Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 61. szám

1993. március 16., kedd Sportextra 9 Boldog születésnapot! Köszöntjük a 88 éves Motika Gyulát „Nemcsak volt, van is szögesem” - mutatja a legendás hírű sportember Jenei értékelte csapatát-A Japánban elért ered­ménnyel az adott■ körülmények között elégedett vagyok, a muta­tott játékkal viszont nem egé­szen - foglalta össze a magyar labdarúgó válogatott Kirin Ku­pán nyújtott teljesítményéről véleményét Jenei Imre szövet­ségi kapitány. Mint köztudott, a magyar csapat az első mérkőzé­sen 1-0-ra verte Japánt, majd 0-0-át ért el az amerikai együt­tessel szemben. Emlékezetes, hogy a japán utazás előtt nemcsak a bajnok­ság megszakítása, de a Kirin Kupában szereplő ellenfelek gyengesége miatt is elhangzot­tak bírálatok. Jenei Imre ezzel kapcsolatban utalt a tavalyi Ki­rin Kupára, ahol a győztes ar­gentinok csak nehezen tudták legyőzni a japánokat, és kitért arra is, hogy milyen figyelemre méltó eredményeket értek el az amerikaiak az oroszok és a ro­mánok ellen nemrégiben. A szövetségi kapitány az eredménnyel való elégedettsé­get azzal indokolta, hogy Japán ellen két nappal az érkezés után sikerült győzelmet aratni, az amerikaiak ellen pedig 57 per­cen át 10 emberrel játszva őriz­ték meg az egy pontot. -Voltak olyan pillanatok mindkét mér­kőzésen, amikor a csapat abszo­lút korszerű futballt mutatott be egyérintéses, sokmozgásos já­tékkal, és voltak olyanok, ame­lyekben a játék nem volt gördü­lékeny - mondta. Jenei szerint a csapat az amerikaiak ellen sem mutatott halványabb támadójá­tékot, az első játékrészben volt jónéhány ígéretes támadás, az más kérdés, hogy nem sikerült ezekből gólt elérni. Mint ismeretes, Lőrincz sza­bálytalansága és kiállítása hozta a fordulatot a meccsen, a máso­dik félidőben emiatt a tervezett támadójátékot feladta a szakve­zető, aki a kiállításról és a kény­szerű taktikai fordulatról a kö­vetkezőképp vélekedett: -Azt mondtam Lbrincznek, hogy fel­előtlenség volt magára hagyni a csapatot, de a bíró is hibát kö­vetett el, amikor az ellenfél ko­rábbi szabálytalanságait meg­­torlatlanul hagyta. Gratulálok a csapatnak, hogy ilyen helyzet­ben is helyt állt, hiszen minden csapat megsínyli, ha kiválik egyik embere - mondta. Szolnoki, belvárosi lakásá­ban üdvözöl korát meghazud­toló frissességgel a 20-as, 30-as, 40-es évek kiváló közép- és hosszútávfutója, Motika Gyula bácsi. Az olajkályhán gondosan kikészített kupák, és megmaradt érmei sorakoznak. Hja, hogy a Szolnoki MÁV-nak volt egy Kazi Arankája, Talabircsuk (Tábori) Lászlója, Várbíró Bó­rája, Oros Jánosa - szóval erre nyilván sokan emlékeznek. Ám az azt megelőző időszak ked­venceiként Isteníts Ferit, Bede Jancsit és Motika Gyulát emlí­tették. A március 14-én 88. szü­letésnapját ünneplő Gyula bácsi a múlt emékei között „kutlá­­szott’’ lapunknak.- Én régebben is fiatalabbnak néztem ki a koromnál. Amikor besoroztak, a százados meglá­tott és megkérdezte: Te mit akarsz itt? Menj haza, gyere­kekkel nem foglalkozunk. Mind­ezt annak köszönhetem, hogy úgy éltem, normális gyerek le­gyek. Nem csavarogtam, egyet­len szórakozásom a sport volt.- Gyula bácsi, meséljen a kezdeti „sportlépéseiről”!