Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-02 / 51. szám
4 IV1 un ka vállalóknak 1993. március 2., kedd A munkaerőpiac alakulása Középpontban a mezőgazdaság A munkahelyek védelmében Jász-Nagykun-Szolnok megyében februárban 38 ezer 533 munkanélkülit regisztráltak, a munkanélküliségi ráta 18 százalékos. A munkanélküliek száma az év eleje óta öszesen 650 fővel növekedett. Januárban 857 fős emelkedés volt, majd februárban 207 fős csökkenés következett be. Ez a pozitív irányú változás összefügg az aktív foglalkoztatási eszközök bővülő alkalmazásával. Jelenleg közel 3 ezer fő a különböző eszközökkel érintettek létszáma, akik már nem a munkanélküli állományba tartoznak. A munkaügyi központ által szervezett tanfolyamokon 856 fő vesz részt, egyéni képzését támogatják 417 főnek. A közhasznú tevékenységekben több mint 1300 fő dolgozik. Növekvő a tartós munkanélküliek támogatott munkába helyezése (225 fő), valamint a munkanélküliekből vállalkozóvá válás is (152 fő). Sajnos egyre növekszik azoknak a száma is, akiknek a munkanélküli járadék jogosultság ideje kimerül, elhelyezkedni vagy foglalkoztatási eszközt igénybe venni nem tudnak, ezért kikerülnek a Munkaügyi Központ nyilvántartásából. Ennek figyelembe vételével már nem tekinthető egyértelműen kedvezőnek a regisztrált munkanélküliek számának észlelt csökkenése. A munkaerőpiaci folyamatokat ma is a munkaerő kereslet és kínálat közötti nagymértékű eltérés jellemzi. A bejelentett álláshelyek száma a februári méréskor 1783 volt (58-cal több, mint januában), ez az álláskínálat átlagosan minden huszonötödik munkanélkülinek jelentett tényleges elhelyezkedési lehetőséget. Tovább rontja az arányt az összetétel szerinti nem megfelelés, miszerint a 787 fő főiskolát vagy egyetemet végzett munkanélkülit mindössze 54 üres álláshely várta, döntően a szolnoki körzetben. A gimnáziumot végzett 2 ezer 363 fő részére 182 állásajánlat volt. A szakképzettek közül a technikusi és a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező, több mint 4 ezer munkanélküli helyzete a legrosszabb, akik csak száz munkahelyből „választhattak”. (Valamivel jobb helyzetben vannak a szakmunkásbizonyítvánnyal és á 8 általános iskolával rendelkezők, a munkáltatók többsége rájuk tart igényt (1381 munkahelyig A szakképzetlenek rétegéből a 8 általányos iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek változatlanul nincs esélye a munkaerőpiacon, számuk 3 ezer 700 a néhány munkahely ajánlattal szemben. A munkaügyi központ 1993 évben a foglalkoztatást szolgáló eszközök még szélesebb körű alkalmazását tervezi, amelynek korlátot szabnak az anyagi források, a Foglalkoztatási Alapból nyújtható támogatások. A munkanélküliség valódi mérséklését a munkaerőkereslet növekedése segítené. Jelen helyzetben a betöltetlen álláshelyek teljesebb feltárása, a munkáltatók igényének bejelentése adhat több esélyt a munkanélküliek elhelyezkedéséhez. Molnár Tünde Ha megyénk foglalkoztatási munkaerőpiaci helyzetéről bármilyen fórumon szó esik, a helyzetelemzők mindig hangsúlyozzák az ipari elmaradottságot, a mezőgazdasági jelleget. A történelmi jellegű elmaradottság konzerválásához nagymértékben hozzájárult a ’60-as és ’70-es évek beruházáspolitikája. Igaz, a ’60-as évek elején kibontakozó alföldi ipartelepítés, a „leányvállalatok” létrehozásával a községek egy részét érintette, ám a többségében iparhiányos településeken változatlanul a mezőgazdasági foglalkoztatás jelentette az eltartó erőt. A radikális létszámleépítések megkezdésekor pedig a megyén kívüli székhellyel rendelkező nagyvállalatok először az ingázók munkaviszonyát szüntették meg, illetve a vidéki gazdaságtalan, korszerűtlen telephelyeket zárták be. Ennek következményeként a megye legsúlyosabb problémájává vált a munkanélküliség. Ezen belül is főként a mezőgazdasági munkanélküliség. A mezőgazdasági nagyüzemekből az egyéni és csoportos kiválások mintegy ötezer főt érintenek. Az önfoglalkoztatáshoz, azaz például farmergazdaságok működtetéséhez a pénzügyi és szakmai feltételek egyaránt hiányoznak, hiszen az elbocsátott mezőgazdasági munkavállalók nagy része szakképzetlen, alacsony iskolázottságú. Mindezeket figyelembe véve, a megye foglalkoztatási helyzetét már az is