örökségünk ’48” címmel. A versenyre 200 csapat nevezett be - a szolnoki Szé­chenyi István Gimnázium is két háromfős csapattal. Az elmúlt hét végén rendez­ték meg a döntőt Kecskeméten. A zsűriben mindhárom kategó­riában neves emberek ültek, így a gimnáziumi zsűri elnöke dr.Dobos Krisztina helyettes ál­lamtitkár volt. A szolnoki diá­kok maximális pontszámot kap­tak a szőregi és a szolnoki csata ismertetéséért, a történelmi múltba képzelve magukat, to­­borzóbeszédet írtak és mondtak az 1848 őszi harcok kapcsán, sikeresen ismerték fel az em­lékhelyeket, jelképeket, esemé­nyeket, történelmi személyisé­geket. A végső eredmény szép szol­noki siker: a Széchenyi István Gimnázium egyik csapata első, a másik hetedik lett. Mindkét csapat tagjai negyedikes fiúk: Kazi Róbert, Győrfi Zoltán, Sárközi Tamás, illetve Flasch Péter, Magyar Sándor, Németh Zsolt. Tanáraik: Récsányiné Békési Rozália, Kalmár János, Túri Zoltán. (ksz) Színjátszók találkozója A hétvégén Békéscsabán rendezik meg a tiszántúli angol nyelvű színjátszók találkozóját. A kétnapos rendezvényen hét általános iskolai, tizenhét kö­zépiskolai és négy főiskolai diák színjátszó csoport lép föl angol nyelvű előadásával. A műsorban egyebek közt Móricz Zsigmond, Mark Twain, Or­well, Exupéry, Albee és Brad­bury egy-egy műve szerepel. Túrkeve kis város, eléggé el­szigetelt része a régiónak. Vas­­útját az 1970-es években racio­nalizálták. nem könnyű eljutni innen a megye más települése­ire. Művelődési háza leromlott állapotú, filmszínházában már egyre ritkábban vetítenek fil­met, könyvtála szép és új, de sajnos itt sem olvasnak többel az emberek, mint máshol. Ha egy idegen betéved és szórakozóhelyet keres, nem túl sok ajánlatot kaphat a keviektől, esténként pedig szórakozó fiata­lokat sem igen talál. Hová tűn­nek a fiatalok? Miért nem szó­rakoznak úgy, ahogyan egy vá­rosban kellene? Sok híres ember került el Túrkevéről. Ki ne hallotta volna a Korda fivérek, a Finta testvé­rek, Horváth Ferenc, Csák Gyula, Madarász Katalin, Ba­logh Marci, Radics Béla, Paksi János nevét? Tehetséges fiatalok ma is vannak a városban, csak nincs kellő indíttatásuk, és igény a tel­jesítményük iránt. Régen mű­ködött a városban színjátszó csoport, népitánccsoport, ének­kar és több zenekar is. Ma már csak a csoportok jó hírére emlé­kezhetnek vissza a keviek, a fia­talok azonban nem adják fel. Az elmúlt években két zene­kar is alakult. Közülük az egyi­ket, a Mágust mutatjuk be. Ha­­vancsák Gyula basszusgitáros, a Ványai Ámbrus Gimnázium másodikos tanulója, mellesleg kitűnő rajzkészségét a város la­kossága már jól ismeri. Szíjártó Zsolt szólógitáros, a mezőtúri kereskedelmi iskola elsős di­ákja. Hatodikos kora óta zenél, jelenleg a Pokolgép együttes szólógitárosa, Kukovecz Gábor tanítja. Magos Vilmos a Ványai érettségi előtt álló tanulója, a zenekar énekese, aki magán­énekórákra jár és tanítókép­zőbe készül. Hollósi Imre do­bos, a szarvasi kereskedelmi is­kola elsőse, zenei tanulmányait is a szarvasi zeneiskolában foly­tatja. Három éve alakultak, akkor még általános iskolába jártak a fiúk. Nem volt patronálójuk, a szülőknek kemény forintokat kellett fizetniük a felszerelésért. Ezután következett a másik gond: a zenetanulás. Vajon hány város van még az ország­ban, ahol nem működik zeneis­kola? A jövőben ez megoldó­dik, ugyanis szeptembertől a városnak lesz zeneiskolája, mely Erkel Ferenc nevét veszi fel. A négy tehetséges fiú vidékre járt hangszeres zenét tanulni. A zenekar alakulása után egy év­vel patronálásukat a Petőfi is­kola és a művelődési ház vál­lalta fel. Az iskola a JATE tehetségku­tató pályázatán nyert a fiúknak erősítőket, hangfalakat, mikro­font. A művelődési ház próba­helyet és felszerelést is biztosít. Elindultak a TV2 által meghir­detett Tini sztár kerestetik ve­télkedőn, többször részt vesz­nek a megye városaiban meg­rendezett happeningeken, min­den hónapban suli-bulit játsza­nak az általános iskolásoknak és lázasan készülődnek a Ki mit tud?-ra. További terveik között egy önálló demo összeállítása sze­repel. Szeretnének még jobban bekapcsolódni a megye kulturá­lis vérkeringésébe, ha hívják őket, szívesen vállalnak fellépé­seket. Németh Károlyné

Next

/
Thumbnails
Contents