- Legelőször futballoztam az MTE-nél, aztán az egyik levente versenyen meglátott egy vasúti főtiszt, nevezetesen Szatmári Sándor, aki hívott az atlétákhoz. Igaz, fociban ősztől már beke­rültem volna az „egybe”, soka­dik hívásra mégis úgy döntöt­tem, megpróbálom az atlétikát.- Nem bánta meg?- A futásnak sokkal jobban örültem. 1927-48-ig csináltam, közben a háborút is megjártam.- Hogyah készültek akkori­ban a versenyekre?- Volt egy sportkönyvem, abba jegyeztem fel a teendőket. Edzőm nem volt, nyaranta a fó­­sikolán végzetteket küldték le vidékre segíteni. De amikor Pesten jártunk, nem szégyelltem megkérdezni egy-egy középtáv­futót a módszereiről.- Milyen eredményekkel büszkélkedhet Gyula bácsi?- Legalább húszszoros baj­noka vagyok a vasútnak, 400 métertől 15 km-ig. Tőlem Deb­recenben minden atléta félt. Gyakran lehetett hallani a töb­biektől: minek menjünk verse­nyezni, amikor Motika Gyula is ott lesz? Az első világháború után én kaptam az első ezüstér­met: egy délután leforgása alatt Kelet-Magyarország hároszo­­ros bajnoka lettem 800,1500 és 5000 méteren. Az egyik mezei előtt, 1928 tavaszán a Nemzeti Sport azt írta: a legjobb aspri­­ráns a szolnoki Motika lehet. Na, erre jöttek is a többiek a vonaton: „Bajnokot hozunk, bajnokot hozunk!” Megesett, hogy egy verseny előtt azt mondta a társam: A nevezési dí­jat is megfizetem, csak had’ menjek be előtted a célba. — Legszebb emlék? — Mind az. Még akkor is örül­tem, ha harmadik lettem. Egy­szer Debrecenbe lejött egy pesti építészmérnök, úgy hívták, hogy „Sóder”. Nem mert vele senki versenyezni, de a rendezők azt sem akarták, hogy egyedül fus­son, ezért betettek mellé. Bemu­tatkoztam nqki,, tnire.ő,ismerlek már tégéd ’a:Mjságból: Aítáh ott voltam végig a sarkában, persze a hajrában ő bizonyult jobbnak. Az is emlékezetes volt, amikor a sportriporter Gyulay István édesapja mögött - aki váloga­tott volt - második tudtam lenni. Olyan is előfordult, hogy mire az 5000 métert lefutottam, ösz­­szeestem, hiszen hat héttel az­előtt operáltak vakbéllel. — Köszönjük az emlékeket, és jó egészséget és sok-sok bol­dogságot kívánunk az Új Nép­lap nevében! Kocsis Erika Prost, a 38 éves francia pilóta egyéves pihenő után az 1993-as Forma 1-es világbajnoki szezon egjobb autójával, a Williams- Renault-val pályafutásának 45. futamgyőzelmét aratta Kyala­­miban. Prost már az időmérő edzé­sen biztosította a legjobb start­helyét. Legnagyobb vetélytársa, a brazil Ayrton Senna szintén „pole-position”-ból indulha­tott. Senna, aki az utolsó pilla­natban döntött az indulás mel­lett, McLaren Ford autójával 'a ! 24. körig yezeteft, ejttor azon- i jban a francia megelőzte őt, és ? nem hagyott neki esélyt a végső győzelemre. A versenyzők az utolsó köröket már szakadó esőben tették meg, így a rende­zők 71 körösre rövidítették a Dél-afrikai Nagydíjat. A két sztárt, Sennát és Prostot a mos­toha időjárás sem zavarta meg, a további helyezéseken azonban változtatott az eső. Gerhard Berger Ferrarija is csaknem felmondta a szolgálatot, így az osztrákok reménysége a hato­dikra esett vissza. A finn Lehto viszont már a bemutatkozásnál pontot tudott szerezni. Alain Prost futamgyőzelmé­vel megtette az első lépést a ne­gyedik világbajnoki cím meg­szerzéséért, de Ayrton Senna bravúros versenyzése továbbra is nyílt küzdelmet igér a gyorsa­sági világbajnokság következő állomásaira. A márkák pontversenye: 1. Williams-Renault 10 