pozitívan érintené, ha a mezőgazdaság eltartó erejét visszanyerve, elkerülne további nagyobb leépítéseket. Ennek érdekében a Megyei Munkaügyi Központ a meglévő mezőgazdasági munkahelyek megőrzését célzó támogatási formákat dolgozott ki. Ennek keretében szektorsemlegesen támogatná a mezőgazdasági munkaadókat, például reorganizációs hitelkamat átvállalásában. Bérköltség támogatásban részesíthetné az átmeneti foglalkoztatási gondokkal küzdő munkaadókat, az agrárértelmiség - közhasznú munka keretében történő - átmeneti foglalkoztatását, nonprofit szervezeteknél. Támogatás nyújtana minden olyan képzéshez, melyek szakképesítést ugyan nem nyújtanak, de nélkülözhetetlenek a mezőgazdsági kisvállalkozások megszervezéséhez beindításához. , A tervezett támogatások igénybevételének nem feltétele, hogy a munkaadók regisztrált munkanélkülieket alkalmazzanak, hiszen a fő cél a működéshez szükséges foglalkoztatás szintentartása, a nagyarányú elbocsátások elkerülése. Feltétel viszont, hogy a munkaadó ne álljon csőd vagy felszámolási eljárás alatt, a vagyonarányos eladósodás az 50 százalékot ne haladja meg, az igénylő megfelelő üzleti tervvel garanciát vállaljon arra, hogy a támogatás felhasználásával a foglalkoztatási szintet meghatározott ideig tartani tudja, megfelelő fedezettel rendelkezzen. A fenti követelményeknek megfelelően dokumentált kérelmek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ címére küldhetők be, ahol további részletesebb információval állnak az érdeklődők rendelkezésére. Szakszervezetek ■ üzemi tanácsok Amit tudni kell Az üzemi tanácsok választási előkészületei már javában folynak. Nem tudjuk, hogyan fog beválni ez az új intézmény, mely arra hivatott, hogy rajta keresztül vegyenek részt a munkavállalók a munkahelyük sorsának alakításában. A választások a szakszervezetek számára is sorsdöntő lesz. Ezen fog eldőlni, hogy mely szakszervezetek élvezik a munkavállalók többségének bizalmát, melyek azok, amelyek egy-egy munkahelyen reprezentatívnak minősülnek, és így ők gyakorolhatják a Munka Törvénykönyvben meghatározott jogosítványokat. Felvetődhet a kérdés, hogy ha üzemi tanácsok útján a munkavállalók részt vesznek a munkahelyük sorsának alakításában, akkor lesz-e jelentősége a szakszervezeteknek, egyáltalán szükség lesz-e szakszervezetekre, vagy elegendő az üzemi tanács, hogy megvédje a munkavállalók érdekeit. A kérdésre választ ad az, hogy más feladatot lát el az üzemi tanács, és mást a szakszervezet. Az üzemi tanács lényege, a munkáltatók és a munkavállalók együttműködése. Az üzemi tanácsot négyféle jogosítvány illeti meg:- együtt döntési jog a jóléti célú pénz és egyéb eszközök felhasználása tekintetében,- egyetértési jog a munkavédelmi szabályzat kiadásához,- véleményezési jog a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezete, különösen az átszervezés, átalakítás, szervezeti egység önállóvá alakítása, privatizálása, korszerűsítése vonatkozásában (és még a Munka Törvénykönyvében felsorolt számos kérdésben),- tájékoztatáshoz való jog, ami azt jelenti, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, tevékenységi körének jelentős módosításáról, jelentős beruházás tervéről, a bérek és keresetek alakulásáról, és ezek fedezetének állásáról (likviditásáról) stb. Ha munkáltató a fenti jogokat megsérti, akkor a törvény szerint a hozott intézkedése érvénytelen, és az üzemi tanács jogosult a bírósághoz fordulni az érvénytelenség megállapítása iránt. Sajnos a bíróságok jelenlegi túlterheltsége miatt hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa az intézkedés érvénytelenségét, és lehet, hogy addigra már tárgytalanná is válhat a döntés. Az üzemi tanácsok azonban nem rendelkeznek semmilyen nyomásgyakorlási eszközzel (munkabeszüntetés, vétó, sztrájk stb.), ezért más eszköz nem áll •rendelkezésre, mint a bírósági út. Itt érkeztünk el az üzemi tanácsok és a szakszervezetek közötti különbség egyik legfontosabb eleméhez. A szakszervezeteknek ugyanis sokkal keményebb eszközöket ad a Munka Törvénykönyv és a sztrájktörvény, mint az üzemi tanácsoknak, a munkavállalók jogainak érvényesítéséhez. Az üzemi tanács nem szervezhet sztrájkot, és nem vehet részt abban, ha pedig valamelyik tagja sztrájkol, akkor annak addig