Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-17 / 62. szám
Hétről hétre A magyar gazdaság esélyei A Nemzetközi Valuta Alap magyarországi képviselője szerint az első lépcsőben - hazánkon kívül - Csehországnak, Lengyelországnak és Szlovéniának van esélye arra, hogy végrehajtsa a gazdasági átalakulást. Szapáry György szerint csak a befektetések élénkíthetik Magyarországon a gazdaságot, amihez kisebb kamatlábakra és az infláció csökkenésére van szükség. Üzleti kiadvány A világ több mint száz országában terjesztik majd a Price Waterhouse könyvvizsgáló és tanácsadó cég irodái azt a kiadványt, mely a Magyarország iránt érdeklődő üzletemberek és külföldi befektetők számára tartalmaz alapvető információkat. A könyv angol nyelven, csaknem 20 ezer példányban jelenik meg. A magyar tőkekivitel' Csaknem 10 milliárd forintot tett ki 1992 végén a magyar vállalatok, vállalkozók külföldön befektetett tőkéje. A külföldön bejegyzett magyar részvételű vegyes vállalatok száma meghaladja az ezret. Tavaly csaknem 400 magyar részvételű vállalat külföldi alapítását engedélyezte a NGKM, a kihelyezett tőke 2,2 milliárd forint volt. Az utóbi két évben a magyar befektetők érdeklődése fokozatosan a környező volt szocialista országok felé fordult, a legtöbb vegyes vállalat Romániában és Ukrajnában alakult. Alitalia-Malév trösztellenes vizsgálat A trösztellenes törvény alapján felállított hatóság vizsgálatot kezdett az Alitalia és a Malév megállapodásáról, amelynek értelméberf az olasz légitársaság megszerezte a Malév tulajdonjogának 30 százalékát. A gazdasági versenyszabályok betartását ellenőrző hatóság arról kíván megbizonyosodni, hogy az előállt helyzet nem befolyásolja-e hátrányosan a konkurenciát az Olaszország és Magyarország közötti légiközlekedésben, s az Alitalia nem használta-e ki tulajdonosi helyzetét arra, hogy megkaparintsa az olasz-magyar légiforgalom nagy részét. Zöld csillagok óriástankereknek Zöld csillagokkal jutalmazák a rotterdami kikötői hatóságok a környezetvédelmi és biztonsági kívánalmaknak megfelelő olajszállító óriástartályhajókat. A jutalompontokat kiérdemlő hajók kedvezményes elbánásban részesülnek. Három zöld csillag például a kikötőhasználati illetékben - egy alkalomra - akár 9240 dollár megtakarítást is jelenthet egy óriástanker tulajdonosának. Vádolják a Busch-kormányt A Bush-kormányzat manipulált a volt Szovjetuniónak és utódállamainak nyújtót áruvásárlási hitelgaranciákkal - ugyanúgy, ahogy azt az Iraknak folyósított hitelekkel tette, s ennek költségeit most az adófizetőknek kell viselni - jelentette ki az amerikai képviselőházban Henry B. Gonzales, a Bankügyi Bizottság elnöke. A politikus szerint Bush elnök annak tudatában folyósította a hitelgaranciákat, hogy Oroszország és a többi volt szovjet köztársaság nem fizetőképes, de eltitkolta ezt. 4 Gazdasági tájoló 1993. március 17., szerda Ismét bekerülhet pénzügyi szótárunkba egy régi fogalom: a közraktárjegy Drága a takarmány Valóban nincs szükség az állattenyésztésre?! Belátható időn belül törvény készül a közraktárjegyről. A közraktárügyletet, a közraktárjegy értékpapírként való használatát hazánkban már az 1875 évi kereskedelmi törvény szabályozta. Felélesztését több tényező is indokolja. Az állandó forgóeszközhiánnyal küszködő élelmiszeriparnak a megtermelt árut az értékesítésig raktároznia kell. A forgóeszközhiányt a termelők rövidlejáratú hitelfelvétellel próbálják ellensúlyozni, ehhez azonban csak akkor jutnak hozzá, ha a bank számára megfelelő garanciális háttérrel rendelkeznek. A közraktárjegy a jól raktározható mezőgazdasági termékek (például a búza) és egyes késztermékek (cukor, olaj, bor, konzerv) esetében megoldaná a rövidlejáratú hitelezés garanciális gondjait. A közraktár-szervezet olyan vállalkozás, amely az