pont 2. Mariboro-McLaren—Ford 6 3. Ligier-Renault 4 4. Minardi- Ford 3 5. Sauber-Ulmor 2 6. Ferrari 1. Eredmények: 1. Alain Prost (francia, Williams-Renault) 1:38:45.082 ó 2. Ayrton Senna (brazil, McLaren-Ford) 1:19.824 p hátrány 3. Mark Blundell (brit, Ligier-Renault) 1 kör hátrány 4. Christian Fitti­paldi (brazil, Minardi-Ford) 1 k h 5. J. J. Lehto (finn, Sauber- Ilmor) 2 k h 6. Gerhard Berger (osztrák, Ferrari) 3 k h A pontverseny: 1. Prost 10 pont, 2. Senna 6, 3. Blundell 4, 4. Fittipaldi 3, 5. Lehto 2, 6. Berger 1. Oldalháló Családi vállalkozás A karcagi Béres József tisztességes, megbízható fuvaros hí­rében állt évtizedektől fogva. Ha a Láger felé vitte gumirádlis fogatának útja, soha nem mulasztotta el, hogy a bükről leu­­gorva néhány pillantást vessen a pályán serénykedő focistákra. Rudi és Bandi ilyenkor az árok szélén ropogtatta a füvet, hogy aztán új erőre kapva, ostor nélkül is megfeszítsék az istrángot. Mert tudták jól, vasárnap kipihenhetik egész heti fáradalmai­kat, hisz gondos gazdájuk ezt a napot a meccsnek szenteli, ugyancsak évtizedektől fogva. Akár otthon, akár idegenben ját­szik a csapat. Emlékszem, mikor az egyik tréning után beállított egy hatal­mas házikenyérrel, no meg a tábla szalonnával és két pár kol­básszal, hogy megvendégelje a fiaiként szeretett játékosokat. Már javában középkorúnak számított, mikor rádöbbent: öt leá­nyának - azóta az egyik már eladósorba lépett - és feleségének csak akkor tudja biztosítani a megélhetést, ha feladja a roha­mosan terjedő motorizációval folytatott versenyfutását. Először vendéglátóegységnek adta ki házának egy részét, majd mikor felfedezte, nem is olyan ördöngős dolog a kocsmáros élet, gon­dolt egy merészet. Összes leányával együtt maga vette kezébe a csárda ügyeinek intézését. Jól sikerült esküvők, számtalan ösz­­szejövetel mind azt bizonyítják, hogy Béres József életre való, nemes szívű ember. Természetesen első kosztvendégekként a fo­cisták jártak nála, birka- és pacalpörköltje után a sör sem akadt meg a fiúk torkán. Most, hogy a munkanélküliség ekkora mére­teket öltött, megint a segítségnyújtás eredendően benne rejlő ösztöne késztette cselekvésre. Miután látta, hogy nem babra megy a játék és a csapat léte komoly veszélybe került, fogta ma­gát és a „vőnek valóval” közösen megvásárolt egy futballistát, százövenezer forintért. De ez még csupán az üzlet egyik része. A másik, a csatár fizetését és útiköltségét is vállalta a két férfi. Mindez persze jogi képviselő közreműködésével történt, mint ahogy az egyesületnek történő kölcsönbe adás. Élvonalbeli klubjainknál is ritkán fordul elő a szponzorálás­nak efféle gyakorlata, hát még az NB Ill-ban. Béres Józsefék nőtöbbségű családjában tehát valamelyest javult az arány a te­remtés koronáinak javára. Engem nem csak ezért tölt el jó ér­zéssel a meghatározott időre szóló „házasság" tudata, hanem azért is, mert amíg ilyen nagylelkű embereket érzek magam kö­rül, addig a sportág jövőjét kevésbé féltem. (ni) „Csikó” fogyasztásra beszeli ra Komaromit? Az egy héttel ezelőtti Ma­tura Mihály nemzetközi kö­töttfogású birkóverseny dön­tőit volt szerencsém a magyar szövetségi kapitány, a 74 kg-ban Moszkvában olimpiát és 1983-ban Európa-bajnok­­ságot nyert Kocsis Ferenc, népszerű nevén Kocsis „Csikó” társaságában végig