szünetel az üzemi tanácsi tagsága, vagyis nem vehet részt az üzemi tanácsban. Az üzemi tanács sztrájk esetén köteles pártatlan, vagyis semleges magatartást tanúsítani. Ezzel szemben a szakszervezet jogosult a tervezett munkáltatói intézkedés ellen kifogásolási (vétó) jogot gyakorolni, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem hajthatja végre az intézkedést, amíg a bíróság nem dönt. (Nagy a különbség, az üzemi tanács jogáhdz'-'képest, mert itt nem a szakszervezetet sújtja az idő múlása, hiszen addig nem hajthatja végre az intézkedést a munkáltató, amíg a bíróság nem dönt, míg az üzemi tanács jogánál ez fordítva van: akkor köteles a munkáltató az eredeti állapotot visszaállítani, amikor a bíróság megállapította az érvénytelenséget.) Továbbá a szakszervezet szervezhet munkabeszüntetést, demonstrációt, sztrájkot stb., amivel végső soron kikényszerítheti a munkavállalók jogos érdekeinek érvényesülését. Másik fontos tényező, a munkavállalói érdek érvényesítése szempontjából, hogy amíg a szakszervezetek akár területileg, akár ágazatilag országos szintig is szerveződhetnek, addig az üzemi tanácsok nem szerveződhetnek, ők csak az adott munkahelyen belül ténykedhetnek. Összegezve megállapíthatjuk, hogy az üzemi tanácsok megalakulásával nem csökken a szakszervezetek jelentősége, sőt, ha az eredményes választások után stabilizálódnak a szakszervezetek, akkor még hatékonyabban lesznek képesek a munkavállalói érdekek védelmére. Ezért minden munkavállalónak fontos érdeke, hogy az üzemi tanácsi választásokon részt vegyen, és mind az üzemi tanács összetételében, mind a munkahelyén működő szakszervezetek értékelésében szavazatával állást foglaljon. Dr. Szegedi Károly Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Munkaadók figyelmébe Február végén ért véget a munkaügyi központnak néhány olyan átképző tanfolyama, melyet már az aktuális munkaerőpiaci igények hívtak életre. Hogy a piac mennyire tart igényt a most végzett munkanélküliekre, az az elkövetkező hónapokban elválik. Mindenesetre ezúton is szeretnénk felhívni rájuk a leendő munkaadók figyelmét. Négyhónapos középfokú társadalombiztosítási és pénzügyi, ügyintézői tanfolyamon végzett 5 fő, érettségizett munkanélküli. Ugyancsak négyhónapos képzésben szerzett középfokú valutapénztárosi képesítést 22 fő. A képzésben részt vettek azt is elsajátították, hogyan kell felismerni a hamis valutát. Tíz fő szerzett minősített hegesztői végzettséget és alapfokú német szakmai nyelvismeretet. Tizenheten végeztek háztartási gépszerelő tanfolyamon, főleg Jászberény környékéről. A GATE Mezőtúri Gépészmérnöki Karán pedig felsőfokú rendszerszervezők fejezik be tanfolyamukat március elején. A végzettek elhelyezkedési esélyeit a Munkaügyi Központ Képzési és Pályakorrekciós Osztálya hat hónapon keresztül figyelemmel kiséri, s készségesen áll az érdeklődők rendelkezésére elvilágosítással. Az alternatív katonai szolgálatról 1989 óta van lehetőség vallási, lelkiismereti okokból alternatív katonai szolgálat teljesítésére. A rendelet megjelenése óta harmincegyen éltek megyénkben ezzel a lehetőséggel. Foglalkoztatásukat - az egészségügyi, a szociális, az egyházi és az egyéb karitatív szervezetek igénybejelentése alapján - a megyei munkaügyi központ ügyfélszolgálati irodája biztosítja. A polgári szolgálatot - kérelemre - a területileg illetékes Hadkiegészítő Parancsnokság engedélyezi a sorkötelesnek, akit a munkaügyi központ értesít a szolgálat megkezdésének időpontjáról és helyéről. A polgári szolgálat időtartama huszonkét hónap. Ezen idő alatt a szolgálatot teljesítő havi 1600 forint illetményre, valamint - ahol nem biztosított a munkaruha - havonta ötszáz forint ruhapénzre jogosult. Ez utóbbi a szolgálat megkezdésekor egy évre előre, a tizenharmadik hónaptól kezdve a havi illetménynyel együtt kerül kifizetésre. A munkaadó napi háromszori étkezést, vagy napi százhuszonhét forint étkezési hozzájárulást, valamint - szükség esetén - szállást köteles biztosítani. Megilleti a polgári szolgálatot teljesítőt a helyi és távolsági buszjegy - illetve bérlettérítés. Nőtlen szolgálatosnak évi hat alkalommal, nős szolgálatosnak évi huszonnégy alkalommal térítenek helyközi utazást. Minden eltöltött hónap után egy