áruk elhelyezésével és megőrzésével foglalkozik, arról közraktárjegyet bocsát ki. Ez nem egyszerű letéti jegy, hanem olyan értékpapír, amely átruházható és a forgalomban magát az árut helyettesíti. A tulajdonos csak akkor rendelkezhet ismét szabadon az árujával, ha a felvett kölcsönt visszafizette vagy a közraktárnál letétbe helyezte. De az ott elhelyezett áru és az arra biztosított követelés egyszerű „hátirattal” - a közraktárjegy hátára írt nyilatkozattal - átruházható, így az áru forgalomképesebbé, a kölcsönszerzés lényegesen könnyebbé válik. A kettősjegy lehetővé teszi, hogy a tulajdonos akkor is értékesíthesse áruját, ha az kölcsönnel, záloggal van terhelve. Ebben az esetben a vevő az árura felvett összeget és járulékait a vételárból levonja. A bankok számára megfelelő fedezetnek azok az áruk minősülnek, amelyek a kereskedelmi forgalomban piacképesek, értékük könnyen megállapítható. E feltételeknek a tőzsdei kereskedelemben szereplő mezőgazdasági termények tökéletesen megfelelnek. A közraktár előnye, hogy felmenti a termelőt vagy kereskedőt attól a kényszerűségtől, hogy áruját maga raktározza, őrizze és gondozza, vagy megfelelő raktárhelyiségek hiányában kedvezőtlen piaci viszonyok között legyen kénytelen értékesíteni. Ezen túlmenően megteremti a termelő és a kereskedő számára az áru elzálogosításának lehetőségét, a kölcsön felvételét, ezen keresztül az alkalomszerű, előnyös beszerzés lehetőségét, valamint a pénzhiány miatti kényszerértékesítés elkerülését. Jelentős raktárkapacitások vannak a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok birtokában. Ezen vállalatok privatizációjával kapcsolatosan felmerült - a megyei vállalatok tevékenységének integrálása mellett - olyan, 500 ezer tonna tárolókapacitású állami közraktár létrehozásának gondolata, amely alkalmas lehet állami intervenciók keretében felvásárolt terményeknek a tárolására. Az agrárfinanszírozásban érdekelt hazai kereskedelmi bankok közül jelenleg a Mezőbank foglalkozik közraktárjegyen alapuló hitelezéssel, ám a kamatköltség - igazodva más rövidlejáratú kölcsönökhöz - a 30 százalékhoz közelít. A járulékos költségek (őrzés, biztosítás stb.) pedig az áru értékének 2-3 százalékára rúgnak. A külföldi bankok bekapcsolódása a közraktárügyletbe azzal az előnnyel járna, hogy a termelők alacsonyabb kamattal juthatnának hitelhez. A közraktárjegyhez kapcsolódó hitelezési rendszer újrahonosítása, a már kibontakozott folyamatok felgyorsítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium a közeljövőben kezdeményezi a közraktárjegy-ügylet jogi szabályozásának felülvizsgálatát és korszerűsítését. Olyan normatív szabályozási rendszer kidolgozását sürgetik, amelynek alapján - ha a feltételeknek megfelel - bármely szervezet foglalkozhat közraktározási ügylettel. Módosítani kell a csődtörvényt is, hogy a közraktárban elhelyezett árura vonatkozó jelzálog a csőd, illetve a felszámolás hatálya alatt is közvetlenül érvényesíthető legyen. Felül kívánják vizsgálni, hogy a közraktározás és a hozzá kapcsolódó közraktárjegy-ügylet a gabonán kívül milyen más, a tőzsdei forgalmazásban résztvevő mezőgazdasági termékekre terjeszthető ki. Újvári Gizella A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb jelentése szerint az aszály olyannyira felsrófolta a takarmányárakat, hogy az már-már gazdaságtalanná tette az állattenyésztést. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az utóbbi években a gazdák csak rendkívül magas kamattal juthattak kölcsönhöz, hitelhez. A következmények? Emelkedő húsárak, felszámolt állattelepek. Az elmúlt eszendőben - annak ellenére, hogy az egyes régiókban tejhiány mutatkozott - csökkent a szarvasmarha állomány. Sem a fejős tehenek, sem a húsmarhák nem kerülhetik el a vágóhidat. A tejtermelés költségei 1993-ban várhatóan 20-25 százalékkal emelkednek. És ez alól a kisgazdaságok sem kivételek! A számítások egyértelműen kimutatták, hogy magángazdaságokban ugyanannyiba kerül egy-egy liter tej előállítása, mint az egykori nagyüzemekben, s ha valaki javítani akar a gazdaságosságon, csakis a minőség rovására teheti. Pedig a tejtermelők éppen ebben nem szeretnének engedni, azt mondják a minőségi tejtermelés érdekében magasabb és garantált felvásárlási árakra volna szükség. Januárban országosan tovább csökkent - 100 forint alá esett vissza - a sertéshús kilogrammonkénti felvásárlási ára. Ezzel szemben stabilan tartja 130-140 forintos kilogrammonkénti árát a malachús a többi között például Komárom-, Heves-, Somogy- és Vas megyében. Pedig az állomány biológiai adottságai nem javultak: Somogy megyében például a hibridbázis tenyészetek tavaly 15 százalékkal kevesebb tenyészkant értékesítettek, mint egy évvel azelőtt. A szövetkezeti átalakulások során a gazdaságok többsége pénzzé tette a juhállományt, felszámolta a telepeket, bérbe adta a legelőit. Ezért néhány megyében akadozik a felvásárlás, hiszen az állomány új gazdái még csak most ismerkednek gazdasági lehetőségeikkel. Tájékoztatást, információt várnak a Terméktanácstól az exportárakról, a hazai értékesítési lehetőségekről, a felvásárlás módszereiről. A kereslethiány miatt tavaly számos baromfikeltető szüneteltette, vagy egyenesen felszámolta a tevékenységét. Bács megyében például a magánkeltetők 50, Győrött 40, Baranya megyéén 30 százaléka választotta ezt az utat. Békés megyében a tyúkállomány csökkenése miatt a keltetők más megyéből tudtak csak tojást beszerezni. A tojásgond egyébként is országosnak látszik: Hajdú megyében jelenleg ugyan decemberinél 1 forinttal olcsóbb, Komárom megyében pedig a tavalyi áron maradt, másutt viszont 1-2 forinttal emelkedett egy-egy tojás ára. Kérdés, hogy a kereslet ezt meddig képes követni? (újvári) Gépkocsiköltségek elszámolásának részletes szabályai 1992 évben az érdeklődés középpontjában állt a gépkocsi költségtérítés, költségátalány adózása. Újdonságot jelentett, hogy megszűnt a személyi jövedelemadó törvényben korábban biztosított havi 500 kilométerre eső, útnyilvántartás nélkül elszámolható költségátalány lehetősége. 1992 április elsejéig a 142/1989. (XII. 22) MT rendeletben meghatározottak alapján, ha a saját gépkocsi használat a munkaviszony létesítésének feltétele volt, akkor költségátalányt legfeljebb havi 1000 km távolságra lehetett fizetni. Az alkalmazható kilométerköltség összege a hivatali használatért járó költségtérítésről szóló 9/1991. (V. 16.) KHVM rendeletben szereplő öszeg. E szerint 7,20 forint/km fenntartási és amortizációs átalány és az üzemanyagnorma megtérítésére volt mód. 1992. április 1-ig tehát csak akkor lehetett útnyilvántartás nélkül a felmerült költségeket elszámolni a költségtérítéssel szemben, ha azt a dolgozó a munkájáért azért kapta, mert a gépkocsi használatát a munkaviszony létesítésének feltételéül előírták, és az öszeg nem haladta meg a havi 1000 forint kilométernek megfelelő mértéket. Minden más esetben a kifizetett összeg olyan bevétel volt, amellyel szemben a magánszemélynek a költségeit igazolni kellett, ha nem akart ezután adót fizetni. A megtett útról útnyilvántartást kellett vezetni. Az útnyilvántartásban (gépjármű-használati nyilvántartásban) fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá az üzemanyagnormát. E nyilvántartásnak tartalmaznia kell: az utazás időpontját, az utazás célját, honnan-hová történt az utazás, felkeresett üzleti partner megnevezése, közforgalmi útvonalon számított legrövidebb úton megtett kilométerek számát. Ezt az útnyilvántartást a magánszemély maga és az adóhatóság számára vezeti. Adóhivatali érvényesítés hitelesítés nem kell, a