nézni. Kommentárját, értéke­lését azon melegében leje­gyezhettem, így a mester né­hány titkára is fény derült. „Kíváncsi vagyok, legjobbja­ink mire lesznek képesek a dön­tőkben. A legkönnyebbek közt Hamzók Józsitól bravúrt, azaz győzelmet várok. Tudom, hogy nem ez az igazi súlycsoportja, de a selejtezőkben nyújtott tel­jesítménye szép reményekre jo­gosít fel. Ez az Józsi! Most in­dítsd a pörgetést! Ez megvan, szép volt fiú. Sajnos az Eu­­rópa-bajnok Faragó ismét bebi­zonyította, komolytalan ver­senyző, nem lehet rá számítani. Nem edz rendesen, a fogyasz­táshoz nincs lelkiereje, mostani sérülését is ennek köszönheti. Vadász Csaba nagy lehetőség előtt áll, hiszen az 52 kg-ban egyedüli jelölt az EB-szerep­­lésre. Sike András régi fényé­ben csillog, kiheverte az olim­pián szerzett sérülés okozta megrázkódtatást. Bravó Bandi! Remekül védted a kiemelési kí­sérletet. Itt Szolnokon az első fordulóban régi román riválisá­nak esélyt sem adott, pedig ed­dig rendre vereséget szenvedett tőle. Láttad ezt supplét? Taní­tani lehet! Sajnos Bódi Jenő de-Mi jár a kapitány fejében? reka megroppant, ezért nem tu­dott szőnyegre lépni ezúttal. Ismerve azonban akaraterejét, céltudatosságát, a kontinensve­­tékedőn számolni kell vele. A 100 kg-ban végre az igazi Ma­jort láthatták a nézők, maximá­lisan elégedett vagyok vele. A tavalyi visszaesését követően sokan már leírták, de Sanyi rá­cáfolt a „károgókra”, újra re­mek erőben gyömöszöli ellenfe­leit. Hú de nehéz ezzel a román Ieremiciussal bármit is kezdeni. Gyerünk Sanyi, az egy pont még nem elég! Rutins versenyző, vi­lágbajnoki ezüstérmes, a hosz­­szabbítástól sem féltem. Na, ez is megvolt! Szuromi neve kérdő­jelesen szerepel noteszomban, hiszen Dunaújvárosban alapo­san elpáholták. Itt mintha rám akarna cáfolni, s ez az akarat az, amiért továbbra is figyelembe veszem a keretnél. Sajnos Repka Attila influenzája miatt távol maradt a viadalról, de olimpiai bajnokhoz méltóan gyorsan be fogja pótolni lema­radását. Takács és Kismóni nemcsak a Vasason belül, ha­nem a válogatottnál is vetélytár­­sak, amelyik itt most nyer, lépé­selőnybe kerül. Nagyon ismerik egymást, úgy érzem Takács va­lamivel előrébb tart a felkészü­lésben. A 82 kg egyelőre nyitott. Farkas valószínűleg kihagyja az EB-t, így szóba kerülhet Ga­­ramvölgyi vagy Ignácz indu­lása. A titkos álmom azonban az, hogy az idén visszavonuló — már most edzősködő - Komá­romit rábeszélem, hogy még egyszer fogyasszon le, s mivel csak egyszer van mérlegelés, nagyon erős lehetne ebben a súlycsoportban. Szerintem ara­nyéremmel zárhatná pályafutá­sát. De nézzük, mit tud kezdeni Gelénesi a Fradi edzőjével! Tibi nem reklamálj, birkózz! Gye­rünk Nándi, emeld ki, pörgess! Ez az, szép volt! Nyugodtan megírhatod, a junior Eu­­rópa-bajnok magabiztos győ­zelme azt jelenti, megváltotta repülőjegyét Isztambulba. Az egyetlen igazi csalódást pont sa­ját versenyzőm okozta. Kékes Gyuri olyan ellenféltől kapott ki, akit álmából felébresztve is meg kellett volna vernie. Neki a fejében kell rendet tenni. Alakul hát a csapat, de a végső döntést csak Német Nagydíj és a ma­gyar bajnokság után hozom meg” - fejezte be monológját a kapitány. (Géléi József) PEPITA Rendkívüli ülést tartott a Magyar Röplabda Szövetség elnöksége. A sportág vezető fó­ruma kijelölte a március 