nap rendes szabadság jár, ezen felül lehetőség van rendkívüli és jutalomszabadságra is. A polgári szolgálat időtartamát - az új Munka Törvénykönyv szerint nem lehet munkaviszonyként figyelembe venni a munkanélküli járadék megállapításánál, viszont szolgálati időnek számít a nyugellátás megállapításánál. A korszerűbb szakoktatásért A piacgazdaságra való áttéréssel együtt járó munkanélküliség mellett - talán a szakoktatás átalakulási folyamata érinti legjobban a pályakezdő fiatalokat. Az egyre nagyob ütemű privatizáció a szakoktatás egész struktúrájának megváltoztatását vonja maga után, s átmeneti nehézségeket okoz a gyakorlati oktatási helyek megszüntetésével. E gondon kívánt enyhíteni a megyei munkaügyi tanács amikor a Szakképzési Alap 1992 évi dcentralizált keretéből elnyerhető támogatásra beküldött iskolai pályázatok közül elsősorban azokat preferálta, melyek a gyakorlati oktatási helyek kialakítását, bővítését, felújítását tűzték ki célul. E páyázók közül tanműhely létesítéséhez, korszerűsítéséhez, bővítéséhez kapott támogatást az elmúlt esztendőben: Környezetgazdálkodási és Építőipari Műszaki Szakközépiskola Szolnok, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Szolnok, Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző Intézet, Kunhegyes, 626. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Mezőtúr, Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola, Törökszentmiklós, Kossuth Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Kunhegyes, Általános Művelődési és Szabadidős Központ, Tiszaőrs, [Ványai Ambrus Gépjárműtechnikai Szakközépiskola, Túrkeve, Rónyai Bálintné, Öcsöd, Fodrász és Vegyesipari Szövetkezet, Szolnok. . Az elbírálás másik szempontja az volt hogy a vállalat, vagy egyéb munkáltató pályázata mennyiben szolgálja a gazdasági szerkezetátalakítást segítő szakmai képzést, a korszerű technikai feltételrendszer kialakítását. E szempontok alapján kapott támogatást oktatási berendezések, gépek, eszközök beszeréséhez: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari Szakmunkásképző Iskola Jászapáti 625. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Kisújszállás, Nagy László Gimnázium Híradástechnikai Szakközépiskola és Kollégium, Kunhegyes, 606. szí Ipari Szakmukásképző Intézet, Jászberény, 604. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola, Törökszetmiklós, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Mezőgazdasági Kistermelő Szakiskola, Kenderes, Egészségügyi Szakiskola és Kollégium, Szolnok, Pálfi János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola, Szolnok, Hajnóczi József Gimnázium és Szakközépiskola, Tiszaföldvár, 630. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Tiszafüred, Liska J. Erősáramú Szakközépiskola és Kollégium, Jászberény, Baross Gábor Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, Szolnok, Veress János Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Jászapáti, 633. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Szolnok, Általános^ Iskola és Diákotthon, Homok, Általános Iskola és Diákotthon, Karcag, Általános Iskola és Diákotthon, Kisújszállás, Szakképző Iskola és Gyermekotthon, Szolnok, Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Jászfényszaru, KUNTRANS AUTOSERVICE, Túrkeve, valamint Győri Imre, Cserkeszőlőről. A munkanélküliség nyomasztó állapotából való kikerülésnek egyik lehetősége az előnyugdíj. Azok a „szerencsés” munkanélküliek élhetnek e lehetőséggel, akik legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkeznek, s nem több, mint három évük hiányzik az öregségi nyugdíjhoz. Az ilyen munka-Egy határozat margójára nélküli hat hónapi járadékfolyósítás után előnyugdíjba mehet. Számára - az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig - a munkaügyi központ fizeti a nyugdíjat a Szolidaritási Alap terhére. Az erről szóló határozatot virág, üdítő, aprósütemény kíséretében vehette át a minap húsz előnyugdíjra jogosult munkanélküli a szolnoki kirendeltségen. A rendhagyó határozat-átadást a Tallin Általános Iskola második osztályos tanulóinak műsora előze meg. A hivatal ugyanis úgy gondolta, valakinek mégis csak mondania kell egy „köszönöm-félét” a ledolgozott évtizedekért, mindanynyiunk nevében.