felkeresett üzleti partnerekkel a megtett utakat igazoltatni ugyancsak felesleges. Az adóhatóság az útnyilvántartás alapján elszámolt költséget mindaddig elfogadja, amíg annak ellenkezőjéről meg nem győződik. Tehát 1992. április 1-ig kilométerköltségként az adótörvény melléklete alapján el lehetett számolni a 9/1991. (V. 16.) KHVM rendelet szerinti fenntartási és amortizációs átalányt és az üzemanyagnormának megfelelő üzemanyagköltséget. E szerint a saját gépjármű hivatalos célú használata esetén, költségtérítésként motorkerékpár esetén 125 köbcentiig 1,20 forint/km, 125 köbcenti felett 1,40 forint/km, továbbá üzemanyagfelhasználás címén 4 liter/ 100 km üzemanyag ellenértéke. Személygépkocsi esetén 6,50 forint/km továbbá üzemanyag felhasználás címén a 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM rendeletben a gyártmánytípusra előírt korrekciós normákkal korrigált alapnorma szerinti üzemanyag ellenértéke számolható el. Ha a saját gépjármű a munkaviszony létesítésének a feltétele, költségtérítésként motorkerékpár esetén 2,80 forint/km. továbbá üzemanyagfelhasználás címén 4 liter/100 km üzemanyag ellenértéke, személygépkocsi esetén 7,20 forint/km, tehergépkocsi esetén 7,40 km, továbbá üzemanyagfelhasználás címén a 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM-rendeletben a gyártmánytípusra előírt, korrekciós tényezőkkel korrigált alapnorma szerinti üzemanyag ellenértéke számolható el. A hivatkozott 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM rendelet a közúti gépjárművek tüzelő- és kenőanyag felhasználásának költségtérítésként elszámolható mértékéről rendelkezik. A jogszabály lényege az, hogy az üzemanyagfelhasználás ellenértékét az alapnorma, illetőleg az általánostól eltérő üzemeltetési módra meghatározót korrekciós normákkal és pótlékokkal módosított alapnorma és a tüzelőanyag árának a szorzata adja. 1992. április elsejétől a jövedelemadó törvény felhatalmazása alapján hozott 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet lépett hatályba, amely az adótörvényben igazolás nélkül elszámolható költségtérítésről rendelkezik. Ezzel az időponttól megszűnt az 1000 km-es átalány, valamint a 9/1991. (V. 16.) KHVM és a 11/1990. (IV. 31.) KÖHÉM rendelet alkalmazhatósága. A 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet csak az üzemanyag és kenőanyag költségeinek elszámolhatóságát biztosítja. A munkáltató, kifizető természetesen továbbra is fizethet az üzemanyagköltségek megtérítése mellett további költségtér ítést is, ennek nincs elvi akadálya. A rendelet alapján az üzemanyag felhasználás ellenértékét a rendelet mellékletében, az egyes gépjárműtípusoknál megjelölt alapnorma és az üzemanyag árának szorzata adja. Az általánostól eltérő üzemeltetési mód esetén az alapnorma korrekciós tényezőkkel és pótlékokkal módosított öszszege és az üzemanyag árának szorzata adja. Melyek ezek a korrekciós tényezők és pótlékok? A hegymenetnél az alap üzemanyagnormát 10 százalékkal, száraz földúton szintén 10 százalékkal, városi forgalomban települési típusoktól eltérően 15-35 százalékkal, terepen 25 százalékkal, téli üzemeltetés során 3 százalékkal, akadályozott forgalom esetén pedig 90 százalékkal növelni lehet. Azonos útszakaszon azonban a téli üzemeltetést kivéve csak egy szorzó vehető figyelembe. A pótlékok között a billentést, pótkocsi vontatást, a gépkocsi motorjával hajtott segédberendezések működését érdemes megemlíteni. A pótlékok mértékeit a kormányrendelet, illetőleg a gépjármű gyártója által megjelöltek határozzák meg. Kenőanyagfelhasználás címén elszámolható összeget az üzemanyag felhasználási alapnorma 7 ezreléke és a motorolaj árának szorzata adja meg. A kormányrendelet egy másik elszámolási lehetőséget is biztosít azok számára, akik nem akarnak