27—i főtitkárválasztó rendkívüli köz­gyűlés jelölő bizottságát. A vé­leményeket egybegyűjtő ötfős csapat elnöke Háli József lett, segítői pedig Müller Ferenc, Nagy Jenő, Rádi Gyula és Sipos Attila. Munkájuk eredményéről a közgyűlés előtt két nappal, vagyis március 25-én számol­nak be egy újabb rendkívüli el­nökségi ülés keretében. A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság is meghívást kap az 1996. évi Budapesti Világkiállításra. A Juan Antonio Samaranch el­nöknek címzett meghívót, «me­lyet Antall József miniszterel­nök látott el kézjegyével, dr. Schmitt Pál, a NOB Végrehajtó Bizottságának magyar tagja a jövő héten adja át az olimpiai mozgalom első emberének a NOB vezető testületének atlan­tai ülésén. Antall József invitáló levelében tájékoztatja a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság el­nökét arról, hogy az Expo ,96 témája a „Kommunikáció egy jobb világért”, továbbá arról is, hogy ebben az évszázadban ez lesz az első világkiállítás a kö­zép- és kelet-európai térség­ben. Mar del Plata: a Pánameri­kai Játékok színhelye 1995-ben az argentínai Mar del Plata lesz - erősítette meg Mario Vazquez Rana, a Pánamerikai Sportszö­vetség (ODEPA) elnöke. Az ODEPA legutóbbi, 30. nagy­gyűlésén döntött így a tagság. Rana elmondta azt is, hogy az argentin város a játékokat fő­próbának szánja, mivel beadta jelentkezését a 2004-ben sorra'' kerülő nyári olimpia megrende­zésére. (dpa) London: a Brit Atlétikai Szövetség bírósági perrel fe­nyegeti Robert Hamilton-Jones futót. Az atlétát két évvel ez­előtt örökre eltiltották a ver­senyzéstől, miután megtagadta a részvételt egy dopping-elle­nőrzésen és többszöri felszólítás ellenére sem produkált vizsgá­lati anyagot, hanem elhagyta a stadiont. Az ítéletet később négy évre csökkentették. Ha­­milton-Jones azonban még a ti­lalom lejárta előtt, a közelmúlt­ban álnéven két versenyen is el­indult. A szövetség felszólította a futót, hogy írásban tegyen ígé­retet, miszerint eltiltása alatt többet nem vesz részt semmi­lyen atlétikai versenyen. Liverpool: lehetséges, az egyiptomi labdarúgó szurkolók túl korán kezdtek örülni annak, hogy válogatottjuk jelentős lé­pést tett előre a jövő évi, az Egyesült Államokban sorra ke­rülő világbajnoki döntő felé. Az egyiptomiak ugyanis felülkere­kedtek Zimbabwén, február 28- án 2-1-re győztek. A találkozó során egy betondarabbal fejbe dobták a zimbabwei kapust, az angol Liverpoolnál szerződés­sel rendelkező Bruce Grobbela­­art. A zimbabwei szövetség emiatt azt tervezi, hogy meg­óvja az elveszített mérkőzést. Az egyiptomi fél tagadja a do­­bálás, rendbontás tényét. Val d,Isere: a tavalyi téli olimpia egyik helyszínén, Val d,Isere-ben a polgármester szi­gorú intézkedéseket foganatosí­tott a vakmerő síelők megféke­zésére. A síliftek kezelőit és a pályamunkásokat felhatalmazta arra, hogy a mások és saját testi épségét veszélyeztető, felelőt­lenül, meggondolatlanul szá­guldó síelőket szűrjék ki és szál­lítsák le a felvonókról. Mind­erre azért van szükség, mert csak idén három ember vesz­tette életét a lejtőkön másik síe­lővel történt ütközést követően. A legutóbbi áldozát egy hétéves kisleány volt, aki akkor halt meg, amikor egy snowboardon közlekedő síelő elütötte. (Reu­ter) Prost sikeres visszatérése

Next

/
Thumbnails
Contents