bíbelődni a korrekciós normákkal. Ez az üzemanyagfogyasztás átalányban történő elszámolását jelenti. Az átalány mértéke a gépjárműmotor lökettérfogatától függ. Benzinüzemű gépjárműnél az üzemanyagfogyasztás: 1000 köbcentiig 8 liter/100 km, 1001-1500 köbcenti között 9 liter/100 km, 1501 köbcenti felett 10 liter/100 km. Dízelüzemű gépjárműveknél az üzemanyagfogyasztás: 1500 köbcentiig 6 liter/100 km, 1501-2000 köbcenti között 7 liter/100 km, 2001 köbcenti felett 8 liter/100 km. A kenőanyag felhasználás az előbbiekhez hasonlóan elszámolható, a korrekciós tényezők viszont nem. A költség elszámolása során figyelembe lehet venni a gépjármű értékcsökkenését is, közkeletű kifejezéssel amortizációt. Legfontosab tudnivaló, hogy értékcsökkenés a még le nem írt saját tulajdoni gépjárműre számolható el. Alapja az igazolt beszerzési ár, mértéke pedig évi 20 százalék. A 100 százalékra leírt gépkocsi tovább nem amortizálható. Ha a gépjárművet év közben vásárolták, vagy év közben eladták, akkor az egész évi 20 százalékos amortizáció időarányos részét lehet figyelembe venni. Az amortizációt elszámoltnak kell tekinteni azokra az évekre, amelyekre a magánszemély értékcsökkenési leírást számolt el; a saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költségtérítést kapott; 1988. január elsejét megelőzően a gépkocsit a vállalkozásában használta, és általános jövedelemadó kötelezettségének átalány útján tett eleget; a gépkocsit jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó kötelezettségének a jogszabályban sérelmezett jövedelemtartalom szerint tett eleget (pl. mezőgazdasági kistermelő, szellemi tevékenységek). Az önálló tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységének megkezdése előtt legfeljebb három évvel korábban szerzett gépkocsi amortizálását kezdheti meg. Tehát ha valaki három évnél régebben szerezte be gépkocsiját, arra nem számolhat el értékcsökkenést. A nem önálló tevékenységet folytató magánszemélyre, aki gépkocsi költségtérítést kap, nincs ilyen megkötés. Ő akár 8 évvel korábban szerzett gépkocsira is megkezdheti az amortizációt. Fenntartási költségek között vehető figyelembe a gépkocsi javítási, karbantartási (motorolaj, hajtóműolaj-csere, mosatási, fényszóróbeállítási) költsége, casco biztosítás, kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díj, gépjárműadó, felújítási költség. Ezek természetesen csak számlákkal, adó- és biztosítási díjfizetési csekkekkel alátámasztva érvényesíthetők a költségek között. Az előzőekben összefoglalt gépjárműhasználat költségelszámolása során figyelembe kell venni egy fontos körülményt! A saját gépjármű használata során szigorúan külön kell választani az üzleti célú használat során megtett utat a privát célú használat során megtett úttól. Célszerű ezért a kilométer óra állását év elején és év végén feljegyezni, mivel ennek és az útnyilvántartás adatai segítségével viszonylag egyszerű meghatározni az üzleti célból megtett és a magán célból megtett út arányát. így tehát az elszámolható költség összegét megadja az üzleti célú használat kilométerének és a megtett öszszes út hosszának hányadosával megszorzott, elszámolt amortzáció és fenntartási költség öszszege, plusz az év során üzleti célra felhasznált üzemanyag és kenőanyag bekerülési értéke. Aki gépkocsija után 1992. január elseje és 1992. május 31-e közötti időben a 9/1991. (V. 16.) KHVM rendeletben meghatározott 6,50 forint/km, illetve 7,20 forint/km amortizációs és fenntartási költségátalá nyt számolt el, ugyanerre az időszakra az amortizáció és fenntartás tételes költségelszámolása már nem lehetséges. Végezetül, aki 1992 évben közúton közlekedett tudja, hogy az üzemanyag árak szinte havonta változtak. Tóta János György Palya Árpád A gazdasági tájolót összeállította:Túróczi Imre
